Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

1991. szeptember 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Döntőnek a puccsistákat Budapest (ISB) A Vállal­kozók Országos Szövetsége (VOSZ) vendégeként a hét első három napján hazánk­ban tartózkodott a Szovjet Bérlők és Vállalkozók Szö­vetsége néhány fős delegá­ciója. A hosszú és különle­ges nevű szervezetről, vala­mint a látogatás céljáról kérdeztük Garamszegi Gá­bort, a VOSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titká­rát: — A szervezet elvileg a szovjet magánvállalkozókat tömöríti — tájékoztatott Garamszegi Gábor. — Most a köztársaságok önállóvá válásával - párhuzamosan változik a szövetség felépí­tése is. amit az is mutat, hogy a jelenlegi megbeszé­léseinken már gyakorlatilag az orosz vállalkozást képvi­selték. A szövetségről azt kell tudni, tevékeny része­sei voltak a szovjet puccsis­ták megbuktatásának. Az első pillanattól kezdve Jel­cin mellett álltak, biztosí­tották az illegálisan megje­lenő újságok számára a sokszorosítási kapacitást, s már 19-én este nyilatkozat­ban ítélték el a puccsot. A szervezet — nem véletlenül — Jelcin komoly politikai támogatását élvezi. — Mi volt ia megbeszélé­sek témája? — Az együttműködés ke­reteinek és lehetőségeinek a kimunkálásáról tanácskoz­tak a delegációk, abból a közös alapállásból kiindul­va, hogy nem szabad a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat szétverni. Mindkét szövetség úgy véli. hogy jóval nagyobbak a gazdasági-kereskedelmi le­hetőségek, mint azt a kormá­nyok vélik, smintahogy azok a kormányközi tárgyaláso­kon megmutatkoznak. Ezek­nek a kapcsolatoknak a jö­vőben egyre inkább a ma­gánvállalkozások kapcsolat­rendszerén kell nyugodni­uk, ezért a két szervezet együttműködést tervez olyan struktúrák kialakítására, amelyek a kapcsolatok fi­nanciális és információ- áramlási részét biztosítani tudják. — Konkrét megállapodá­sok is születtek? — Október közepén Le- ningrádban kelet-európai vállalkozási fórumot ren­deznek, amelynék a fővéd­nöke Margaret Thatcher. Nagyszabású politikai-gaz­dasági demonstráció lesz, amelyen az összes kelet­európai ország vállalkozói képviseltetik majd magukat. A szovjet-orosz vállalkozói szövetség felkérte a VOSZ-t vállaljon szerepet a fórum szervezésében. Ennek meg­felelően Kovács István, a VOSZ egyik társelnöke kép­viseli a magyar szövetséget a szervezőbizottságban. Azon kívül létrejön egy kö­zös munkacsoport, a fórum dokumentumainak a kidol­gozására. — Mit lehet tudni az ok­tóberi leningrádi fórum té­májáról? — Várhatóan itt öltenek majd konkrét formát a már említett együttműködés le­hetőségei. A VOSZ-nak van­nak is elképzelései, amelyek úgynevezett (kereskedőház felállítására vonatkoznak, ahol a vállalkozók partner­re találhatnak, s ahol az egyes üzleteknél felmerülő egyensúlyhiányok pótolha­tók. Esetleg itt 'lehetne kö­zös pénzalapot képezni bi­zonyos üzletek finanszírozá­sára, valamint biztosítani az információáramlást. — Egyfajta kis KGST- ként működne? — Szó sincs róla. Ez egy alulról szerveződő, vállalko­zói alapon működő struktú­ra lenne. Sinka Zoltán Hozzászólás A Fen és az égcrszogi panzió A lapjukban megjelent; Fejti-ügy fejleménye azért ragadott meg, mert annak idején írták: Balás István képviselő úr milliós nagysá­gú visszaélést leplezett le a volt megyéi elsőtitkár v/illa- építésénél, most pedig az el­lenkezőjét írja az újság. Az égerszögi paozói ügyében is várják a fejleményekről szá­mot adó írást az olvasók, amit meg is ígértek, ám az újíság ezt az ígéretét nem tel­jesítette. A szóban forgó panzói egyik volt tulajdono­saként teszem ezt szóvá, akit lapjukban ugyancsak Balás István képviselő közreműkö­désével járattak le. Tudniil­lik, ebben az ügyben is van már egy határozat: a miskol­ci ügyészségen bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást. Erről a leleplező! cikk íróját tájékoztattam, kértem a szerzőt: az 'infor­mációt ellenőrizze és a vég­eredményt közölje a lapban. Ez nem történt meg. Igaz, hogy ebben az ügyben Balás úr már fellebbezett. (Én most a nyilvánosság előtt szeretném megkérdezni Ba­lás urat, hogy hogyan is vég­zi képviselői munkáját, ami­kor állandóan kétes ügyek­kel foglalkozik, másokat rá­galmaz. ami nem méltó egy MDF-es képviselőhöz. Igaz nem kíméli pártja képviselő­it sem (Salamin ügy.) A tör­téntekből Balás képviselő úrnak te kellene vonni a következtettést és tudását más módon kellene kama­toztatnia az állampolgárok érdekében, mert mi válasz­tók már levontuk,- ezt mu­tatja az időközii választások részvételi aránya is. Koós József ■ vállalkozó Kazincbarcika, Kiserdősor 87. * Észrevételeinek helyt adva megjegyezzük, hogy mind a Fejti villa építése köriül! fel­merült Visszaélések ügyében, mind a Salamin ügyben la­punk és a többi újság is csak az igazságügyi szervek állásfoglalása, ítélete alap­ján adhat közre hiivatalos végeredményt. Nem lehet másként, ez az égerszögi pan­zió eladásával kapcsolatban sem. Ennek jelenleg azonban akadályai vannak, ugyanis dr. Boholy Zoltáin megyei fő­ügyész szerint az ügyben megkezdett nyomozás még folyamatban van. Miután a feltáró munkába szakértő­ket is bevontak, a közeli jö­vőben nem várható megyei ügyészségi állásfoglalás. Ám mihelyt megszületik, annak nyomban helyt adunk. N. J. Hogyan lesznek a garadnaiakból garadniak? Legyen szó bármelyik abaúji faluról, elöbb-utóbb el­hangzik, hogy amikor körzetesitették az iskolákat, a ter­melőszövetkezeteket, a fiatalok elköltöztek, s elment a pap, a tanító, az orvos.. . Garadnát sem kerülte el a falurombolás magyarországi változata. A közös tanács Novajidrányban működött, odacsatolták a téeszt, az is­kola sokáig tartotta magát, de ebben a tanévben már csak öt alsótagozatos jár a garadnai iskolába. A többi diák, s az óvodások, de még az egyetlen bölcsődés is naponta ingázik a két falu között. A század elején még közel hétszázan éltek itt, tavaly már csak ötszázan, s akárhogy is számolgatjuk jelenleg négyszázkiiencven az állandó lakosok száma. Tipikus eset. Mondhatnánk, ha elköltözött volna a fa­luból az értelmiség is. Itt maradt az orvos, a tanító, a papot ugyan elhelyezték, de mindjárt jött helyette más, működik a gyógyszertár, a faluban két állatorvos is él. íott jelöltet. Én független­ként az SZDSZ támogatá­sával jutottam be az ön- kormányzatba. — Nem bánta meg a pol­gármesterséget ? — Még nem érzem. Vi­szonylag jó helyzetben va­gyunk. Korábban elkészült a vízvezeték, nem régen épült a temetőben a rava­talozó. Ez évben sikerült minden utat megcsináltatni, egy szakaszon a járdát is kijavítani. Nagyobb, látvá­nyosabb beruházásra nem tellett. A gyerekekre na­gyon sokat költ az önkor­mányzat. Közismert, hogy a napköziben és az óvodában rendkívül alacsony az a bi­zonyos fejkvóta, a bölcsődé­hez pedig egy fillér támo­gatást sem ad az állam. Éppen most beszélgettünk erről a testülettel. Csak öt gyerek jár az itteni iskolá­ba, s így rendkívül költsé­ges a fenntartás, de ennek ellenére sem adhatjuk fel az iskolát. Pedig jövőre sem lesz több gyerek Ga­radnán ... Lenne még mire költeni. Meg kell oldani a szenny­víz elvezetését, a szeméttá­rolást, és a telefbnhelyzet is aggasztó. Erdők és vadvirágok Áz „a"betű titka — Lassan már én is ga- radni leszek! — mondja dr. Bazsó György körzeti orvos. S mindjárt meg is magyarázza a nyelvi ta­lányt. — Az itt élő embe­rek nem garadnait, hanem garadnit mondanak. Éppen most magyarázgattam a gyermekemnek is, hogy me­lyik a köznyelvi alak. Ti­száidéról kerültem ide 19784>am. Elsősorban a la­kásproblémám hozott Ga- radnára, és az, hogy a szü­leim közelében maradjak, ők ugyanis Bodrogkeresz- túrban élnek. Végül itt ra­gadtam. Jól érzem magam, elfogadott a környezetem. Garadnán egy tehénre két állatorvos is jut, a lovak­nál már valamivel rosszabb az arány, de még ők sem panaszkodhatnak. Dr. Ódor Ferenc és felesége dr. Zele- nák Katalin tíz évvel eze­lőtt került Garadnára. őket is elsősorban a lakásproblé­ma hozta ide, és nem volt könnyű szomszédos körze­tekben üres állatorvosi he­lyet találni. Katalin asszony jelenleg a határállomáson az állatok és az állati ter­mékek ki- és beszállításá­nak, ellenőrzésével foglal­kozik. A helyettesítéseknek köszönhetően ismeri a kör­nyék valamennyi települé­Soha nem vágytam a város­ba. A körzetben végzett munkát tartom a klasszikus orvoslásnak. Szerénytelen­ség nélkül mondhatom, hogy nem a kontraszelekció ho­zott ide, az egyetemen ben­ne voltam a klinikai keret­ben, de különösebben nem csábított a nagy lehetőség. — Volt idő, hogy a gyó­gyításon túl magára vállal­ta a térség minden baját . — Igen, ’85 és ’9Ű között a gönci választókerület par­lamenti képviselője voltam. Az elődöm is körzeti orvos volt. Abaújból kellett egy fiatal, párton kívüli orvos. Ezeknek a szempontoknak megfeleltem, így indultam a választásion. Volt egy másik jelölt is. Talán nem véletlen, hogy engem a helyettesíté­sek és a foci miatt több helyen ismerték. Nagyon nehezen tudtam összeegyez­tetni a mindennapi munká­mat a képviselőséggel, pedig akkor még csak négy ülés­szak volt egy évben. De so­ha nem is voltak politikusi ambícióim. Egy korszak le­zárult az életemben, s ha mérleget kellene készítenem az öt évről, azt kell mon­danom, semmi olyat nem értem el mint képviselő, amit orvosként ne tudtam volna kijárni, vagy a sport­barátságok révén ne tud­tam volna elérni. Orvosnak lenni heti hét nap elfoglalt­ságot jelent. Egyedül a hét­fő a kivétel, olyankor este hat órától nyolcig foci­zunk ... sét. A férje az állatorvosi munkája mellett elvállalta Garadna polgármesteri te­endőit is. — Tíz év alatt egyszer hívtak meg a 'tanácsülésre — kezdi a polgármestersége történetét —, azt mondtam, ha lehet változtatni és tu­dok segíteni, miért ne pró­báljam meg. Nem gondol­tam én a polgármesterségre csak a képviselő-testületi tagságra. Garadnán aktív politizálás folyik, itt tizen­öt-tizenhét ember indult az öt helyért. Három párt, az MSZMP, a Keresztényde­mokrata és az SZDSZ indí­Egy tehén, két orvos Garadna egyik büszkesé­ge az Abaúji Vadvirág né- piegyüttes. A karnagyuk, Kocsis Lajos éppen most kapta meg a minisztériumi támogatásról szóló értesí­tést. Ennek ellenére egy pi­cit sem látszik elégedett­nek. Kivizsgálásról jött, s már a műtét napját ás ki­tűzték. Nehezen áll rá a be­szélgetésre, aztán feledve saját baját csak előkerülnek az emlékek. Mesél azokról az időkről, amikor vissza­tért szülőfalujába .tanítani, az iskola sikereiről, tanul­mányi és sporteredmények­ről. Szinte hihetetlen, hogy .egyidőben tíz tánccsoport is működött a faluban, de volt színjátszó együttes is. Aztán a „Vadvirágok” ke­rülnek szóba. — A közös éneklésnek volt előzménye — mondja —, Rudó János görög katoli­kus kántor négy szólamú egyházi énekkart vezetett. Hatvannégyben történt, hogy a nőnapi ünnepség után elkezdtünk énekelni. Aztán mondtam, hogy jöjje- ndk el az .iskolába a követ­kező héten is. Előbb csak tizennyolcán voltunk, aztán egyre többen jöttek. Vál­lalták a rendszeres próbá­kat, a kétszólamot, a nép­dalcsokrot. Sokfelé jártunk, az együttessel, még a tévé­szereplésig is eljutottunk. A római katolikus ha­rangláb homlokzatát napóra ékesíti. De hiába süt a nap, hiába vet a mutató hosszú árnyékot. A felújítás során a rovátkáikat lefestették. Ehhez már nem igazítjuk az óránkat.. . A görög katolikus temp­lomot Szemán László plé­bánossal nézzük meg. Büsz­kén mutatja a tizenegy év­vel ezelőtt felújított 1780- ban épült műemlékjellegű épületet. Bár a falu lakói­nak többsége római katoli­kus, vasárnaponként megte­lik a templom. Felsorolni is sok lenne, hány filia tar­Mások voltak a lehetősé­gek! Mi még elébe men­tünk az örömöknek. Ha azt mondták, volna, hogy önt­sünk harangot, csali azt kérdeztük volna, hogy mi­lyen legyen a hangjai! A múltidézés után szinte észrevétlenül érkezünk a jelenhez. A garadnai embe­rek régi sérelme, hogy a téesz összevonásával egysége­sítették a földek aranyko­rona értékét. Hiába a kár­pótlás, ha a gazdák erde­jét is szép lassan kivágják. A falu határába állami tá­mogatással szedrest telepí­tettek, de a tulajdonosok közül talán, ha ketten ga- radnaiak ... tozik a plébániához. Annak ellenére, hogy van, ahová csak havonta jut el, min­den vasárnap három szent­misét mond a plébános. Ezenkívül öt faluban vezet hittanos csoportokat. Még a Cerkó dombról megcsodáljuk a kilátást, de a plébánosnak sietnie kell. Vendégei érkeztek, jegyes- oktatásra jött egy ifjú pár. Mór örvendeznék az opti­mista befejezésnek, amikor kiderül: egyikük sem ga- radnai. (fg) Fotó: Dobos K. A görög katolikus templom ikonosztáza. Megállt az idő?

Next

/
Thumbnails
Contents