Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

XLVII. évfolyam, 224. szám 1991. szeptember 24. Kedd Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nemzeti és nemzetközi ünnep lesz Kossuth Lajos azt üzente... A monok iák évülhetetlen érdemeket sze­rezték abban, hogy ez a Kossuth'hoz méltó ünnepségsorozat minden, bizonnyal meg­valósul. Furcsasóig, de nem ellentmondás, hogy a témáiban a sajtótájékoztatót a Szé- dhenyi-imegemlékezések másnapján, szep­tember 23-án tartották Budapesten az ön- kormányzati hivatal dísztermében. A két nagy poli.tiitous rangos tagja a magyar tör­ténelemnek, s okkal utalt arra a vendég­látó budapesti polgármester-helyettes, hogy Kossuth éppen a fővárosban nevezte a leg­nagyobb magyarnak Széchenyit... A .zempléni táj szelleme és a hagyomány kötelez;, s ez a monolki kis közösség indí­totta el — gondolván az évfordulókra — még sok évvel ezelőtt a Kossuth-ünnepsé- gek megrendezésének folyamatát. Létre­jött a monoki Kossuth Kör, megalakult a kuratórium, amely alapítványt hozott lét­re. A tegnapi rendezvény, amint azt Nyéki József elnök elmondotta, egyszerre lesz nemzeti és nemzetközi. Mostanhoz egy év­re ünnepelhetjük születésének 190. évfor­dulóját, s 1994-bon lesz halálának cente­náriuma. M. Pásztor József irodalomtörté­nész azokról az erőfeszítéseikről .számolt be, amelyek eddig történtek: ifjúsági pályáza­tot írtaik ki, amelyen általános és középis­kolások éppúgy részt .vehetnek, mint a ta­nárok. Vetélkedőt is rendeznek, s a termé­szetkedvelők Kossuth-emléktúrán vehetnek részt. Megjelent az alapítvány évkönyve, s a kuratórium rendszeres információkkal szolgál azoknak, akik erkölcsi vagy anyagi támogatásukról biztosítják az évfordulók méltó megünneplésének szervezőit. A rek­lám gyanúja nélkül közölhetjük a Kossuth Alapítvány székhelyének (3905 Monok, Kos­suth Lajos ,u. 2.) és .a kuratóriumnak (1133 Budapest, Hegedűs Gy. u. 79.) a címét. A Kossuth Alapítvány számlaszáma: OTP Miskolc, 279-98005, 641-4608-8. A rendhagyó sajtótájékoztatón föllépett Bodor Tibor színművész is. Azt a levelet olvasta föl, amelyet az emigrációiban élő negyvennyolcas magyar írt fiaihoz. A pá­ratlan dokumentum eredetijét az ameriíkás magyar dr. Varga László hozta el és adta át a Kossuth-kultusz mai művelőinek. Falusi és tanyai turizmus Magyarországon Egy üzletág a vidék népességének megtartásáért Megnyílt a centrum centruma A miskolci Győri _ kapu­ban, az Alkotó If júság Egye­sülés volt székházán ez év tavaszától látható az Inno­vációs Centrum (Parik) Rt. piros-féhér-zöLd emblémája, hirdetvén: számítástechnikai centrumot rejt az épület. Hogy munkatársai mivel foglaillkozrtak, mi a centrum szerepe, azt a tegnapi ünne­pélyes házavatóin tudtuk meg. Major János, az ICP szá­mítástechnikái és vállalko­zási igazgatója rövid ünne­pi beszédében kiemelte, hogy azért vártaik eddig az ava- tássall, miért átalakították .az épületet, felitöltötték az áru­készletet. A centrum — mint a neve is jelzi — szá- miításteobnlíkai berendezése­két értékesít, vállalják to­vábbá garanciális és azon túli javításukat is. Klímáinak még iroda tedhniikai beren­dezéséket, másolókat, tele­fonokat, a magánemberek­nek pedig videokazettákat, számítógépes disc-ékét. Né­hány a forgalmazott már­kák közül: Oötek, Tulip, Compact. A számítástechni­kai centrum reggel 8-fól 17 óráig tart nyitva, s ígérik, hogy ezen a héten 5—10 százalékos kedvezményekkel igyekszenek megteremteni törzsközönségüket. m. sz. zs. Fotó: Farkas Maya Országgyűlés Tegnap délután három óra után Szabad György • házel­nök elnökletével ismét ösz- szeült az Országgyűlés. A képviselők a várhatóan két napirend előtti felszólalás után gazdasági törvényeket tárgyalnák, megkezdik a többi között a befektetési alapokról szóló törvényja­vaslat általános vitáját, s befejezik a pénzintézeti tör­vényjavaslathoz elhangzó ál­talános észrevételek megvi­tatását. (MTI) Budapest (ISB). Új idegen­forgalmi üzletág van kibonta­kozóban hazánkban: a falusi és tanyai vendégfogadás. Ám aki azt reméli, hogy csak ki kell tárnia udvarának kapuját, s máris vendégsereg lepi meg, mi több, dől hozzá a pénz, keserves csalódások idejét fog­ja megélni. Ez ugyanis egy sokkal személyesebb, mond­hatni nagyobb törődést igény­lő idegenforgalmi szolgáltatás, mint azok, amelyek ma ha­zánkban a belföldi és külföldi turistákat utazni csalogatják. Minderről Csáky Csabával, a Magyar Falusi és Tanyai Ven­dégfogadók Szövetségének el­nökével beszélgettünk. Az elnök szerint a harag és a düh voltak azok a vég­ső érzelmek, amelyek végül is arra késztették baráti tár­saságát, hogy megalakítsák a szövetséget. A két évvel ez­előtti törökbálinti eseményt sokféle tapasztalat előzte meg. Egyfelől látták, hogy Magyarország megannyi cso­dálatos szépségű vidéke a vi­lágtól elzártan éli hétköz­napjait, s vendégszerető né­pét egyre kevésbé tudják megtartani a falvak. S ta­pasztalták azt is, hogy tőlünk nyugatra .milyen nagyszerű A szép házak katalógusba kerülnek eredményeket értek el a fa­lusi turizmus fellendítésé­ben. S végül mintát vettek a harmincas évekből, ami­kor az idegenek még köny- nyedén találtak hazánkban falusi vendéglátót, vágj' ta­nyai felüdülési lehetőséget. Céljaik sokfélék, de mind a nagy ügynek, a magyar vidéknek a fellendítését, vagy ahogyan ők mondják, a falu integrált fejlesztését szolgálják. A nemzet legna­Határozathirdetés a köztársasági elnök jogköréről Dr. Sólyom László, az Al­kotmánybíróság elnöke a Magyar Köztársaság nevében kihirdette a honvédelmi mi­niszternek, az igazságügy-mi­niszternek, valamint az Or­szággyűlés kulturális bizott­ságának egyesített indítványa tárgyában hozott határozatát. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a határozat meghatá­rozott részében három bí­rónak külön véleménye, to­vábbi hat alkotmánybírónak pedig egy-egy párhuzamos véleménye volt. Az Alkotmánybíróság ha­tározata szerint a fegy­veres erők irányításában az alkotmányban rögzített szer­vek mindegyikének részi kell vennie, az alkotmány­ban meghatározott jogkö­rök .szerint. Az irányítás­tól független vezetői ha­tásköröket alkotmányosan nem lehet megállapítani. Az Alkotmánybíróság kimond­ta : az alkotmánynak az a rendelkezése, amely szerint a köztársasági elnök a fegy­veres erők főparancsnoka, nem hatásköri szabály. A fegyveres erők főparancsno­ka a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. A főparancs­nok tehát a fegyveres erők egyikének sem szolgálati elöljárója. Sólyom László hangsúlyozta: a fegyveres erők működésének irányítá­sa a kormány hatáskörébe tartozik. A határozat B-része a köz- társasági elnök kinevezési jogkörével és a miniszteri ellenjegyzéssel kapcsolatban az alkotmányban meghatá­rozott esetekben a köztársa­sági elnök kinevezési, elő­léptetési, jóváhagyási intéz­kedéséhez a miniszterelnök, vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Az ellenjegyzés a köztársasági elnök aktusának érvényessé­gi kelléke. A határozat ki­mondja: a köztársasági el­nöknek meg kell tagadnia a kinevezést, illetve jóváha­gyást, ha észleli, hogy ahhoz a jogszabályban előírt felté­telek nem teljesültek. Az Országgyűlés kulturális bi­zottsága kérdésével kapcso­latban a határozat úgy fog­gyobb kincseinek őrzésére szövetkeztek: a természeti ér­tékek és az épületvagyon óvására, s arra, hogy az ide­genforgalom révén a vidék lakóihoz közelebb vigyék a világot. A szövetségnek ma más­fél ezer tagja van. Közülük ötszázan már belevágtak a vendéglátásba, de meggazda­godni ebből nemigen tudnak. (Folytatás a 8. oldalon) lalt állást, hogy az eljárás­ban közreműködő szerv ál­lásfoglalását a köztársasági elnök akkor köteles figye­lembe venni, ha a törvény kifejezetten így rendelkezik. Az Alkotmánybíróság ha­tározatának C-része megál­lapítja: a köztársasági elnök személyének sérthetetlensége a köztársasági elnök alkot­mányjogi jogállásának része. A sérthetetlenség folytán a köztársasági elnök nem vi­sel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben, jo­gi felelőssége pedig kizáró­lag az alkotmány meghatá­rozott része szerint áll fenn. Az Alkotmánybíróság szerint a köztársasági elnök bünte­tőjogi védelméről az Ország- gyűlés által hozott törvény­ben kell rendelkezni. A ren­delkező részek ismertetése után Sólyom László az in­doklást ismertette. (MTI) A miskolci VII. híradó zászlóalj rádiósai Sztorozsevoje el­foglalása után. 1942. IX. 21. A felvételen Szikora István és Szabó Gyula látható. légvédelmi tüzérek Magyar katonák 1942 októ­berében az élelmiszerraktár­rá alakított templom előtt. A Hadtörténeti Múzeum és a Doni Bajtársak Körének miskolci csoportja vándorki­állítást rendezett a Miskol­ci Galériában. A kiállításon a Hadtörténeti Múzeum anyaga és a bajtársi kör do­ni harcokban részt vett tag­jainak felvételei, levelei, egyéb emléktárgyai látható'. Az érdeklődők szeptember 23-tól október 27-ig láthat­ják a kiállítást naponta dél­előtt tíztől este hat óráig. Requiem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents