Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 250. szám

1991. október 25., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ml kerül a kormány elé? Készül az íj településfejlesztési koncepció Budapest (1SB) Mint már többször írtunk róla, a kor­mány november 9-én kihe­lyezett ülést tart Miskol­con, mely alkalommal részletekig terjedően tájé­kozódik az északi ország­rész viszonyairól. Olvasóink előtt ismert, ihogy a képvi­selőház a napokban a kor­mánypárti többség tartóz­kodó álláspontjával meg­védte kormányát az ellen­zéki oldalról érkező sürge­téstől: már december 31-ig készüljön általános iterület- és településfejlesztési kon­cepció. Munkatársunk ez­úttal Tóth Imre Lászlóval, az MiDF-frakció tagjával beszélgetett. — Hogyan készülnek a kormány asztalára kerülő előterjesztések? — Az első igazi próbál­kozás tanúi és részesei le­hetünk, amikor részt ve­szünk a dekoncentrált he­lyi szervek véleményének kormányzati szintre való transzformálásában. Mind­két megye közigazgatási szervei, a földihivatalok, a statisztikai hivatalok, a tisz­ti orvosi szolgálat, vala­mint sok más intézmény készít a saját területén egy elemző dolgozatot, amely dolgozatok alapján rövid előterjesztések készülnek az egyes minisztériumok szá­mára, — Az előterjesztések egy pénzelosztási csomagot al­kotnak majd? — Nem! A pénzelosztás hagyományos, megyei szin­tekre lebontott intézmény- rendszere és gyakorlata megszűnt. A korábbi re- disztribúcióból megyei szin­ten annyi elem maradt meg, amennyi a különösen hátrányos adottságú hely­ségék gondjainak orvoslá­sát szolgálja. A felső-ma- gyarországd megyék kor­mánypárti képviselői a köz- társasági megbízottal, illet­ve hivatalával együttmű­ködve kívánják kidolgozni a regionális válságkezelés mintáját. A Vnunka tanul­ságos lehet más vidékek számára is: képessé vál­tunk-e a .megyehatárokat átlépve, de még nem orszá­gos szinten dolgozni, illetve képes-e a kormány az orszá­gos irányító tevékenység mellett egy régió sajátos viszonyaira szabott intézke­déssorozat végrehajtására. — Elég demonstratívan hangzott a „kormánypárti képviselők” megnevezés. Az ellenzékiek nem férnek bele a közös cselekvés ke­reteibe? Ök is képviselik a megye egy meghatározott részéi. — Ez nem demonstratív, ez a kijelentés a felelőssé­get példázza. A kormány- pártiaknak és a köztársa­sági megbizoititaknak na­gyobb felelősségük van azért a térségért, ahonnan küldték őket. Az ellenzéki képviselők felelőssége más jellegű, ezért az előkészítő munkákban zömmel a kor­mánypártiak vesznek részt. A kihelyezett kormányülé­sen természetesen az ellen­zéki honatyák is részt vesz­nek. — Nem tart attól, hogy az ellenzéki képviselők tár­sadalmi bázisa kényelmet­lenül érezheti magát azért, mert választottjaik kima­radnak az előkészítésből? — A regionális válságke­zelő programok nem úgy készülnek, hogy mást tar­talmaznak a kormánypár­tokra szavazók számára, s megint mást az ellenzékre szavazó polgárok számára. — A kormánypárti kép­viselők nem támogatták a szabaddemokrata Hatvani Zoltán új településfejleszté­si koncepciót sürgető javas­latát. — A terület- és telepü­lésfejlesztés sokkal jelentő­sebb [téma annál, semhogy egyetlen esztendő .költség- vetéséhez hozzá lehetne kapcsolni. Az előterjesztők arra ösztökélték volna a kormányt, hogy december 31-ig hozzon tető alá egy ■koncepciót. Egy koncepció­nak legalább egy fél em­beröltőre kell szólnia! Ir­reális azt várni, hogy két hónap alatt elvégezhető az ilyen igényű munka, amely ráadásul egybeesne a költ­ségvetés vitájával, keresz­tezne más kormányzati ter­veket. Krecz Tibor „Á BG Rt.-nek van perspektívája... // Megkezdték a lehalászást Megkezdődött az őszi „betakarítás”, az­az a lehalászás megyénk halgazdaságaiban, így a tokaji, valamint a geleji halászati tsz-ekben, csakúgy, mint az ivadéknevelés­sel is foglalkozó rakacai és a Bükkben lé­vő garadnai pisztrángos tavakban. Az őszi ivadék.kihelyezésekre készülő horgászegye­sületek ezekről a helyekről szerzik majd be a telepítéshez szükséges kishalakat, amellett, hogy az ország különböző vidé­kén lévő tógazdaságokból is vásárolnak telepítésre alkalmas anyagot. A tokaji halászati tsz vizeiből ponty, bu­sa, amur kerül a telelőtavakba. Különle­gességként egy külön tóba a törpeharcsák, melyeket járulékos halakként telepítenek. Mint Csikós Józseftől, a megyei halásza­ti főfelügyelőtől megtudtuk, megkezdték a lehalászást a geleji Halászati Termelőszö­vetkezet több, mint 150 hektárnyi víztáro­lójából, s azokat a félszáz hektárnál na­gyobb területű ivadéknevelőkben helyezik el. Itt is elsősorban pontyot, busát és a növényevő amurt adják el telepítésre, de emellett csukákat is. „Áthelyezik” a főleg pontyivadékokat & rakacai ivadéknevelőből a rakacai víztáro­lóba. A tervek szerint mintegy 50—70 má- zsányi ivadék kerül a tóba az őszi halasí- tás során, amelyet ugyancsak megkezdték. Olvasom a hírt: a Borsodi Gépkocsi Részvénytársaság ügyvezető igazgatót keres. Csak nem?! Így elszaladt volna az idő? Avagy netán a „kapitány” menekülne a süllyedő hajóról? Hiszen annyi mindent olvashatunk manapság a legkülönbözőbb lapokban a BG Rt.-iről. Dr. Pázsit János nem sértődik meg a feltételezésért. Már­mint a „kapitánysággal” kap­csolatban. Derűsen mosolyog, s azzal kezdi, természetes, hogy ilyenkor mindenről be­szélnek az emberek. — Egyszerűen eljárt fe­lettem az idő. Elmúltam hat­vanéves, s bár jól érzem ma­gam, azért ez már nem az igazi. Ilyenkor már közbejö­het váratlan betegség is, mi­nek tegyem ki ennek mun­katársaimat? Ide már fiatal, dinamikus vezető kell, akit segít az idősek felhalmozó­dott tapasztalata. Dr. Pázsit János tapasz­talatoknak bővében van. Forradalmi változások kez­detekor, 1956. május 1-jén került a Nehézszerszám­gépgyárba. Nyolc év után a Nehézipari Műszaki Egyetem „csalta el”, ahol hat évig tanított a mechanikai-itech- nológiai tanszéken. Aztán a következő nyolc évben ismét a megye legnagyobb gépgyá­ra műszaki fejlesztésének el­ső számú vezetője, később a szivattyúgyártás szerencsi beindításának megszervezője. Majd hirtelen félreállítják, s következik életének új sza­kasza, a Borsodi Gépkocsi Részvénytársaság életre hí­vása, a nagy álom, a borso­di gépkocsi-összeszerelő üzem megszervezésért foly­tatott sziszifuszi küzdelem. — Akkor már „dermedt” állapotba került a Digép — gondolkodik el. — Azt val­lottam és vallom, hogy min­den helyzetnél van jobb helyzet, mindig adott a le­hetőség, hogy előbbre jus­sunk. Az én egész életemre ez a törekvés volt a jellem­ző. De hát mások máskép­pen látták. Visszahúzódtam, de az ambícióm megmaradt, hogy törekedni kell a jobb­ra. S akkor egyszerre csak úgy tűnit, hogy egy valószí­nűtlennek látszó dologban lépni lehet. Én felvállaltam ezt. Környezetem viszont megbocsátó mosollyal fogad­ta elképzeléseimet. — Nos, igen. ön sokáig megszállottan hitt a borsodi gépkocsiüzemben, ám abból végül is semmi nem lett. Csalódott? — Csöppet sem. Hosszú kínlódás után végül is csak megalakult a részvénytársa­ság urak. A Merkúr mellett — A jugoszláviai helyzet mostanáig nem érintette a Zasfava gyárral valló együtt­működésünket. A gyár szerb területen van, s komoly külföldi tökerészarány is fekszik benne. Megítélésem szerint a kooperáció a jövő­ben mégimfcább érdeke lesz a Zostavának, hiszen orszá­gon belüli ikomoly szállítói kiestek a háború, a széthul­lás miatt. — Dehát a Koraiok még­sem kelendőek ma Magyar- országon ... — Ennek oka nem a ju­goszláv helyzet, hanem az itthoni fizetőképes kereslet meredek csökkenése. Ezért kellett jelentős árenged­ményt adnunk a Koraiak árából, s új piac, új part­ner felé nézni. — Az Iveco-ra gondol? — Igen. Ámbár ez sem új partner, hiszen a Digépnek régóta volt kapcsolata az olasz világcéggel. Akikkel tárgyalunk arról, hogy velük is kialakulhasson kooperáció. Vagyis: a gépkocsikért bor­sodi, magyar áruvá! fizet­hessünk. S noha ez még nincs így, máris szép ered­ményeket tudhatunk magun­kénak az Iveco-haszonjár- művek értékesítésénél. Új vegyes vállalatik Az esztendő első felében gyarapodott a korlátolt fele­lősségű társaságok és részvénytársaságok száma, de teret nyert a magyar gazda­ságban a külföldi működő tőke is. A külföldi érdekelt­séggel létrejött vegyes válla­latok száma 1989-ben 1349, 1990-ben 5693 volt. Az idén az első fél évben 3067 újabb vegyes vállalat alakult. Több külkereskedő Két esztendővel ezelőtt 3100 vállalkozó rendelkezett hazánkban külkereskedelmi jogosítvánnyal, 1990-ben 12 ezer, míg 199ií első felében 30 ezer jogi és természetes személy űzött immár alanyi jogon külkereskedelmi tevé­kenységet. A BORSOD ZÖLDÉRT Rt. sótai boltjának alábbi feliratú bélyegzője elveszett: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Részvénytársaság 335. Sz. Boltja Sáta, Arany János út 5. A bélyegzőt ÉRVÉNYTELENÍTJÜK! Új benzinkút a 37-es úton A 37-es úton, a gesztelyi—hernádkaki el­ágazásnál új benzinkutat adtak át. — Az alépítmények már tavaly szep­tembertől készültek, maga az üzemeltető Benzol Kft. azonban csak idén júliusban kezdte meg működését — mondta Visi Jó­zsef ügyvezető. — A magánvállalkozáshoz a Vállalkozás Fejlesztési Alapítványból nyertünk pályázat útján pénzt. Áfával együtt 16 millióba került a töltőállomás, í azt reméljük, hogy nem tettük rossz hely­re a pénzt... Ez sokban múlik majd azon, hogy meny­nyien veszik igénybe a legmodernebb Be- nett-Sauzer svájci kútfejekkel felszerelt, 86-os (ehelyett később ólommentest) 92-es, 98-as benzint, dízel üzemanyagot, kenő­anyagokat, olajokat, üdítőket, fagyállókat is árusító benzinkút szolgáltatásait. Egy biztos: nincs rossz helyen, hiszen eddie Szerencs és a Shell között nem leheteti tankolni. Az új benzinkút 0—24 óra között, tehát nonstop tart nyitva. (F. L.—Ny. I.) az országban elsőként 'kap­tunk gépkocsiértékesítési jo­got. A változások még mo­zogtak a háttérben, de azért az úttörőik végül is mi vol­turak. S nekem tetszett a do­log. Én mindig a műszaki fejlesztés megszállottja vol­tam, de azt tágabban ér­telmeztem. Azt mondtam és mondom, hogy a műszaki munka gazdasági célok megvalósítása műszaki esz­közökkel. S e tágabb értel­mezésben szabadabb a moz­gási lehetőség, mintha csu­pán technológus valaki. Ezért ,nincs bennem csaló­dottság amiatt, hogy a nagy gyár első számú műszaki fejlesztőjéből egy kis egység vezetője lettem. Számomra nagyon is fontos volt akkor az új mozgástér, az új lehe­tőség, az új kihívás. S vé­gül is nem mondtunk le azokról a műszaki adottsá­gokról sem, amiket egy au­tógyár igényel. Tucatnyi ma­gyar cég termékeit ‘kapcsol­tuk be a kooperáció révén az autógyártásba, köztük a Digépet, vagy a BVK-t is. Ezért érte meg életre segí­teni a BG Rt.-t. — Amely a rossz nyelvek szerint most haldoklik ... — Ez egyszerűen nem igaz. A tavalyi évet némi nyere­séggel zártuk, s az idei, hal­latlanul nehéz gazdasági év sem lesz veszteséges. — Annak , ellenére sem, hogy Jugoszlávia szétesik. az országban háború dúl? — S a Korátoknál mi a helyzet? Versenyképesek maradnak a „magyar” Suzu­kik és Opelok, is a renge­teg behozott más nyugati autótípus mellett is? ... — Szerintem igen. A Ko­raiok más kategóriát jelen­tenek mint például a Suzu­kik. S ezek a kitűnő kocsik ott vannak a nyugat-európai piacon is, kedvelik őket. Itt nálunk is csaik az kell, hogy meglendüljön egy kicsit a gazdaság, legyen fizetőiképes kereslet, s hogy megértőbb legyen a ' vámpolitika. Ugyanis egyszerűen megfe­ledkeznek arról, hogy mi a Zastavá'kért, Koraiakért ma­gyar áruval fizetünk, vagyis magyar munka ellenében kapjuk őket. A jelenlegi szi­gorú vám magyar munka­lehetőségeket szüntet meg! De én itt is pozitív válto­zást várok, s ezért bízom nagyon továbbra is a BG Rt. perspektívájában. iEzt most már ikönnyű mondani, hiszen elmegy . .. Mikor is? — Január elsejétől. De nem véglegesen. A rész­vénytársaság igazgatóságá­nak tagja maradok, s hi­szem, hogy tudásommal, ta­pasztalataimmal segíteni tu­dom majd az új vezetést. Nyikes Imre (Farkas Maya felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents