Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

1991. október 17., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 Röfögő vesék Az emberi szervátültetés óriá­si léptekkel halad előre. Szinte alifi; van már sebészileg, techni­kailag megoldatlan probléma az orvosok előtt. Mégis nagyon so­kan várnak ilyen műtétre szer­te a világon, hiszen a beültet­hető szervek száma kevés (gon­doljunk arra, hogy a szerv gyakran csak egy másik ember halála árán hozzáférhető), és csak ritkán sikerül immunoló- giaiiag megfelelő szervet találni. Marad tehát a hosszú, sokszor évekig tartó várakozás. Nemrégiben a tudományos- fantasztikus könyvek világába illő ötlettel állt elő egy ameri­kai orvos. Az emberi szervek­hez méretben, felépítésben na­gyon hasonlítanak a sertés szervei. Mi lenne, ha ezekel próbálnánk beültetni? Természe­tesen az emberi szervezet kilök­né magából a számára idegen szerveket. És itt következik a kutatók ötlete: a sertésembriók­ba biotechnológiai, génsebészeti módszerekkel be kellene ültetni a szervekre váró betegek im­munrendszerének jellemző gén­jeit. Ha ez sikerülne, akkor a beteg szervezete sajátjának fo­gadná el a sertésből származó sejteket. Ilyen egyszerű lenne? Sajnos nem. Az emberi génkészlet olyan hatalmas, hogy ebben néhány gént megtalálni sokkal nehezebb, mint a tűt a széna­kazalban. Ráadásul az ilyen kutatások nagyon drágák. En­nek ellenére már régóta foly­nak ilyen vizsgálatok, és né­hány gént már sikerült is meg­találni. Az ötlet mindenesetre érdekes, és reméljük előbb- utóbb megvalósítható lesz. (MTI-Press) Átalakult a Szent Anna tér melletti Iparcikk Keres­kedelmi Kft. Áruház föld­szintje. — Több nagyhírű céggel kötöttünk szerződést, s így adódott, hogy áruházunk földszintjének háromszáz négyzetméterén híradástech­nikai centrumot alakítottunk ki — mondja Sárosi Pál, ügyvezető igazgató. — Most ez a rész legalább hat hó­napig áruházunk legszebb bemutatója. Ami ma Ma­gyarországon sláger, nálunk mind megkapható. Hogy csak egy példát mondjak: mint­egy 70—80-féle színes tele­víziót, videorekordert, music centert, HIFI-berendezést kí­nálunk. A márkák közül né­hány nevesebb: Grundig, Philips, Fischer, na és a ja­pán márkák ... Észak-Kelet-Magyarország legnagyobb híradástechnikai központja már most, de no-i vemberben és decemberben különösen érdekes játékok­kal várja a vevőket. Ezek közül csupán egy, a „fantasz­tikus Philips-vásár”, résztve­vői nemcsak árengedményt, hanem szerencsejáték sors­jegyet is kapnak, amellyé} november 11-én összesen több mint 600 ezer fonintoij nyerhetnek. F. M. — Ny. I. Veszettség, kolera, sárga­ság, filékktífusz, pestis: mind­ezekért a patkányokat te­szik felelőssé, és úgy látszik, most még a repülőgépeket is veszélybe sodorják. Nem­rég az indiai parlament az­zal volt kénytelen foglalkoz­ni. mit lehetne tenni a re­pülést megkedvelő patká­nyok ellen. A döntés egyáltalán nem egyszerű, mert a hinduk szent állatként tisztelik a pat­kányt, egyik kedvenc iste­nük, a nagy hasú, elefánt­fejű Ganesha címerállatát, akinek templomaiban a pat­kányok seregei hemzsegnek. Sőt nemcsak ott: Bom bay - ban a repülőtéri konyha közvetlen közelében egy pat­kányokkal fertőzött nyomor- negyed terül el. M!aga a konyha ugyan a tisztaság oázisa, a patkányok azonban átrágják magukat a falon, belemásznak az ételeket tar­talmazó konténerekbe, és így jutnak az utasszállító repü­lőgépek fedélzetére. Itt az­tán súlyos veszélyhelyzetet okozhatnak, mert fogaiknak sem a műanyagok, sem a repülőgépek elektronikájá­nak vezetékei nem képesek ellenállni. Tekintve, hogy a közbiz­tonság iproblémája a lakos­ság érdeklődésének homlok­terében áll; hogy a közbiz­tonságot jelenleg a betöré­sek és |az erőszakos jellegű más bűncselekmények, ve­szélyeztetik leginkább, — rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat a B.