Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-29 / 253. szám
XLVII. évfolyam, 253. szám 1991 október 29. Kedd Ára: 5,80 Ft Rr>Ftc;r>n-ABÁÚJ-ZÉMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA , flnlall József az Észak-atlanti Tanácsban A NATO és Magyarország közötti kapcsolatok elmélyítése és kiszélesítése mellett szálltak síkra mind Antall József, mind az atlanti szövetség vezetői annak a látogatásnak az alkalmából, amelyet a magyar miniszterelnök tett tegnap az Észak-atlanti Tanácsban. A kormányfő a NATO főtitkárával folytatott külön- megbeszélés után az Északatlanti Tanács ülésén vett részt, ahol mind a főtitkár, mind Pinheiro poritugál külügyminiszter, a testület soros elnöke, melegen üdvözölte és megerősítette azokat az. elveket, amelyeket a szövetség az. elmúlt másfél évben dolgozott ki a közép- kelet-európai térséggel kapcsolatban. A miniszterelnök beszédet mondott a tizenhat NATO-ország képviselői, köztük nyolc külügyminiszter előtt. — Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország, ha nem is választható el a térségtől és nem kíván önző politikát folytatni, mégis évtizedek óta különleges szerepet játszik a szovjet befolyás felszámolásában. Ez. a három ország megérdemli, hogy a nyugati világ különös felelősséggel kezelje őket — mondita a magyar kormányfő. — Ügy véljük: annak a ténynek, hogy e három ország sikeresnek ígérkező társulási tárgyalásokat folytat az Európai Közösséggel, tükröződnie kell a NATO-hoz fűződő kapcsolatban is. — Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy agresszióval, a külső határok megsértésével szemben a NATO kötelességének érezze a fellépést. a kiállást. Az is természetes ugyanakkor, hogy a NATO nem vállalhatja magára etnikai, kisebbségi kérdések, belső politikai problémák megoldását, amelyek nem a NATO feladatköréhez, vagy műfajába tartoznak. Manfred Wörner, a NATO főtitkára Antall Józsefet tid..... A„ AI_ tá lunk kívánt Európa az egymáshoz kapcsolódó intézmények rendszerére alapozódik: az atlanti szövetség, az. EBEÉ, az európai integráció fórumai együtt fogják biztosítani, hogy az új Európában ne legyen helye egyenlőtlen biztonságú övezeteknek, vagy a klasszikus értelemben vett érdekszféráknak, katonai tömböknek. Ennek az Európának az. együttműködés lesz a jellemzője — mondotta a főtitkár, és konkrétan is utalt a Magyarországgal már megkezdődött tudományos együttműködésre. (MTI) Tisztelet az egyetemi leikelőknek! Kiállítás, emléktábla-avatás, találkozó Isten áldd meg a magyart '.... A Himnusz napjainkban oly sokszor énekelt dallamai csendültek föl tegnap, a Miskolci Egyetem Sályi Istvánról elnevezett nagyelőadójának előcsarnokában. Háromszáz, már korosabb ember, férfi és nő ajkairól, mint egy hosszú, mély sóhajtás lassan, méltóságteljesen hömpölyögték a nemzeti imádság sorai. Könnyeztek azok, akik 1956 októberében szóval és fegyverrel, de leginkább józan higgadtsággal harcoltak a forradalomért, s később, 1957-ben összeszorított fogakkal tűrték a pufajikások ökölcsapásait. rugdosását, majd a testi és lelki kínt az internálás, a bebörtönzés, a meghurcolás, a mellőzöttség és kitaszítottság idején. Az Universitas előcsarnokát tegnap az egyetem egykori hallgatói keresték fel ismét. Azcik, akik tizenéves fiatalként jelentkeztek a „népünk bölcs tanítója” alapította Rákosi Mátyás tanintézetbe. Ök voltaik, akik átélték, milyen mély csalódás, hogy az eszme nem más. mint ámítás. Ök alapították annak idején a diákparlamentet, amely meghatározta a forradalom miskolci eseményeinek alakulását. Azok az egykori diákok álltak ott tegnap a sárgaréz emléktábla előtt, a szemükben csillogó könnycseppel, akiknek életét nem törte meg a magyar Gulág, s akik képesek voltak felemelkedni, pedig nem is kiütötték, hanem egyenesen a padlóba taposták eket. Két nevet viszont mindemképpen meg kell említenünk. A 35 éve halott Kiss Gábor és Köl- ber Gábor egykori egyetemistákét. A tegnapi rendezvényt 1956 forradalom és megtorlás a Miskolci Egyetemen címmel hirdették meg. A vendégek és a meghívottak délben gyülekeztek, majd megtekintették annak a kiállításnak a tablóit és egyéb anyagát, amelyet a nagyelőadó csarnokának galériájában állítottak össze. Ponto(Folytatás a 2. oldalon) A Számvevőszék vizsgálata szerint Lehetne olcsóbb a Távhő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az áprilisi árakhoz képest 189-töl 650 forintig terjedően drágult légköbméterenként a távfűtés költsége, a melegvíz-szolgáltatásnál köbméterenkénl 150-töl 509 forintig terjedő a növekedés. A Borsod Távhö a megyében 54 41 1 lakás fűtésről és melegvíz-ellátásáról gondoskodik. Lakossági bejelentések után, országgyűlé- S1 képviselői felszólalást követően az Álla- IT)i Számvevőszék országos vizsgálatot folytatott Ennek keretében a számvevőszék miskolci régiójának munkatársai „átvilágították'' a megyei távhőszolgáltató vállalatnál a távhö- és melegvíz-szolgáltatás támogatási és gazdálkodási rendszerét. Az talán „természetesnek" tekinthető, oogy a magyarországii távhőszolgáltatóik és a fogyasztók érdekei teljesen ellentétesek. A távhő minél magasabb áron kíván értékesíteni. Ezt meg is tehette, mert verseny- t!,rsa nincs, és mert a lakosság bármi áron Az eg„eiTI!Jer melegségre vágyik. De nem mind- mivel, mennyiért és hogyan. is kénytelen szolgultatasaikat igénybe venni. A lakosság olcsóbban szeretne hozzájutni a meleghez, a meleg vízhez, de érdekei érvényesítéséért nem tehet semmit. Hogyan, miként állt össze a távhő által szolgáltatott fűtési és melegvíz-szolgáltatási ár? A vállalat ái kalkulációt készített, a megyei tanács szakiigazgatási szervei mint árhatóságok 198(1—90. között ezeket változatlan nagyságban jóváhagyták. A közületi fogyasztók mindig a maximált árat fizették. a lakossági dijakhoz pedig adott volt a vállalat számára kifizetett, a Pénzügyminisztériumtól kapott fogyasztói árkiegészítés. Ének mértékére jellemző, hogy 1990- ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Táv- hőszolgáltató Vállalat 1,1 milliárd forintot kapott ezen a címen a minisztériumtól. Ez az árkiegészítés a vállalat alaptevékenységéből származó bevételének 53,8 százaléka. A fogyasztói árkiegészítéssel a Pénzügyminisztérium nem számoltatta el a vállalatot. Pedig érdemes lett volna! A vizsgált három évben a külső hőmérsékleti viszonyok a tervezettől kevesebb hőenergia fel- használását igényelték. Például 1990-ben s külső hőmérséklet 2.7 fokkal volt magasabb a vállalat által betervezettől, ezért 15,1 százalékkal kevesebb fűtési hőenergia felhasználására volt szükség. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy 1 Celsius-fok átlagos höfokemelkedés a felhasznált hőenergia 5—6 százalékos csökkenését eredményezi.) Összesen a melegebb időjárás „eredményeként’' a vállalat a három év alatt 227.2 millió forint összegben olyan költségeket számolt el. amelyek a valóságban fel sem merültek. Igaz, az időjárás alakulása csak utólag állapítható meg, igaz viszont az is. hogy a fogyasztók által is megelőlegezett szolgáltatási költségek nagyságáról, felhasználási módjáról a távhőnek semmiilyen utólagos elszámolási kötelezettsége nincs. Az elő- és pótfűtésekből — hiszen itt a ráfordítások alacsonyabbak, a szolgáltatási díjak pedig azonosak — a három évben a vállalatnál 104,5 millió többletbevétel képződött. Volt itt helytelen áralkalmazás is. Például 1988-ban a vállalat a diósgyőri kazánháznál 6,61 forint köbméter gázárral kalkulált. Ezzel szemben a gázenergia tényleges ára köbméterenként 5,54 forint volt. A vállalat ilyen módon 7,4 mi llió forint összeg(Folytatás a 2. oldalon) Vita a Munka Törvénykönyvéről A szokásos három óránál néhány perccel később kezdődött meg tegnap délután az Országgyűlés plenáris ülése, az őszi ülésszak 17. munkanapja. Ezúttal senki nem kívánt napirend előtt szólni, így a képviselők a létszámellenőrzés után azonnal hozzáláttak a tárgysorozat megállapításához. Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján kezdte meg az új Munka Törvénykönyve tervezetének általános vitáját. Az előterjesztő Kiss Gyula munkaügyi miniszter elmondta: a muruka világá- nák új jogi szabályozása azon az alapelven nyugszik, hogy a piacgazdaságban, a munkaerőpiacon a kereslet és kínálat töryényszerűségei működnek, és ennek elsősorban jogi .kereteit szabályozza a törvény. A miniszter miután ismertette a tervezet főbb alapelveit, tájékoztatta a képviselőket azokról a kérdéseikről, amelyekről az Érdekegyeztető Tanácsban a tárgyalófelek nem jutottak azonos álláspontra. A tervezetet három parlamenti bizottság tárgyalta meg — a gazdasági, valamint a szociális, továbbá az alkotmányügyi — és mindhárom bizottság előadója arról tájékoztathatta a parlamentet, hogy támogatják az új Munka Törvénykönyve tervezetének általános vitára tűzését. A kormánypártok vezérszónokai egyértelmű támogatásukat nyilvánították ki az új Munka Törvényikönyvével kapcsolatban, ám az ellenzéki képviselők véleménye már megoszlott, sőt a szocialisták kifejezetten elutasították az új szabályozásban foglaltakat. (MTI) Gránátok zuhantak Barcsra Vasárnap este újabb jugoszláv katonai repülőgép sértette meg a Magyar Köztársaság légterét, ennek során kis magasságról kumulatív töltetű gránátokat oldott ki. amelyek Barcs településen csapódtak be — tájékoztatta az MTI munkatársát Keleti György ezredes. A HM szóvivője elmondta. hogy vasárnap, az esti órákban a Magyar Honvédség légvédelmi harcálláspontja rádiótechnikai eszközök mérései alapján, két esetben eszlelte a jugoszláv légierő repülőgépeinek határközeli. jugoszláv terület fölötti intenzív légi tevékenységét. Mindkét esetben a légi helyzet tisztázása céljából riasztották a magyar vadászrepülőgépeket, ame- lyel az érintett magyar—jugoszláv- határszakasz közelében ellenőrzésre felszálltak. Az egyik jugoszláv katonai repülőgép, amely kis magasságban rövid időre megsértette a Magyar Köztársaság légterét — eddig még ismeretlen okokból és céllal — nagyobb mennyiségű, kumulatív töltetű gránátot oldott ki, amelyek a határ közvetlen közelében levő magyar településre. Barcs északnyugati területére csapódtak be. Ennek következtében személyi sérülés nem történt, azonban több lakóházban károk keletkeztek. A vizsgálat a Belügyminisztérium és a Magyar Honvédség szakembereinek bevonásával azonnal megindult, de még nem fejeződött be. A helyi lakosság biztonsága érdekében a szükséges intézkedéseket az illetékesek megtették. Ennek részleteiről azonban nem adott tájékoztatást a HM szóvivője. A vizsgálat további megállapításairól a közvéleményt tájékoztatják. (MTI) Miskolci közgyűlés Továbbra sincs tv-igazgató és főszerkesztő Ma egv éve alakult meg a miskolci önkormányzat kép- viselö-testülete. A tegnapi jubileumi közgyűlés maratonira sikerült: 9 órakor kezdődött, hat óra elötit pár perccel ért véget, s ma 14 órakor folytatódik!... Késő délutánra maradt az egyik legizgalmasabb kérdés eldöntése: ki lesz a városi televízió igazgatója, illetve főszerkesztője? Titkos szavazással sem sikerült dönteni. A szavazólapra felkerült három igazgatójelölt közül sem Soltész Rudolf, sem Kuki László, sem Kormos Ferenc nem kapta meg a szükséges 30 szavazatot, de ugyanígy járt a főszerkesztőjelölt. Gulyás István is. Novemberben újabb szavazás következik, s ha akkor sem dől el a kérdés. újabb pályázatot ír ki az önkormányzat polgármesteri hivatala. Az ünnepség résztvevői a nagyelőadóban.
