Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám

1991. szeptember 30., hétfő ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Horn Gyula •• •• COLOPOK IV. Októberben kerül o könyvesboltokba sorsfordító esz­tendőink egyik koronatanújának emlékezése. A szerző sza­vaival: ,,Célja, hogy egy szemtanú, az események sze­replője láttassa az olvasóval mindazt, amit megélt." Horn Gyula, oz MSZP elnök©, politikusi életútjának néhány do­kumentum-epizódját közöljük, a szerző hozzájárulásával. (Rizskov ultimátuma) 1987 nyarán Grósz Károly lett a miniszterelnök, amit a külügyi vonal is örömmel fogadott. Szinte az első naptól kezdve új munkastí­lust honosított meg, gyor­san, operatívan reagált a javaslatainkra. Sokirányú nemzetközi elkötelezettséget vállalt, s a partnereivel való találkozóira .készülve, maximálisan támaszkodott a külügyesek szakismeretére.' Sokszor közvetlenül beszél­tük meg az ügyeket, alapo­san tájékozódott, mielőtt döntött volna. Nagy köny- nyebbséget jelentett az is, hogy igen rugalmasan gon­dolkodott, néhány szóból is megértette a dolgok lénye­gét. 1987 augusztusában egy tízpontos javaslatcsomagot tartalmazó feljegyzést küld­tem neki, amelyben ajánlot­tam, hogy kormányzati tá­mogatással növeljük erőfe­szítéseinket a Varsói Szer­ződés demokratizálása, a KGST korszerűsítése érde­kében. Szükségesnek véltem az Európai Közösséggel va­ló megállapodás, beruházás­védelmi, államközi tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si egyezmények kötését a fejlett országokkal. Kezde­ményeztem azt is, hogy vizsgáljuk felül az Európán kívüli szocialista országok­kal kialakult gazdasági kap­csolatainkat, szüntessük meg az egyoldalú magyar vállalá­sok, a segélyezés gyakorla­tát például Vietnam, Mon­gólia, Észak-Korea, Laosz és Kuba esetében. Javasoltam a miniszterel­nöknek, hogy a számunkra rendkívül kedvező, az NSZK-val kötendő hitelmeg­állapodás mellett írjunk alá egyezményt kulturális inté­zetek felállításáról egymás országaiban, s ennek fejé­ben érjük el a vízumköny- nyítéseket, illetve -mentes­séget, létesítsünk főkonzulá­tust Münchenben. Tájékoz­tattam arról, hogy igen ked­vező fogadtatásra talált Ausztriában kormány-állás­foglalásunk az 1995. évi vi­lágkiállítás megrendezéséről, s ehhez az osztrák kormány, a tervek szerint, mintegy 4()0 millió dollár összegű tá­mogatást nyújt, a magyar- országi beruházások finan­szírozására. Kértem továb­bá, segítse elő, hogy kormá­nyunk mielőbb döntsön amerikai repülőgépek vásár­Hfs s------—..................... O LASZ, BELGA és NÉMET IMPORT KILÓS RUHÁK ITlNER nagybani eladása 400 kg-os bálázott, illetve 25 kg-os zsákos kiszerelésben, I. és II. oszt. minőségben. Érdeklődni: 157-0566 ITINER Kft. Topreklám lasarol, a japán Suzuki cég gépkocsi gyártására vonat­kozó árajánlatáról. A korábbi hónapok ta­pasztalatai alapján kifeje­zetten pozitív véleményem alakult ki Grósz Károly hozzáállásáról. Amint bu­dapesti első titkárként be­került a Politikai Bizottság­ba, szinte mindig a politika korszerűsítését, az új elgon­dolásokat támogatta. A KB gazdaságpolitikai bizottsága egyik ülésén megvitatta a világútlevél bevezetésére vo- n at kozó javaslatunkat. Az előterjesztés elfogadását, a humanitárius megfontolások mellett, nemzetközi érde­keinkre való tekintettel is szoigalmaztam. Óriási dolog hogy a magyar állampolgá­rok, az öt évre szóló útle­véllel a világ bármely or- szabadon utazhat- ak. Ilyen lehetőség egyet­len más szocialista ország­án addig még gondolatban sem vetődött fel. A világút­levél bevezetése, érvelésem szerint, jelentősen megnőve- i Mag3rarország nemzetközi tekintélyét. A bizottság ülésén nagy vita kerekedett, a kormány illetékes gazdasági vezetői nevesen ellenezték az elgon- dolást. Azt még valahogy elviseltem, amikor pénzügyi- devizális nehézségeinkre hi­vatkoztak, bár ezekre is ta­láltunk ellenérveket. De az már végképp kiborított, amikor szocialista partne- reink, úgymond, „várható llenzesere való tekintettel javasoltak levenni a napi­rendről az ügyet. Havasi Ferenc KB-titkár, aki a bi­zottság elnökeként vezette támnll«’ éS Németh Miklós támogatta az előterjeszté­u“"ket- Úgy. d°ptöttek. Si a Politikai Bizottság ele viszik az ügyet. Annak az ülésén Grósz Károly ha­tározottéi támogatta az el­gondolást, s 1988. január 1-jétől megszületett a világ- útlevél. Az augusztusi feljegyzés­ben támogatást kértem a miniszterelnöktől a Külügy­minisztérium társtárcákkal folytatott vitás kérdéseinek eldöntésében, így a szocia- ista és a nem szocialista országokban működő kül­téesr!ne‘ete,Ín,ken honos fize­zéséhez VRala"Ságok ‘'ende­sKágok képviselő, de ;? hal m vezetőink „a„, ,8bbsé kormanygepet vesz igénybe a nem szocialista viszonyla­ta utazásokhoz. Ez indoko­latlan, sokba kerül, s java­soltam, hogy a párt főtit­kárán, az Elnöki Tanács el­nökén és a kormányfőn kí­vül más ne vehessen igény­be kormánygépet. Grósz Károly a javaslato­kat elfogadta, maga is sokat tett azok megvalósításáért. Egyébként elsőként bonvolí­Fogyasitószalonok amerikai gépei és BIOPTRON LÁMPÁK megrendelhetők SAX Kft. Budapest Telefon: 183-6236 tolta le különböző utazásait a menetrend szerinti repülő­járatokon. Az igazsághoz tartozik, hogy már abban az időben is voltak számomra furcsa megnyilatkozásai. Egy ízben fogadta Kohl kancellár kül­politikai tanácsadóját, aki tájékoztatást kért a helyze­tünkről és a kormány el­gondolásairól. A beszélgeté­sen — a tolmácson kívül _ c sak én voltam jelen, a ven- de§ is. egyedül érkezett. Grosz többek között megem­lítette, hogy még abban az sn e,v, 3 • kormán.v legalább >’0—60 milliard forinttal le- taragja a gazdasági költség- vetesi támogatást, s egy-két even belül az egész dotációt megszünteti. A nyugatnémet vendég, ennek hallatán nagy szemeket meresztett’ de nem szólt. Mikor eltávo­zott, szemrehányóan meg­kérdeztem a miniszterelnö­köt, miért dob be ilyen fan­tasztikus összeget, hiszen jó ha két-hárommilliárdos csök­kentést el tudunk érni. A blöffölése visszaüthet, mert a nyugatnémetek kitűnően ismerik a tényleges helyze­tünket. Grósz valami olyas­mit válaszolt, hogy ez lehet­séges, „de a terv jól hang­zik”. A miniszterelnök kemé­nyen tudott tárgyalni szo­cialista partnereivel. Rizs- j kov szovjet miniszterelnök­kel folytatott budapesti meg­beszélésein, nem tudni, va­jon az apparátus tanácsára, vagy személyes indíttatás-: de, ® szovjet miniszter­elnök kifejezetten agresszív stílusban, egyoldalú szovjet érdekeket képviselve sorol­ta az álláspontját a vitás kérdésekben. Amikor már az ultimátumig is eljutott, javasoltam Grósznak, hogy szakítsa félbe a tárgyaláso­kat. Szünetet rendelt el, s gyors kupaktanácsot tartot­tunk. Többen megfogalmaz­tuk, hogy a lehető leghatá­rozottabban vissza kell uta­sítani mindent, s amennyi­ben Rizskov nem változtat magatartásán, fejezzük be az egészet. Grósz anélkül hogy visszaadta volna a’ szót vendégének, rideg áb- rázatot öltve, sorra vissza­utasította a szovjet minisz­terelnök állításait. Rizskov ezután — meglepetésünkre — stílust váltott, rugalmas, toleráns igyekezett lenni olyannyira, hogy a délutáni sajtókonferencián már csak elismerően szólt a magyar teformpolitikáról és állás­pontjainkról. Megrázó élmény volt szá­munkra Willy Stoph-fal, az NDK-beli miniszterelnökkel folytatott tárgyalás. Hossza­san és semmitmondóan tu­dott beszélni. Talán még magánéletében is csak frá­zisokban gondolkodott, mert ezektől nálunk sem tudott megszabadulni. Másoktól el­térően, nem tárgyalási váz­lat alapján beszélt, hanem leírt szöveget olvasott fel, s ráadásul olyan iskolásán hogy amikor a lap aljára ért, az „és” szó után fordí­tott egyet, „s az NDK-ban” tejezte be a mondatot. A vnuCS ua, , húcsúbeszélgetés dlt’ ajl01 hevesen ostorozta ... NSZK-t, többek között a 5« mondta: „ök szí™ u,a mi politikánkat, int™rehanyaSt tesznek, hogy vannak gafasági ™tatóink akár hi 6 Vaj0n kéPesek-e terve,1tlTn "apra is ^an éves és öt!™’ m!nt 9 mi Nem „V ,oteves terveink? ’ elvtársak, az NSZK­n a gazdasági anarchia aZ oszt°nösség uralkodik.” Az épületes beszélgetés után magunk között megállapod­tunk abban, hogy „ez hü_ lyébb, mint a sokévi át­lag". Következik: (Kiin ír Szén nagyvezér Budapesten) Szerkesztőség - mindenhol gépesítve Látogatás a bécsi Kurlernál Függetlenség = önálló arculat A közelmúlt napokban miskolci újságírók egy cso­portja tapasztalatszerző lá­togatást tett a bécsi Kurier­nél. Amikor honfitársaink a Lajtán túlra utaznak, Bécs elővárosának iparnegyedé­ben akaratlanul szembeö't- lik a nagy hagyományú, nemkülönben igen népszerű újság (az osztrák lakosság 15 százaléka olvassa) nyom­dájának hatalmas, vörösbe­tűs felirata. A Kurier azon­ban csak egy az itt készülő újságok közül. Ügy is mond­hatnánk, hogy az alaplap, amely vasárnap kivételével a fővárosban és a szövetsé­gi tartományokban naponta kétszer: reggeli és esti ki­adásban jelenik meg. Mel­lette még tizennégy folyó­iratot ad ki az 55 százalék­ban osztrák, 45 százalékban német tulajdonú kiadói vál­lalkozás, köztük a nálunk is jól ismert Trend-magazint, valamint a Generalinterest és a Specialinterest lapokat. — Ehhez persze stabil gazdasági háttér kell — mondja Peter Morawetz, ügyvezető igazgató —, amit a hirdetési bevételekből te­remtünk meg. A Kurier- vállalkozásban megjelenő lapok kétharmadát a rek­lámpiac tartja el, magától érthetően az információk, az aktuális események mel­lett nagy teret kapnak a hirdetések. Az olvasó azon­ban napról-napra igénye­sebb: a pénzéért mindig va­lami mást, mindig valami újat vár. Ügyszintén a fo­lyamatos megújulásra kész­teti a szerkesztőséget az Ausztriában is igen élénk verseny az újságok között. A Kurier tehát az alaplap mellé hetente többször ad mellékletet, így a mai szá­munk (szeptember 21. — szerk. megj.) a Modern élet — címet viselő, valamint a hirdetési melléklettel együtt 124(!) oldalt tesz ki . . . A tartalom mellett igen lénye­ges a forma, a külső meg­jelenés is — folytatja az ügyvezető igazgató. A hir­dető feleknek nem közöm­bös. hogy az egyébként igen borsos áron feladott ajánla- fuk-kinálatuk hány példány­ban, milyen kivitelben jele­nik meg. Nem kritikaként, inkább segítő szándékkkal Peter Morawetz mondom, mivel forgatom a magyar lapokat, s ezek egyikében, másikában a hir­detés áttekinthetetlen betű­tenger, mintha lapáttal szór­ták volna bele . .. Azt aka­rom mondani tehát, hogy a reklám is az újság része, méghozzá igen fontos része, hiszen — legalábbis mi itt a Kuriernél — abból élünk! A szerkesztőségben és a nyomdában arra törekszünk (a nyomda a sajátjuk! — szerk. megj.), hogy a hirde­tés ne „lógjon” ki a lapból, annak szerves része legyen és ízléses kivitelben „vigye” az újságot. Mindazonáltal a gazdaságos gondolkodás mellett a széles rétegű olva­sói igények kielégítése a fő célunk, naponta megvíva a versenyt a helyzeti előny­ben lévő elektronikus sajtó­val. Nincs ugyan kiírva a szerkesztőségi szobák faláia, de minden munkatársunk eképpen érez és gondolko­dik: nem az aktuálpolitiká- nak, hanem az olvasónak vagyunk elkötelezve. És az Olvasó nálunk mindig nagy­betűvel értendő és írandó. — Apropó, politika! Lap­juk fejlécén, s máshol sem látom, hogy külön és hang­súlyozottan jeleznék függet­lenségüket, holott beszélge­tésünk során említette: je­lentős német érdekeltség van a Kurier-lapokban, s amiként én tudom, Auszt­riában is vitatkoznak egy­mással a pártok .. . — Ami a kérdés első fe­lét illeti: egy újság nem at­tól lesz független, hogy ezt kiírja a fejlécére ... Ez ma­gatartás és határozottság kérdése! A mi osztrák—né­met érdekeltségi arányunk kizárólag kiadói, tehát gaz­dasági területen érvényesül. A Kurier szerkesztőségi ön állósága a legszabadabbak közé tartozik egész Auszt­riában. Ebből következik a kérdés másik felére adandó válaszom: az utolsó húsz évben Ausztriában a napi­lapok fele megszűnt, vagy megszüntették. Ezek csak­nem mind pártlapok voltak, vagy pártbefolyás alatt áll­tak. Ez egy olyan jel, ami­re szintén jó szándékkal, de nyomatékosan felhívnám a figyelmet. Nekünk is tanul­nunk kellett a leckéből, mi­szerint az olvasó elpártol attól a laptól, amelyiknél, vagy amelyikből kiérzi, hogy a háttérből irányítják ... Az újságíró adja közre a meg­győződését, de csak a saját­ját! Ezt értékeli az olvasó, ha más véleményen van, vitatkozik, adott esetben egyetért, de mindenképpen éreznie kell, hogy nincs egy harmadik személy a háttér­ben. A Kurier viszonylag hamar elérte és szilárdan tartja politikai szabadságát, függetlenül attól, hogyan volt a tulajdona rendezve. Éppen ez, tehát az önálló arculat adja az osztrák saj­tó politikai erejét, egyetlen párt sem kockáztatja meg, hogy beleszóljon annak szerkesztési elveibe, mert abból sajtólázadás keletkez­ne .. . Meggyőződésem, hogy a magyar demokráciában is kiharcolja, megtalálja helyét a nyilvános közéletben a sajtó, ami magától zárja ki, hogy egy, vagy több párt próbálja befolyásolni. Ne­künk ehhez közel harminc év kellett, Önöknél sem megy végbe három hónap, vagy három év alatt, de mindenképpen gyorsabban, ha a Nyugaton elkövetett hibákat nem ismétlik meg. S mivel üzletigazgató va­gyok, nem tagadhatom meg önmagamat: a függetlensée elengedhetetlen feltétele (a sajtóban is) a stabil gazda­sági háttér! Önoflvári Miklós Fotó: Farkas Maya Olvasóink Jelelték: Ígéretet kaptak n miskolci Work Keres­kedelmi, Szervezd és Értékesítő Betéti Társaságtól, hogy szep­tember végén Indulhatnak Ku- vaitba, az ország újjáépítésére. Most mégis úgy tűnik, a szer- vezíik nem tartják ígéretüket; félő, hogy odavész a bt.-nek fi­zetett 15 ezer forint. . . Harsányi József, az amerikai- magyar betéti társaság igazga­tóhelyettese kérdésünkre el­mondta, szó sincs erről, a ké­sés azonban tény. Oka, hogy an­gol és amerikai szakértőktől olyan véleményt kaptak, misze­rint egyelőre néni szabad Ku­valtba menni dolgozni. Az or­szágban több mint ötszáz olaj­kút még ég, a levegő füsttel és káros gázokkal telített, így leg­feljebb 3 órán keresztül lehet a szabadban tartózkodni. Nincs vi­szont veszélyben a jelentkezők által befizetett pénz: ötezer fo­rint a trópusi orvosi alkalmas- sági vizsgálat díja. tízezer fo­rint pedig a kaució szerepét töl­ti be. Az utóbbi összegből két munkaruhát kap a dolgozó, de egyéves kuvaiti kinntartózkodás és munka után, ezt a pénzt visszakapja. Dolák József, a bt.-t alkotó amerikai cég képviselője el­mondta, hogy a politikai viszo­nyok — ezen belül is, Szaddam Husszein jelenléte a térségben — egyelőre nem kedveznek az új­jáépítési munkáknak. Még az angol és amerikai cégek sem vonultak fel a kis öbölmenti or­szágban, így a magyarok — akik alvállalkozókként jelennek meg — sem lehetnek ott. A jö­vő hónap elején dr. Ungvári György és dr. Argai László Ku- vaitba utazik. A két orvos a körülményeket tanulmányozza, az ő jelentésüktől is függ, hogy mikor indulhatnak a kuvaiti munkavállalók. A Work-nél egyébként hatezren jelentkeztek az ország minden részéből, tíz százalékukkal már szerződtek. A bt. vezetői a jelentkezők türel­mét kéri, mert külső okok mi­att. késik a kuvaiti munkavál­lalás . . . m. sz. zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents