Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

1991. november 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Későn jött boldogság Dr. Szőnyei Gyula legújabb kötetével és a pápa bekeretezett gratulációjával. (Farkas Maya felvétele) Most iis' magam előtt lá­tom Miskolc altikor még meglévő egyetlen Pobjedá- ját, — ültem is benne. Éveikkel ezelőtt, az egész miskolci vendéglátóipar mo­solygása köziben Szőnyei Gyula vezette. Az „arany­fogú”. Mindent szállított pajta. Süteményt, mustot s írói kvalitású gondolatait. Amin szintén csak mosoly­gott rengeteg kártyázó és nerrikártyázó barátja, isme­rőse. A Szeles utcai cuk­rászüzem szép lányai, asz- szonyai is, akikét rímékbe fanagoitt, s tudom — ámbár mosolyogtak a vallomáso­kon — titkon mindawnyi- uknak tetszett a sok sze­relmes vers. Nekem is. Ám­bár lehet, nagyonis kritiku­san olvastam őket, s Szőnyei Gyula novelláit, regényét is, mert — noha fél évig is nálam voltaik — azzal ad­tam vissza nékii, csiszolni kall rajtuk. Aki ír, tudja milyen lesújtó vélemény ez a szerző számára . . . Aztán Gyula bácsi elköl­tözött a fővárosba. Ugyan­olyan ltopdsan, mint ami­lyennek iitt megismertük. Majd egyszercsialk beállított szerkesztőségi szobámba Ta­nuljunk 'kártyázni című kö­tetével. Majd hanyatt es­tem. Azóta a könyv min­den példánya elfogyott!... M'osit. pedig újra megjelent egy 170 oldalas köteittel szurtos táskájában, a Ké­sőin jött boldogsággal, amit kéziratban olvastam, s amelynek megjelenésében annak 'idején nemigen hit­tem. Talán vallásos részle­tei miatt, — más időik já-- itak még akikor ... Ám ezek a vallásos részek most len­gyelre fordítva eljutottak a pápa őszentségéhez is, aki — arany keretes — levél­ben gratulált a Vatikánból Szőnyei Gyulának. Mit tudunk a puritánok puritánjáról, ahogyan én miagamban elneveztem Sző­nyei Gyuláit? Nem sokat. Jogi doktorátusi címe meg­szerzése után író, színpadi szerző, költő szeretett volna lenni. A Kassai Színház 1942-ben bemutatta Mécses­ház című darabját, ám a további folytatásokat el­mosta a II. világháború vérzivatara, Nékii magának azonban szerencséje volt, katonaként is megúszta a világégést. Hogy azután itt tűnjön fel Miskolcon, tanyát ver­jen a vendéglátósok között, részese legyen sok-sok nagy kártyacsatámak, hordja Pob- jedájával a süteményeket, majd nyugdíjasként ismét íróiként tűnjön fel, hol már-már csavargónak, hol gyűrött úriembernek „ál­cázva magáit”. De tény, hogy az 1942-es színmű után immáron második kö­tetével jelentkezik. Ezek értékelésére ón nem vállal­kozom, ment abszolút elfo­gultnak tekintem magam: kedvelem Gyula báckit, s minden itailállkozásunlknál érzem, hogy ő is így van ezzel irányomban. Ám ezek mellett is a Tisztelt Olvasó figyelmébe Az Állami Nyelvvizsga Bi­zottság ezúton tájékoztatja az érdeklődőket, hogy 1992. január 27-től február 1-jéig bezárólag állami nyelvvizsgák lesznek a Miskolci Egyetem Nyelvi Inté­zetében. Az állami nyelvvizsga mind­három fokozatára és típusára (alap-, közép- és felsőfok, „A” — szóbeli, „B” — írásbeli, „C” — szóbeli és írásbeli) angol, francia, német és orosz nyelv­ből iskolai végzettségre való te­kintet nélkül, az előírt nyom­tatványon 14 éves kortól lehet ajánlhatom a Későn jött boldogságot. Amihez előszót Havasi Zoltán, utószót a szerkesztő Hudy Ferenc írt, s amely az ultcai árusoknál éppúgy megvásárolható, mint az antikváriumban, a Zsiigmond u. 2. sz. alatti Kossuth-boltban, az Arany János utcai könyvesboltban vagy a Royal köz sarkán. A több mint tíz éve nyugdíj­ba vonult, de fiatal szívű szerző már utánnyomását is megrendelte a Borsodi Nyomdánál, annyira biztos abban, hogy érzelmeit, ér­zéseit, szép gondolatait az olvasó is éntékeli majd. Nyikes Imre jelentkezni, egy vizsgaidőszak­ban csak egy nyelvből. Csupán azoknak a jelentkezőknek biz­tosíthatjuk a vizsgára bocsátá­sát, akiknek szabályosan kitöl­tött jelentkezési lapja postán 1991. december 10-ig beérkezik a Miskolci Egyetem Nyelvi In­tézetébe (3115 Miskolc-Egyetem- város). 1991. október 15-től a 16/1991. (X. 8.) MKM rendelete alapján az — alapfokú nyelvvizsga díja: A-típus 1100 Ft; B-típus 1100 Ft; C-típus 2200 Ft. — A középfokú nyelvvizsga Én így Miskolc megyei jogú város önkormányzatában, közgyűlé- sénék oktatási szakbizottsá­gában munkáspárti (MSZMP) képviselőként dolgozom. Az önkormányzat megalakulása óta eltelt, időszak néhány kérdéskörével kapcsolatban — a teljesség és a mérleg- készítés igénye nélkül — véleményemet az alábbiak­ban foglalom össze. A hazai demokrácia gya­korlásának egyik legfonto­sabb feltétéle és eleme az önkormányzat. Ennék haté­kony működéséhez — párt­állástól függetlenül — nél­külözhetetlen a jó törvé­nyekkel és pénzeszközökkel való központi támogatás. Számos törvény — például a szociális — lakás és az új közoktatási — hiányzik, meghozatala késik. A nor­matív állami hozzájárulás — bár a gazdálkodás biztonsá­gát segíti — nem eléggé fe­lel meg az elvárásoknak. Konfliktust olkozó rendeletek helyett még nincsenek má­sok, amelyek irányt mutat­nának előállott zavaros hely­zetek tisztázásához. Az ön- kormányzattal szemben bi­zonyos értelemiben bizalmat­lanság alakult 'ki. Mindez nem csökkenti a kedvező ta­pasztalatok értékét. Az említetteknek miskolci vetületei is vannak. Ezek megnyilvánulnak például abban, hogy az új közokta­tási törvény hiánya továbbra is bizonyta lanságot keltő té­nyező az iskolai munkában, vagy a központi lakáslkon- cepöió elfogadásának késése miatt a közgyűlés felfüggesz­tette az állami-önkormány­zati lakások értékesítését. A dija: A-típus 18S0 Ft; B-tipus 1850 Ft; C-típus 3700 Ft. — A felsőfokú nyelvvizsga di­ja: A-típus 2150 Ft; B-típus 2150 forint; c-típus 4300 Ft. A vizsgadijat a jelentkezési laphoz mellékelt csekken kell hefizetni. Jelentkezési lapok és a vizs­gadíj befizetésére csekkek a Miskolci Egyetem főépületének portáján (8-tól 19 óráig) kapha­tók. Állami Nyelvvizsga Bizottság Alap-, közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgák Miskolcon Figyelem! A Parasznyai Erdészet a kazincbarcikai MÁV-rakodóján TÜZIFAVÁSÁRT HIRDET 10 százalékos árkedvezménnyel, 198 Ft/q egységáron. Amíg a készlet tart! Okleveles szovjet természetgyógyász orvosok, professzorok rendelése:- vérnyomásproblémák,- belső szervi elváltozások,- fejfájás,- idegállapot zavarok,- hátgerincbántalmak. RENDELÉS: Miskolc-Martintelep, Kisfaludy u. 64. RENDELÉSI IDŐ: hétfőtől péntekig 9-13 óráig, szombaton 9-12 óráig. TABORO TEX KFT. Két fiit maradt a kezében Az idős férfi csak állt az ajtófélfák közt szemérmesen, hívásra sem igyekezett beljebb. Zavarban volt, meg indulatait is nehe­zen tartotta féken.- Hogy is kezdjem? - emelgette a szemöldökét. - Beérünk a Tiszaira, zökkent a vonat, mindenki szedelőzködött. Erre ébred­tem, meg arra, hogy két fül van a kezemben!- Nahát! Kinek a fülei?- Nem kinek, minek - igazít ki. - Hát a cekkerem két fülé­ről beszélek. Ott volt a markomban, úgy aludtam el, hogy szo­rítottam álmomban is. Valaki meg levágta, amíg én elszunyó­káltam. Bátor volt, annyi szent, mert ha mondjuk felriadok, az ő fülével is meggyűltek volna a bajok. A részletekről is előjött a szó, most már az ajtón belül. Ar­ról, hogy az öregségére, betegségeire hivatkozva jogosítványá­tól is megvált idős ember vonattal jár ki „gyerekei" szőlőjébe. Most is onnan jött. Odafelé jóféle ételektől volt hasas a cekker, /issza meg már csak a permetezéshez, kapáláshoz jó öreg, szét­taposott bakancs lapított benne.- Mindegy már az, nem is az értéke bosszant, de jó lett vol­na az még itthon télen hólapátoláskor, miegymás.- Ennyi csak a méreg?- Na meg a cekker. Rendes, öreg darab volt az is, kár ér­te. - békétlenkedik tenyerében a két elárvult füllel. Csak azért jött el, hogy megmondja, meg kell Írni, vigyázat, lopnak a vo­naton !- Ha meglátom valakin a permetes bakancsom, esküszöm a tyúkszemére hágok. ;- Szemet szemért helyett szemet fülért?- nagy j. ­Jól prosperáló kft. FELVESZ ács-állványozó, kőműves, vasbetonszerelő, asztalos szakmunkásokat BUDAPESTI MUNKAHELYRE Bérezés teljesítmény szerint nettó 14-25 ezer Ft. Érdeklődni munkanapokon 14-17 óra között a 06 (1) 2 520-330 telefonszámon Dr. Emődi Gyula lakásra várók ezrei helyze­tének, a gyorsan terjedő munkanélküliség állapotának és más súlyosbodó gondok­nak kezelése meghaladja az önkormányzat, a polgármes­teri hivatal erejét. Ez befo­lyásolja a körülmények jdb- bátételét. A város nem ren­delkezik jövőjére vonatko­zóan reálisan kimunkált komplex tervvel sem, ami­nek szükségessége aligha vi­tatható el. Ennék a tervnek a legszélesebb közmegegye­zésen kívánatos alapulnia. önkormányzatunk szerve­zeti és működési szabályzata alapján széles körű nyilvá­nosságot teremtve dolgozik. A nehézségeik ellenére biz­tosított a város működő- képessége. Egyes közgyűlé­seken, bizottsági üléseken kitapinthatóak a pártcsatáro- zásök és a véleménynyilvá­nításokban — esetenként — indulatok is feszülnek. Nem ritkán az ellenzék (kisebb­ség) jó javaslatait a többség leszavazza. A (leg)fontosabb kérdésekben azonban létre­jön a konszenzus, a pártok látom felül tudnak emelkedni sző­kébb érdekeiken. Mi mun­káspárti képviselők, egy-egy döntéshez elveinket fel nem adóan viszonyulunk. A pol­gármesteri hivatal munkájá­ban az 59 fős képviselő- testület, a 12 szakbizottság és a hivatal apparátusának kapcsolatában jellemzően a testület meghatározó szerepe érvényesül. Az eredménye­sebb tevékenység, az együtt­működés feltételezi a köl­csönös bizalom erősítését is. A .közgyűlés oktatási bi­zottsága a hatáskörébe tar­tozó alsó- és középfokú oik- tatási intézmények ügyét a város egyik legfontosabb kérdésének tekinti. Felelős­ségteljesen dolgozik, de tö­rekvéseinek lehetőségei, fel­tételei behatárolták. Kívána­tos, hogy a bizottság a köz­gyűlés által felruházott köte­lezettségi jogkört úgy gyako­rolja, hogy ahhoz a költség­vetésből évente bizonyos mennyiségű pénzösszeget kapjon, amit hatáskörébe tartozóan önállóan használ fel meghatározott célokra. Az iskolák működése, fel­adatai megvalósítása kap­csán két dolog különösen fontos: Az egyik: azok mű­ködési, jogi és pénzügyi esélyegyenlőségének megte­remtése. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy min­den tanuló az egyéniségének, képességeinek legmegfele­lőbb oktatást és nevelést kapja. A másik: az adók nagyobb hányada úgy ma­radjon az önkormányzatnál, hogy lehetőleg közvetlen la­kossági ellenőrzés mellett az oktatási ellátást jobban szol­gálja. Politikusi pályák — új megvilágításban Senki nem kérdőjelezte meg tavaflty augusztus vé­gén Debrecenben, a II. Országos Bibliográfiai Ér­tekezleten dr. ViczSán Já­nosnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Könyv­tára munkatársának met­szőén éles kritikáját a múlt rendszer életrajzíróiról. Mélységesen igaza volt (van) abban, hogy az el­múlt évtizedekben moz­galmát életrajzgyűjtemé­nyeket állítottak össze, amelyek tartalma igen el­térő értékű és legtöbbje ma már csak kórtörténeti adalék ahhoz, hogy mi­lyen mondani valótlan írá­sokat is ki lehetett nyom­tatni. Előadását így foly­tatta : „... a forradalmi 'munkásparasatok ikolhoz- munkábari megalkották a százötven évvel azelőtti- műveket is alulmúló mar- I xista—leninista Üj Magyar Lexikont, amely ma kb. 600 000 példányban bizo­nyítja a proletárdiktatúra tudományosságának szín­vonalát. E műremekre jel­lemző, hogy a szocialista csalhatatlanság második szeráfjának, Frigyesített Engelsnek halálozási évét is tévesen közölték;” A két-három éve folyó „átértékelések” történelmi személyeket is egészen más megvilágításba helyez­nek. Az eddigi „élletrajz- írás” meglehetősen egysí­kú volt, nem lis igen csap­tak össze benne érvek és ellenérvek. Emlékszem,, né­hány éve a Horthy pályá­jával foglalkozó könyvek nagy része (nem is egy) ol­daliakon keresztül azon csámcsogottt, hogy a kor­mányzónak tetoválás volt. a karján. Aztán pedig a „Horthy-fasizmus” hű (?) bemutatása következett. Persze a másik fél nem hallgattatott meg, emlék­iratait Magyarországon csak 1990-ben adták ki. És végül az 1956-os esemé­nyek miatt emigrációba kényszerült Gosztonyi Pé­ter volt az, aki rendezte a sorokat és Horthyt valósan megítélte. Azonban századunk ma­gyar politikusai közül nem Horthy volt az egyetlen rosszul megítélt személy. Ezt „korrigálandó” írta meg Mezey László és Po- bori Agnes 20 történelmi arckép a 20. század ma­gyar történelméből c. mun­káját. A kiadó előszava szerint .liehet vitatkozni azon, hogy a kötetben sze­replő húsz személy gyako­rolta-e a legnagyobb ha­tást hazánk történelmére. Az elmúlt kilenc évtized hazai viharairól azonban sok mindent elárul a mi­ni Statisztika. Hogyan zá­rult le a könyvben szerep­lő húsz személyiség élet­útja? Három főt kivégez­tek (Kun Béla, Bajcsy-Zsi- Linszky Endre, Nagy' Im­re), 1 főt meggyilkoltak (Tisza István), egy öngyil­kos lett (Teleki Pál), egy titokzatos körülmények kö­zött halt jneg ('Bethlen Ist­ván), 8 főt önkéntes vagy kényszerű száműzetésben külföldön ért a halál (Fé­nyű Miksa, Jászi Oszkár Károlyi Mihály, Horth.v Miklós, Peyer Károly, Szent-Györgyi Albert Mindszenty József,, Ráko­si Mátyás). 3 fő itthon halit meg. de halálakor össze­omolva láttla mindazt, ami­re az életét feltette, a nem­zet egésze vagy jelentős része elfelejtette, illetve meggyűlölte (Bánffy Mik­lós. Gerő Ernő. Kádár Já­nos), a húszból csupán hárman haltak meg nyu­godt környezetben (Rákosi Jenő, Klebelsberg Kunó Gömbös Gyula). A szerzőpáros népszerű­sítő célzattal írta munká­ját, az egyes életrajzokhoz bő irodalomjegyzéket mel­lékelve. (Mezey László Miklós— Pobori Ágnes: 20 történel­mi arckép a 20. század magyar történelméből. — Bp.. Trezor, 1991.) Eszenyi Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents