Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

1991. október 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 A családban marad • A családban marad • A családban marad Boldogságforrás vagy árvagyár? Nem kívánnak háziasszonyok lenni „Ügy lettem édesanya, hogy sohasem volt kapcso­latom férfival. De az is igaz, hogy egyre jobban emész­tett a vágy az anyai örö­mök megismerésére. Nos, ezért vállalkoztam a mes­terséges megtermékenyítés­re. Hála Istennek és az or­vosi technikának, megszüle­tett Jonas, aki nélkül nem lenne értelme az életem­nek. Nehéz döntés volt, de egy percig sem bántam meg.” Jonas most egyesztendős, és ebből az alkalomból nyi­latkozott Marilyn Wright, angol ápolónő, különös anya­ságának történetéről. Nem ő az első asszony, aki az or­vostudomány segítségével, az apa teljes ismeretlenségében vállalkozott a szülésre. De ő az első, aki névvel és fényképpel is a nyilvános­ság elé lépett. Wright kisasszony Bu­ckingham egyik kórházában dolgozott és 31 éves korá­ban határozta el, hogy — bár nem találkozott olyan férfival, aki a férje lehetett volna —, az anyai örömről nem mond le. Jelentkezett az illetékes orvosbizottság­nál és 10 hónapig várt. Az­tán az orvosok a fogamzás­ra legalkalmasabbnak tar­tott időben, bejuttatták mé- hébe a titkosan nyilvántar­tott férfidonor ivarsejtjeit. A megtermékenyítés azonban nem sikerült. Nyolc évig tar­tó kísériletezés után, elkese­redetten, még egy utolsó esélyt adva magának, me­gint próbálkozott. Ekkor már 39 éves volt. „Egy hét múlva éreztem, hogy valami tör­tént. Szívem a torkomban dobogott, úgy rohantam a gyógyszertárba, hogy megve­gyem a terhesség-ellenőrző kémcsövet. Otthon életem legnagyobb örömét élhettem át: az élemzés szerint, ter­hes lettem. Aztán hatalmába kerített a félelem; mi törté­nik, ha nem sikerült kihor­dani?!” Jonas azonban megszüle­tett, egészséges és betölti anyja életét. Ám arra a kér­désre, hogy mit mond majd neki, ha kérdezi: ki az apja, Wright asszony egyelőre nem tud válaszolni. Sőt, attól is tart, hogy emiatt csúfolni fogják gyermekét majd az iskolában is. Bízik azonban, hogy végül mégis megtalálja azt a férfit, akivel házasság­ra lépve, formailag is apát adhat gyermekének. „Az amerikai élet nem igazolja a romantikus lány­regények szerzőit, egyre többen választják a házas­ság nélküli együttélést és a válások száma is emelkedik. A hűség a íköltök kelléktá­rába tartozik” — nyilatkoz­ta a témában érintett sta­tisztikus, a legfrissebb ada­tok ismeretében. A Was­hington Post szerint a 25— 29 éves korú nők 45 száza­léka. tehát majdnem min­den második, együttélt va­lakivel anélkül, hogy a tör­vény, vagy az egyház előtt is szentesítette volna e kö­teléket. Ez egyben azt is jelenti hogy az elmúlt ne­gyedszázad legalacsonyabb értékére esett vissza az évi házasságköltési arány. Ugyanakkor emelkedett a válások száma. A statiszti­kusok azt is kimutatták, hogy az elvált hölgyek ma már nehezebben találnak anyakönyvhöz vezethető fér­fira. Amíg 1970-ben átlago­san egy évig kellett erre várniuk, ma már 2 és fél év a párnélküli átlagidő. Hol van ezek után a sokat és szívesen emlegetett há­ziasszonyi hivatás, melyet amerikai erényként oly’ szí­vesen hangoztattak a világ előtt? — teszik fel a kér­dést a szociológusok. A vá­lasz: a filmekben. „A mai nők nem akarnak háziasz- szonydk lenni, nem óhajta­naik a férfitől függeni, egy­szerűen karriert szeretné­nek csinálni” — vélte egy pszichológus, hozzátéve, hogy már nem 20 éves kor­ban nősülnek a fiúk. mint Bush tette egykor, hanem 25 múltán. És ez minden­képpen a megfontoltság je­le. Bár nem tudni, hogy mivel magyarázzák, hogy a boldogító igen kimondásá­ban a romantikusnak tar­tott február 14. vezet vagy­is a szerelmesek napja. Rakjuk el télire Főszerepben a zöldség A különböző töltött, ra­kott, palacsintatésztában sü­tött vagy rántott zöldségek önálló ételként is főszerep­hez juthatnak. Hagyományosan a paradi­csomot, a paprikát, a tököt, a karalábét, a padlizsánt, esetleg a krumplit szokták tölteni a háziasszonyok. Pe­dig nagyon finom a zeller- zölddel, fokhagymával ízesí­tett juhtúróval töltött kel­levél. (A kelkáposztát elő­zőleg sós vízben megfőzzük, a tölteléket beletekerjük, és kevés vajat alátéve tűzálló edényben megsütjük.) Különlegesen pikáns a gombával "töltött vöröshagy­ma. A kevés olajon megpi­rított gombát zsemlemorzsá­val, egy tojássárgájával ösz- szekeverjük, sózzuk, borsoz- zuk. Ezt a masszát töltjük a kivájt közepű vöröshagy­mákba. Az egészet kivaja­zott sütőben megsütjük. Tej­föllel tálaljuk. A rakott ételek közül a rakott krumpli a legnépsze­rűbb. közismert a rakott zöldbab, a rakott kel, a ra­kott karfiol. A rakott kel­bimbó úgy készül, hogy mi­után sós vízben külön-kü- lön megfőztük a kelbimbót, a sárgarépát, a zellergumót, a kukoricát, a zöldborsót, ezeket kivajazott edényben rétegekben egymásra rak­juk. Minden réteget meg­szórunk petrezselyemzölddel, kevés sóval, borssal, tejföl­lel. A tetejére őrölt köményt hintünk és bőségesen meg­szórjuk reszelt sajttal. Forró sütőben 15—20 perc alatt el­készül. Variálhatjuk a legkülön­bözőbb zöldségeket lerakva keménytojással, túróval, juh­túróval, rizzsel, darált hús­sal, ízlés szerint. Lisztből, tojásból, tejből (esetenként a tejet sörrel helyettesítve) sűrű tésztát keverünk, majd ebbe márto- gatva süthetjük a húst he­lyettesítő zöldségszeleteket. Igen finom az így bunda- zott gomba, .brokkoli-, cuk­kini-, tök- vagy karalábé- szelet. Szinte felsorolhatatlanul sokféle zöldség alkalmas ar­ra, hogy kirántott feltétként szerepeljen étrendünkben. Még finomabb ízeket nyer­hetünk, ha a prézlit dió­vagy mandulareszelékkel dú­sítjuk. A padlizsánt, a cuk­kinit vagy a burgonyaszele­teket még reszelt sajtban is megforgathatjuk sütés előtt. De az is pikáns ízt ad, ha a felszeletelt zöldséget egy-egy sajtszelettel összefogva, to­jássárgájával összeragasztva panírozzuk és úgy rántjuk ki. Nyersen lereszelt burgo­nyával, tejjel, tojással, kevés liszttel készített köntösbe is „öltöztethetjük” a kisütni - való patisszon-, uborka-, tök-, padlizsánszeleteket. Ha a sült, rántott zöldségeket tovább akarjuk ízesíteni, kü­lönböző önteteket, majonézt, paradicsomszószt, mártáso­kat adhatunk hozzá. „Ha megérintik a búzaka­lászt, oda a termés. Ha bort fejtenek, az ital megecete- sedik. Ha belépnek a temp­lomba, az ördög is követi őket.” Akikről szó van, nem boszorkányok a múltból, és nem is ufóval érkeztek kö­zénk a XX. század végén. Bírósági érvként hangzott el Angliában és Itáliában — menstruáló asszonyok védel­mében. Jogász idézte a nép- hagyományt az ítélet kisza­bása előtt. Nos, a „mentsru- ációt megelőző tünet”, szak­orvos érvelésében súlyos börtöntől mentett meg egv londoni tisztviselőnőt, bebi­zonyítván, hogy a vita he­vében azért szúrta meg kol­légáját az asztalán lévő pa­pírvágó késsel, mert a havi ciklus kezdete ingerlékenv- nyé tette. Egy másik brit hölgy mindössze egy év bör­tönnel (és a jogosítványá­nak bevonásával) megúszta. noha megölte a szeretőjét Az ügyészt meggyőzte a vé­delem: a hölgy a „pre- menstruációs szindróma” ha­tása alatt cselekedett. Olasz­országban a Legfelső Bíró­ság foglalt állást egy mun­kajogi vitában, nevezetesen abban, hogy joga volt-e ott­hon maradni N. kisasszony­nak, mert görcsei voltak, és nem egyszerűen csak lógott a munkából, mint ahogy a főnöke állította. Az állásfog­lalás példaértékű: azért, mert a nők eddig nem hivatkoz­tak erre az ismétlődő .hát­rányra”, — éppen a közhie­delem kialakult megbélyeg­zésétől tartva —, hanem kénytelenek voltak arra ügyelni, hogy a környeze­tük ne is tudja, hogy mi­kor nem lenne szabad bort fejteniük, megérinteni a vi­rágot, vagy éppen a búzaka­lászt. sőt belépni a temp­lomba ... Nagyanyáink kizárólag hőkezeléssel tartósítottak: előnye az ártalmatlanság de hátránya, hogy a gyümöl­csök és zöldségfélék friss zamata és főleg vitamintar­talma csökkent. Ezért ma­napság mindinkább hódít a hidegen — vegyszerek se­gítségével — történő tartó­sítás. A szalicil, fél- egy ezre­lékes töménységben jó na- tású konzerválószer. Hátrá­nya: esetleg gyomorpana­szokat okozhat. Az így tar­tósított készítményben for­raláskor a szalicilsav bom­lásnak indul. Ennék során rákkeltő vegyületék is ke­letkezhetnek, ezért a kon­zerviparban használatát megtiltották. Háztartások­ban az üvegek tetejére azonban szórnak késhegy­nyit. Felbontáskor a legfel­ső, vékony réteg eltávolítá­sa megóv az ártalmaktól. Talán a legelterjedtebb tartósítószer napjainkban a gyógyszertárakban kapható náfrium-benzoikum, azaz a benzonsav, nátriumsója. Eb­ből valamivel több kell a szalicilnál: egy-másfél ezre­lék. íze kissé sós, ezért in­kább zöldség, savanyúság konzerválására használják. Űjabb — ezért talán ke­vésbé tómert — tartósító­szer a szorbinsav, és külö­nösen a káliummal alkotott sója: a kálium-szorbát. Elő­nye, hogy természetes anyagként is előfordul, az egészségre — mai ismere­teink szerint — nem ártal­mas. Házi tartósításnál — mint ahogy sok mindenben a ré­gi, természetes módszerek­hez folyamodunk —, újra részesítsük előnyben a „dunsztolást”, ami nem igé­nyel semmi ilyen vegyszert. A konyhatündér receptjei Sült paradicsom tojással: Hozzávalók: 4 közepes nagy paradicsom, só, bors, 2 kávéskanál szárított ba­zsalikom, 8 itojás, 30 dkg ementáli sajt, 2 fej hagyma, 1 evőkanál olaj. Egy régi mondás szerint a jó teljesítményhez jó fény is kel. Statisztikák bizonyítják, hogy azokon az ipari munka­helyeken. ahol megfelelő volt a világítás, a teljesítmény 10 százalékkal volt magasabb mint ott, ahol a világítás nem felelt meg a követel­ményeknek. Sőt, aprólékos munkáknál 50 százalékkal magasabb teljesítményt ér­tek el. A konyha is munkahely, és itt is nagyon fontos a he­lyes világítás. Sokszor csak egyetlen halvány lámpa ár­válkodik a konyha mennye­zetén. A rossz megvilágítá­sú, sötét konyhában nem élvezet a munka, sőt bal­esetveszélyes is. Az alábbi­akban néhány tippet adunk a jó és kellemes konyhai vi­lágításra. Egyetlen fényforrás soha nem elegendő, még a legki­sebb konyhában sem. Szük­ség van általános — rend­szerint mennyezeti — és egy. a munkaasztalra cél­zott világításra. Az általá­nos és a célzott világítás között kiegyensúlyozott le­svén az átmenet, mert a fényről a sötéten át ismét a fénvre jutás kontrasztja megerőlteti a szemet. A paradicsomot megmos­suk és szárazra töröljük, majd félbevágjuk. Magját kiszedjük, Belsejét megsóz­zuk és borsozzuk. A para­dicsomok kivájt belsejébe egy-egy tojást teszünk. A sajtot vékony szeletekre vág­Mennyi fény elegendő a konyhában? Alapszabály hogy villanykörte világítás­sal 59 watt négyzetméteren­ként. neonvilágítással pedig 20 watt. Egy 8 négyzetméte­res konyhában összesen 400 watt erősségű villanykörte szükséges, ami 160 watt erősségű neoncsőnek felel meg. Nagyobb erősségű fény kell, ha például sötét a konyhabútorunk. A sötét bú­tor elnyeli a fényt, a fehér, világos bútor viszont visz- szaveri megsokszorozza. Az egyéni fényszükséglet függ a háziasszony életkorától is Minél idősebb valaki, annál erősebben kell a konyhát megvilágítani. Ne legyen a fény vakító, ne tükröződjék vissza fé- nves felületekről. Ezt úgy érhetiük el. ha a fény nem függőlegesen jön felülről. Az étkezőasztal feletti lámpa ne legyen túl magasan, mert akkor kellemetlen árnyékot vet és vakít. A legjobb ma­gasság kb. 60 centiméterrel az asztal lapja felett. A konyhaablaknál is kell vilá­gítás, mely este a nappali lényt helyettesíti. juk, és a tojással töltött pa­radicsomok tetejére teszünk egy-egy szeletet. A paradi­csomokat tűzálló edénybe helyezzük és előmelegített sütőben 18 percig sütjük. Közben a hagymát megtisz­títjuk, karikákra vágjuk és forró olajon megpirítjuk. A sült paradicsomokat tálra tesszük és hagymával díszít­jük. Paradicsomos uborka: Hozzávalók: Másfél kilo­gramm uborka, fél kilo­gramm paradicsom, 1 hagy­ma, 10 dekagramm császár- szalonna, só, bors, 1 kávés­kanál cukor, 4 evőkanál fe­hérbor, 1 csomag kapor, 30 dkg virsli, 3 evőkanál olaj, liszt. Az uborkát meghámozzuk, hosszában félbevágjuk, a magját eltávolítjuk és fel­daraboljuk. A paradicsomot 8 részre vágjuk. A hagymát is megtisztítjuk és felszele­teljük. A császárszalonnát kockákra vágjuk, a zsírját kiolvasztjuk és a hagymát ebben a zsiradékban meg­pároljuk. Majd beletesszük az uborkát és szintén meg­pároljuk. Hozzáadjuk a pa­radicsomot, fűszerezzük és ráöntjük a bort. Tíz percig fedő alatt puhítjuk. Közben a virslit feldaraboljuk és kevés olajban megsütjük. Kevés liszttel megszórjuk, majd a többihez keverjük és apróra vágott kaporral meg­szórjuk. Sós vízben főtt bur­gonyát adunk mellé. Sajttal töltött uborka: Hozzávalók (2 személy­nek): 6 közepes uborka, 1 kis fej hagyma, 1 paprika, 5 dekagramm főtt sonka, 10 dekagramm tejszínes sajt­krém, 3 evőkanál tej, 5 dkg reszelt sajt Pannónia), bors, petrezselyem. Az uborkát megmossuk, meghámozzuk és hosszában félbevágjuk. Belső maghá­zát eltávolítjuk és félretesz- szük. A főtt sonkát kockák­ra vágjuk. A sajtkrémet tejjel elkeverjük és a meg­tisztított és feldarabolt hagy­mát, paprikát és sonkadara­bokat borssal fűszerezzük, majd az uborkákba töltjük. Reszelt sajttal megszórjuk. Egy tepsibe 2 deciliter vizet teszünk és beletesszük a töl­tött uborkadarabokat. Elő­melegített sütőben fél óra hosszat sütjük. Apróra vá­gott petrezselyemmel a te­tejét megszórjuk. Tormás répa: Hozzávalók: 30 dekagramm sárgarépa, 1 citrom leve, 1 szál torma, só porcukor, 5 dekagramm mazsola. A répákat megtisztítjuk és megreszeljük. Hozzáadjuk a reszelt tormát, egy kevés sót, porcukrot és a citrom kicsavart levét. Néhány órát állni hagyjuk. Különlege­sebb ízű lesz, ha 5 dkg ma­zsolát is keverünk bele. Összeállította: Csörnök Mariann, Farkas Maya, Kovács Judit, Laczó József. Mi égjen a konyhában? Ne ingereld a nőt, ha...

Next

/
Thumbnails
Contents