Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

1991. október 21., hétfő ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 (Gyűríís)féreg-iizlet csőd után Vajon hány ezer család éle­tét dúlta fel, nyomorította meg a biogiliszta? Hányadik pernél tart az ország ez ügyben? Há­nyán mentek tönkre, és hányán dörzsölik a kezüket? Mennyi egyéni tragédia oko­zója lett ez a csúszó-mászó fé­reg? Fentieket ki tartja nyil­ván? Valószínű, hogy senki. És hányán lesznek még áldozatai, hányán dőlnek még majd be a mesésnek mondott vállalkozás­nak? Borsod megyében is ezren felül van a biogiliszta tenyész­tők száma. Közülük csak azok­nak volt sikeres az üzlet, akik még az elején (évekkel ezelőtt) gyorsan felszaporították az ál­lományt (természetes úton, vagy mesterségesen), esetleg ki­használták az egyszerű, a hi­székeny ember naivságát, és hamar túladtak az állományon. A kölcsönbe felvett kétszáz-, vagy négyszázezer forintot így pillanatok alatt megforgatták, röhögve építkeztek. Üj kocsi­kon kezdtek járni, és eredmé­nyesen bujdostak a bepalizot- tak elől. Ez utóbbiak, mire észbekaptak, az ügyeskedők felszívódtak, eltűntek, mint a földben a giliszta — sebek és horzsolások nélkül. Fent leírtakhoz nem kellett más, mint szorgalmában, erejé­ben túlzottan bízó vállalkozó, kétértelmű szerződésnyomtat­vány, (amely szerint nem gi­lisztára, hanem az általa ter­melt „biohumuszra” szól a szerződés), kellett hozzá — szintén vállalkozó szellemű társaság (kft., bt. <és a többi divatos egyesülési forma), no és a készségesen hitelező OTP. Az idő elteltével a gilisztapiac telítődött, humuszt nemigen akart termelni sok vállalkozó, de aki termelt is, nem látta hasznát, mert átvenni se na­gyon akarták. Persze, hogy sokan becsapott­nak, rászedettnek érezték ma­gukat, keresték is a szerződő kft., kisszövetkezet felelős em­bereit, csakhogy azok nagy ré­sze — ha nem is hetedhét ha­láron, de régen túl volt a tár­sasági oszláson. Ekkor kezdtek A vállalkozó még mindig bepalizható észbekapni a „gilisztások”, ér­dekvédelmi szervezetet alapí­tottak (Borsodban is), szóval megalakult a Gilisztatenyésztők és Humusztermelők Országos Szövetsége (állítólag nyolcvan- ezer családot érint a szerve­zet). Mert a humusz csak ter­melődött, az OTP-kölcsönt már visszafelé kellett fizetni, csak nem volt miből. Mezőkövesden össze is gyűltek a tenyésztők, hogy kiötöljék, mi legyen. Mert az elmúlt években kü­lönböző társaságokkal, így az AGIRT (korábban AGRO- SZOLG) Részvénytársasággal, továbbá egyéb szakcsoportok­kal biohumusz termelésére szerződéseket kötöttek. A szerződésben foglaltak tel­jesítéséhez biogilisztát kellett vásárolniuk. A vételárat első­sorban az OTP különböző fi­ókjaitól felvett kölcsön segítsé­gével fizették ki. De a szerződési feltételek teljesítése több ezer család számára, nagyrészt tőlük füg­getlen körülmények és okok miatt lehetetlenné vált. Esetünkben a miskolci AGIRT Rt., továbbá a BIO­SZFÉRA Kisszövetkezet felszá­molási eljárása megindult, a humuszt átvenni nem tudják, s e társaságoknak általában már nincs olyan vagyonuk, amelyből a termelők eddig fel­merült kárát ki tudnák fizetni, illetve a felvett kölcsön vissza­fizetésére fedezetet jelentene. Mindkét cég ellen több, mint 30 társuk indított jogi képvise­lettel peres eljárást a szerző­dések megtámadásával kapcso­latosan, amelyek érdemben eredményre vezettek, azonban a végrehajtási eljárás eredmé­nyessége teljesen bizonytalan, mind bírói úton, mind a fel- számolási eljárás során. Az OTP-nél lévő iratokból megállapítható, hogy nem kö­töttek szabályos kölcsönszerző­dést, hanem csak kölcsönigény - lési lapot írtak alá, s az OTP később közölte a visszafizetési feltételeket. A termelőket a kölcsön fel­vételekor és igénylésekor az a szándék vezette, hogy az OTP részére mindent határidőben visszafizessenek. A vállalkozáskor azonban nem voltak olyan helyzetben, hogy az átlagos vállalkozási rizikót vállalva láthassák előre az eseményeket. A gilisztázók szerint a ter­mékértékesítési szerződések megkötésére szinte teljes egé­szében azért került sor, mert a vételhez az OTP kölcsönt fo­lyósított. A termelők abból indultak ki, mindannyian mint kezdő vállalkozók, hogy ha az OTP kölcsönt biztosít ilyen tevé­kenységre, nagy összegben és többezer személy részére, akkor a biogiliszta tenyésztés bizo­nyára jövedelmező vállalkozás, hiszen tapasztalataik szerint az OTP egyéb kölcsönök biztosí­tásánál is nagyon körültekintő­en jár el. Méginkább megerő­sítette az OTP-be vetett bizal­mukat az a tény, hogy ugyan pár hónapra a kölcsönfolyósí- tóst_ felfüggesztették, de ezt kö­vetően százszámra történt meg a kölcsönök biztosítása, így ezen időszakban közülük is nagyon sokan kötöttek szerző­dést. Szerintük az OTP-kölcsönök folyósítása nélkül ez a biohu­musz termeléssel kapcsolatosan jelentkező társadalmi probléma nem következett volna be. A szerződésben érdekeltek közül lényegében csak az OTP ren­delkezett vállalkozói gyakorlat­tal. Az OTP-nek e kölcsönök kifizetéséhez bizonyára az átla­gos üzleti nyereséget meghala­dó érdekei fűződtek, figyelem­mel arra, hogy ilyen óriási összegeket folyósított, Hajdú József képviselőjük szerint. Meggyőződésük, hogy az OTP sem járt el kellő gondossággal, s így méltányosnak látszik, hogy legalább részben osztoz­zon az anyagi felelősségben ve­lük. Legtöbbjük ugyanis még 1 kilogramm humuszt sem tu­dott értékesíteni, míg a kölcsö­nök kamatai nagymértékben megemelkedtek, s sajnos, tár­saik közül már öngyilkosok is lettek elkeseredésükben, meg­kapva az OTP felszólításokat. E kölcsönszerződéssel felmerült anyagi problémák tehát társa­dalmiak, mivel tudomásuk sze­rint legalább 40 000 családot érint. Az OTP különböző vezetői­hez címzett egyéni jelzésekre általában azt a választ kapták, hogy közösen próbáljanak fel­lépni érdekeik érvényesítéséért. — Erre is figyelemmel Me­zőkövesden 1991. szeptember 22-én nagyon sokan összegyűl­tünk, közös álláspont kialakí­tása céljából — mondta a kár­vallottak szószólója. _ Tudjuk, nekünk is visel­nünk kell a bekövetkezett kár egy részét, azonban kívánjuk, hogy az OTP akár a kockázati alapja terhére is engedje el a méltánytalanul magas kamatot, s ha már a kár viselésében nem osztozik velünk, legalább a kamatnyereségtől álljon el. Mi vállalnánk azt, hogy a 200 000 forintos alapösszeget családonkénti, méltányos havi részletekben körülbelül 3000— 4000 forinttal visszafizetjük, te­herbírásunktól függően. Ha ilyen új feltételek biztosítása esetén sem történne meg bár­melyikünk részéről a teljesítés, úgy az OTP-nek még ekkor is módjában állna az alapösszeg­gel kapcsolatos, ezután felme­rülő kamatigényt érvényesíteni. M ásik nagyon fontos kéré­sünk az, szíveskedjék felfüg­geszteni a már elrendelt vég­rehajtásokat, az adósokkal, il­letőleg a kezesekkel kapcsola­tosan. Most itt tartanak ... (bekecsi) Kéményseprők — szilveszteren kívül Nemcsak a családi házak széntüzelésű kazánjai,, kályhái füstölnék .most, hogy hivatalosan is megkezdődött az őszi fűté­si idény, de szennyezik a levegőt, káro­sítják a környezetet az ipari üzemek be­rendezései is. A Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnika« Szolgáltató Vállalat ré­szint felkérésre, részint pedig szerződés alapján „felügyeli”, azaz szükség szerint karbantartja ezeket a berendezéseket is — tudtuk meg dr. Nagy Gézától, a válla­lat igazgatójától. Tájékoztatójából az is kiderült, hogy kapcsolatban állnak többek között a ti- szapalkonyai hőerőművel, amelynél négy „égignyúló” kémény karbantartása várrá- -juk, csakúgy, mint ahogy a Diósgyőri Pa­pírgyár is „ügyfeleik” közé tartozik. De dolgoznak a megyei kórházban, munkát végeztek a Mezőcsáti Fémipari Kft.-nél, emissziós méréseket a Borsodi Vegyi Kom­binátnál. Az egyedi berendezésektől kezdve a leg­korszerűbb kazánokiig minden munkát el tudnak végezni. Ha szükséges, az üzemel­tetéssel kapcsolatos szaktanácsadást, a környezetvédelmi problémákkal kapcsola­tos megoldásúkat is javasolnak. A legtöbb üzemben a szükséges mun­kálatokat már elvégezték, hogy a téli idő­szakban üzembiztosán tudják a berende­zéseket működtetni. Közlemény Kistermelőknek kis tételben A KOLOMBUSZ ajánlatai: Nagyvárad — minden csütörtö­kön, 590 Ft. Isztambul — min­den szerdán, 3200 Ft -f- 45 DM. Trieszt—Bécs — október 23., 30., 2490 Ft -j- 5 DM. Jelentkezni: Széchenyi 107. Tel.: 44-454. SZERETETTEL MEGHÍVJUK ONT A Debrecen executive master of business administration (MBA) magas szintű üzletemberképzési formáról tartandó, kötetlen tájékoztatónkra. Ha On vállalatának, vállalkozásának hosszútávú fejlődését biztosítani kívánja, keressen fel minket fiatal, ambiciózus, angol nyelven beszélő munkatársaival a miskolci Tudomány és Technika Házában (Felszabadítók u. 5.) 1991. október 25-én (pénteken) 10—16 óra közön Egy kávé mellett szeretnénk tájékoztatni Ont képzésünkről, amely nyugat-európai üzleti iskolákkal: International Institute for Management (Hollandia) Agricultural University of Wageningen (Hollandia) University College of Dublin (Írország) együttműködésben, az EURÓPAI KÖZÖSSÉG JELENTŐS ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL jelenleg is sikeresen folyik. LATOGATASAT VARJA: PFAU ERNŐ és KÁRPÁTI LÁSZLÓ DATE vállalatgazdaságiam tanszék 4015 Debrecen, Pf.: 36. Telefon: (52) 17-888/3258, 3254 A magyar vetőmagtermesztés és -forgalmazás megszűnt mű­ködni, mint állami monopol- vállalkozás. A régi, a központ­hoz tartozó területig vetomag- vállalatok ma már önálló tár­saságokként mérik fel az igé­nyeket és látják el a körzetük­be tartozó nagyüzemeket gaz­daságokat hazai és külföldi ve­tőmaggal. A Kertimag Vetőmag-kereske­delmi Kft. nevében is őrzi fő tevékenységét: a kiskerttulajdo­nosok, háztáji gazdálkodók, hob­bikertészek teljes korú vető magellátását. Körzete az egész ország, szorosan ve a Vetőmagtermelő és Érte kesitö Kft.-vei. A Kertimag számára példa- adó az Európa-hiruvé lett Ma uthner-üzlethálózat, nf™"!ni azért, mert a cég Mauthner-házban található ba nem mert tökéletes kereskedel­mi módszereivel fél .évszázad után is jól csengő márkanevet «>7Pr7Ptt. A Kertimag Kft. élve az ^üz­leti szabadsággal, bővítette á körét. A zöldség- fs virágmag­vak kistermelői kínálata lett a nagyobb termelési egy gek - a szövetkezetek, a_ kon­zerv-, az olajipar, valamint egyéb területek — szállítójaké is működik. HASZNÁLT, MEGUNT ARANY­TÁRGYAIBÓL, kedverő fazonáron, VÁLLALJUK új ékszerek készítését, nintakollekció alapjan. DUKAT-ÉK-KÖ ÉKSZERÜZLET Miskolc, Széchenyi u. 3/9. sz. (IBUSZ RT. IRODA) A privatizáció teremtette üz­leti versenyben a sikeres és tartós részvétel érdekében ala­kul, bővül a társaság tevékeny­sége — természetesen a vevőért. A zöldség- és virágtermelők J°bb, és gyorsabb kiszolgálása érdekében a Kertimag Kft bő­vítette szolgáltatásait. Kispes­ten, az uj budapesti nagvpiae mellett diszkontáruházát nyi­tott (Méta utca 33.), hogy a pia­con megjelenő zöldárutermelők a vetomagvakat utánjárás nél­kül vásárolhassák meg. A kispesti diszkontáruház­ban a Kertimag Kft. egész éven át minden termékét kínálja vá­sárlóinak : zöldségmagvakat, vi­rágmagvakat, kis súlyegységű gazdasági magvakat, virághagy­mákat és dughagymákat. A piac területén hamarosan megnyíló bemutatóteremben ki­állításra kerül a Kertimag Kft teljes választéka, amely a nyit/ va tartás minden órájában meg­tekinthető. A kis- és nagykereskedők ré­szére vetőmagot árusító eddigi mintaboltok (Budapest, Szentes) és a rédei diszkontáruház után megnyílt a vevőszolgálati iroda is Budapesten, a VII. kerület Rottenbiller u. 33. szám alatti központ udvarában. A vevőszolgálati irodában a Kertimag Kft. teljes áruszer­kezete megtekinthető és megvá­sárolható. Ugyanitt szaktanács- adást és fajtahasználati ajánlá­sokat is igénybe vehetnek az érdeklődők. A sokrétű tevékenység egyik értékmérője, hogy évente 45—50 millió kistasakos zöldség- és vi­rágmag kerül forgalmazásra ki­váló minőségben, jóval a kerti munkák kezdete előtt az ország minta- és szakboltjaiban. aut7)huto"“ "N la vitás a, tisztítása, ^ | azonnali Csetcdiiiubok, 2 év garancia ■ 1 NYÍREGYHÁZ A-OROS 1 ^^41-cs főút, 4-5. km között)^ Minden dicsekvés nélkül Folyamatos termelés Mezőkövesden ma nem lehet azt elmondani, hogy minden a legnagyobb rendben, hiszen egy- re-másra érkeznek hírek arról, milyen gondokkal kell a gaz­dálkodóknak szembenézni. A legnagyobb problémát az je­lenti, hogy több üzemben, vál­lalatnál nem tudnak folyamatos munkát biztosítani. Sőt, egyre többször kényszerülnek létszám­leépítésre, ami érthetően igen­csak kedvét szegi a munkavál­lalóknak. Persze vannak kivételek e te­kintetben is. Még szerencse, hogy léteznek olyan gazdálko­dók, ahol a termelés a meg­szokott mederben folyik, ahol nem kell embereket elbocsátani. Jacsó András, a szövetkezet elnöke azt tartja a legnagyobb eredménynek, hogy a korábbi termékváltásnak köszönhetően egész évre biztosított a munká­juk. Sőt, pillanatnyilag úgy fest a helyzet, hogy az év hátralévő részében még túlmunkára is szükség lesz annak érdekében, hogy a külföldi megrendelők, a holland és a német cég igényét maradéktalanul kielégítsék. Apropó, létszám. Máshol elbo­csátottak dolgozókat, a ruha­iparnál az elmúlt hónapokban mintegy huszonöttel növelték a létszámot. Az is igaz viszont, hogy a jövőben már csak rend­kívüli esetben vesznek fel em­bereket. A gazdaságosság növelése a kövesdi ruhaipari szövetkezet­ben is központi kérdéssé vált. Elsősorban azért, mert a kül­földi partnerre nem nagyon le­het áthárítani a gyártás során felmerülő többletköltségeket Pe­dig azzal szembe kell nézni, hogy az energia ára tovább emelkedik, dehát a megrendelő ezt nem kénytelen tudomásul venni, amikor fizet. Éppen ezért a szövetkezet változtatásra kény­szerül az energiaszerkezet meg­választásában. Most ugyanis a különféle ruhaipari termékek vasalásához olajtüzelésű kazá­nok állnak rendelkezésre. Csak­hogy, a nagy felhasználás kö­vetkeztében és az olaj árának állandó emelkedését figyelembe véve, igen nagy összeg terheli a szövetkezet kiadását. Ezért döntött a szövetkezet vezetése arról, hogy belátható időn be­lül földgázt használnak a va­saláshoz. A szövetkezet gazdálkodásá­ban tapasztalható viszonylagos kiegyensúlyozottság ellenére itt is gondként merül fel a tech­nikai színvonal állapota. Jólle­het, az elmúlt két évben mint­egy 15 millió forint értékű be­ruházást, fejlesztést valósítottak meg, mégsem tudnak belenyu­godni abba, hogy a pénzszűke miatt megálljt kell mondani a kívánatos fejlődésnek. A tech­nikai színvonaltól való lemara­dás ugyanis a szövetkezet jö­vőjét veszélyezteti. Ezért is szor­galmazzák a szövetkezet mi­előbbi átalakulását. Ez is napi­renden szerepelt azon a közel­múltbeli üzleti tárgyaláson, ame­lyet a holland partnerrel foly­tatott a szövetkezet elnöke. A tulajdonviszonyok megváltozta­tása, például egy holland—ma­gyar vegyes vállalat létrehozá­sa sokat segíthetne a termelés műszaki-technikai színvonalá­nak növelését Illetően is. A foglalkoztatási gondok ma igen nagy tehertételt jelentenek a gazdálkodóknak. A szövetke­zet elnöke nem véletlenül tett említést arról, hogy náluk je­lenleg ötvenkét szakmunkásta­nuló sajátítja el ezt a szak­mát. Az említésre méltó ebben az, hogy az iskola elvégzése után mindenkinek munkát biz­tosítanak a szövetkezetben. AC1 catcLCJAKei í r aiuwail ct fekcióipar mindig is a sor gén kullogott a dolgozók t zését illetően. Ez a helyzet is fennáll, annak ellenére, 1991-ben csaknem harmim zalékos béremelésre nyílt tőség, a keresetekben mei nagy különbségeket azo még ezzel sem sikerült fc molni, mindössze a bérfes ségek minimális enyhítése' tettek egy lépést. L. L. Kering és a hobbikertészek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents