Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám

1991. november 15., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 „...az a seb, melyet az ellenforradalom ütött rajtam...” Dr. Torgyán József fogalmazó kérelme Az alábbi, 1957. július 22-én kelt kérelmet megyénk egyik MDF-es országgyűlési képviselője juttatta el szerkesztósegunkbe. Közlését „csupán” azért kérte, mert tapasztalatai szerint meg­szaporodtak napjainkban a vádaskodások. Kételkedik abban — nem egyedül —, hogy a leghangosabbaknak van igazuk 'o „Ki volt a bolsevik?” — kérdésről folyó vitában. Olvassák hát a do­kumentumot: T. Elnök El y 1 áro másodélnökov ' ék ahhoz .tött áHá~ napjával oíbocsájtáat nyerjek* Indokaira: Jelenlegi munkaviszonyom előtt úgy vöd iololtkont v J- ?? követkéz- Úgy véd jo tölti Munkaviszonyain aí^lontorradalmi^oaemony^jcjcors^^ tőben szűnt fi zetÓBemot Qekor mis; az ügyvédi- alkalmazásomat. az állapotok ré ként dolgozzam. fis a helyzet ma már kátéig kívül bekövetkezett, ma már mnoson aka- dálya annak, hogy ismét ügyvédjelölt leheatrok* Hár.ogyetomiBta koromban .az ügyvédi hivatást tUzteorki annak m ia azt tekintem. UE^jelH-i^ forradalmi aeamér.yek czaki5ottäf]meg, éppen szírt rsn^iju. .... .­Üalatihalc találtam azt, hogy napjainkban, amikor az ellenforradalom által okozott sebek rohamos és általános gyógyítása folyik, no voi~ oa- orvosolható az a 3ob, melyet az ellenforradalom ütött rajtam alt­kor, amikor ügyvédjelölti munkaviszonyom megaaünt* Kérem az Elnök elvtár gat, hogy kérésem el bírálásánál szíveskedjék figyelembevenni azt is, hogy jelenlegi munkakörömet mindig a legna­gyobb igyekezettel próbáltam betölteni, például csak azt említem meg» aogy számos osotbon iránion ellenszolgáltatás, nélkülJiuloráztam.azért, Jí.Pgy a nép^iroő'5^~tárgyálasi jegyzökö'fjjv, már a tárgyalás japp*11 el­készüljön. kérem, kórósom elbírálásakor szíveskedjék iiovabba ligyo- lembevonhi azt is, hóay nőm azért kérem felmentésemet, mert nem töl­töm bo szívesen munkakörömet, hanem azért, mert élethivatásként az ügyvédi pályát választottam. Végül felmentési kérelmemet indokolva megemlítem azt is., hogy jelen­legi munkaköröm betöltésére r'enokivül leromlott - orvosilag-is iga­zolható - idegállapotom következtében amúgy som vagyok alkalmas, ami káfÓBom teljoBitéoot még indokoltabbá teszi. A fentiek alapján ismét kérem Elnök-Elvtároat, hogy kérésemnek helyt- sóui szíveskedjék. Budapoat, 1957 juliuo 22 ...... r\ 4JJL5Í0lettel: In Tríjy: w Aff-ír-tf— dr.Torgyáro.uózdef fogalmazó ' S'i'lápesti Fővárosi Uiróság Elnöke. l1)!» ?. El. VI. B. 1271. s 7,óm. °1 terjeszteni. !A kérelem teljesítését javasolom. 'Budapest,1957. Julius 23. Budapesti Fővárosi Biróaág Elnökének /Dr,Szakács ü elnök. h—­Ödön/ I! Budapesti fOv- ros c:rö ág elnöke I fcKEZFTT: UUl l 2­') C l. t'/ «ám . ___Z_ir»e:iék!c--el áz Igazsúgügymiriioztérium Személyzeti Os ztályának Budapest. _____ .... kér vénye * i dr.Torgyán József budapesti /IV. kor. RozBa Ferenc u. / lakoo fővúrooi eirósagi logoi- na zónák rcuHinex H Je^tu'/efoeí /■ n>r,.AWvj<-2S' fjzuie» ßuttfo­Kalapács alatt a borsodi laktanyák Kalapács alá kerültek a tavaly n 5f°n borsodi kaszár­oyák; a Magyar Honvédség .«úttartás! és Elhelyezési Fő- Sazgatósága értékesítésre, illet- e tartós bérletre hirdette meg ‘ "^védelmi Minisztérium ke- «lesében levő, feleslegessé vált ingatlanokat. , J listán szerepel a cserépfalui '»Ktanya (16 hektáros területen ini .négyzetméteres épület), a nafuredi egykori Zalka-lakta- l^Ktár, 7.988 négyzetmé- o,,!’. a lillafüredi, úgynevezett „JJKla (2 hektár, 5G48 négyzet- eter), egy tokaji raktár (4 t-nx**9 5138 négyzetméter) és a '■qni °na^ laHtanya is (17 hektár. J , négyzetméter). Az ingatla- OKra október 31-ig lehetett be- iPytUJtani a pályázatot, és a ki­ás értelmében a jelentkezők novemberben tekintik meg a ^^ntelt épületeket. t Tl^eklödésünkre a már emli- piü honvédségi főigazgatóságon «»mondották: valamennyi egyko- Katonai létesítményre akadt jelentkező, de míg az adásvételi szerződéseket nem kötik meg, nem tartják ildomosnak felfedni a pályázókat. Azt azonban hoz­zátették: önkormányzatok, kft.-k. oktatási intézmények jelentkez­tek a laktanyákért. A miniszté­rium elsősorban a minél ha­marabbi értékesítést tartja legjobb megoldásnak (hiszen az üres épületek őrzése, állagmeg­óvása eddig is jelentékeny ősz- szegbe került), és ezt vagy ver­senytárgyalás, vagy árverés út­ján kívánja megoldani. Végső soron azonban hajlandó tartós bérleti, illetve egyéb hasznosí­tási szerződés megkötésére is. Nagy valószínűséggel a volt katonai objektumoknak ez év végétől, vagy jövő év elejétől már más lesz a gazdája. Félő azonban, hogy az önkormányza­tok — amelyeknek leginkább kellenének ezek az épületek — pénz hiányában nemigen rúgnak majd labdába . . . I. S. Megyei elnök az erszé fos elnökről „Torgyán a kisemmizett emberekben hamis illúziókat keltett” A Független Kisgazdapárt­ban a kizárás, felfüggesztés rá­galmazás lassan megszokot­tá válik. Rajkai Zsolttól, a Független Kisgazdapárt me­gyei elnökétől (kértünk in­formációkat a.kialakult hely­zettel kapcsolatban. — Elnök úr! Ön 1988 őszé­től szervezi a Független Kisgazdapártot Borsod me­gyében. Radikális, céltuda­tos politikája elnyerte a me­gye, majd. az ország kisgaz­da társadalmának a bizal­mát. Megyei vezető, majd országos alelnök lett, később állami megbízatást kapott. Az FKGP-ben már szokásos­sá vált botránysorozattól és sárdobálástól ön mindig tá­voltartotta magát. Az utóbbi időben viszont önt is utol­érték ezek az események, melynek okáról még homá­lyos elképzeléseink sincse­nek. Véleménye szerint mi váltotta ki ezt a folyamatot? — Az ok eléggé összetett. Először is egyesekben irigy­séget keltett hiteles, radiká­lis politikám, de a személye­met ért támadás (közvetlen oka nem ez volt, hanem az, hogy nyílt támadást indítot­tam a párt vezetése által al­kalmazott szakértők tevé­kenysége ellen. — Kocsis Andrásról van szó? — Igen, de nemcsak őróla, hanem másokról is, akik már az előző rendszerben is szép politikai karriert futot­tak be. Néhány politológus­ról, vagy volt politikusokról is szó van, pl. Kapolyi úr­ról, Bányász Rezsőről1, Var­ga Csabáról és így tovább. Sajnos a pártvezetés telje­sen hálójába került ezeknek a „szakértőiknek”, olyannyi­ra, hogy például a párt veze­tése lemondva a K telefon jogáról, a törvények megke­rülésével Kocsis Andrásnak akarta azt átjátszani, vagy például a.párt elnöke Varga Csabát bízta meg a Kisgaz­dapárt belpolitikai osztályá­nak megszervezésével és irá­nyításával. Ezt ő maga jelen­tette be egy polgári tagozati ülésen. Ezt a kisgazda frak­ció és én magam sem tud­hattuk tétlenül nézni és el- távolítottuk a párt vezetésé­ből az urakat. Ezek után in­dult meg a rágalomhadjárat, Rajkai Zsolt a parlamenti frakció vessző- futása, ellene a hangulatkel- tés, a frakciótagok, kormány - tisztségviselők kizárása és az én felfüggesztésem is. _ Nyilván önnel nem ezt k özölték. Mi volt a látszat­indok? — Sajnos ilyennel sem. tudok szolgálni, mert a fel­függesztő határozatban sem tényállást, sein indoklási- nem közöltek, sőt ia legalap­vetőbb emberi jogot, a véde­kezés jogát sem kaptam meg. Az országos vezetőségi ülé­sen emberhez méltatlaln hangnemben inzultáltak,, ezért onnan távoztam. _ Hogyan alakulhatott ki e z a helyzet a Kisgazdapárt­ban? — a vidék egy része Tor­gyón-párt.ivá vált, mert ő mindig arról beszélt, ami mindannyi,unk lelkét nyom­ta, de csak beszélt, mert gyors megoldást ő sem talált; a bajok orvoslására, de nem is tett semmit. Sem a bizott­sági (alkotmányozó), sem a frakciómunkában nem vesz részt. A nagy ígéreteknek az emberek nem számoltak utá­na, hittek neki, pedig meg­tévesztette őket, hiszen ő maga is tudta, hogy amit ígér az végrehajthatatlan, de azt is tudta, hogy ezzel a magatartással ő választási győzelmet arathat. Súlyos vétke, hogy józan politikus­hoz méltatlan módon, nem a reális tényekről és a kö­zeljövő küzdelmeiről, majd saját magunk munkájába vetett hit erejéről győzte meg a hallgatóságot, hanem, a megalázott, kisemmizett emberekben hamis illúziókat keltett. Neki a Kisgazdapárt politikája nem a cél, hanem az eszköz volt, saját pozí­ciójának megerősítéséhez. A parlamenti frakció hamar átlátta e magatartás veszé­lyeit és ezért vonta meg tő­le a bizalmat. — Mi a helyzet a Illllll- as üggyel? — Sajnos Torgyán úr mind ez ideig nem kérte a tit­kosság felioldását a belügy­minisztertől a számára ké­szült 8 db mellékletet tartal­mazó boríték kiadását ille­tően. (Az összes kisgazda vezető egyetlen lapon, né­hány sorban megkapta a vé­leményt.) A tények tisztázása helyett állandó botránykeltéssel, fel­jelentéssel, kizárással eltere­li a figyelmet a lényegi kér­désekről, s emellett olyan diktatúrát valósít I meg a párton belül, amelyet csak a legsötétebb sztálini időkben élhettünk át, mely természe­tesen idegen a történelmi Kisgazdapárt eszmeiségétől. Súlyos veszélyét látom en­nek a folyamatnak, mert azoknak az erőknek, akik ehhez a forgatókönyvet ír­ják, s akiknek a dokumen­tumok még, mindig a ke­zükben vannak, elő sem kell jönni a sötétből ahhoz, hogy a frontemberek szétverjék a Kisgazdapártot, a koalíciót, s ezzel együtt a demokráciát megbuktassák. — A Kisgazdapárt vezetői (Német Béla és Gyimóti urak) ha jól tudom harmad­szor jártak a megyében az elmúlt rövid időszakban. Minek köszönhető ez a meg­tiszteltetés? — Köztudott, hogy én bár elismerem az elnöki legiti­mitást, a pártvezetéshez lo­jális vagyok, viszont nem is­merem el a diktatórikus ve­zetési módot, minthogy egész életemben ellene voltam. A megyei gyűléseken igen jó hangvételű párbeszéd ala­kult ki, és minden megye­gyűlésen tömeg van a nagy­teremben. A legutóbbin is itt voltak és a megyében so­ha nem tapasztalt hangvételt tanúsítottak, felbomlasztot­ták a megyegyűlést, az el­nökök, titkárok többsége cso­portosan távozott a méltat­lan módszerek miatt. — Mi a helyzet a „kongresszussal”? — A megye vezetése és a megyei választmány ellent­mondás és tartózkodás nél­kül elutasította a kongresz- szust, azon az alapszervi el­nökök — meghívottak —, saját belátásuk szerint részt vehetnek, de a megyei ve­zetés hivatalos szónokot nem állít, hivatalosan nem képvi­selteti magát, azon mint kül­dött nem vesz részt. — Mi a koncepciója a kongresszusnak? — Az országos központ nem meri összehívni a nagy­választmányt, viszont meg akarja erősíteni döntéseit. A forgatókönyv jól ismert az MSZMP-s korból, összeül a „pártkongresszus”, hoznak ajánlásokat, állásfoglaláso­kat, majd ezeket az MSZMP Központi Bizottsága, illetve Politikai Bizottsága végre­hajtja. Ezzel kirekesztették a választmányt a politikai munkában való részvétel­ből, a választmány csak ar­ra kellett, hogy a vezető­ség megválasztassék. — Mi tehát a megoldás? — Először is egyértelművé kell tenni mindenki számá­ra Torgyán politikai múltját, kérje a titkosság felfüggesz­tését és a bizonyítékokat tárja a tagság elé. Mindad­dig. míg e dolgok rendeződ­nek, egy ügyvezető testület­nek kell átvenni a párt irá­nyítását. mely az elnökökből) és a frakcióból áll. Meg kell szüntetni a felfüggesztéseket, kizárásokat és a fegyelmi: tárgyalásokat, csak a vizsgá­latok befejeződése után lehet határozni. Ezen rendelkezések nél­kül súlyos belpolitikai vál­ság alakulhat ki, mely meg­béníthatja a parlament, a törvényhozás munkáját. Be kell fejezni a személyek le­járatását. pocskondiázását, mert ez a folyamat már a stabilitás ellen irányul. Lassú a kapcsolás Napjainkban, amikor olyan nagyon nehéz beosz­tani havi keresetünket az ezernyi fizetnivalóra, a megélhetés kikerülhetetlen költségeinek fedezésére, bi­zony oda kell figyelni min­den forint sorsára. Mert ha nem ezt tesszük, megadhat­juk az árát. Ismerősök bi­zonyos fizetnivalóikat egy­szerűen nem mernek OTP- számlára tenni, mert néme­lyik szolgáltató már több alkalommal akkorát emelt le a számláról, hogy a csa­lád éhkoppon maradt, köl­csönökből tengette átmene­tileg az életét, a cég pedig bocsánatot (kért a túlszám­lázás miatt és ígérte, a kü- .lönbözefet legközelebb be­számítja .majd az új szám­lába. Kösz. Ebből lett aztán elegük többeknek is. Ki gondolná ugyanakkor, hogy az is galibát okozhat, ha valamit nem vonnak le. Mondjuk az áramszámlát. Egy sajószentpéteri lakos ugyanis ennek adta meg az árát. A történet viszonylag egyszerű, a (keletkezett bo­nyodalom több, mint bosz- szamtó. Olvasónk OTP- számlát nyitott, hogy fizet­nivalóival minél kevesebb gondja-baja legyen a jövő­ben, hogy ne csengessenek ajtaján a díjbeszedők a hó­nap különböző napjaiban, alkalmatlan órákban, stb. Meg is érkezett az első el­számolás és azon minden rovat és rublika pontosan kitöltve, ám a számlatulaj­donos figyelme átsiklott az áramszámla megjelölésen, ahol ugyanis egyetlen fil­lér levonás, elszámolás sem szerepelt. Innentől aztán fölgyorsultak az események. Felszólítás, helyszíni figyel­meztetés, ám ez időben ott­hon egy árva lélek sem tartózkodott. Erősgette vi­szont a szomszéd, fizet ő szívesen, mert jó emberek ezek a „mulasztók”, de az már késő volt, nem kellett a pénze. Kikapcsolták az áramot, ami viszont, már igazi meglepetés volt a számlatulajdonos számára. Aztán a visszakapcsolás örömét is megismerhette. Fizetség, papírok, intézke­dés és csak azután lön új­ra világosság. Közben meg­ereszkednek a ikővéfagyott húsok, egyebek a hűtőben, ez már csak így van ilyen­kor. Érdeklődésünkre Sulyok- né Petrus Erika az ÉMÁSZ kazincbarcikai kirendelt­ségének kereskedelmi ügy­intézője — áhová a sajó­szentpéteri lakos ügye tar­tozik — a következőket mondta: — Ha valaki például pá­ros hónapban fizeti az áramdíjat és éppen szep­temberben nyit OTP-szám- lát, sikkor miniket erről a tényről az OTP a gyakor­latnak megfelelően október közepén értesít. Akkor, amikor már .kész az úgyne­vezett (készpénzes számla. Az lÉMÁSZ-nál csak az OTP bejelentése alapján készül új kapcsolási lap és annak alapján legközelebb decemberben jelenik meg a fizetnivaló az egyszámlán — Ha jól értem, itt két cég is meglehetősen nehe­zen kapcsol és persze hogy a fogyasztó húzza a rövi- debbet. (Nem lehetne ezt itt is és ott is ikét-három na­pos átfutási időre csökken­teni ? — Azt nem értem, ho­gyan történhetett a kikap­csolás, hiszen mi álltaiéban elfogadjuk azt is, ha a szomszéd hajlandó fizetni, azt is, ha a lakó utólag hozza be a pénzt, sőt, a nö­vekvő munkanélküliségre való tekintettel igazodunk a lakosság időbeni fizetőké­pességéhez is. Ha valaki csak adott hónap végén tud fizetni, azt is megértjük, ■nem ágálunk. — Ez a gyakorlat, ame­lyik ilyen bosszúságakat is hordoz, mégiscsak repará­lásra szorulna. — Talán a havi számlá­zásra való átállásikor ez is megoldódik majd. Eleve ki­sebb összegeket kell majd fizetni, mint most, amikor az egyik lakó páros a má­sik páratlan hónapban, te­hát kéthavonta egyenlíti ki a számláját. — nagy j. — Mi menny f?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents