Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1991. október 22., kedd Búza Lehet kétmillió tonnával levesebb? Budapest (ISB). Bár a jövő évi piaci kilátások becslé­sére sem a kereskedők, sem a Földművelésügyi Miniszté­rium hivatalnokai nem vállalkoznak, annyi bizonyos, hogy hazánkban - legalábbis egyelőre -, korlátozni kell a bú­za vetésterületét. Tizenötmillió tonna gabonát ugyanis — s ebben a vonatkozásban elsősorban a búzáról van szó nem lehet eladni a belföldi és a külhoni fizetőképes fogyasztóknak, így az illetékes tárca és a külkereskedők véleménye szerint az idén kétszázezer hektárral kisebb te­rületen kell elvetni a „kenyérmagot1’, mint tavaly, s ez­által durván kétmillió tonnával csökkenteni kell a gabo­natermést. Minderről a Gabonatermelők Országos Választ­mányának csütörtök délelőtti ülésén hallottunk. A tárca helyettes államtit­kára bejelentette: figyelem­be véve az Országgyűlésre nehezedő terhüket, a hon­atyák ebben az évben már nemigen szavazzák meg az agrárpiaci rendtartással kapcsolatos törvényt. Szer­dahelyi Pétertől megtudtuk, e munkát hátráltatja az is, hogy a törvénytervezet elő­terjesztői, így a Pénzügymi­nisztérium, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma, il­letve a földművelésügyi tár­ca, eddig nem tudott meg­egyezni abban, hogy ezután ki döntheti el, mire használ­ják fel a mezőgazdaság ál­lami támogatására szánt összeget. így aztán hiába alakulnának meg a termelő­ket, a feldolgozókat és a .ke­reskedőket tömörítő termék- tanácsok, a tárcák közötti hatásköri vita egyelőre le­hetetlenné teszi, hogy a tör­vénytervezetet előbb a kor­mány, majd a parlament asztalára tegyék. Nincs tehát esély arra, hogy a rendtar­tás szervezetének másik ol­dalán lévő és a kormány­zati feladatókat ellátó állami bizottság hamarosan létre­jöjjön. A gaboinafeldolgozó’k és kereskedők nevében Laczfi Dániel beszélt. Megtudtuk, a tonnánként átlagosan 50 dolláros észak-amerikai és európai állami szubvenciók­kal mi nem tudunk verse­nyezni. így csak abban bíz­hatunk, hogy az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT végre a sarkára áll és korlátozza az országók protekcionista törekvéseit. Ez igen fontos lenne, hiszen a fizetőképes piacok 90 százalékát azok az államok tartják a .kezűikben, akik magasan szubvencio­nálják és vámokkal védik a termelőiket. Amelyik országnak pénze van, annak nincs szüksége gabonára; amelyik viszont vásárolni szeretne, annak nincs dollárja — mutatta be a magyar termelőiket igen­csak keményen érintő való­ságot Laczfi Dániel. Szeren­cse a bajban, hogy az idén az állam 1,2 millió tonna búza eladásával kapcsolat­ban garanciát vállalt, s ez­zel megmenti a termelőket a tömeges csődtől. S így, ha lassan is, és viszonylag ala­csony áron, de el tudjuk ad­ni a kenyérgabonánkat. A gondot most az jelenti, hogy a jugoszláv válság miatt sem a tengeren, sem a Du­nán nem tudunk szállítani, s így a már eladott tonnák raktározása további költsé­gekkel jár. Hiszen a záhonyi átrakóhelyre nem lehet át­csoportosítani több kiszállí­tandó búzát. A várható jó kukoricater­més valószínűleg gondokat okoz majd, hiszen külföldön a fizetőképes kereslet híján, míg belföldön a visszaesett takarmányfelhasználás miatt igen nehéz lesz eladni a fe­lesleges tengerit. Előnyünkre csupán az szolgálna, ha a világ más régiójában nagyon rossz lenne az idei termés. Ez azonban, nem valószínű, mint ahogyan az is bizony­talan, miképpen érinti a Szovjetunió élelmiszerekkel való nyugati megsegítése a hazai termelőket és feldolgo­zókat. Laczfi Dániel szerint két-három hónap is elmúl­hat addig, míg esetleg tő­lünk is vesznek a segélyezők élelmiszert keleti szomszé­dunk számára. A választmányba delegált termelők hozzászólásaiból egyértelműen kiderült, fo­galmuk sincs, hogy miből mennyit vessenek jövőre, s ezért elsősorban a minisz­tériumot teszik felelőssé. Információk híján azt sem tudják, hogy mennyi mű­trágyát és vetőmagot vegye­nek, illetve szórjanak a föld­re. Növeli a gondjaikat, hogy a termőföldek ugaron hagyá­sa jövedelemkieséssel jár, s ezt nemigen tudják pótolni. Mindenesetre csütörtökön megegyeztek abban, hogy 20 százalékkal, 200 ezer hektár­ral csökkentik az őszíi búza vetésterületét, és kérik a kormányt, hogy a minimál ár helyett vezesse be a fel­vásárlást garantáló, úgyne­vezett garantált árat. A tanácskozás egyik új információja volt, hogy nap­jainkban a kelet-magyaror­szági termelők előnyhöz ju­tottak a dunántúliakkal szemben: térbeli elhelyezke­désüknél fogva ugyanis a Szovjetunióba való gabona- export esetében, tíz dollár­ral kisebb szállítási költség terheli őket. S ez egyben jobb piaci pozíciót is jelent számukra. Ráthy Sándor ElfÉénífö ^SAMSUNG televízió­vásár amíg a készlet tartl CK 5026 -3»>wr Ft 32 900 Ft CK 5312 JMWFt 35 900 Ft Kiváló minőség ­szenzációs áron. Samsung Márkabolt Miskolc, Bajcsy-Zs. 12. Telefon: 46/43-866 Az SZDSZ-fent és lent Beszélgetés a miskolci ügyvivővel Igazán nem panaszkodhat a Szabad Demokratáik Szö­vetsége. Kis János pártelnök lemondása után a rádiót hallgató, az újságot olvasó, a televíziót néző-hallgató polgár naponta többször is kap híreket, információikat a „belső ügyekről”, a „vál­sághelyzetről” ... Mi Bodó Pál, egyetemi oktatót, filo­zófia adjunktust, a Szabad Demokrata Szövetség Mis­kolci Szervezetének ügyvivő­jét kértük véleménye elmon­dására: — Személyi okok vezették el a válságig a Szabad de­mokraták Szövetségét, vagy funkcionális és működési za­varok? — Mindenképpen érzek egy funkcionális jellegű vál­ságot. Ennek álapja, véle­ményem szerint, a párt bel­ső működésében keresendő. Taglalásakor számos kérdést kellene érinteni, de döntőnek érzem az országos központ — az úgynevezett nagy sze­mélyiségekből álló ügyvivői testület — és a vidéki, helyi szervezetek közötti kapcso­latban mutatkozó hiányos­ságokat. További hibaforrás a párt országos döntéselőké- szítési, döntési, kivitelezési mechanizmusaiban mutatko­zó problematika. Harmadik mozzanatként említhető az a kérdés: hogyan lehet — az időközben meglehetősen önállósult működéssel ren­delkező parlamenti frakciót is ideértve — a folyamatot egy alulról jövő demokratiz­mussal helyettesíteni, illetve kiegészíteni. Tulajdonképpen ez a mi belső ügyünk. Ennél sóikkal fontosabb az SZDSZ általá­nosnak nevezhető országos politikája, — és az országos értelemben felfogott közvé­lemény közötti kapcsolat kérdése. — Kérem, vázolja röviden a szovjet—magyar gazdasági kap­csolatok jelenlegi helyzetét és jövőjét. — Nehéz most erről tiszta ké­pet adni, hiszen a helyzet meg­lehetősen kaotikus. A Szovjet­unió gazdaságának összeomlása sokkal gyorsabban zajlott le, mint ahogy arra számítani le­hetett, s éppen ezért nem is le­het most igazán előre prognosz­tizálni. Ha megvizsgáljuk az idei évet, meg keli állapítanunk, hogy az eddig exportra megkö­tött magánjogi szerződések,, az ezekben meghatározott nagy­ságrendben már bizonyosan nem fognak realizálódni. A Szovjetunióban tapasztalható ter­melési visszaesés pedig sokkal inkább kihat a külgazdaságra, mint a belső piacra. Az pedig máris látható, hogy ez utóbbi esetében katasztrofális a hely­zet. — Mégis, milyen módon lehet kereskedni a Szovjetunióval? — Az üzletek nagy része bar- terkereskedelem keretei között valósul meg. Vagyis árut árura cserélnek. Ezekben az ügyle­tekben kétségtelenül nagy prio­ritást élveznek a mezőgazdasá­gi termékek, az élelmiszerek. Előnyt jelent a kereskedelemben a fizetési haladék biztosítása is. Sokszor problémát okoz azon­ban, hogy a magyar áruért cse­rébe felajánlott szovjet termé­kek értékesíthetők-e a hazai piacon. — Azzal is számolni kell azonban, hogy a Szovjetuniót al­kotó köztársaságok szerepe igen­csak erősödik, ezt függetlenségi törekvéseik is jelzik. — Itt — gazdasági szempont­ból — nemcsak a függetlenség­ről van szó. Azt is látni kell, hogy az egyes tagköztársaságok a területükön levő összes ter­melőeszközt saját tulajdonukba vették. Sok minden már ko­rántsem Moszkvában,, hanem az egyes köztársaságokban dől el. A devizahiány miatt azonban valószínűleg nem lesz több az exportlehetőség, s továbbra is erősödni fog a termékcserére, a klíringre való törekvés. — Ezek szerint a moszkvai magyar kereskedelmi kirendelt­ség is nyilvánvalóan a köztár­saságokhoz fűződő kapcsolatok szorosabbá tételére törekszik ... — Már van különmegállapo- dásunk az Orosz Föderációval és Ukrajnával. Parafáltunk egy ke­reskedelmi egyezményt Kazahsz­tánnal is, és ezzel kapcsolatban tárgyalásokat folytatunk jelen­leg a balti államokkal. Már mű­ködik kereskedelmi alkirendelt- ség Kijevben és Tbilisziben. Ha­marosan megnyílik ufa-i képvi­seletünk, s szeretnénk alkiren- deitséget nyitni Alma-Atában, Szverdlovszkban, Krasznodár te­rületén. De ez ügyben már egyeztetünk Moldáviával és Be­lorussziával is. — Még a válságjelek nyil­vánosságra Ikerülése előtt, egy sátoraljaújhelyi találko­zón hallottam Tölgyessy Pé­tertől: az SZDSZ-nek előbb- utóbb szembe kell néznie az­zal a helyzettel, hogy „nem tudja megszólítani a né­pet” ... — Pontosan erre gondolok én is, de ez megint csak sok­irányú folyamat; s ez más pártolkat is jellemez. A köz­vélemény előtti nyilvános munka hiányosságai más pártákra is igen erősen rá­nyomjak a bélyegüket. Az SZDSZ esetében kétségkívül arról van szó, hogy azok a hagyományos ellenzéki elvek, amelyeket meghirdettünk, meglehetősen áttételesen, meglehetősen közvetett mó­don hatnák osaik a nyilvá­nosságra, a közvéleményre. Miért ne beszélnénk nyíl­tan !?... Az SZIDSZ indu­lásával, a meghirdetett prog­ramjával olyan 'illúziókat tá­masztott fel, amelyeket nem tudott valóra váltani, tehát egy hiátus érzékelhető. Az emberek igen jelentős töme­gei érzik úgy — amikor ál­talában a politikával szem­ben erőteljes apátia és ki­ábrándultság jellemzi a köz­gondolkodást —, hogy más pártok mellett ez a válság- tudat az SZiDSZ-re is vonat­koztatható. Tehát most egy fordulópont érvényesül pár­tunk politikájában, én kor­szakhatárnak nevezném a jelenlegi állapotokat. Ha tárgyilagosan nézzük, meg kell állapítanunk, hogy — A minap érdekes kijelen­tést tett Ivan Szilajev orosz kor­mányfő: azt mondta, hogy a ki­alakítandó új gazdasági közös­séghez szerinte csatlakozhatná­nak a volt szocialista országok, így Magyarország is. Mi erről az ön véleménye? — Szerintem ez nem reális el­képzelés sem politikailag, sem pedig gazdaságilag. Természe­tesen ismét ki kell építeni — új alapokon — a gazdasági kap­csolatokat a volt KGST-tagor- szágok között, ennek azonban nem kell szervezeti formát öl­tenie. Egyelőre még a Szovjet­uniót alkotó tagországoknak kellene megegyezniük a gazda­sági együttműködésről. Termé­szetesen óriási gondot jelent számunkra a gazdasági kapcso­latok drasztikus leépülése, amit feltétlenül meg kellene állítani. Elképzelhetőnek tartom a régeb­bi kereskedelmi kapcsolatok ki­építését például a kohászat, a gépgyártás, a vegyipar, vagy a mezőgazdaság, élelmiszeripar te­rületén. De az sem lehetetlen — ha az egyes tagköztársaságok gazdaságilag a fejlett nyugati országok felé is orientálódnak —, hogy például a záhonyi át­rakó tranzitforgalmi feladatokat lásson el. Dajka Béla désiek mellett — az SZIDSZ az egyetlen párt, amely nem személyes ikonfliktusolk és torzsalkodások révén kíván­ja elterelni akárcsak saját párttagságának figyelmét is a tényleges strukturális kér­désekről. — Legutóbb, az SZDSZ Országos Tanácsának ülése után szaporáztak a nevek a párt lehetséges elnökének személyét illetően. Mit mon­dana minderről? — Visszatérnék itt az első kérdésére. A párt legfelső vezetése — elsősorban Kis Jánosra gondolák — érzé­kelte a válságjelenségeket és személyes döntésével, vagyis visszavonulásával elsőként ő alapozta meg az SZDSiZ belső reformjának szüksé­gességét. Az ő döntése lehe­tőségeit biztosít arra, hogy az igazi demokratikus szel­lem ; a személyiségek — mondhatnám, hogy történel­mi személyiségek — erőteré­ben lássuik azt, hogy pár­tunk, — s egyetlen párt — sem fordulhat semmiféle személyi konzekvenciák irá­nyába akkor — amikor a párt általános működésével •kapcsolatban problémák me­rülnék fel. Egyetlen ember sem helyettesíti! etetlen. És számomra ez a döntés — mármint a Kis Jánosé — azt is jelenti, hogy az igazán nagy formátumú személyisé­gek alapozhatnák csak meg igazi demokráciát. Az SZDSZ további érdeméként említem, hogy az új elnök választásá­val kapcsolatban ugyancsak a belső nyilvánosság, útjait választja. Novemberben kül­döttgyűlés lesz, amelyen de­mokratikus, többségi szava­zással — több jelölt állítása mellett — fogjuk megválasz­tani az új eHnököt. A magam részéről nem tartom valószí­nűnél hogy Kis János lenne az, ugyanakkor jóslatokba nem szeretnék bocsátkoz­ni... — Elkerülhetetlen a kér­dés. A Szabad Demokraták Miskolci Szervezete a válasz­tási kampány idején az egyik legerősebb vidéki j bázis volt. Hogyan élik most meg a válságot? — Helyénvaló a kérdés és nagyon könnyű volna közhe­lyekkel elmenni a válasz so­rán, a kérdés éléig. Ám ez nem áll szándékomban. Az SZDSZ Miskolci Szervezeté­ben ugyanúgy megmutatkoz­nak azok az ellentmondások, amelyek az SZDSZ országos, belső működési mechaniz­musaiban érzékelhetők. M,i. is találkozunk az érdekte­lenség, a passzivitás fékező hatásaival. Bár aktív tagsá­gunk megmaradt, úgy érez­zük, soklkall nagyobb súly- lyal kellene rendelkeznünk Miskolc közéletében; sokkal erőteljesebb munkára volna építésben. Ráadásul — mint említette — mindaz a fele­lősség is váltunkon van, ami abból származik, hogy a mis­kolci szabaddemokrata szer­vezet az országban az egyik legnagyóbbikként indult. A választási kampányban — képviselőiről van szó — tag­létszámunk megközelítette az eziret. Bizony, ennek a tag­ságnak egy részét elveszítet­tük, a feladat tehát teljesen egyértelmű: vissza kell sze­reznünk dlpártolt, vagy visz- szavanuilt tagjaink bizalmát. Bármilyen közhely — meg kell erősítenünk az egységet! Mindenképpen egy ütőképes pártszervezet megőrzése és továbbépítése a célunk. — Erre adott lehetőségük van az önkormányzati képvi­seletben. Miért nem ragad­ják meg? — Valóban, megerősítő munkánk egyik és talán nem is jelentéktelen oldala ön- kormányzati jellegű tevé­kenységünk. Mii kezdettől fogva hirdettük azt, hogy ez a munka nem pártpolitikai — mégis, az önkormányzat­ban tevékenykedő SZiDSZ- frakaió tagjainak a munká­ját illetően szeretnénk: ha a város irányításában, a dön- •tésel elkészítési és döntésho­zatali folyamatokban jelen­létüknek megfelelő súlyai szerepelnének. Miért ne le­gyünk őszinték? Az SZDSZ miskolci, önkormányzati frakciójának a működésén is vannak javítani valók. Ügy tapasztalom, hogy a frakció- vezetésben megvarrnák a változtatásihoz szükséges szándékok és remélhetőleg minél rövidebb időn belül megtörténnek mindazok a reformok, amelyek a mindig szükséges hatékonyság növe­lését biztosítják majd. — Szólt arról beszélgeté­sünk során, hogy az SZDSZ- en belüli válságjelek kapcso­latosak a vidéki, helyi szer­vezetek és az országos „fő­központ” közötti hiányok­kal ... Szólt a miskolci szer­vezet működési zavarairól... Jogos hát a kérdés: a mis­kolci szervezet miként „vi­selkedik” a Borsod-Abaúj- Zemplénben dolgozó SZDSZ- szervezetekkel ? — Az SZDSZ Miskolci Szervezetének égisze alatt működik egy egyeztető iro­da, melynek az a feladata, hogy ellássa a megyében mű­ködő szervezetekkel a kap­csolattartást, a szervezői fel­adatokat, a statisztikai nyil­vántartással összefüggő meg­bízásokat. Tehát képünk van arról, hogy mi történik a megyében. Az együttmű­ködés javítani valóit termé­szetesen itt is látjuk. S van reményünk is: az országos tanács meghirdetett egy fon­tos és sok lehetőséget magá­ban hordozó pályázati rend­szert. Ennek keretében a helyi szervezetek olyan be­rendezésekhez, elektronikus eszközökhöz juthatnak hoz­zá, amelyek az általunk min­dig hangsúlyozott nyilvános- sági munkának az alapfelté­teleit teremthetik meg — mondotta Bodó Pál, az SZDSZ miskolci ügyvivője. szükségünk, például, a párt­it. n. j.) MISKOLCI • VASUDVAR • KFT , . . . ES MEGINT EGY ÜJ AKCIÓ AZ ÖN ÉRD EKÉBEN, A MISKOLCI VASUDVAR KFT.-NÉL” KÉSZPÉNZES VÁSÁRLÁS ESETÉN, amíg a készlet tart, TERMELŐI ÁRON KÍNÁLUNK: — import, duplánszerelt lapradiátorokat, — varrat nélküli hengerelt csöveket gázvezetéshez, — különféle lemezeket és hengerelt árukat, — 30X2,0 mm hordó abroncsvasakat, — zártprofilokat, 20X20X2,0 mm mérettől. RENDKÍVÜLI AJÁNLATUNK: — Energomat automata mosógép 30 890,— Ft — keverőtárcsás mosógép 6 190,— Ft — centrifuga 5 190,— Ft — horganyzott kerítésfonatok 130,— Ft/fm — SAMSUNG, forgóantennás, 17 literes mikrohullámú sütő — import fürdőkád, fehér — import fürdőkád, színes — 1050X2000 alu hullámfcmez MOST ÉRKEZETT! — különféle méretű, import huzalszcgek — import padlóburkolók és csempék — kombinált gáztűzhely, forgó grillezővel •tői — horganyzott csatornák 19 950,— Ft 8 990,— Ft 9 950,— Ft 1 590,— Ft 50,— Ft/kg 638,— Ft/iriMől 32 495,— Ft És még sok egyéb engedményes áruval várjuk kedves vásárlóinkat a Vágóhíd u. 3. és Zsolcai kapu 12. szám alatt levő üzleteinkbe, szombaton is, 8-tól 12 óráig. Telefonszámunk: 29-011. — a kisgazdapárti veszeke­A köztársaságokra figyelve (Kiküldött munkatársunktól.) Grichisch Károllyal, a moszkvai kereskedelmi képviselet tanácsosával beszél­getünk.

Next

/
Thumbnails
Contents