Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám

1991. november 12., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egy jól hőszigetelt lakásban akár 30";0 fűtési energia is megtakaritható. Most Önnek további 30%-ot spórolunk meg. THERWOOLIN hőszigetelő üveggyapot termékek 30%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL a Tüzép-telepein NOVEMBER 1—30-IG. Egy hónapig a gyári ár alatt. THERWOOLIN márka telepeink: Salgótarján, Baglyasi u. 3. Tel.: 32/10-895 . Eger, Kistályai út Tel.: 36/20-073 Miskolc, Vágóhíd u. 6. Tel.: 46/47-811 , Gyöngyös, Gyár u. 2. Tel.: 37/12-058 Füzesabony, Hunyadi u. Tel.: 39/41-248 Kazincbarcika, Marx K. u. Tel.: 48/11-034 , Tiszaújváros, Vasút út Tel.: 49-11-023 Sárospatak, Wesselényi u. Tel.: 41/11-540 ne feledje: a hőszigetelés utólag is hatásos! 1 valamit...! Jön a tél! ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP Dohányárig nagykereskedésemet megnyitottam november 12-én, Miskolcon, a Széchenyi u. 8. sz. alatt. Gépkocsival a déli tehermentesítő felől, közvetlen az út mellett. Herman Ottó Múzeum mögött, a volt MHSZ mellett. NYITVA TARTÁS: 7-től 15 óráig, szombaton: 7-től 12 óráig. Sopianae: 32,80 Ft Symphonia: 29,20 Ft Telefon: 42-913 Az AGROBER Nyíregyházi Irodája tulajdonba adásra meghirdeti a Nyíregyháza, Korányi- Kun Béla úti sarokterületen (volt MARX téri ABC mellett) újonnan épült pavilonsorból, a 6. sz. üzlet + raktár helyiséget (24 m2). A LICIT INDULÓ ARA: 750 000 Ft + ÁFA. Az üzlet értékesítése nyilvános versenytárgyaláson történik - a tulajdonjogot az a pályázó nyeri el, aki a legmagasabb vételárra tesz ajánlatot. A licitáláson az indulók 10 000 Ft bánatpénz befizetése esetén vehetnek részt, amelyet a vételárba beszámítunk. A pályázat benyújtási határideje: 1991. november 19. A pályázati tárgyalás helye: AGROBER NYÍREGYHÁZA, SZABADSÁG TÉR 2. SZ. 203-AS SZOBA. Tájékoztatás és felvilágosítás kérhető november 4. és 15. között a 42/12-255-ös telefonon, vagy személyesen a tárgyalásra megadott helyen. (Ügyintéző: Kerezsiné) Az egyház és a pártállam vitája Október 22-én különleges polgári peres ügy tárgyalá­sát kezdték meg a Borsod Megyei Bíróságon. Egy párt­állami eszközökkel kikény- szerített cserét próbálnak meg a jogállam nyújtotta lehetőséggel érvényteleníte­ni. Az Akropolisz szindró­máról dr. Orosz Gábor nyi­latkozott munkatársunknak. Ö vallásos* hívő ember, és mint jogász, a Miskolci Egyetem tanára, jól ismeri az ügy részleteit. — Az ügy előzményei — mondja dr. Orosz Gábor — 1986-ig nyúlnak vissza. A hajdúdorogi püspöki hivatal és az akkori miskolci tanács csereszerződést kötött, amely­nek értelmében a miskolc­tapolcai Akropolisz színpad és a hozzá tartozó terület a város tulajdonába kerül, míg a Szentpéteri kapu 59! szám alatt található ingat­lan a görög katolikus egy­házé lett. Az Akropolisz sem akkori, sem a jelenlegi értéke nem akkora, mint a Szentpéteri kapuban találha­tó ingatlané, amelyen egy 2 és fél szobás családi ház ta­lálható. Nyilvánvaló, a cse­re nem volt értékarányos. Ha a jelenlegi forgalmi ér­téket veszem alapul, az Ak­ropolisz akkor körülbelül 25—30 millió forintos érté­ket képvisel, míg a cserein­gatlan a legjóindulatúbb számítások szerint sem ér többet 2 és fél millió forint­nál. Miskolc tehát tízszeres gazdagodást könyvelhetett el erőszakolt csere eredménye­ként. — Egy csereszerződés megkötéséhez minimum két fél beleegyező szándéka szükséges. Ha az ön által említett értékaránytalanság már 1986-ban nyilvánvaló volt. akkor mi késztette az egyházat a szerződés aláírá­sára? — A jogszerűtlenséget már a földhivatal is észre­vette, s ezért 1989-ig a be­jegyzésre sem volt hajlandó. A város vezetői azonban 1989-ben nyomást gyakorol­tak a földhivatalra, hogy a cserét az ingatlan-nyilván­tartásban telekkönyvezzék. A kérdés lényegére vála­szolva el kell mondanom, semmiképpen sem titkolható a tény, 1986-ban olyan tár­sadalmi és politikai viszo­nyok uralkodtak, hogy az egyház vezetői nem szánhat­tak szembe az állami aka­rattal. Lelki kényszerítő esz­közöket alkalmaztak az egyházi vezetőkkel szemben, s ők egyszerűen kénytele­nek voltak aláírni a szá­mukra előnytelen szerződést. — Mivel bizonyítható a kényszerítés? — Ezt a lelki kényszert bizonyítani ma már nem le­het. Egyértelmű, az előző társadalmi rendszerben az egyház nem tehette azt, amit akart. Ha a csereszer­ződést nem realizálják, ak­kor feltétlenül az állami szankciókkal találták volna magukat szemben. — Most 1991 novemberét írjuk. Mit kíván elérni a Hajdúdorogi Görög-kato­likus Egyházmegyei Hiva- tal? — Kérik, a bíróság ér­vénytelenítse a szerződést. Törvénytelen aktus volt a csere lebonyolítása. Mint már említettem, a két ingat­lan között tízszeres a kü­lönbség az értéket tekintve. Ez már elegendő arra. hogy a szerződést úgy tekintsék, mintha az létre sem jött volna. — Ha a bíróság az egy­ház keresetlevelének helyt adva dönti el ezt a. jogvitát, akkor a nyíregyházi székhe­lyű hajdúdorogi egyházme­gyének mi a terve; a város számára szinte nélkülözhe­tetlenül fontos területtel? — A görög katolikus egy­ház vállalná, a tulajdonába visszakerült Akropoliszf hasznosítaná, s ezzel párhu­zamosan nvomban visszaad­ná a Szentpéteri kanuban található ingatlant a miskol­ci polgármesteri hivatalnak. A színpad ügyében az egy­ház az elmúlt években fo­lyamatosan tárgyalt a ta­náccsal, majd a polgármes­teri hivatallal. Megállapodás­ról is szó volt. Eszerint, amíg a város a nyári ren­dezvényekre talál, vagy épít egy szabadtéri színpadot, addig az Akropolisz terüle­tét a rendezvények számára továbbra is biztosítják. Egy feltételük természetesen van: a színpadon nem ad­hatnának elő olyan darabot, amely sérti az egyház érde­keit és a közerkölcsöt. A mozi valószínűleg megszű­nik, mert az előadásokra sok esetben csupán két- három ember kíváncsi. Az egyház tervezi, hogy az épületet alkalmazottai szá­mára mint pihenő- és üdü­lőhelyet hasznosítsa. Ezenkí­vül szeretne ott egy szelle­mi központot létrehozni. Eb­ben az azonos hitvallású kö­zépiskolások és egyetemisták tanulnának, dolgoznának. A katolikus szülők gyermekei számára (hátrányos helyzetű fiatalokról van szó) egy csa­ládias légkörű otthont, kol­légiumot hoznánk létre a nagy alapterületű épületben. Tehát az Akropolisz minti kollégium és mint szellemi központ működne az egyház hasznosításában. — Az Akropolisz szindró­máról én korábban megpró­báltam tájékozódni. Beszél­tem a városi tanács volt vezetőivel. Ök éppen az el­lenkezőjét állítják annak, amit ön most elmondott. Szerintük nem az állam, ha­nem éppen az egyház kezde­ményezte ezt az ingatlan- cserét. — Ez az állítás nem helyt­álló. Kérem, döntse el az olvasó, %'olt-e lehetősége az egyháznak 1986-ban, hogy nemet mondjon egy pártál­lami szándéknak? Ilyen visszautasításról én nem tu­dok, mert ha megtörtént volna, az egyháznak olyan ellenlépésekkel kellett volna számolnia, amely hosszabb távon feltétlenül hátrányo­san érintette volna a műkö­dését. Véleményem szerint a városi tanács évtizedeken keresztül nagyon nehezen viselte el a számára rendkí­vül kellemetlen tényt, hogy az Akropolisz és területe 1945 után nem a pártállam érdekeinek megfelelően ke­rült a város tulajdonába, hanem egy véletlen folytán megmaradt jogos tulajdono­sánál, a hajdúdorogi egyház­megyénél. Udvardy József A Szudi-tanya mintegy 3 ezer négyzetméternyi bekerí­tett terület, 1500 négyzetmé­ternyi fedett helyiségekkel a Digép mellett, a Szinva- parton. Bérelte már terme­lőszövetkezet, mostani keze­lője a Miskolci Közterület­fenntartó Vállalat, s újabb bérlője pedig az emődi mgtsz. Tesz. A közterület­fenntartók ugyanis vállala­tuk átszervezésekor felszá­molták itteni „hadállásukat”, s azóta a telep kihasználat­lan. , — Mi sokféleképpen sze­retnénk hasznosítani — mondja Ersok István tsz- elnök, s egyik helyettese, Barabás Károly. — Amint arról nyilván már sokan tudnak, az idén Ernődön megnyitottuk konszignációs raktárunkat, ahol Skoda, Avia, Tátra stb. alkatrésze­ket, kisfődarabokat árusí­tunk. Egyébként az ország­ban már hat helyen üze­meltetünk alkatrészt árusító boltot, így például Oroshá- zás, Nyíregyházán, Somogy- sápon, Gyöngyösön . .. Vagy­aik. végére, a Besenyői út­ra kell utazniuk. De szám- bavették a saját, teljes tej árusítását is, aminek meg a Digép-dolgozók, örülnének . . . — Ha megkötjük a szer­ződést, s ez egv-két napon belül eldől, jól járnak a miskolci közterületfenntar­tók is — vélekedik Érsok István. — Nem csupán azért, mert nagy fenntartási költ­ségektől szabadulnak meg, hanem azért is, mert ugyan­itt lehetne árulni a dolgai­kat is, például nyírfaseprő­ket. jégoldó, sózó készlete­ket és így sorolhatnám to­vább. De legjobban mégis a miskolciak járnának, hiszen Szudi-tanya a város egy ér­dekes kereskedelmi színfolt­jává válna. A debreceni Lí­zing Kft. gép-licitálási ren­dezvényei például a cívis­városban mindig esemény­számba mennek, s így lenne ez minden bizonnyal az or­szág egyik legnagyobb gép­gyára szomszédságában is ... Ny. I. Parlamenti bizottság a Bükkben Az erdő több mint fa! ,jAz emberi kultúra /az ar- idő irtásával iteezdődött, s icsalk az erdő megőrzésével maradhat fenn.” Ez a gon­dolat volt a mottója annak ,a kétnapos szakmai -kirón- idullásmaik, melyen az elmúlt héten a parlament környe­zetvédelmi bizottságának 'tagjai vettek részt. Az első nap a Mátrában, majd pe­dig a Bükkben ismerkedtek a helyi értékekkel, gondok­kal. Bartucz iFerenc, a Bükki /Nemzeti Park igazgatója az indulás -előtti -rövid ismer­tetőjében feltette a kérdést, /hogy ki -látott olyan nö­vénytermesztést nálunk, -mely kétszeri aratásra adott /lehetőséget egy -évben. Az -erdőgazdálkodástól pedig ezt -várták! így elfogytak az .öregerdők, -s míg a fák op­timális vá-gásérettségi -kora /7-5—-8í5 év volna, ez ,1985-ben /5-3,'l évre csökkent. S a nemzeti parkok jogilag is /kritikus helyzetbe kerültek, nem .megoldott a magántu­lajdon -kérdése. Elmondta -azt is az igazgató, hogy bi­zonyos -szintű erdőgazdálko­dós sz-ülkséges, ám a termé­szetvédelem prioritása mel­lett kell gazdálkodni a vé­dett területeken, ennek kell -megteremteni a feltételrend­szerét. Üj -információ volt az is sokak számára, hogy az J-UCIN ■ ((Nemzeti Parkok -Nemzetközi Szövetsége) ál­tal az év elején visszaminő­isítat-t nemzeti parkjainkat -ideiglenesen, 1094-d-g vissza- -sorol-ták az eredeti /kategó­riáiba. Á-m ennek az a felté­tele, hogy valamennyi -gaz­dálkodási tevékenységet be /keli szüntetni az érintett te­rületeken, s a földhasznála­tot iis egyértelművé kell tenni. A Iki-ránduló-s -során az egyes -megállóhelyeken oly­kor éles szakmai jellegű viták alliakultalk ki. Volt aki­nek a fiatalos erdőrészek -tetszettek inkább, -ám a ter­mészetvédőknek sóikkal ér­tékesebb -az öregerdő, hiszen ahol nincs emberi beavat­kozás, ott nagyobb a- diver- z-itás, -a fajgazdagság. A bizottság ta-gj-ai a -szak­emberektől választ kaptak a két -nap alatt felvetődő -kérdéseikre, s a helyszíne­ken, a gyönyörű tájaikon (Szalajlka-völgy, Nagymező, Jávorkút, .Lillafüred) járva -is sokat tanultak. Otthon már ezek alapján gondol­hatják át a szakmai ismer­tető tanulmányút téziseit, többék (között azt, hogy „az erdőt csak o-lyan mértékben szabad a közvetlen -anyagi szükségletek kielégítésére igénybe venni, fát /termelni, vadat tartani, legeltetni, hogy ,az erdei ökoszisztémá­ba irreverzibilis folyamatot ne indítson el, gyógyíthatat­lan -sebet ne -üssön -rajta, és n-e terhelje a jövőt hozam­csökkenéssel.” (dobos) is: nem vagyunk járatlanok ebben az üzletágban sem. Szudi-tanyán azonban mód nyílna használt, felújított, vagy új gépek és autók for­galmazására is az alkatré­szek, vagy például az akku­mulátorok mellett. Kapcso­latban vagyunk egy Rozs­nyó környéki cseh-szlovákiai termelőszövetkezettel, a debreceni Lízing Kft.-vel és három királyhelmeci, Aviák- kal foglalkozó vállalkozóval. Ha minden összejön, így Szudi-tanyán akár felújított, vagy új Skoda Favoritokat, Aviákat is tudunk majd kí­nálni a vásárlóknak. Természetesen szeretné ki­használni a lehetőséget a termelőszövetkezet saját, me­zőgazdasági termékei érté­kesítésére is. Messziről híre­sek finom napraforgó ola­jukról, amit itt lédig cso­magolásban, viszonylag ol­csón árusítanának. Nem be­szélve terményeikről, ame­lyekért (búza. kukorica, tá­pok stb.) a diósgyőrieknek, vasgyáriaknak, perecesiek- nek most még a város má­Az Aknolisz szindróma EmiMiek a miskolci Szudi-tanván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents