Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám

1991. szeptember 13., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Negyvenmilliárdos adósság a társadalombiztosításnak Budapest (ISB) Az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak, ma több mint 'háromezer adósa Van, s ezek jó része egymillió fo­rintnál többel tartozik az in­tézménynek. Az összes adós­ság az éves kifizetések tíz százalékát, a negyvenmilli- árd forintot ás meghaladja. S jóllehet, ez most még nem okoz fennakadást — az év végéig mindenlki megkapja a nyugdíját és a táppénzét, il­letve a családi pótlékot, va­lamint az egyéb járandósá­gait —, ám később komoly gondok származhatnak belő­le. A megoldásról Baranyai Gézát, az intézmény illeté­kes vezetőjét kérdeztük. A főigazgatóság eddig két alkalommal hozta nyilvános­ságra a legnagyobb adósai­nak a nevét és a tartozásuk összegét, úgy tűnik, mindez használt, hiszen 'az elmúlt időszakban egyre több mun­kálta tó hajlandó 'fizetni, il­letve a törlesztés módjáról megegyezni a megyei igaz­gatóságokkal. Többen ter­mészetesen élénken tiltakoz­tak a módszer ellen, mond­ván, ezzel rossz hírbe keve­rik az adott cégeket, s meg­rendítik irántuk a bizalmat. A társadalombiztosítási fő- igazgatóság ellenben úgy vé­li, ia helyzet éppen fordított: Mindenféle mezőgazdasági termelés veszteséges lehet itt már. Mindegy hogy nö­vénytermesztésről vagy ál­lattenyésztésről van-e szó. Ez utóbbinak több ága is agonizál, a sertéstartástól kezdve a juhászaiig. A juhászat mai problé­máiról az Észak-magyaror­szági Juhtenyésztő Egyesület titkára — Puskás István — adott tájékoztatást. — Mint a mezőgazdaság szinte valamennyi ágának, úgy a juhtenyésztésnek is számottevően romlott az utóbbi időszakban a jöve­delmezősége. Nincs meg az ágazatban a megfelelő szer­vezettség, piaci tájékozott­ság, ennek következtében a termelők (legyen az kister­melő, vagy nagyüzem) ki­szolgáltatottsága a felvásár­lással foglalkozó szerveze­tekkel szemben egyoldalú. Hogy a juhászat, létjogosult­sága megmaradjon, hogy a iuhászattal foglalkozók jö­vedelme ne csökkenjen drasztikusan, létfontosságú a termelők összefogása, tevé­kenységük összehangolása. Ezt az összefogást kívánja szervezni és megvalósítani az 1988-ban ugyan már meg­alakult, de eddig számotte­vő tevékenységet még nem végző Észak-magyarországi Juhtenyésztő Egyesület. Az Egyesület, 1991. augusztus 2- án megtartott taggyűlésén új elnökséget választott, és meghatározta az alapvető célkitűzéseket. a nekik tartozó cégeik ugyan­is nem attól .rendültek meg anyagilag, s kerültek rossz hírbe, meft pellengérre ál­lították őket, Hanem már korábban is rossz helyzetben vontaik, ,s ezért nem fizetnek. A nyilvánosság ereje azon­ban .nem mindenható, amit mutat az is, hogy a tarto- zásoik abszolút összege és az adósok .száma, ha csökkenő ütemben is, de folyamatosan nő. S ennék .nem vet gátat az sem, ,hogy az adósok tud­ják, Havi négyszázalékos ké­sedelmi pótlékot kell fizetni a visszatartott pénzek után, ami nem éppen olcsó mu­latság. Mindez egy meglehetősen paradox helyzetet hozott lét­re: a társadalombiztosítás ugyanis nem öncélúan akar­ja .megszerezni a pénzét, ha­nem azért, hogy a járuléko­kat, nyugdíjaikat ki tudja fi­zetni. Éppen ezért felmerült, hogy amelyik munkáltató nem fizet, annak a munká­sai például csak korlátozot­tan mehessenek nyugdíjba, vagy éppen ne kapjanak pénzt a főigazgatóságtól. Ez­zel azonban azokat büntet­ték volna, .akik semmiről sem tehetnék. 'Ehelyett in­kább azt a megoldást vá­lasztották, amelyet egy nem­A jelenlegi gazdasági hely­zetre való tekintettel az egyesület alapszabályában rögzített feladatok közül el­sődlegesnek az ágazat ter­mékeinek piaci elhelyezését tekinti (bárány, gyapjú), de segítséget kíván nyújtani a termelőknek a nyírás meg­szervezésében, az állatok je­lölésének elvégzésében, a termeléshez szükséges anya­gok, eszközök (jelzőfesték, íürösztőszer stb.) beszerzé­sében. Amennyiben megfe­lelő létszámú árualappal rendelkeznek az egyesület tagjai, előnyös szerződés köthető az exportáló válla­latok valamelyikével, amely előny az értékesítés során többletárlbavétélként reali­zálható. — Hogyan működik az egyesület? — Mivel egyesületről van szó, így a szervezet nem hal­moz fel nyereséget, az év­közi tevékenység során kép­ződő jövedelem az év végén a tagok felé visszaosztásra kerül, az értékesített áru arányában. Ez ,az elosztási forrna valamennyi jelenlegi felvásárlást végző vállalat­tól kedvezőbb árbevételt tesz lehetővé. Hogy az egyesület tevékenysége beindulhasson, szükség van egy elviselhető mértékű tagdíj megállapítá­sára. Az elnökség javaslata alapján ez a tagsági díj a következő taggyűlésen vár­hatóan 10 Ft anya/év ősz- szegben kerül meghatáro­régiben kiadott kormányren­delét tesz léhetővé számuk­ra: az adós .vállalatök első számú vezetői inem kaphat­nak prémiumot, és alapbé­ren felüli juttatást. Vannak azonban kemé­nyebb eszközök is a társa­dalombiztosítási főigazgató­ság kezében: az említett kor­mányrendelet értelmében a jövőben ők is kaphatnak in- formáoiőklat a bankoktól az adósak számláira vonatko­zóan, s ;h'a .semmi ,sem hasz­nál, végül kezdeményezhetik az adott cég félszámolását. Előtte azonban mindent megpróbálnak, hiszen ,a cél­juk az, hogy valahogyan a pénzükhöz jusaanalk. A gondok ellenére az idén még mindenki nyugodtan várhatja a nyugdíjat vivő postást: bármi történjen ugyanis, a garancia törvény értelmében az államnak kö­telező fedeznie a társada­lombiztosítás esetleges hiá­nyát. Az azonban már nem biztos, hogy ez év végén is kapnak egyszeri kiegészítést a kisnyugdíjasok. Előfordul­hat ugyanis, hogy a negy­venmilliárdos munkáltatói tartozás nem teszi lehetővé ezt a kifizetést. zásra. Az éves tevékenység során képződő jövedelem felosztásánál először ez az összeg kerülne visszatérítés­re, így az egyesületi tagság tulajdonképpen tagdíjmen- tes. — Hogyan próbálják ki­terjeszteni munkájukat a megye egész területére? — Azért, hogy az érdemi tárgyalásokat az exportáló vállalattal megkezdhessük, konkrét piaci tevékenysé­günket már az 1991-es őszi szezonban beindíthassuk, szükség van a termelők nyi­latkozatára, hogy a továb­biakban a vágójuh-értékesí- tést e szervezet keretei kö- .zött kívánják lebonyolítani, valamint a tevékenység ter­vezhetősége érdékében arra. hogy mely időszakban, mi­lyen mennyiségű árut aján­lanak fel értékesítésre. Meg kívánjuk szervezni a három főszezonban közvetlenül ex­portra nem kerülő vágó­bárány hizlaldái összegyűj­tését, elhelyezését, ezek árát a mindenkori exportár szá­zalékában rögzítve. Más szervezőtekhez ha­sonlóan a juhtenyésztő egye­sület is igyekszik tehát ki­terjeszteni munkáját. Kér­dés persze, hogy mennyire sikerül ezt a termelőiekéi együtt megvalósítani. Sokak véleménye: az új társadalmi rend gazdasági pillérei a vállalkozók kell, hogy legyenek. Mások azt hangoztatják: mi csak beszé­lünk a vállalkozások, vál­lalkozók támogatásáról, va­lójában nem vállalkozásba­rát környezet vesz körül bennünket. Hogyan látja mindezt egy olyan fiatalem­ber, aki évekkel ezelőtt köz­pontifűtés-szerelőként kezd­te. de már 1985-ben vállal­kozói engedéllyel rendelke­zett, ma pedig a Borsodi Szénbányák Vállalat miskol­ci székházának kilencedik emeletéről egy 50—60 fős. jól prosperáló kft.-t is irá­nyít? — A központifűtés-szere­lők száma egyre fogyott. Be kellett látnom, ha ered­ményt akarok elérni, válta­nom kell — meséli rövid pályafutásának kezdetét Wycha József. — Így hát másba fogtam, tavaly pedig megalakítottuk a VISS Kft-t. Acélszerkezettel és szereléssel kezdtük. Dolgoz­tunk Ózdon. a Dimag Rt.­Megyénkben a nyolcvanas évek közepén jelentkezett a nyílt munkanélküliség, amelynek növekedése a műit évtől rendkívüli mértékben felgyorsult. Érdekességként említendő, hogy 1987 elején négyszáz, 1988 elején ezer­egyszáz, a következő év első hónapjaiban pedig már két- ezerhétszáz munkanélkülit 'tartottak nyilván Borsod­ban. Tulajdonképpen az 1990-es esztendőre tehető a tömeges munkanélküliség megjelenése. Egyetlen év alatt csaknem tízezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Ennél is meredekebb emel­kedést mutatnak az ez évi adatok: Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyében a nyilvántar­tott munkanélküliek serege, augusztus végén ugyanis számuk túlhaladta a 29 ez­ret. Sokat mond a munkanél­küliségi ráta (munkanélkü­liek aránya — szerk.) ala­kulása is, ez megyei szinten meghaladja a 9 százalékot. Ennél csupán Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében kedvezőtlenebb a helyzet. A munkanélküliségi .ráta az ózdi, edelényi, encsi, sáros­pataki, szerencsi és a tokaji körzetekben a legmagasabb: ezeken a helyeken 13—15 százalék körül alakul. A munkanélküliség mutatói és konkrét megnyilvánulási formái alapján megyénket, s elsősorban Ózdot és kör­nyékét évek óta — foglal­koztatási szempontból — az ország legkritikusabb hely­zetű és legtöbb társadalmi, politikai feszültséggel terhes térségei között tartják szá­mon. A munkanélküliek több tízezres és gyorsan növekvő táborától nagyságrendileg elmarad a munkáltatók lét­számigénye: a bejelentett üres álláshelyek száma mindössze 500—600-ra tehe­tő. Számottevő munkaerő- igény úgymond, egyetlen szakmában sem mutatható ki, vannak a megyében olyan körzetek, ahol már hónapok óta egyetlen állást sem tudnak a munkát ke­resőknek felajánlani. A munkaerő-kereslet és -kí­nálat szélsőséges eltérése miatt a munkaerőpiac nem működik megfelelően. ben, Gyöngyösön, a Vasgyá­ri Kórház felújításán ... — Sokan mégsem e mun­kák révén ismerték meg Wycha Józsefet, hanem on­nan, hogy elnyerte Miskol­con a Minorita Rendház kollégiumának és templo­mának 30 millió forintos át­építési, felújítási megbízatá­sát. — Amint az újságok is beszámoltak róla. a kollégi­um már működik is. Ez az I. ütem befejezése és a II. ütem kezdete. Most mintegy 40 százalékosan vagyunk készen a munkákkal, de jö­vő nyárra befejezzük. Ha­marább is készen lennénk, ha a rendháznak lenne pénze ... — Miért éppen ön, vagy Önök nyerték el ezt a je­lentős munkát? — Sok minden oka lehet. Talán az is, hogy tudják rólam, vallásos vagyok, amit sosem szégyelltem, hirdetek vallásos lapokban is. Aztán: én magam l.i millió forint­tal hozzájárulok az átépíté­si költségekhez. S mégis. A munkanélküliek területi összetételét augusztus vé­gén az jellemezte, hogy kö­zel ötven százalékuk a mis­kolci, az ózdi és a szerencsi körzetben élt, de számuk a tokaji, a sajószentpéteri és a tiszaújváirosi térséget ki­véve, minden körzetben megközelítette, vagy megha­ladta a kétezret. Ha tovább boncolgatjuk a munkanélküliek összetételét, kiderül, hogy az állásnélkü­liek 39 százaléka segéd­munkás, 22 százaláka beta­nított munkás, 27 százaléka szakmunkás!!?), a többi szellemi foglalkozású. Az utóbbi hónapokban a mun­kanélküliek között tovább nőtt a szakképzettek ará­nya. Figyelemreméltó új je­lenség az is, hogy a megye munkaerőpiacán a korábban keresett, szakképzettséggel rendelkezők (például gépla­katos, esztergályos, hegesz­tő, villanyszerelő, kőműves, ács-állványozó, itehergépko- csi-vezető stb.) közül is mind többen váltak munka- nélkülivé. lA nyilvántartott munka- nélküliek kétharmada férfi, egyharmada a nő. Ami az életkort illeti,’ a harminc éven aluli fiatalok száma viszonylag magas, eléri a negyvenkét százalékot. Egy­re itöbb közöttük a pálya­kezdő. A munkanélküli-se­gélyt kérvényező pályakez­dő fiatalok száma augusztus végén meghaladta a kétezer­egyszázat. Az idén a foglalkoztatási törvény újraszabályozta a munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszert, ugyanakkor - decentralizált pénzügyi alapokat biztosí­tott a megyéknek az úgyne­vezett aktív eszközök mű­ködtetéséhez. Megyénk az év eleji mo­dellszámítások alapján, 1991- ben mintegy 480 millió fo­rint decentralizált foglalkoz­tatási alap felhasználását irányozhatta elő. Az egyes foglalkoztatási eszközök első félévi mérlege szerint, a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez 894 sze­mélynek biztosított a me­gyei munkaügyi központ a foglalkoztatási alapból tá­mogatást. Közhasznú foglal­koztatás keretében 133 tele­szerintem legtöbbet számít­hatott, hogy eddigi munká­im, munkáink ellen nem volt kifogás sehol. — Említette: elfogyott a rendház pénze. Netán, fél­beszakadnak a munkák? — Erről nincs szó. Bizto­san kerítenek majd pénzt. Szó van arról, hogy a to­vábbi, még mintegy 16—17 milliós munkák végzésére más vállalkozók is pályáz­hatnak. De a munka most is megy, jelenleg a külső homlokzat felújítását végez­zük. télen pedig majd belül folytatjuk. — Hol dolgoznak még? — A Vasgyári Kórház szü­lészeti pavilonjának felújí­tásán, Özdon az épülő szeg­gyár csarnokánál, s ugyan­csak Ózdon a megye talán legszebb leendő szórakozó­helyének, egy diszkóbárnak a kivitelezői vagyunk. De em­líthetném ismét Gyöngyöst is, ahol a húsiparnak va­gyunk partnerei. — Mondják, ön sikeres vállalkozó. Biztosan elége­dett is. Mi szükséges ön pülésen csaknem 2400 mun­kanélküli átmeneti jellegű munkavégzésére nyüt lehe­tőség. Átképzési támogatás­ban l'lOO munkaviszonnyal nem rendelkező személy, 600 orosz szakos (tanár és 300 munkaviszonyban álló dol­gozó részesült. A munkaerőfronton az idei legfőbb tapasztalat, hogy a munkahely-megszün­tetések és létszámcsökken­tések tömegessé válása, va­lamint a fejlesztési tevé­kenység erőteljes lelassulá­sa időszakában, a foglalkoz­tatáspolitikai eszközök al­kalmazásával csupán sze­rény mértékben sikerült be­folyásolni a munkaerőhely­zetet, és nem lehetett meg­akadályozni a munkanélkü­liség drasztikus méretű nö­vekedését. A munkahelyek számának nagyarányú csök­kenése miatt, ez év augusz­tusában a nyilvántartott munkanélküliek már több mint 70 százaléka, csaknem huszonkétezernégy százan kényszerültek az átmeneti jellegű és passzív ellátási formát jelentő munkanél­küli-segély, vagy -járadék igénybevételére. Mi várható az esztendő hátralevő részében? Min­den valószínűség szerint továbbra is a kedvezőtlen gazdasági és foglalkoztatási tendenciák érvényesülnek Borsodban — olvasható a megyei munkaügyi központ prognózisában. A számotte­vő gazdálkodási és munka- ellátási gondokkal küszködő ipari, építőipari és szállítási vállalatokon kívül, különö­sen súlyos és bizonytalan helyzetbe kerülnek a mező- gazdasági üzemek, amelyek nagy része szinte megoldha­tatlannak látszó értékesítési és pénzügyi likviditási prob­lémák elé néz. A felmérésbe bevont mun­káltatók, a júniusi létszám­hoz képest ajz év végéig 6 százalékos, azaz legalább 9500 főit kitevő létszámcsök­kentést terveznek, ennek fe­le elbocsátás lesz. A me­gyei munkaügyi központ szá­mítása szerint, a második fél évben mintegy 15—16 ezerrel tovább csökken a Borsodban foglalkoztatható, aktív keresők száma. szerint ahhoz, hogy ma si­keres vállalkozó legyen va­laki Miskolcon, vagy bárhol az országban? — Hadd kezdjem azzal, hogy egyre nagyobb a ver­seny, egyre nehezebb nagy és jó munkához jutni. Rá­adásul közismerten rossz a beruházók fizetési készsége, ebbe igen könnyen belebuk­hat akármelyik vállalkozó. Én magam igen fontosnak tartom, hogy adott szavát tartsa be az ember. De ugyanilyen fontos a pontos­ság, a precízség. Ma már nem lehet link munkát sen­kinek sem a nyakába sóz­ni, hiszen akkor nem jön­nek az újabb megbízatások, megrendelések. Oda kell fi­gyelni a megrendelő igé­nyeire. Egy szólás szerint a gazda szava parancs... S végül szükség van a szeren­csére. a jó ismeretségi kör­re, no és a pénzre is. — Vagyis, ön szerint a mai, igen nehéz gazdasági helyzetben is érdemes vál­lalkozni? — Mindenképpen. S hin­nünk kell abban is, hogy még jobbra fordul hamaro­san. Ny. I. SSZAK-MAGYARORSZAGlKÍJlWT^M NYERSANYAG HASZNOSÍTÓ VÁLLALAT{ w felajánlja megvételre: különböző típusú IFA, AVIA tehergépkocsikat, Prága, Robur műhelykocsikat, IZS furgont. MEGTEKINTHETŐ: Miskolc, Lorántffy u. 30. alatt, illetve Miskolc—Sajó-parton. FELVILÁGOSÍTÁS: 46 46-611, szállítási osztály. Ráthy Sándor Mélyponton a juhászat (is) (bekecsi) Vállalkozni pedig érdemes Lovas Lajos Mit hoz a jövő? Munkanélküliség, munkaerőpiac Borsodban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents