Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1991. október 10., csütörtök Hogyan lesz Miskolcon bölcsészegyetem? (Folytatás az 1. oldalról) pontosan .a ország ezen ve­szélyeztetett régiójában — a utcára kerül. Nem értem egyébként, miért szükséges a patinás marxista múlttal rendelkező, egykori Nehéz­ipari Műszaki Egyetemhez kényszeríteni azt a hallga­tói közösséget, amely a ha­gyományos magyar oktatási elvek és keretek között kí­vánt tanulni. Tehát nem olyan intézményben, ahon­nan az ország totalitárius politikai vezetése számára küldtek kádereket. Azon az egyetemen szigorú pártirá­nyítás folyt, s értékeit ösz- sze sem lehet hasonlítani az­zal a gárdáéval, amely az egyesületnél oktatott. — Miként látja az egye­sület jövőjét? — 1989-ben, még Németh Miklós miniszterelnöksége idején, született egy megál­lapodás a minisztériummal. Akkor ígéretet kaptunk a leendő alapítványi bölcsész­egyetem támogatására. Saj­nos, az új kormány már nem ennek a megállapodás­nak a szellemében tevé­kenykedett. Nem támogatja az egyesületet a minisztéri­um. Sőit, semelyik önkor­mányzat sem. Ügy látom, minden tekintetben elsor­vasztásra van ítéltetve. Ezért fordultam most a művelő­dési államtitkárhoz. Kérdé­sem az volt, hogy az alapít­ványi egyetem problémáját ezzel a módszerrel le kíván- ják-e zárni. A kérdés elhangzása után az Országgyűlés plénuma előtt, Kálmán Attila műve­lődési és közoktatási állam­titkár. a következőket vála­szolta : — A tárcát nyomasztja az a helyzet, ami Miskolcon ki­alakult, de a legjobb szán­dékkal sem tudunk elvtelen és törvényes kereteket meg­szegő intézkedéseket hozni. 1990 februárjában az Or­szággyűlés módosította az oktatásról szóló 1985. évi el­ső törvényit — lehetővé té­ve, hogy nem állami intéz­mények, egyesületek, alapít­ványok, illetve magánszemé­lyek is létesíthessenek, mű­ködtethessenek egyetemeket, illetve főiskolákat. A nem állami felsőoktatási intéz­mények létesítéséről szóló kormányrendelet előírja, hogy nem állami egyetem akkor létesíthető, ha az in­tézmény több tudományte­rületen és több szakon ké­pes alapképzésre, tovább­képzésre, továbbá tudomá­nyos kutatómunka folytatá­sára. Egyetemi tanárainak és docenseinek legalább kéthar­mada főfoglalkozású mun­kaviszony létesítésére vál­lalt kötelezettséget, s jelen­tős részüknek tudományos fokozatuk van. Továbbá az egyetem megfelelő intézmé­nyi szervezeti szabályzattal és képesítési feltételek sze­rint kidolgozott tantervek­kel, tantárgyakkal rendelke­zik. Még kritikusabb felté­tel az, hogy feladatainak el­látásához egy naptári évhez szükséges pénzügyi fedezet­tel bírjon, ideértve a hall­gatóknak jogszabály alapján járó juttatásokat és kedvez­ményes szolgáltatásokat is. Továbbá garanciának kell lennie >a teljes képzési időre is. A miskolci bölcsészegye­sület e feltételeket nem tel­jesítette. A benyújtott kérel­mük és dokumentumaik anyagi, tárgyii és szakmai vo­natkozásban is olyan hiá­nyosak voltak, hogy lehetet­len az eljárás érdemi meg­indítása. Erről több alka­lommal is tájékoztattuk az egyesület vezetőit. Ma Ma­gyarországon az állami fel­sőoktatás is olyan súlyos gondokkal küzd, hogy a mi­nisztérium képtelen átvállal­ni egy nem elég körültekin­tően megalapozott alapítvá­nyi egyetem támogatását, és egyetemnek való elismerésé­vel veszélyeztetné a magyar diplomarendszer nemzetközi megítélését, elismertetését. Ezzel együtt mi is a megol­dás módját keressük. Ezért javasoltuk már az év elején az intézményi tanács meg­választását, és azt, hogy tár­gyalásokat kezdjenek a Mis­kolci Egyetemmel, amelynek több műszaki, egy közgazda- sági és egy jogi kara már működik. Idén megkezdő­dött az angol- és németta­nárok képzése, és 1992 szep­temberében 5—6 bölcsészeti tanszék — többek között ma­gyar, történelem és külön­böző nyelvi tanszékek — felállítását tervezik. Tehát van remény egy színvonalas bölcsészkar felállítására a Miskolci Egyetem kebelében. Tegnap telefonon beszéltem a Miskolci Egyetem rektorá­val, Kovács Ferenccel, a bölcsészegyesület elnökével, Gyárfás Ágnessel és a me­gyei önkormányzalt elnöké­vel, Szabó Györggyel. A be­szélgetések alapján úgy lá­tom, van remény arra, hogy ha a minisztériumunk közre­működésével egy asztalhoz ül le a Miskolci -Egyetem, a bölcsészegyesület, a megyei és a megyei jogú városi ön- kormányzat küldöttsége, ak­kor ha nem is mind az 1440 hallgatónak, de közülük azoknak, akiik egy különle­ges vizsgán megfelelnek, s olyan szakon kívánnak to­vábbtanulni, amelyre valós társadalmi igény van, meg­oldódhat a jövőjük. Dombrovszky Ádám Közlemények Trieszti, 1 napos és Trieszt— Bécs, 2 napos ünnepi bevásár­lásra utazzon velünk! Karácso­nyig minden pénteken és csü­törtökön este indulunk, 1980 és 2550 Ft-ért. GLÓRIA TOURS, Miskolc, Centrum Aruház. Tele­fon: 45-711 (16). A HAWAII TOURS UTAZÁSI IRODA AJÁNLATAI: Isztambul — 5 nap (2 éjszaka, 2 reggeli, 2 vacsora). Ára: 3650 Ft + 55 DM (1 hely). Üj! 4650 Ft + 55 DM (2 hely). Bécs — péntekenként. Ara: 1000 Ft. Travisio—Triest, hétfőnként. Ára: 2200 Ft + 10 DM. Krakkó—Katowice, havonta egyszer. Ara: 1500 Ft. Lipcse— Drezda, újra október végén. Üj! Tiroli autóvásárlás, szállással. Érdeklődni lehet: 3525 Miskolc, Jókai u. 21. Telefon: 46/29-541. Meghívó a Sajó Befektetési és Vállalkozási Rt. — székhelye: Miskolc, Kisavas Alsó-sor 22. — közgyűlésére. A részvénytársa­ság 1991. november 11-én, hét­főn, 10 órakor tartja közgyűlé­sét. Miskolcon, a Kisavas, Alsó­sor 22. sz. alatti tanácstermében. Az alapszabály értelmében a szavazati jog gyakorlásának elő­feltétele a részvényeknek, a közgyűlés előtt az igazgatóság­nál történő letétbe helyezése. Az igazgatóság e tényről elismer­vényt, valamint szavazójegyet ad ki. A közgyűlés napirendje: Az alapszabály módosítása. Személyi kérdések. Tájékoztató aktuális kérdésekről. Miskolc, 1991. október 7. Kecskeméti István cégvezető igazgató AZ AVAS UTAZÁSI IRODA AJÁNLATAIBÓL: Trieszt—Tar­visió—Bécs, Nagyvárad, Isztam­bul, Kassa, Belgium, München. Érdeklődni: a 22-266-os telefo­non. Jelentkezni: Miskolc, Nagy- váthy út 3. sz. Értesítjük a Tisztelt Lakossá­got, hogy szennyvíz- és csapa­dékcsatorna-tisztítási munkák miatt, 1991. október ll-én, 12- én. 13-án, 7 és 20 óra között, a személy- és teherforgalom elől lezárják a Bacsó Béla utca — Nagyváthy J. és Rácz Gy. ut­cák közötti — szakaszát. Kér­jük, figyeljék a forgalomeltere­lő táblákat. Az MKV autóbuszai (101 B, 21, 121, 33, 36) 1991. ok­tóber 11., üzemkezdettől, októ­ber 13-án 20 óráig terelt útvo­nalon közlekednek: Nagyváthy J. utca, Hoffmann Ottó utca, Hunyadi J. utca, Rácz Gy. utca. Ezen időszak alatt az érintett járatok a Teleki utca megálló­helyet nem érintik, helyette a Hoffmann Ottó utca 11. számú ház előtt állnak meg. Megérté­süket köszönjük. MVFCSV és MKV vezetősége A helyiségek bérleti fiijáról (Folytatás az 1. oldalról) rendelet egyértelműen ma­gasabb jogforrás, mint egy helyi rendelet. — Ezek szerint a fentebb említett fórumok döntései ' nem azonos elveken nyug­szanak az önkományzatéval? — A Polgári Törvény- könyv, az önkormányzat ál­tal említett 34/1985. (VII. 1.) MT sz. rendelet a bérbeadó és a bérlő szabad megálla­podására bízza a szerződés feltételeinek megállapítását, nem is szólva az alkotmá­nyos elvekben rögzített szer­ződési szabadságról. Most már az a kérdés, hogy a ha­tósági árak radikális csök­kentésének időszakában egy — jogalanyként a szerződés­ben nem szereplő — testü­let miért határoz meg ható­ságként díjakat. Mint jo­gász mindenképpen úgy gon­dolom, hogy a jogszabályok nem csak akkor kötelezőek, ha számunkra kedvezőek hanem akkor is, ha nekünk terhesek. Ez a jogállamiság „átka”, de ezt minden ha­talomnak el kell viselnie. — Természetes, hogy a vá­ros gazdájának számító tes­tület igyekszik többletbevé­telhez jutni, hogy ily módon a választók gondos gazda­ként tartsák számon. Érzel­mileg talán érthető az ön- kormányzat álláspontja. — Nem lenne kifogásunk, ha az említett rendelet ki­jelentené, hogy a jövőbeni jogviszonyokra, az ezt köve­tően hasznosításra kerülő bérleményekre, az ezután szerződő új bérlőikre vonat­kozna, a már említett tör­vény meghozatala után. Két­séget hagy viszont maga után az, hogy a már meglévő bér­leti viszonyokra vonatkoz­tatják, a kedvezményt nem a bérbeadótól, hanem a pol­gármesteri hivataltól kell kérni, ami nem is alanyi jogon jár, hanem csak ad­ható. Meg lehet kérdezni azt is, hogy a város által adott szolgáltatás arányban van-e a bérlők által nyújtott el­lenszolgáltatással. Beszámít-e a bérlő által végzett beru­házás, amit idegen ingatla­non végzett, vagy azzal az önkormányzat jogalap nél­kül gazdálkodik? — Hogyan lehetett volna elkerülni a város és a vál­lalkozók (munkáltatók) kö­zött kialakult konfliktust? — Mindenekelőtt érdemi egyeztető tárgyalásokkal, amelyekben a jogászok is tudtak volna segíteni. A kö­zös megegyezés mindkét fél­nek előnyös megoldást hoz­hatott volna, így el lehetett volna kerülni a várható bí­rósági procedúrát. — Végezetül engedtessék megjegyezni, hogy az új bér­leti díj visszautasítása ese­tén a bíróság jogerős dön­téséig a régi bérleti díj vál­tozatlan módon és határidő, ben továbbra is fizetendő, mivel annak elmaradása okot adhat a felmondásra. A bírósági úton történő szer­ződésmódosítást viszont a Ptk. 241. §-a alapján szerin­tem az önkormányzatnak kell kezdeményeznie, hiszen az említett 34/1985. (VII. 1.) MT sz. rendelet '13. §-a sem a bérlőt kötelezi a perindí­tásra, hanem arra mindkét felet feljogosítja. Ilyen mó­don irányiadó az Alkotmány- bíróság 4/1991. (II. 16.) ÁB. sz. határozata, hogy a bér­beadó köteles pert indítani, természetesen így nem a bérlő köteles az illetéket megelőlegezni. L. L. (Folytatás az 1. oldalról) Az MDF .képviseletében ar­ról nyilatkozik, miként ítél­hető meg az egyes kisgazda politikusok véleménye kö­zötti különbség: — Nem kommentálom, ho­gyan beszélnek a kisgazda- küldöttség tagjai. Az MDF a küldöttséggel tárgyal, nem egyes emberekkel ikülön-kü- lön. Az én; nézetem szerint közös álláspontot fognak ki­alakítani, hisz csak így vár­hatnak bármiféle eredményt. — Akár személyi kérdé­sekben is? — A megbeszélések célja, hogy hatékonyabbá tegyük a koalíció parlamenti mun­káját. Nem tudok olyan kö­rülményeikről — pótválasz­tási sikerekről, robbanássze­rű politikai előretörésről —. amelyek miatt változtatni kellene eredeti megállapodá­sunkon. (Folytatjuk) Krecz Tibor Az amerikai képviselőház .kedden megszavazta, hogy Magyarország és Csehszlo­vákia ezentúl feltétel nél­kül részesüljön a lehető leg­kedvezőbb kereskedelmi el­bánásban, az Egyesült Álla­mok részéről — jelentette Washingtonból a Reuter. Borsodé és Szabolcsé az előny (Folytatás az 1. oldalról) és Területfejlesztési Mi­nisztériumban. A mezőgaz­dasági termeléssel kapcso­latosan a szaktárca azt tart­ja elsődleges szempontnak, hogy főként olyan mezőgaz­dasági és élelmiszeripari te­vékenységek kapjanak ösz­tönzést, amelyek jól illesz­kednek az adott térség ha­gyományaihoz. Jelenleg a kormány hatá­rozata értelmében két tér­séget, Borsod-Abaúj-Zemp­lén, valami,nit Szabolcs-Szit- máir-Bereg megyét ikel'l ki­emelten kezelni a terület- fejlesztési elképzelések meg­valósításánál. Az ez évben rendelkezésre álló mintegy másfél milliárd forintból főképp e két térség gondjait kívánják megoldani. A me­zőgazdaságban és az élel­miszeriparban a főosztály- vezető szerint a térségekre jellemző kultúráik újrahasz­nosítását szeretnék előmoz­dítani, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a dohány- és a burgonyatermesztést, valamint a régióban honos növénytermesztéshez és ál­lattenyésztéshez kapcsolódó élelmiszeripari feldolgozó- üzemek létesítését. A támo­gatást az elmaradott térsé­gek fejlesztésére pályázat útján lehet elnyerni. A tá­mogatások összege nagymér­tékben függ attól, hogy >a helyi szervezetek milyen életképes elgondolásokat nyújtanak be. A minisztéri­um az említőiteken kívül nagyon fontosnak tartja a falusi infrastruktúra fejlesz­tésének ösztönzését is. (MTI) 9 Az MSZP sajóvelezdi szervezete lakossági fóru­mot rendez: Napjaink ag­rárkérdései címmel. Meghívott előadó: Nacsa János, az MSZP Országos Agrártagozatának vezetője. Ideje: október ll-én 17 óra. Helye: Sajóvelezd, művelő­dési otthon. Miskolc a keleti bűnözés célpontja A Fegyveres Erők Nyug­díjasklubja vezetőségének felkérésére térségünk köz­biztonságának: helyzetéről tartott tájékoztatót a 'közel­múltban dr. Magyari Sán­dor, megyénk rendőrfőka­pitánya és dr. Tuza László, a miskolci rendőrikapitány­ság vezetője. A társadalmi, politikai változások óriási méretű bűnözési hullámot váltot­tak ki megyénkben is — hallhatták a miskolci hely­őrségi klubban megjelent érdeklődők. Az elkövetők nagyobb része büntetett elő­életű, ám az elszegényedés és a munkanélküliség mi­att perifériára szorultakkal is számolni kell. A betöré­ses lopás és a nemi erő­szak fordul elő leggyakrab­ban, de nem ritkák a szer­vezetit bűncselekmények ;sem, sőt a nemzetközi es kábítószeres bűnözés is fel­ütötte ,a fejét. A rendőrfőikapdtány el­mondta, hogy — felkészül­ve az. esetleges terrorcselek­ményekre — egy jól kép­zett kommandóegységeit hoz­tak létre a megyében. Kor­szerűen felszerelt bűnügyi miikrocentrum is létesült, amelynek tevékenysége négy szomszédos megyére is ki­terjed. Szólt arról is, hogy növelni szeretnék a rendőri állomány létszámát, több városban, helységben is kí­vánatos lenne újabb kapi­tányságok, rendőrőrsök lét­rehozása. Ehhez azonban szükség van az önkormány­zatok segítőkészségére, tá­mogatására.- Dr. Tuza László aggasz­tónak ítélte a vagyon elleni bűncselekmények, gépkocsi- lopások magas számát. El­keserítő, hogy a regisztrált bűncselekményekből jelen­leg csak minden ötödiket sikerül felderíteni. Ezen mindenképpen javítani sze­retnének, annál is inkább, mert — mint mondta —, Miskolc a keleti bűnözés célpontja lett. (körömi) Egyiittmlöifiiek a vapnátafések ellen A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt B.-A.-Z. Megyei Szervezete és a Munkástanácsok B.-A.-Z. Megyei és Miskolc Városi Szövetsége kinyilat­koztatják együttműködési szándékukat a rendszervál­tás felgyorsítása érdekében. A párt maximális segítsé­get kíván nyújtani szakér­tői és politikai szinten az érdókvédelmi munkában, hogy a még folyamatban lé­vő vagyonátmentéseket kö­zös erővel meg tudják aka­dályozni. Polgári és környezetvédelem Kéz a kézben Frigyre lépett egymással az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság. Együttműködé­si megállapodásukról tegnap tájékoztatta a sajtót Csibi Károly alezredes, megyei polgári védelmi törzspa­rancsnok és Gavallér István, a környezetvédelmi felügye­lőség igazgatója. Kézfogásuk lényege: min­den katasztrófa környezeti 'kárnál jár, épp ezért lénye­ges szorosabbra fűzni kap­csolataikat. Ahol a polgári védelem megjelenik, ott a helye a környezetvédelem­nek is, és végső soron ha­sonló a helyzet fordított esetben is. Október elejétől él az 54-000 miskolci tele- foinszám, dltt bárki, bármely időpontban bejelentést te­het, hia környezetvédelmi szennyeződést észlel vízen, földön és levegőben. Az országban egyelőre példa nélkül álló együttmű­ködést megyénknek az a sa­játos helyzete is sürgette, hogy itt koncentráltan je­lentkeznek különböző ve­szélyforrások, például a vegyipari üzemek, kohásza­tok, ércelőkészítő, és Ruda- bányán veszélyeshulladék- feldolgozó épül. Egy esetle­gesen bekövetkező havária elhárítását pedig minél gyorsabban, hatékonyabban meg kell kezdeni, meg kell oldani. A kézfogás ennek jegyében született. Fórum a kárrendezésről Október ll-én, pénteken 17 órakor Miskolcon, a Petőfi u. 1—3. sz. alatti pol­gármesteri hivatal nagyter­mében fórumot tart a kár­pótlási törvény végrehajtá­sáról — a jogszabályok ma­gyarázatáról — dr. Isépy Tamás igazságügyi államtit­kár és dr. Sepsey Tamás, a kárrendezési hivatal or­szágos elnöke, államtitkár. A fórum, mely a Keresz­ténydemokrata Néppárt, a demokrata fórum és a független kisgazdapárt kö­zös szervezése — ahol a kárrendezéssel kapcsolatos minden kérdést fel lehet tenni — segíteni szeretne a törvényben való eligazodás­ban. Minden érdeklődőt sze­retettel és tisztelettel vár­nak az előadók. A helyszí­nen 16 órától a megyei kár- rendezési hivatal szakem­berei a kárrendezési lapo­kat is átveszik az állampol­gároktól. Felhívás a vasasokhoz! A hazánkban folyó gazdasági átalakulás során.a fém- és gép­iparban dolgozók — hatékony érdekvédelem hiányában — ki­szolgáltatottakká, céltévesztet­tekké váltak. Az ágazatban fog­lalkoztatottaknak az eddigiektől eltérő, az új helyzetnek is meg­felelni képes érdekvédelemre van szükségük. Ezt vállalja fel, ezt a munkát akarja felelősen végezni az 1991. június 12-én megalakult Fém- és Gépipari Munkástaná­csok Országos Szövetsége. Köz­pontját — tekintettel arra, hogy ez a régió sínyli meg leginkább az ágazat válságát — Miskolcon hozta létre. Vasasok! Megyénkben kiemelten fontos­sá vált az ágazatban foglalkoz­tatottak védelmében megalakí­tani az országoshoz csatlakozó megyei szövetséget. A létreho­zandó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szövetség várja, kéri és igényli jelentkezéseteket, mert csak veletek és általatok erő­södhet meg annyira, hogy tevő­leges érdekvédelemmel segítsen benneteket. Segítsen abban, hogy a demokratikus átalakulás­nak ne kárvallottjai, hanem fontos és nélkülözhetetlen sze­replői legyetek. Várjuk és kér­jük: döntésetekben a saját ér­dekeitek védelme iránt fokozott igény nyilvánuljon meg. Je­lentkezéseteket küldjétek el Miskolcra, a Mindszenti (volt MSZB) tér 3. szám alá, a 405. szobába. Suhajda József, a Fém- és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Erőfelmérés koalíciós tárgyalások előtt I. legnagyobb kedvezmény Magyarországnak

Next

/
Thumbnails
Contents