Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-12 / 240. szám
Menet közben... Nyolcszáz embernek munkalehetőség A kamion hetente kétszer „csenget’ Éhben a bizonytalan gazdasági Ihelyzetben ,kiész csoda, hogy írek. Nem csupán egyszerű túlélésről, nem átvészelésről van szó, nem valódi létezésről. Könnyű nekik, Ihxsz’ éppen idejében 'léptek mondhatja bárki. Való igaz: (Enosen és a város környékén élők lélegzetvétel előnyhöz jutottak, amikor a térség megmutatkozó ibajait nem néz tétlenül azok, lakik tehettek is ellene valamit. Mert évekkel ezelőtt 1 ni kellett: a mezőgazdasági nagyüzemekben nagy /mennyiségben t> melt áruk sem voltaik annyira nyereségesék, ihogy azok hosszabb t melósére hosszabb távon nyugodtan .berendezkedhetett volna pék ul a Zója M,g. Termelőszövetkezet is. , Ezért úgy gondolták — még évekkel ezelőtt —, /hogy ,/pénzeset növények után néznek, .hisz’ a vállalkozó szellemű lakosság erre ,,'t vő” .léhet, /főként .szövetkezeti és imagángazdállkodó em/berék. Vali már /bizonyította a termőföld, hogy a klíma és a dimlbes-domfoos 1 laj adottságai megfelelőek .bizonyos kertészeti kultúrák termeszti, re. Így került sor kajszibarack, málna és tüislke nélküli .szeder t mesztésére, /méghozzá .szakcsoport! formában. Kovács Ernő .főkertész /sorolja is a számokat: — Hatvannégy l^. táron termesztünk ikajsZít, tíz /hektár a /málnásunk, és ötvenkét tu táron termelünk .szedret. (Milmdiennek megvan a .piaca. A tem egyelőre a termelőszövetkezet tulajdona, a szakcsoporti tagok L munlkájutókat járulnak hozzá a .sikeres értékesítésihez: kapálás, vl gatás, szedés mind-mind a tagjaink dolga. Ügy néz ki, hogy ded/ berben az itt .megépült hű'tőház önálló ág lesz, és valószínű, hofb szakcsoport ,is átalakul, esetleg megvásárolja a téesztől az üiltetv^ földjét. Lényeges, hogy ’megnyugtató módon mielőbb rendeződjél a tulajdonviszonyok, hiszen nem liseveseb'b, 'mlint nyolcszáz es|s munlkahelyóről, megélhetéséről /van .szó! , /Nyilvánvaló, .hogy a hűtőház nélkül .ma már elképzelhetetlen gyümölcsök termelése. Logikus, hogy a .már korábban elkészült üzem hűtőberendezéseit a szeder, a /málna gyümölcs tárolására, hűtésére is felhasználják. — Az volt a .célunk, hogy a málna, a szeder akár több ezer kilométer szállítást is kibírjon — mondta Balogh Attüa, a ihűtőház termelésvezetője. Ez év júliusában, a málnaszüretre már elkészült a hűtőház, összesen hat 'kamrában egyidőlben egyszerre száz-háromszáz mázsa termést tudunk 'kamránként hűtve tárolni —10, illetve —18 IC-on. — Egy dán céggel szerződtünk le a termésre, onnan jön hetente kétszer egy íka/mlion, és alkalmanként .20—31 tonna szedret szállít el. — A beruházás itt Forrón ez év július elsejére üzemképes lett — mondta F.ranosics László ipari főmérnök, és hozzátette, hogy az egész rendszert mindössze öt ,fő üzemelteti. — Hűtőkapacitásukat szeretnénk tovább növelni, és .később gyors- fagyasztással gyümölcsvelő-készítéssel is akarunk foglalkozni. Valószínű, hogy társul hozzánk egy dán ,oég i.Sj hiszen olyan jó minőségű ' árut szállítunk, hogy la .dánok ,is látnak fantáziát az itt termelt gyümölcs mind szerteáglazóbb feldolgozásában, és erre hajlandó lenne tőkét is béhozrti Magyarországra. Éppen most teszteljük egyik szederszüretelő kombájnukat — mondta Francsics László. Ahogy mondani .szokás: a gépezet beindult. S ha nyomott áron is, azért ellkél az enosi málna és a /szeder is. Már ez i,s eredmény önmagában, különösen, ha figyelembe vesszük, /hogy térségünkben szinte minden mezőgazdasági termék „feleslegben” termett, már a bőséget is valami csapásként érjük meg. Viszonylag tisztes jövedelemhez jutnak — gyakran más munka .mellett — akár mellékfoglalkozásban is — az enosi és az Enos környéki szorgalmas emberek. Meg kell .becsülnünk az ilyen „mellékes” jövedelmet is, mert mostanra sok családnak .ez vált az egyetlen ikereseti forrássá, és a jövőben ez talán még folkozottalbban így lesz. Ezért gondolnak már arra, hogy az itt termelt .gyümölcsféleségeket a jövőben még magasabb feldolgozottsági szinten adják tovább gyümölcslé, gyümölcszselé, szörp, vagy befőtt formájában. Ebhez remélik a külföldi partnert, és az itt élők .szorgalmát. Megköti a rákkeltő anyagokat Egyre népszerűbb növényünk a csicsóka ják, összefonnyad, mint az aszalt szilva, prizmában pedig könnyen megrohad. Egyelőre az látszik a legjobbnak, ha a földben marad. Gépi betakarításkor a gumóval együtt kiszakadd szár- és gyökérrészek miatt nehéz a tisztítása, a műveletet burgonyaválogató gép hiányában kézzel kell végezni.. Hátrányaival szemben jóval több előny állítható, s ha figyelembe vesszük, hogy egyre inkább kezdik alkalmazni az emberi táplálkozásban is, termesztési területének növekedése, várható. A csicsóka ugyanis magas rosttartalma révén serkenti a bélmozgást, ezenkívül csökkenti a koíeszterinszintet, megköti a rákkeltő anyagokat, értékes vitaminokat, ásványi anyagokat, s nem szőlőcukrot, hanem az emberi szervezetre kevésbé ártalmas gyümölcscukrot tartalmaz. Változatos módon, levesnek, főzeléknek, salátának, köretnek, rántva, töltve készít- >1- hető el. ' A) kárpótlási lapok kitöltése során derül ki, hogy nem minden kérdésre tudunk válaszolni, nem minden adatot tudunk beírni; Az adatlapok kitöltéséhez szükséges valamennyi okirattal kevés tulajdonosi rendelkezik. Ezért el kell menni a föld fekvése szerint illetékes földhivatalba. A földhivataltól sem lehet azonban csodát várni. A legjobb felkészültség ellenére sem biztos, hogy választ tudnak adni az „F” jelű adatlap által kérdezett* valamennyi adatra. Így például több vidéken nin-l csenek dűlők, s értelemszerűen nem tudják a külterületi földek helyrajzi számát visszakeresni. A kárrendezési hivataloknak feltehetően azért van szükségük ilyen sok adatra^ hogy a számítógépes feldolgozás során kiszűrjék, azokat az egymás igényjogosultságát kizáró személyeket, akik ugyanarra a földre nyújtanak be igényt. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy az adatlapokon kérdezettnél kevesebbet beíró igénylő ne juthatna kárpótláshoz. A kárrendezési hivatal végső soron a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni. S ne feledjük azt sem, hogy a hivatal határozatával szemben bírósághoz lehet fordulni ___ (Persze, k érdés, hogy néhány ezer, vagy tízezer forint értékű kárpótlási jegy megszerzése arányban van — a peres eljárásra fordított idővel, energiával. Másrészről a bírósági eljárás illeték- köteles). > JAVASLAT ÁRVERÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE A kárpótlási igény benyújtására szolgáló adatlapon arról nem kell nyilatkozni, hogy a jegyet mire kívánja majd az; igénylő felhasználni. A(s „A” jelű adatlapon szereplő 16. kérdés csupán azokra vonatkozik, akik a tényleges kár és a kárpótlás mértéke közötti különbözeire utalvány formájában igényt tártainak. Az utalványt az illetékes kár- rendezési hivatal fogja kiállítani. Ezeknek a személyeknek mezőgazdasági vállalkozóként be kell jelentkezni az adóhatóságnál. Az, aki a kárpótlási jegyért termőföldet akar venni, elég, ha majd az árverésen jelzi ezt a szándékát. \ Fontos, hogy már most megkezdődjön az adott település önkormányzati vezetői, gazdakörei, egyéb szervezeti, valamint a té- esz közötti párbeszéd az árverésre kerülő földek kijelöléséről, illetve a kár-, pótlás során földhöz jutottak és a téesz közötti együttműködésről. Sok kárpótlásra jogosult azért bizonytalan a földvásárlással kapcsolatban, mert gépek, eszközök hiányában nem. tudná a földet megművelni. Ugyanakkor szívesen együttműködne a téesszel, illetve a téesz jogutódjával oly módon, hogy az egyes műveleti feladatokat a .téesz gépeivel végeznék el. Természetesen az elvégzett munkáért már piaci ala-j pon számított díjakat fognak kérni. Az árverésen részt vevőknek javasoljuk azt is, hogy azok, akik megbíznak egymásban és hosszabb távú együttműködésre vállalkoznak, ne egyenként, hanem együtt vegyenek Vajon jövőre kié lesz a főid, a jószág?! Fotó: Fojtán L. részt az árverésen. A törvény végrehajtási rendeleté szerint ugyanis több kárpótlásra jogosult együttesen, az általuk kijelölt képviselő útján is árverezhet, amennyiben külön- külön is megfelelnek a törvényben foglalt feltételeknek. Az együttesen megszerzett földterületet közöttük olyan arányban kell megosztani, ahogyan az árverésen felhasznált kárpótlási jegyeik értéke és az igénybe vett mezőgazdasági támogatás összege aránylik egymáshoz. A! teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a földterület megszerzésével bizonyos költségek is együtt járnak, amit az új tulajdonosnak kell fizetni. A TAGI TULAJDONBAN LEVŐ FÖLD KIVIHETŐ Sok településen nincsenek tisztában azzal, hogy milyen módon alakul a té- esztagok kárpótálási jogosultsága. Először is azt kell leszögezni, hogy az után a föld után, amely a téesa használatában, de a téesz- tag, illetve á kívülálló tulajdonában vain, nem jár1 kárpótlás. Ezek a személyek jártak egyébként jobban, hiszen ily modort földtulajdonuk van. (Per-> sze a téesztag is lehet jogosult a termőföld utáni kárpótlásra akkor, ha például az apja tulajdonába^ levő földet államosították). A téesztagonként 30 aranykorona-, alkalmazottanként 20 aranykoronaérték figyelembevételével földalapot hoznak létre, amelyekből később, a földek nevesítése után a tagokat, és az alkalmazottal-!1 kát földhöz jutattják. Azokat a tagokat, akiknek a fenti aranykorona-értéknél több föld van a tulajdonukban, a földalap számításánál nem kell figyelembe venni. Mindez nem jelenti viszont azt, hogy minden tag és alkalmazott automatikusan 30, illetve 20 aranykorona-értékű földet fog kapni. A tagoknak juttatandó föld mennyiségét az új szövetkezeti törvény és az átmenetről szóló törvény, valamint a téesz közgyűlése fogja meghatái rozni. I Külön felhívjuk olvasóink figyelmét a téesztör- vényt módosító 1990. évi IX. törvényre, amely szerint a téesz vo/Dt tagja, an, nak örököse, illetve más földtulajdonos részére a bevitt földdel azonos értékű földet, igénylése esetén, ki kell adni. Legyen példa! % A falusi turizmus Ausztriában Ausztriában a viidéki lakosság körében elterjedt vállalkozási forma lett a falusi turizmus (Stájerországban például 1300 vendégfogadó van. A férőhelyek száma ennek a jó tízszerese.) A kezdeti időkben csak farmgazdaságok kiegészítő tevékenységeként jöhetett számításba a falusi turizmus, a kötöttségek később azonban oldódtak, és ma már nem feltétel a mezőgazdasági termelés. Ez a felfogás tükrözi az állami „filozófiát”: a falun élő lakosság akkor marad — több generációt tekintve is _ helyben, ha számuikrá m egfelelő munka, bevételi és jövedelmi viszonyokat lehet teremteni. És a falusi turizmus erre alkalmas! A vállalkozás eredményességét jelentő feltétel- rendszerben fontos szerepük van a közgazdasági és pénzügy-technikai kérdések kezelésének. Az osztrák szabályozás — a bevételtől függetlenül — személyi jövedelemadó- és engedélymentességet biztosít tíz vendégágyig. Ehhez a tevékenységi szinthez semmiilyen végzettségi kötelezettséget nem írnak elő. Kettős- könyvelést csak _ 40 000 schilling értékhatár fölött kell vezetni, a hatóságok addig megelégszenek egyszerű pénztárkönyvii megVendégfogadásra alkalmas lakóépület megyénkben is bőven akad. A jelenlegi támogatási rendszer azonban nem sarkallja vállalkozásra a tulajdonosokat. oldással. Számlaadási kötelezettség 500 schilling feletti tételnél áll fenn. A falusi turizmus kapacitásában a telítettség jelei mutatkoznak. Ennek ellenére a tevékenység beruházásait támogatják, a kapcsolódó feltételek Viszonylag egyszerűek, áttekinthetőek. Mindem új férőhely létesítéséhez 10 000 schilling összeggel járulnak hozzá (75 százalékos tartományi és 25 százalékos helyi önkormányzati részaránnyal), ha a településen egyszerre legalább 12 új vendégágy létesül. A területi agrárkamara — a mezőgazdasági termelést is folytatóknak — a fejlesztési összeg 20 százalékával támogatja a bővítést és a korszerűsítést, ha a vendég- fogadós vállalja az üzleti terv elkészítését és az iparágban marad legalább öt évig. A ^falusi turizmusorl belül1 működő agrártermelés a mezőgazdaság általános támogatását is élvezi, és azzal azonos formában adózlik. Ez a vállalkozási forma nem hoz gyors sikert. Általában három-öt év szükséges a piaci bevezetéshez. A megismertetés számos módszere közül leghatékonyabbnak a nyilvános címkatalógust tartják. A Stájerországban kialakult vendégfógadói kör 80 százaléka tíz, vagy annál kevesebb vendégággyal rendelkezik, míg a többiek maximum 40 vendégágy fogadására rendezkednek be (ennél nagyobb egységnyi /kapacitást a falusi turizmus keretei között nem tartanak gazdaságosnak.) A vendégfogadók 95 százaléka a saját házának egy részét, például az emeletet alakítja ki erre a célra (tehát q házigazda család „együtt él” a vendégekkel). ' Osztrák tapasztalatok szerint a 30 százalékos kihasználtság csak az önköltséget fedezi. Ezért vendégként /nemcsak a hagyományos értelemben vett turistát fogadják, hanem holtszezonban áthidaló megoldásként munkásszálló-jelleggel is működnek. | I mm® Értékes, újra felfedezett növény a csicsóka. Gumóját, fiatal leveles szárát frissen és silózva is szívesen eszik az állatok. A Kistermelők Lapja szeptemberi számában a pusztakovácsi téesz- ben végzett kísérletről számol be, mely különösen azokat érdekelheti, akik kedvezőtlen adottságú földeken gazdálkodnak. A pusztakovácsiak a biotermeléssel foglalkozóknak is ajánlják a csicsókát, mert nem igényel vegyszeres kezeié.1^ Takarmányozáskor - is kedvező tapasztalatokat szereztek, tehenekkel etetve az állatok tejtermelése nőtt, miközben a tejzsír nem változott. Vannak azonban még gondok > csicsókával, melyek nem le- züzdhetetlenek, de a megfelelő módszerek kidolgozása még várat magára. Ilyen hátrányok például, hogy a csicsóka szinte kiirt- 'atatlan, utána csak állandóan faszáit növény vethető. Betakarítást követően, ha nyitva tál II kárpótlás útvesztűirő
