Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-19 / 271. szám

ÉSZAK (Ti b (T b XLVII. évfolyam, 271. szám 1991. november 19. Kedd Ára: 5,80 Ft BORSOP-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Fogadjunk a sötét lóra? Öt százalék fölötti az illegális kereskedelem aránya Az öngyújtótól a pornókazettáig, a kávétól a használt cipóig minden kapható a kazincbarci­kai ócskapiacon is. Képünk az ősz elején készült, ám a helyzet azóta is változatlan, óriási c felhozatal minden fontos és nem fontos árucikkből. De érdeklődőből, rászorulókból sincs hiány. (Farkas Maya felvétele) Hazánkban naponta több, mint százezer boltban vár­ják a vevőt. A magán- és vegyes vállalkozások örömteli növekedésébe azonban némi üröm is vegyül: a kereske­delmi tárca véleménye szerint ugyanis szinte napról nap­ra nő az illegális forgalmazók száma, s a piacból való becsült részesedésük meghaladja az öt százalékot. A bel­kereskedelem mai helyzetéről és a zugkereskedelem visz- szaszoritásának a lehetőségeiről Schagrin Tamást, az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) helyettes államtit­kárát kérdeztük. Hazánkban (kínálati piao van, s ezt bizonyítják a kis­kereskedelem forgalmának} eddigi adatai is. Az idén —; változatlan áron számolva — átlagosan 22 százalékkal esett vissza a forgalom. A keres­let csökkenését leginkább az általános áruházak, illetve az ipar- és a vegyesiparcikk- kereskedők sínylették meg, Utóbbiak mindössze 67,2 szá­zalékát bonyolították le az év első nyolc hónapjában a tavalyig hasonló lidőszak for­galmának. Visszaesett az élelmiszerek kereslete is, az első .félévben 10 százalékkal kevesebb árut vásároltak a boltokban. Emelkedett viszont a ve- gyiáru-üzletek forgalma, s egy százalékkal meghaladja a tavalyi időszakét. A 101 százalékra való növekedés­nek elsősorban az az oka — Kutyaszorítóban a parlament elnöke? hallottuk a helyettes állam­titkártól —, hogy e cikkek körében nőtt a leginkább a főleg importra alapozott kí­nálat. s a gyártók közül1 is az e körbe tartozók költe­nek a legtöbbet reklámra. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azonban — mivel reprezentatív minta­vétel alapján alakítják ki e számokat — nem. feltétlenül esnek egybe a valóságos fo­lyamatokkal. Így Schagrin, Tamás elképzelhetőnek tart­ja, hogy a tényleges forga­lom meghaladja a közölt szinteket. Míg tavalyelőtt csak 42 ezer magánkereskedő volt, addig mára a számuk eléri a 90 ezret, s ők összesen több mint 70 ezer üzletet tartanak fenn az országban lévő 100—110 ezerből. Meg­nőtt • a belkereskedelemben érdekelt gazdasági társasá­gok száma is; ma nyolcezer ilyen vállalkozás működik hazánkban. A jövővel kap­csolatban pedig megtudtuk, további növekedés várhatói hiszen a bel- és külföldi be­fektetők változatlanul élén­ken érdeklődnek a kereske­delem iránt. Akárcsak azok a forgal­mazók, akik illegálisan akar­nak túladni árucikkeiken. S bár durván öt százalékos ré­szesedésük a kereskedelem egészét tekintve nem mond­ható túlságosan nagynak — hallottuk, azért vannak olyan cikkek — például a kávé és a tömény italok —, amelyek esetében a zugárusok (az „aluljárós”- és „KGST”-keres- kedők) komoly konkurenci­át jelentenek. A sokszor bi­zonytalan forrásokból be­szerzett fogyasztási javak il­legális értékesítői hálózatát azonban nem lehet piaci eszközökkel felszámolni. Eh­hez hatósági, így vámügyi, közterület-fenntartói és rend­őrségi intézkedések kelte­nek — szögezte le a tárca illetékese. A teljes tiltás és a jelenlegi anarchia közötti arany középútként a világ nagyvárosaira jellemző mó­don kellene megoldani a (Folytatás a 2. oldalon) A köztársasági elnök Londonban Találkozó a miniszter- * elnökkel Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn Londonban Jacques Attalival. az Euró­pai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank elnökével, majd a bank elnökségének és igaz­gató tanácsának tagjaival és a bank magyar munkatár­saival találkozott. Mint újságíróknak el­mondta, a találkozón Jugo­szláviáról, Európáról és a magyar fejlődésről volt szó. — Segítséget kértünk a ju­goszláv katasztrófa enyhíté­séhez. Tudjuk, hogy ez ügy­ben a barik nem sokat te­het, de azért hangsúlyoztuk főleg a Vukováron rekedtek nehézségeit. Hazánkat ille­tően megköszöntem a bank eddigi támogatását és to­vábbi támogatást, együtt­működést kértem, elsősor­ban az oktatási infrastruk­túra fejlesztéséhez. Ez szív­ügyem — mondta Göncz Árpád. Ugyancsak tegnap a brit kormányfővel, John Majorral is megbeszélést folytatott Göncz Árpád. A találkozón elsősorban a két ország közötti kapcsolatbő­vítésről esett szó. Lezsák Sándor látogatása megyénkben Ötödik országos gyűlésére készül a Magyar Demokrata Fórum. A decemberi szám­vetés előtt a párt vezetői járják az országot, találko­zókon, eszmecseréken vesz­nek részt, gyűjtik a tapasz­talatokat, véleményeket, kér­désekre válaszolnak, vala­mint állást foglalnak a tag­ságot leginkább foglalkozta­tó témakörökben. Tegnap, november 18-án megyénkbe látogatott e cél­ból Lezsák Sándor, az MDF Országos Elnökségének tag­ja, a Laki teleki Alapítvány kuratóriumának elnöke. A délelőtti órákban a megye- székhelyen, a Miskolci Ka­maraszínházban MDF-es ön­kormányzati képviselőkkel, pólgánmesterekkel, valamint a megyei szervezet vezetői­vel találkozott. Az önkor­mányzati vezetők (volt kö­zöttük, ki nem tagja az MDF-nek, csak mint pártoló vett részt az eseményen) el­sősorban azokat a gondokat mondották el, amelyek a mai helyzetben mindenna­posak, s az önkormányza­tok eredményes településpo- litilkáját nemegyszer szinte megbénítják. Szó volt a pénzhiányról és a hitelfel­vételt is lehetetlenné tevő kamatrendszerről, a foglal­koztatottság kérdéséről és a növekvő munkanélküliségről, az elszegényedésről, mely egyre nagyobb társadalmi csoportokat érint — külö­nösen szűkebb környezetünk­ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az önkormányzati vezetők az országos gyűlésen, vala­mint az azt követő időszak­ban hathatósabb segítséget, a program szellemében meg­valósított kormánypolitikát várnák. A kora délutáni órákban Nyékládházára utazott Le­zsák Sándor, Mészáros László, az MDF országos központjának igazgatója kí­séretében. A helyi művelő­dési házban a párt megyei választmányának tagjaival, az MDF-szervezetek vezetői­vel. tisztségviselőivel folyta­tott eszmecserét az országos vezetőség tagja. Visszatérve Nyékládházáról, Miskolcon, megintcsak a Kamaraszín­házban, a városból, vala­mint a megyéből érkező MDF-tagoikkal találkozott, s politizált Lezsák Sándor. Hová kerül Miskolc hulladéka? Vannak, akik Tapolcán képzelik el a lerakóhelyet Évtizedes már a vita. Hol legyen, hol ne legyen Mis­kolc új szemétlerakó helye? Megszólaltak szakemberek, nyilatkoztak tanácsiak, az­tán önkormányzatiak. Leg­utóbb arról értesülhettünk, hogy két megoldás között választ majd a városi kép­viselő-testület : a várostól északra fekvő, a városhatár­tól 4 kilométerre lévő Dar­vas völgyben, avagy a Há­romágú völgyben helyezik-e el a nagyváros hulladékát. A téma jó ismerőjét, Bán Istvánt, az Északterv Mély­Budapest (ISB/Krecz). A Független Kisgazdapárt által a legutóbbi két hétben elő­adott politikai nagyoperett egyik felvonása érinti az Országgyűlést. Torgyán Jó­zsef levélben közölte a par­lament elnökével, hogy az FKgP a jövőben csak 17 képviselőt tart jogosultnak a Párt .nevében nyilatkozaii. látszólag Szabad Györgyire yár a feladat, hogy rámu­tasson, kik alkotják a koalí- ciós blokk részét. ,A törvényhozás elnöke közjogi tisztséget visel, az elébe tárt ikisgazda-indítvány 'Pedig politikai tartalmú ál­lasfoglalást kér, amelyre a házé In ök aligha vállalkozik. (Bolytatás a 2. oldalon) „Ne vágj Id minden fát!" H ányán leírták? És hányán cáfolták. Egyik oldalról, állítják, hogy ha egy mezőgazdasági üzem pénzhez akar jutni, leghamarabb az erdejéből kitermelt fából pótolhatja az anyagiakat. Persze, hogy a másik oldalról, a hivatalos helyről azon­nal mondják, hogy engedély nélkül ez lehe­tetlen, meg ha látták is, csak gyérítésről van szó, teljesen normális tevékenység az ilyen, nem kell mindjárt felfújni ezt a témát. Egy idő múlva az ilyen falusi bejelenté­sek után mégiscsak húsz-harminc, vagy ötven hektár erdő hült helyét találjuk, mint leg­utóbb éppen a Pilisben. De nem kell ahhoz a Dunántúlra menni, hogy efféle látvány­ban legyen részünk. Van itt Borsodban is épp elég. Kongattuk, kongatjuk is a vészharan­got (nem) elégszer. Most éppen Miskolc tő- szomszédságából küldtek SOS-jeleket, néz­zük meg a vasútvonal mentén szinte minden szép nyárfát kivágnak és már odáig szem- telenkednek a mohó felvásárlók, hogy o traktoros fűrészt is a helyszínre viszik, ott ké­szítenek deszkát a könnyező fatörzsből. - „Gyilkosok ezek” - monda a barátom, akit semmi anyagi érdek nem fűz az erdősávok­hoz, csupán leikéhez nőttek e fák, melyeket iskolásgyerekként még ő is ültetett, s melye­ket azok küldenek halálba, kiknek soha sem­mi köze nem volt hozzájuk. Nem álltak lány­fehér kérgük közelében, nem kerestek mene­déket eső elől, horgászat közben, nem vár­tak kócos lányt titkos találkára a lombok alatt. Akik most fűrészeket nyígatják, a ma szerencselovagjai, akik - ki tudja mi módon, külföldre juttatják e faimportra szoruló or­szág diófáit, sudár nyárjasait. Hogyan? Ki tudja. Mert ez nem húsz dekás kábítószer, kocsialkatrészek közé rejtve Mégis vasúti kocsikon, kamionokon hagyják el az ors- got (papírjaikon talán „női kosztüm”, vagy „görögdinnye”, esetleg műtrágya megjelölés szerepel). Sebaj. Helyette hozunk majd az országba fűrészárut mint eddig, s lopjuk ma­gunkat - mint eddig. (bekecs!) építő Kft. szaktervezőjét kérdeztük rqgg: — Hol van a Háromágú völgy? — Láttam jelentéseket, amelyek Harsányt, ponto­sabban a harsányi út mel­lékét jelölték meg, aztán a térkép „elárulta”, hogy a Háromágú völgy bizony Miskolctapolca közigazgatási területén van, az ottani buszvégállomástól alig 1200 méterre. Ide szoktak kijárni az Avason lakók kirándulni. De érinti a területet a kék- fehér-kék jelzésű turistaút is, amely a kedvelt és gyö­nyörű Kékmező felé tart. — Hihetetlenül hangzik. — Hihetetlennek és ka­tasztrofálisnak. Sokéves ku­tatások, jeles szakemberek tanulmányai igazolják, hogy ez a terület a Tapolcai Víz­mű védterülete. Több, mint 15 évig tartott itt a karszt­kutatás és annak végered­ményét az 1964. évi IV. te. 31. paragrafusa alapján a 20540—8/1987. vízügyi igaz­gatósági határozat emelte jogerőre. Dr. Juhász András, a földtudományok kandidá­tusa, a Magyar Hidrológiai Társaság 1973. évi évköny­vében foglalta össze, hogy miként lehet a nagy értékű karsztvíz tisztaságát meg­őrizni. Külön tanulmány foglalkozik az állattartás problémáival a Miskolci Vízmű foglalt forrásainak szabadfelszíni védőidomán belül. Ugyancsak megjelent egy tanulmány a kőbányá­szat és a források viszonyá­ról. Egy másik, 1979-es kéz­irat a mezőgazdaságban al­kalmazott kemikáliák nagy veszélyére hívta fel a fi­gyelmet és kutatásokkal igazolt tétele az volt, hogy e területen meg kell szün­tetni a zártkerti és egyéb (Folytatás a 2. oldalon) Elévülési törvény Göncz Árpád, a köztársaság elnöke hétfőn „az 1944. de­cember 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetősé- géről” szóló, az Országgyűlés által november 4-én elfoga­dott, de még ki nem hirdetett törvényt — mivel azzal kap­csolatban több oldalról alkotmányossági aggályok merültek fel — véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. A köztársasági elnök azért döntött így, hogy még a törvény kihirdetése előtt az erre hivatott szerv, az Alkotmánybíró­ság egyértelmű döntést hozhasson a törvény alkotmányos­sága tárgyában, és ezáltal elkerülhető legyen a törvény al­kalmazásával kapcsolatos későbbi jogbizonytalanság. (MTI) Göncz Árpád az Alkotmánybírósághoz fordult

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents