Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-29 / 253. szám
1991. október 29., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Drog és környéke 1. „Gyógyítsuk vagy büntessük?” A zsebkendonyi kertet már ok hozzák rendbe. Edelényi kísérlet Élni, megélni tanítanak Ma már csak moscHlygurik, az ötvenes évelkiben viszont sokan elihiiíiták, hogy Amerikában fetirengenék az emberek a Coca-Cola-mámorban. A híres-hírhedt Eper és vérben már a mozinézőik széles rétege ismerhette meg, hogyan is |kélil iszívni a jointot anélkül, hogy tudta volna, milyen érzéseket , vált ki a kábítószer. A Szelíd motorosok egy jelenete erre is választ adott, nálunk azonban még akikor icsa'k gyerekcipőben járt a ragasztózás és a nyugtató—alkohol-koktél. Az igazán kíváncsiak jelen pillanatban azonban rnár kis utánjárással bármilyen droghoz hozzájuthatnak. Berta László rendőr őrnaggyal, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-ifőlkiaipitányság bűn- megelőzési osztályának vezetőjével és Szabó Aladár századossal, az osztály munkatársával a droggal kapcsolatos bűncselekményeikről beszélgettünk. — Mi számít kábítószerrel való visszaélésnek? — A jelenleg érvényben levő jogszabályok szerint, aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert beszerez, az országba behoz, árul. Magyarán, aki kábítószert készít, megszerez, tar.t és fogyaszt. Tehát gyakorlatilag az is bűncselekményt követ el, aki mákteát főz. — Egyenlő elbírálás alá esik a kábítószer-kereskedő és az is, aki „csak** fogyasztó? — Aki előállít és árusít, az bűntettet követ el, aki csak csekély mennyiségben beszerzi saját céljaira, az csak vétséget. Tavaly az egész országban összesen 34 eljárás folyt ilyen téren. Az idén mindössze egy ilyen esetiünk voM, pedig ami nyilvánosságra kerül, az valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. Jelenleg az Országgyűlés előtt van egy törvénytervezet, amely többek között esetleg lehetővé teszi, hogyha a kábítósZer-élivező aláveti magát az elvonókúrának, akkor korlátlanul enyhíteni lehet a büntetését, gyakorlatilag megússza büntetés nélkül. Nyugaton ez már bevált módszer. Nálunk ez még úgy működik, hogy bejön hozzánk egy anyuka, tegyünk valamit a fiával, mi pedig elkezdünk őrlődni: gyógyítsunk, vagy büntessünk, hiszen az a srác még nem kábítószer-élvező, ebben a stádiumban lehet rajta segíteni, de a jogszabályok szerint bűntettet követett el. Egy ilyen vétségért azonban van-e jogurtk egy tizenéves gyerekét már a kezdet kezdetén bezárni?! — Ha a kábítószer-fogyasztók ezentúl már büntetlenül élhetnek szenvedélyüknek, esetleg nem szabadul el a pokol? — Előbb-utóbb ez úgyis bekövetkezik. Ma még nem tartják problémának. Annak idején beszéltünk munka- nélküliségről, a „kapun belüliről”, de légyintettünk, ez nem probléma. Két év alatt eljutottunk odáig, hogy százezrek vannak munka nélkül. A droggal ugyanez lesz a helyzet, mégsem teszünk lépéseket. A drogambulanciák alapítványi szinten üzemelnek, vagy lelkes „őrültek” foglalkoznak a problémával. A törvénytervezel azt a célt szolgálná, hogy ezzel egy kicsit visszaszorítaná a feketepiacot, hiszen eddig a kábítószer-élvező önmagát is eláztatta volna, ha elárulja, honnan szerezte a drogot. Ha tudja, hogy mentesül a büntetés alól, esetleg segítőkészebbé válik. Nyugaton ennél már messzebbre jutottak. Egy frankfurti határozat szerint több nagyvárosban, például Amszterdamban, Zürichben és Hamburgban ellenőrzött; szabadkereskedelem folyik. Rájöttek arra, a kategorikus tiltás a feketepiacnak kedvez. — Tranzitot vagy célállomás immár Magyarország? — Egyelőre csak tranzitút. Célállomássá akkor válik, amikor konvertibilis lesz a forint. Akkor már megéri itt is árusítani. — Térvény szerű, hogy a drogfogyasztó bűnözővé válik? — Kilencven százalékban igen. Ez egy rendkívül drága szenvedély, igen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ennyi pénzt legális úton előteremtsenek. A többség azonban az úgynevezett „csóró” kategóriából tevődik össze, akik előbb- utóbb nem riadnak vissza lopástól, a betöréstől, a rablástól, hogy pénzhez és ezáltal droghoz jussanak. A kereskedők is egy idő után zsarolják a vékonyabb pénztárcájú ügyfeleket, nepperré teszik őket. Ezek a kábítószer-fogyasztás legnagyobb veszélyei. (Folytatjuk) Bánhegyi Gábor- Szeptemberben — csakúgy, mint másutt — becsengettek egy icipici iskolába is. A tanulói létszám itt 18, a tanári négy és még egy gyermekfelügyelő is dolgozik az iskolában. Első, második osztályba hatan járnak, a többiek harmadikosok, és negyedikesek. Különleges iskola ez, egy edelényi pedagóguscsoport „találta ki”, és fogadtatta el. Nem volt könnyű. Nagy Sándor- né, iskolavezetőnek sokat kellett kilincselnie érte. Most, hogy már megvan, hogy kitalálták, csodálkozik is az ember; máért nem jutott ez eszébe már régebben, valakinek. Arról van szó, hogy különválasztják a kisegítő iskola tanulói közül az enyhén értelmi fogyatékos gyerekeket és őket más módszerekkel tanítják. Az edelényiek zene-, kreatív és bábterá- piával segítik a gyerekeket az alapvető (ismeretek elsajátításában. (Más iskoláiéban más terápiákat dolgoznak, dolgoztak ki pedagógusok.) Megtanulnak itt írni, olvasni, számolni, tanulnak bizonyos szinten mindent, amit az általános iskolákban. Es ezen felül még sok mást. Ezt a pluszt úgy lehetne legegyszerűbben összefoglalni, hogy élni, megélni tanítják meg a gyerekeket. * Egy talpraesett kisfiúval ismerkedünk meg először. Ismerkedünk? Azonnal a kalauzunkká szegődik, elmondja, hogy ezt a szerszámos bódét, amiben pillanatnyilag az iskola „állatállománya” lakik, ők, a gyerekek, a szülők és a tanárok együtt építették. Az „állat- állomány” egy szép kis nyuszi, aminek ő, ma reggel káposztát hozott. Lesz majd itt még sok állat, tyúkok, libák, malacok, de most még nincs helyük. Aztán elmeséli még Rézműves Berci, hogy nemrégiben a környezetismereti órán az akácosban jártak. Gombát szedtek. és botokat gyűjtöttek, amiből itthon az ásóknak és a kapáknak fabrikáltak nyelet. Vág az esze ennek a tízéves kisfiúnak. — Azért járok ebbe az iskolába — mondja —, mert nem tudok nyugton maradni. Azt mondják, én vagyok Edelényben a legrosszabb gyerek. * — A gyerekek nagy többsége cigány. Sokan közülük mindeddig a fogkefét sem ismerték. Mivel mindannyian alsó tagozatosak, most tisztálkodásra, evéskultúrára, rendcsinálásra, takarításra tanítjuk őket, ha majd nagyobbak, felsősök lesznek, akkor már bizonyos szakismereteket igénylő munkákra is. Akkorra már nagyobb helyünk lesz, növényeikéi) termelünk a kertünkben, állatokat nevelünk, Megtanítjuk őket kosarat fonni, fakanalat faragni. A lányokat mosni, főzni, varrnli, gyereket ápolni — mondja. Banka István gyógypedagógus. — Az a cél, hogy értsenek néhány dologhoz, — valahogyan meg tudjanak élni, ha elvégzik a 8 osztályt. — A szülők hogyan fogadták a munkaiskolát? — Nagyon jóik a tapasztalatok. Ügy érezzük, örülnek neki. Ha nem így lenne, nem jöttek volna el a nyáron meszelni, festeni. Nagyon sokat dolgoztak az iskoláért. A kisebbeket reggel hozzák, a nagyobbakat ellenőrzik napközben, hogy valóban itt vannak-e. Eljöttek kora őszön a közös szalonnasütésre is, és ők kerítettek egy kosárfonót, aki később majd vállalja a gyerekek tanítását. — Tetszik nekem, hogy a szülők azon vannak; tanuljanak meg takarékoskodni és a pénzzel bánni a gyerekek. Nagyon nagy a takarékossági láz, naponta hoznak 2. 5, 10 forintokat, ez a néhány tanuló szeptemberben 1800 forintot gyűjtött össze — meséli Csabai Gyuláné gyermekfelügyelő. — Mire költitek majd a pénzt ? — Biciklit veszek. — Kártyapaklit akarok. — Én az anyámnak adom. — Én csodaszép csatokat veszek a hajamba. * Pénz. Mint mindenütt, itt is szűkében vannak. Egyetlen furulyája van az iskolának, pedig a zeneterápiához mindenkinek kellene egy. A bábozás is költséges, pedig itt néha ceruzagondok vannak. Nagyon szeretnének egy mosógépet is. Egyrészt azért, hogy megismerjék a kislányok, másrészt pedig azon egyszerű oknál fogva, hogy bizony néha elkelne kimosni a gyerekek ruháit is itt, az iskolában. Negyvenezer forintos kezdőtőkével létesítettek egy alapítványt, hiszen fel kell készülni a következő tanévre, amikor már felső tagozat is indul. És be kell majd népesíteni az ólakat és meg kell venni a vetőmagvakat is. Lévay Györgyi Fotó: Farkas Maya A B.-A.-Z. Megyei Vízművek Vállalat B A 2 /MEGYEI riZ/MUkEK 3 db hagyományos ' fm r ff építésű, 4 szobás társasházi 90%-os készültségi állapotban, Miskolc legszebb helyén, az Aulich u. 6. sz. alatt épülő, 8 lakásos társasházban. A LAKÁSOK ALAPTERÜLETE: 2 db 88 m-, 1 db 90 mMinden lakáshoz garázs és földszinti tárolóhelyiség tartozik, fűtés: központi fűtés, egyedi gázkazánnal. INDULÓ ÁR: 42 000 Ft m-,-f- telekár, j garázs. A lakás árát áfa nem növeli. JELENTKEZNI LEHET: B.-A.-Z. Megyei Vízmüvek Vállalat vállalkozási osztályán, Miskolc, Tömösi út 2. szám. TELEFON: 43-011 186, ahol részletes információ kapható. Az árverés pontos idejéről Írásban értesítjük a tisztelt jelentkezőket.