-A.-Z. Me­gyei Bíróságnak az említett ügyekben hozott fellebbezé­si döntéseiről. így lapunk ol­vasói — ia ,szájról-szájra ter­jedő híresztelések jés mende­mondák helyett, — első kéz­ből kapnak hiteles informá­ciót. Néhány alapelvet szüksé­ges rögzíteni: a megyei bí­róság büntető ifellebbviteli szekciója kiemelkedő súlyos­bító körülménynek tartja, ha a személy elleni támadáso­kat könnygázspray-vel kö­vetik el, hiszen ez önvédel­mi célra iengedélyezett esz­köz, s iha .valaki támadásra használja, iakkor magasabb büntetést kell kiszabni. Ugyanígy ia sérülés okozása, a bántalmazás durva mód­ja és la kitartó erőszakos­kodás — imind büntetést emelő tényező, i A rablás egyike ,az igen nagy súlyú bűncselekményeknek. Ha pe­dig ezt úgy követik el, hogy még be is hatolnak a sértett családi otthonába, és ott alkalmaznak a megtáma­dottal szemben erőszakot ér­tékeinek elvétele érdekében, — iákkor la törvény teljes szigorát kell alkalmazni! Az alábbiakban a dr. Bod­nár Ödön vezette fellebbvi- tellii bünltető tanács ítéleteit ismertetjük: Rúgások az utcán Az 51 éves Hódos Sándor sokszor völt már büntetve. Legutóbb ((1 érv 7 hónap 15 napi) összibüntetését 1988 ja­nuárjában töltötte ki. A 45 éves Móra Sándort utoljára felfüggesztett fogházra ítél­ték, ezt azonban nem haj­tották végre, mer.t a pró­baidő eredményesen eltelt. A két vádlott 1990. szep­tember 8-án, délelőtt együtt italozott T. L. — már erő­sen ittas — isértettel a mis­kolci ínyenc borozóiban. Tá­vozva innen, a Mumkácsy- közban, a borozótól néhány méterre mindhárman meg­álltaik, majd rövid beszélge­tés után Hódos Sándor fe­jen ütötte T. L.-.t, akit ez­után mindkét vádlott meg­rugdosott; közben Hódos ki­tépte a sértett kezéből an­nak aultóstáskáját, mélyben 600 (hatszáz) forint volt. A két támadó a rúgásokkal el­törte a földre vert sértett orrcson'öját is. A városi bíróság a több­szörös visszaeső Hódos Sán­dort 4 évi fegyházra és 6 évire a .közügyéktől való el­tiltásra ítélte — rablásért és súlyos testi sértésért. Ugyan­ezekért a bűntettetkért' Móra Sándort 3 évi börtönnel és a iközü'gyektől 5 évi eltiltás­sal sújította. A vádlottak fel­mentésért, végsősoron eny­hítésért fellebbeztek. A me­gyei bíróság helybenhagyta az ítéletet. Zsebkés a WC-ben Budai Zoltánt korábban már elítélték rablásért, leg­utóbb ugyancsak erőszakos bűntettékért 2 évi szabad­ságvesztést szabtak ki vele szemben. Ezt a büntetéski- töfltést még meg sem kezd­te, amikor az alábbiaka t kö­vette el: — ,1991. január 10-én Mis­kolcon .szánakozott a pálya­udvari restiben. A Palotás borozóban, majd a Sörgö- dönben figyelt fel Sz. Gy.-re, aki hölgy társaságában mú­latta az időit. A Sörgödörlben a vádlott a sértettet behúz­ta a WC-(helyiségbe, s ott pénze átadására szólította fel Sz. Gy.-t, aki ezt meg­tagadta. Ekkor a vádlott be­nyúlt a sértett dzsekijének felső zsebébe, ahonnan né­hány száz forintot kiemelt, ugyanakkor elővette zsebké­sét és azt kinyitva, á sér­tett hasának szegezte. Ilyen helyzetben kivette a sértett zsebéből annak pénztárcá­ját, és elfutott. Sz. Gy. utá­navetette magát és üldözte Budai Zoltánt — „fogják meg a rablót!” kiáltásokkal. Egy közelben járőröző rend- őr'koosiban felfigyelték erre, s elfogták a vádlottat, meg­találták nála a pénzt. A többszörösen visszaeső Budai Zoltánt az elsőfokú ■bíróság rablás bűntette mi­att 6 (hat) év és 2 (két) hó­napi fegyházra ítélte. A vádlott felmentésért és eny­hítésért jelentett be felleb­bezést. A fellebbezési eljá­rásban a bíróság helyben­hagyta az ítéletet. Lépcsőházi kifosztás Az eddig hétszer (7-iszer) büntetett, 32 éves Jancsár István legutóbb négyévi fegyházbüntetésből szaba­dult, 1991. február 14-én. Alig egy hónap múlva — 1991. március 19-én, éjjel — megtámadta a munkahelyé­ről hazatartó C. E. sértettet a lakótelepi lépcsőházban. Kést tartva rá .megfenyeget­te és a kijárat felé húzta, a sértett azortban segítségért kiabált és egy mozdulattal kiszabadította magát, s be­zörgetett földszinti lakótár­sához. A vádlott utána ment, megragadta, dulakodtak, közben a késsel nyolc na­pon belül gyógyuló sérülést okozott a megtámadott ke­zén. Dulakodás közben a földre kerültek, legurultak a léposőn az előtérbe. A sér­tett kézitáskája 220 forint­tal, női kozmetikumokkal, személyi igazolvánnyal, két magnókazettával és egy pár bőrkesztyűvel. — a vádlott­hoz került. A .vádlott futás­nak eredt, ám a ..sértett a szomszéd segítségével üldö­zőbe vette, a rendőrség pe­dig — értesítés révén — el­fogta a rablót. .Az eLsőfókú bíróság a többszörösen visszaeső Jan- osár Istvánt kifosztás bűn­tette; garázdaság; könnyű testi sértés és —, mert a sértett személyi igazolványát is eltépte, — közokirattal való visszaélés vétségei mi­att 6 (hat) évi fegyházra és a közügyöktől hétévi eltil­tásra ítélte. A vádlott és vé­dője felmentésért, végső so­ron enyhítésért fellebbezett. A megyei bíróság felleb­bezési tanácsa helybenhagy­ta az elsőfokú ítéletet. Ki­fejtette határozatában, hogy a büntetés súlyos ugyan, de azzal a vádlottal szemben, aki négyiév.i büntetésből sza­badulva — egy hónap múl­tán újabb súlyos bűncselek­ményt követ el, lényeges mértékben nem enyhíthető a büntetés! (t.) Hihetjük? A filmbeli Amerikában úgy futkosnak pszichiáter­hez a lelkibetegek, mint mi Quarelinért a gyógyszertár­ba. ha fáj a fejünk. Nálunk a pszichológia, a pszichiáter­képzés körülbelül tíz éve próbálja behozni a mellőzés­ből, az elzártságból, a szak­emberek elüldözéséből fel­halmozódott hátrányt. Szak­emberből még jó ideig ke­vés lesz, lelki terheink, problémáink azonban soka­sodnak. Nincs kiépített há­lózat, nincs hagyományos módszer, a lakosság tömegei- vei való foglalkozásra, a lel­ki terápiára. Azaz. egy félig hivatalos, félig önsegítő jel­legű hálózat létezik, épülget, ez a telefonos segélyszolgá­lat. Dr. Buda Béla pszichiá­ter eljött az országos ta­nácskozásra Szombathelyre hogy a segély nyújtókat se­gítse. Vele beszélgettünk. — ön szerint a telefonos módszer alkalmas arra, hogy valóban enyhítsen a lelki bajokon? Nagyon sokra értéke­lj a telefonos szolgálatot. Több. mint húsz éve veszek reszt a kiépítésben örülök hogy terjed és jól működik’ borzasztó sokat lehet segíte­ni ezzel. Hihetetlen, hogy az emberek képesek órákat várni, öngyilkossági szándé­kot fontolgatva, készséget dédelgetve, és próbálkoznak, hogy valakivel beszélhesse­nek. Az öngyilkossági kísér­let persze, csak a jéghegy csúcsa. Ha egy nehéz élet­helyzeten, súlyos konfliktu­son sikerül átsegíteni egy embert, azzal olyan modellt is adnak neki, ami beépül a személyiségébe, egy újabb bajban könnyebben fordul segítségért, vagy megtanulja kezelni, megoldani a problé­mákat. A telefonos szolgá­latnak az a nagy előnye hogy névtelen, ugyanis az öngyilkossági krízisben le­vők már annjd csalódáson mentek keresztül, hogy fél- nek a személyes kapcsolat- toi. A telefonnal kezükben a lehetőség, hogy a beszélge­tést barmikor megszakítsák, es nem kell kiadniuk arcu­kat. nevüket, nem kell szé­gyenkezniük. Azért is támo­gatom a telefonos szolgála­tot, mert úgy tapasztalom, hogy minden szervezet köré 60 80 ember csoportosul, érett, színes személyiségek, akik a maguk bajaitól az emberek bajai felé fordul­nak, pszichológiai kultúrát terjesztenek. Ezen kívül milyen esz­közök, módszerek léteznek a lelki válságok kezelésére? — A személyes segítés a leghatásosabb és a legismer­tebb. De sehol a világon nem lehet annyi szakembert kiképezni, munkába állítani, amennyi a személyes keze­léshez szükséges. És talán nem is kell minden bajban orvospszichológushoz fordul­ni. A világban terjednek az önsegítő csoportok, az egy­házak is szervezik a maguk híveiből a karitatív szolgá­latokat. A magyar hagyo­mányok között nagyon hasz­nosak lehetnek a művelődé­si házak. A népművelők tudják, hogy a felnőttneve­lés nem megy, viszont a modern ember élete egyre problémásabb, es ha életve­zetést segítő technikákat kí­nálnak, feszültségoldó mód­szereket tanítanak, akkor jönnek az emberek. Szükség lenne a párkapcsolatok ta­nítására, a szexuális kultú­rát érintő tanácsadásra, de sajátos beszélgetési, támasz­kereső igényük van az öz­vegyeknek, a nyugdíjasok­nak. Szóval az „élettanítás” lehetne a művelődési házak feladata. A személyes kap­csolatok nélkülözhetetlenek. Külföldi tapasztalat szerint, ha mondjuk egy húszezres kisvárosban két-háromszáz ember vesz részt a lelki gondozásban, orvosok, pa­pok, laikus segítők, akkor abban a városban érezhető­en kevesebb a lelki beteg­ség, csökken az öngyilkos­ság. — Amit elmondott, való­színűleg Észak- és Nyugat- Európára jellemző. Ez lenne számunkra a járható út és nem az amerikai modell? — Nézze, az Egyesült Ál­lamokban is csak a nagyvá­rosokra jellemző a filmek által közvetített helyzet, ott is csak a fehér középosz­tálybelieknek adatik meg a pszichológushoz rohangálás. A népesség többségének na­gyon rosszak a mentálhigié­nés körülményei. Viszont az európai jóléti államok de­mokratikus modelljük sze­rint, szociális érzékenységük miatt a lakosság széles kö­rének lelki bajain akarnak segíteni. — A mai magyar viszo­nyok, a politika, gazdasági próbatételek hogyan hatnak a lakosságra? Milyenek va­gyunk most lelkileg? — Több a feszültség, mint volt. talán a személyes ba­jok. krízisek is szaporodnak, de megfigyelhető, hogy javui az emberek segítőkészsége. Az öngyilkossági statisztiká­ban csökkenés mutatkozik. Nem tudjuk, mennyire lesz tartós, de a két év ezt jelzi. Még nem ismerem az 1990. év adatait, de 1988—89-ben a számok biztatóak. Körül­belül 500-zal kevesebben ve­tettek véget életüknek, mint az előző két évben. De ezt még ellenőrizni kell, nehogy adatközlési lazaság álljon mögötte. Alig merjük elhin­ni. nem szeretnénk elkiabál­ni, de valószinű, hogy csök­ken az öngyilkosságok szá­ma. Az biztos, hogy a baj­ban jobban számíthatnak egymásra az emberek. Hogy milyenek vagyunk? A nagy kádári felfutás korszakában erősen rivalizáltak egymás­sal az emberek, elzárkóztak, az érvényesülés különböző titkos források, csatornák révén történt. Ez most meg­szűnőben. A menekültek megjelenése is változtatta a gondolkodást, előbb az er­délyiek, aztán a kelet-néme­tek, most a horvát terüle­tekről érkezők felszabadítot­ták az emberekben szunnya­dó segítőkészséget. Ne fe­ledjük, a kádári rendszer bizalmatlan volt az egyé­nekkel és minden csoporto­sulással szemben. Lehallgat­ták például a budapesti te- lefonsegély-szolgálatot is. Onnét tudjuk, hogy valaki égy vallásos telefonálónak azt mondta, ő is hívő, más­nap felelősségre vonták a szolgálatvezetőt, ilyet nem szabad mondani. — Tehát ön szerint nem vagyunk veszélyeztetettebb lelkiállapotban, mint vol­tunk? — Nem, sőt a segítésben fejlődtünk. Ez vigasz a baj­ban. HT Press b. r. Cdken az öngyilkosok száma Meg(m)éri?! Patkányos közlekedés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents