Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-26 / 251. szám
XLVII. évfolyam, 251. szám 1991. október 26. Szombat Ára: 7,30 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Országgyűlés Zsúfolt program tiár a képviselőkre A szokottnál is több munka, zsúfoltabb program vár az országgyűlési képviselőkre a jövő heti plenáris ülésen. Szabad György házelnök szokásos, pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: hétfőn és kedden is este nyolcig ülésezik az Országgyűlés, s ezúttal nemcsak fontos gazdasági, hanem társadalompolitikai előterjesztéseket is megvitatnak a honatyák. Megkezdődik a Munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitája, várhatóan a határozathozatalig jutnak el a helyi ön- kormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat ügyében, folytatódik a bíráskodással kapcsolatos több törvényjavaslat részletes vitája, s minden bizonnyal döntés lesz annak a kisgazda-törvényjavaslatnak az ügyében, amely szerint meghosszabbítanák a kárpótlási igények benyújtásának határidejét. Valószínűleg lezárják a vitát az állami költségvetés jövő évi irányelveiről szóló tájékozható felett is, a befektetési alapokról szálló törvény ügyében pedig részletes vita folyik majd. Ezúttal is lesznek interpellációk és kérdések, s ezután a garanciavállalás mértékével kapcsolatban módosítják az idei kölí- ségvetést. Határozatot hoznak a helyi önkormányzatok jövő évi címzett és céltámogatási rendszerének ügyében, folytatnak (több, bíráskodással kapcsolatos vitát, továbbá a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a III/III-as ügyben készült előterjesztés vitáját. (MTI) Felvételűnkön: a Miskolci Közlekedési Vállalat szakemberei az ágyazat-aláverögéppel dolgoznak új pályán Kötbérez az MKV tóm»« *» Vasárnapból .leállnak a villamospótló autóbuszok Miskolcon, és a 2-es járat, ismét a régi útvonalán közlekedik a vasgyári végállomás és a Marx téri csomópont között. A miskolciaknak nyilván örömére szolgál a villamosközlekedés újraindítása, s csupán annyi az üröm, hagy ennék már szeptember 15-én .meg kellett volna történnie. Lapunk is többször hírt adott róla, hogy az említett vonalszakaszon felújítják a pályatestet, nagyobb teherbírásúra cserélik ki a sínszál'akat és a biztonságosabb, valamint a gyorsabb közlekedés érdekében némi korrekciót is végrehajtanák a pályán, A Miskolci Közlekedési Vállalat és kivitelező között a szerződésben foglalt határidő dátuma pedig a múlt hónap 15-e volt. A lassan felszámolódó ÉÁÉV építésvezetője, Boncsér László, a kivitelezők főnöke pedig állítja: a munkával ők rendben és határidőre elkészültek. Véleménye szerint a közlekedési vállalat azér.t nem indította el a villa mosd ka't, mert az autóbusz könjáratával olcsóbban, gazdaságosabban oldható meg ott a tömegközlekedés. Fiiló Sámuel, az MKV műszaki osztályvezetője cáfolja az építésvezető szavait. Tegnap telefonon beszéltünk wie, is elmondotta, hogy a pályaszakasz műszaki átadása-átvétele még most .sem történt .meg, a kivitelezők az úgynevezett hiánypótlások befejezését október 31-re ígóniik. A villamosok korábbi megindítása egy kompromisszum eredménye, amelyet az utazóközönség érdekében kötöttek. A határidő-csúszás mliatt ellenben kénytelenek lesznek majd kötbérezni a kivitelezőket. Az építőiknek ez a fiaslkó már csak azért is kellemetlen lehet, mert a közlekedési vállalat tervezi, hogy a vasgyári piac és a végállomás között most munkába nem vett szakaszt is felújítják. Fotó: Udvardy József Megyénk ebben is az elsők között Budapest, (ISB) Duplájára emelkedett néhány hónap alatt a munkanélküli pedagógusok száma - jelentette be Szőllösi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete fötikára. A statisztikai adatok bizonyítják, 1990. decemberében 937, idén áprilisban 1278, augusztus 20-án pedig 2250 munkanélküli pedagógus volt az országban. A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén (254), Szabolcs-Szatmár-Bereg (187) és Hajdú-Bihar (159) a három „rangelső”. Lapunk kérdésére választ kapva megtudtuk: az adatok a képesítés nélküli munkanélküli pedagógusokat (tehát akiket elbocsátottak) is tartalmazza, s tény: az augusztus 20-i időpont nem a legszerencsésebb a pedagógus-munkanélküliség regisztrálására. A munkanélküliség mértéke a Pedagógusok Szakszervezete szerint mérsékelhető. Egyrészt az irritálóan magas kötelező tanári óraszámok, másrészt az osztály- és tanulócsoport-létszámok csökkentésével. Az orosztanárok mellett más pedagógusok átképzésére is sort kellene keríteni. Ehhez a viliágbanki hitelekből volna fedezet. A főtitkár a PSZ tiltakozását fejezte ki a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége azon állásfoglalásával szemben, miszerint „az iskolákban vérzett el a nemzet", illetve „két nemzedék erkölcsi-szellemi tönkretételének végrehajtóit nem lehet felruházni az. igazgatóválasztás jogával’'. „Nem hagyjuk ebek har- mincadjára demokratikus jogainkat" — mondta Szőllösi Istvánné. „A nehezen kivívott szakmai véleménynyilvánítás jogára az. igazgató- választás során is igényt tartunk.” A PSZ vezetői hangsúlyozták: a már elkészült közoktatási törvénytervezetről mindössze annyit tudnak, ami a minisztérium sajtótájékoztatóján elhangzott. Végezetül Borbáth Gábor főtitkárhelyettes elmondta: e kérdésekről még folynak a tárgyalások. Ha ezek eredménytélének lesznek, megkérdezik a .tagságot egy esetleges demonstráció szükségességéről. Lapunk kérdésére, hogy a tagság létszámáról van-e ponitos adat azt a választ kaptuk: nincs nagy létszámcsökkenés, a PSZ változatlanul a legnagyobb taglétszámú pedagógus-szakszervezet. A pontos adatokat később teszik közzé, de ez a onn nnn folot-t Antall József mondott beszédet Pénteken a Recskhei közeli Csákánykön, az 1950 és 1953 között működött hírhedt kényszermunkatábor területén Antall József miniszterelnök felavatta a tábor egykori rabjainak emlékművét. Az emlékműavatásra Antall Józsefet elkísérte a kormány több tagja: Boross Péter belügyminiszter, Balsai István igazságügy-miniszter és Gálszécsy András tárca nélküli miniszter. Az ünnepség ökumenikus imával kezdődött, amelyen Tabódy István főesperes — egykori recski rab — mondott az elhunytakért, a táborban sínylődöttekért. Ezt köwtően Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára köszöntötte a résztvevőket, a túlélőket, hozzátartozóikat, s megköszönte mindazok segítségét, akik közreműködtek a méltatlanul szenvedettek emlékművének létrehozásában. Kéri Kálmán vezérezredes, a Recski Szövetség elnöke, a tábor egykori rabja felidézte a megpróbáltatás esztendeit. Antall József ünnepi beszédének bevezetőjében utalt arra, hogy a recski kényszermunkatábor poklokat járt, megalázott, kőfejtő rabjainak emlékműve egyszersmind a hitet, az élni akarást is jelképezi. Hangsúlyozta, hogy az egykori recski internáltak áldozatos példája olyan örökséget jelent, amely a jövő számára is erőt adhat. — Áldozatok nélkül nincs erkölcsi erő — mondta a miniszterelnök, —, s ezt az áldozatot meghozták a recski internáltak. Recsk legyen fogalom és jelkép. Meghajtom fejemet a kormány és az . Országgyűlés nevében Önök előtt és minden volt politikai fogoly előtt. A továbbiakban Antall József kitért arra, hogy a volt politikai foglyok, illetve hozzátartozóik kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot a kormány a jövő heti ülésén tárgyalja. Bízik abban — mondta —, hogy az állami költségvetésből mintegy 4—5 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra. Az emlékműre — Farkas Ádám szobrászművész gránitból készült alkotására — a miniszterelnök helyezte el a kormány nevében az első koszorút. (MTI) Megyei városok közgyűlése Állam kontra önkormányzatok? A Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése csütörtökön és pénteken tartotta meg soros tanácsÚj Tisza-híd Évtizedek óta szenvednek a szolnoki lakosok a városon áthaladó 4. sz. főút egyre elviselhetetlenebb forgalmától, mivel a költségvetésből 1989-ig soha nem futotta az Alföld közepén áthaladó új Tisza-híd megépítésére. Azóta már elkezdték az új híd építési munkáit, először a hidra felvezető majd az ártéren levezető új 4-es főút nyomvonalát építették meg. A hatalmas méretű vasbeton híd építési munkáit a Hídépítő Vállalat szakemberei végzik. Az. építéssel jó ütemben haladnak, a tervek szerint 1992. augusztus 20-án adják át a forgalomnak az új létesítményt. (MTI-fotó) kozását Miskolcon. Az eszmecserén összesen 17 megyei város polgármestere, illetve alpolgármestere vett részt, és több lényeges kérdésben határozatot hoztak, illetve állásfoglalást fogadtak el. E dokumentumokat ismertették tegnap délután a Ju- nó szállóban tartott sajtótájékoztatón. Vágner András, szombathelyi, Mádi Zoltán nyíregyházi, Merász József kecskeméti és Csoba Tamás miskolci polgármesterek elmondták, hogy a közgyűlés álláspontja szerint sem az önkormányzati törvény, sem más jogszabályok rendelkezései nem határozzák meg részletesen a megyei jogú városok sajátságos helyzetét. A feladatok és hatáskörök telepítésénél, a pénzügyi finanszírozás rendszerénél a jogalkotók következetesen nincsenek tekintettel e települések nagyvárosi jellegére, körzeti feladataikra. A közgyűlés másik határozata szerint a megyei városok szerint elfogadhatatlan, hogy az 1992. évi állami költségvetés összeállításánál a kormányzati szervezetek tovább folytatják az elmúlt évtizedek elavult és rossz, a települési önkormányzatok számára egyértelműen hátrányos tervezési gyakorlatát. A megyei jogú városok polgármesterei a jövőben rendszeresebbé teszik találkozóikat, s munkájúikat, tevékenységüket nagyobb nyilvánosság előtt végzik. V. 3. Emlékművet avattak Recsken
