Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-21 / 222. szám
1991. szeptember 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Sóstófalva házasságai Válás után az első esküvő Ha majd Miskolcra jön a kormány A vasútról is szólni kellene Már egy héttel ezelőtt erre készültek. Sőt, ha jól utána számolunk, akkor már januárban, mert akkor kezdték varrni a vőfélykendőket. Jutott belőle a kis rokonoknak is. Volt, akinek a bokáját verdeste a riselés. Persze az igazi nagy vőfélyek nem a kendővel voltak elfoglalva hordták be az ételt-italt, nehogy hiány legyen valamiből. Sok kell ám, a vendégek száma felmehet háromszázra is. Pedig ez csak olyan közepes lagzi, Sóstófalva környékén 400— 500 főnél kezdődik a nagy mulatság. Mégis fontos ez a mostani, mondhatni történelmi jelentőségű. Hosszú évek, évtizedek után ez az első igazi sóstófalvi esküvő, amit a helyi anyakönyvbe jegyeznek be. Régebben önálló volt a falu, azután az ’50-es évek divatja, a körzetesítés őket is utolérte. Üjcsanálos lett a gazda, oda került iá közös tanács. A mostani fiatal polgármester, Minden László, aki majdnem egyidős a .két települést összekapcsoló határozattal, csak ennyit mond a kényszerházasság idejéről: „Az utóbb|i öt évben, amikor egy igazán tenniiakaró, a faluját szerető elöljáróság állít a település élén és képviselte Sóstófalvát Űjcsanálossal szemben is, .akkor több ház épült nálunk, miiint az előző húsz évben. Persze nem volt nehéz, mert húsz évig egy sem épült. De éppen ez adja meg a hat új ház igazi jelentőségét, már nem menekülnek innen a fiatalok.” A település legifjabb párja egymástól elszakítva készülődik. A menyasszonyt már felöltöztették, és ha nem tennének fel neki száz kérdést, nem is lenne más dolga, mint, hogy várja a vőlegényét. Régi szokás sze- rint, a férfi rokonsága kíséretében érkezik majd arája házához, Üjcsanálosról. Autósor közeledik, mindegyiken fehér szalag, fehér kendő. Megkerülik az utcát, a falut, ott kiszállnak, és gyalog, a legújabb divat szerinti ruhákban, régi nótát énekelve érkeznek a meny- asszonyos házhoz. A vőlegény, vőfélye régen tanult rigmussal áll a leány násznagya elé. „Egy boldog vőlegény, egy ifjú jött velünk, kinek élettársként menyaszszonyt keresünk.” No, ha keresnek, hát itt találnak is, de arra várni kell. Be sem mehetnek a házba, míg meg nem felelnek a násznagy kérdésére: „Mikor Jézus a Getsemane kertben kapált, hol hagyta a kapáját?” Nagy a tanácstalanság. Né- hányan próbálkoznak ugyan, hogy nem is kapált, de a helyes válasz csak nem kerül elő. Emberek, találják már ki, mert nem lesz esküvő, biztatgatják az asszonyok férjeiket. De aztán enged a násznagyi szigor, kisegíti őket: „Hol hagyta volna, hát a nyelén.” Ezzel aztán bebocsátást nyernek. Kezdődik az ének, csipegetnek a tízóraira kitett süteményből, házi hurkából, kolbászból, csak módjával, az ebéd hátra van. Körbe- kínálják, az erőset, a sör, üdítő az asztalon. Már a. zenekar is rá-rá zendít. A polgármesteri hivatal előterében egy láda, abban zacskós víz. A gyerekek csak ezt ihatják. A háromszög-tetővel lefedett utcai kutakon tábla: nem ivóvíz. De már állnak a kékre festett nyomólkutak az út mentén, kevés híja, és vezetékes ivóvíz lesz a háromszáz fős faluban. Nincs ugyan saját papjuk és orvosuk, de a református templom felújítására az ön- kormányzat adott pénzt. Mit szól az lidegen, ha meglátja, hogy még a falu egyetlen kiemelkedő tornyát, tájékozódási pontját sem tartják rendben? A katolikusoknak pedig a kis imia-ház helyett egy kisebb templom építését javasolják. Hiszen el sem férnek ia hívek, ha mind összejönnék. Az limaház peHa kiépül a csatorna... Űj, nemzetközi teherkikötő nyílik a Csepeli Szabadkikötőben, amelynek beruházója egy szállítmányozással foglalkozó közös vállalat, a Ferroport Ltd. A raktárhelyiségek, a fedett átrakók építésére több mint 120 millió forintot költenek. Az új kikötő alapterülete meghaladja a 3000 négyzet- métert, a raktárak 8000 tonna áru befogadására alkalmasak, míg a legmodernebb technológiát képviselő kikötői daru átrakó kapacitása napi ezer tonna. A kereskedelmi hajózási szakemberek szerint, ha kiépül a Duna—Majna—Rajna-csatorna, akkor az új teherkikötő az európai folyami hajózás egyik fontos bázisa lesz. dig túl közel van, ahhoz a területhez, ahová a település igazi megváltóját, az ötven főt foglalkoztató gyümölcs- feldolgozót tervezik. Ha az sikerül, akkor Sóstófalvát már inem érheti baj: munkahely, bevétel, saját termés biztos elhelyezése. De ez még csak terv. Az viszont biztos, hogy aiz önkormányzat ingyen tankönyvet és térítésmentes étkezést biztosít gyermekeinek. Most még csak egy tantermük van, ott okítja az alsósokat a tanító néni, aki szeretne végleg le- telepelidni itt. A polgármester viszont már egy teljes, 8 osztályos iskoláról álmodik. És miért ne, ha itt maradnak .a fiatalok, lesz gyerek is, aki tanuljon. A falu elején, a Petőfi út 1. szám alatt felállított lakodalmas sátorban az ünneplő tömeg közepén árván búslakodik a 23 éves vőlegény. Hiába hozza elé a vőfély a szebbnél szebb lányokat, neki egyik sem kell. Csak akkor csillan fel a szeme, mikor meglátja valódi, nála 2 évvel fiatalabb kedvesét, aki első volt az életében, és akinek ő is az első volt — és most — már az egyetlen marad. Kisiskolás koruktól ismerik egymást, Az első gerberacsokor és öt májuskosár szól arról, milyen régi ez a szerelem. Átsegíti párját az asztalon, másképp nem tudná megközelíteni az eddig üresen álló székét. Már nincs sok hátra, csak az ebéd, azután lassan eljön az esküvő ideje. Frissen festett és díszített, házasulandó párt először fogadó terem várja őket a községházán. Dr. Bethlenfalvi I Péter, a falu jegyzője első j esketésére készül. Tisztelettel és meghatottan gondol az ifjú párra: gyermekkori emlékét juttatják eszébe, amikor őszhajú pár, a nagyszülei álltak egy kis templom oltára előtt, hogy gyémántlakodalmukon 60 éves házas- i ságuk megerősítését kérjék I az Űrtói. j Reméli, hogy Csorba .Tu- ! dit és Balogh László is megéri ezt az ünnepet, ök, aíkik először írták be nevüket Sóstófalva anyaikönyvébe. A kis községébe, amelyet nemcsak e fontos esemény színhelyéül, de otthonul lis választottak. Mindketten Miskolcon dolgoznak, de itt akarnak házait vennii. Ezt szokták meg, ezt szeretik, a Hálás, divatos, s vitathatatlanul népszerű cselekedet manapság az immár több mint egy évtizede vétkes könnyelműséggel felszámolt bodrogközi kisvasúiról szólani, sürgetni, támogatni mielőbbi újraépítését, hogy újra jó szolgálatot tehessen Bodrogköz népének. Néhány évvel ezelőtt persze nem volt ildomos, mitöbb veszélyes dolog volt a vasútról beszélni, sokak számára kényelmetlen dolgokat feszegetni, szóban vagy írásban azok mellé állani — miképp tette azt lapunk is gyakorta —, akik mégiscsak kimondták: a bodrogközi vasút megszűntetése felelőtlen cselekedet volt, felmérhetetlen károkat okozott. S akadtak emberek, akik mind többször mondták ki az iménti szavakat, miközben igyekeztek kellő tekintélyű embereket megnyerni az újjáépítés ügyének. Az elmúlt évtizedben számos tanulmányt írt. előadásokat tartott a bodrogközi vasútról Csajka István, nyugalmazott vasúti főtanácsos. Nem túlzás azt állítani, neki köszönhető, hogy megyénk országgyűlési képviselőinek egységesen kialakított javaslata alapján 1990. február 1-én országgyűlési határozat született a bodrogközi vasút dolgában. Most annak apropóján kerestük fel Csajka Istvánt, hogy október második felében kihelyezett ülést tart Miskolcon a kormány, mely ülésen magától értetődően szó esik majd a megye gondjairól, s persze azokról a tervekről, lehetőségekről is, amelyek reményt adhatnak a felemelkedésre. Készül is — tudomásunk szerint — megyénkben egy, a gondokról, a kilábalás esélyeit latolgató, azokat összegző csomagterv, amelyet majd a kormány elé terjesztenek. Benne van-e ebben a csomagtervben a kisvasút ügye? — kérdeztük a főtanácsost. — Nem tudom, de mindenképpen jó lenne, ha a kormány tagjai megismerkednének Bodrogköz nyomasztó gondjaival, persze azzal is. mennyiben segítené e térség felemelkedését, gyarapodását az újra felépülő vasút — mondja. — Ha már azok, akik annak idején a döntést kimondták a vasút dolgában, nem vették figyelembe a lakosság tiltakozását, a térségben működő üzemek, gyárak vezetőinek ellenző véleményét. Mert már a megszüntetést követő esztendőben, a szállítási költségek emelkedése miatt, több tíz millió forintra rúgtak a veszteségek, de a vasút hiányát megszenvedte és azóta is szenvedi Bodrogköz egész népe. Ezért aztán ahogy múltak az évek, mind többen álltak a vasút mellé, s mondták: újra kell építeni. Mégis, tíz év múlott el, amíg az országgyűlés határozott a vasút dolgában. — Mit tartalmaz ez a határozat? — A javaslatot dr. Földi Ferenc, volt országgyűlési képviselő terjesztette be. A határozat pedig nagy vonalakban a következőket tartalmazza: a kormány tárja fel a vasút visszaállításának anyagi forrásait, beleértve a helyi erőket, a hitelfelvétel lehetőségeit is ... A kormány hozzon létre olyan szakbizottságot, amely 1990-ben elemzi a Bodrog- és hegyközi vasút helyi és népgazdasági jelentőségét, s készüljön döntést előkészítő javaslat... Az érintett falvak lakosságát hátrányosan érintő többlet- költségek (amelyek döntő hányada az építési anyagok, a tüzelő szállítási költségeiből adódik) ellentételezését vizsgáltassa meg a kormány, valamint azt is, mennyiben lehetne az ellentételezést helyi tanácsi eszközökből fedezni... Nos, a régi országgyűlés ha késve is, de városi zűrzavar idegen jó. hasznos, reménykeltő határozatot hozott, csak le kellene fújni a port a régi iratokról, meg azokról is, amelyek később születtek ebben az ügyben. — Annál is inkább — mondja Csajka István —, mert tetemes késésben vagyunk. Szakértők véleménye szerint a késedelem csak tovább növeli a költségeket, márpedig a vasutat mindenképpen fel kell építeni, mert enélkül Bodrogköz ott marad, ahol van: a reménytelenségben. Szerencsére a megye országgyűlési képviselői most is egyöntetűen az építés mellett voksolnak. A pártok is. A kisgazdák például alapítványt tettek a vasútépítésre, úgyhogy ami a képviselőket, a pártokat illeti, sínen van a dolog. És ez a sín jó irányba vezet, ezért nincs ember a Bodrogközben, aki ne lenne a vasútépítés mellett. — Tudjuk, néhány munkatársával Önök már felvázolták az építés menetrendjét, gazdasági számításokat is végeztek. Ügy is mondhatnám: a tervek elkészültek ... — Az új, 120—130 kilométer hosszú, normálnyomtávú villamosvontatású vasútvonal lényegében követi a régi kisvasút nyomvonalát, a Szerencs—Sátoraljaújhely vonalból Szegilong vasútállomás térségéből kiágazva áthaladna a Bodrogon épített vasúti hídon, érintené Kenézlő, Viss, Ti- szakarád, Tiszacsermely, Cigánd. Riese, Zemplénagárd településeket; s a Tiszán építendő új vasúti hídon át Tiszabezdéd térségében becsatlakozna a Nyíregyháza— záhonyi fővonalba. A gazdaságos szállítás alaptörvénye, hogy az áru a legrövidebb távolságon, gyorsan, mennyiségi veszteség nélkül jusson el a rendeltetési helyére. Nos, a vasút ezt biztosítaná, lehetővé tenné a már meglévő üzemek gazdaságosabb működését, ugyanakkor a vasútvonalhoz csatlakozó iparvágányok olyan új gyárak, üzemek építését segítenék, amelyekben a Bodrogközben és vonzáskörzetében termelt nyersanyagokat, mezőgazdasági termékeket készáruvá dolgoznák fel. Mindezekről — mint mondani szokás — most a teljesség igénye nélkül szóltam, ám az igazság, a lényeg, mint tudjuk, a részletekben rejtőzik. Tudom, hogy sok ezer a Bodrogközben. az északi végeken élő ember örömére szolgálna, ha a kormány kíváncsi lenne ezekre a részletekre. Szarvas Dezső Fotó: Laezó József (Archív felvétel) tőlük. Csörnök Mariann Fotó: Dobos Klára Megoldódhat az almalnei gondja Dél-afrikai vállalkozók egy 80—120 ezer tonna évi kapacitású gyümölcslé-feldolgozó gyárat szeretnének létesíteni hazánkban — mondta Antal András, a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület ügyvezető elnöke az MTI munkatársának. Az egyesület szervezésében szeptember elején egy 22 tagú vállalkozói delegáció járt a Dél-afrikai Köztársaságban. A látogatás eredményeként már hazánkban tartózkodik három dél-afrikai üzletember, akik kormányuktól 14 millió dolláros hitelígéretet kaptak a hazánkban felépítendő üzem létesítésére. A hitelt 10 év alatt kellene visszafizetni, 8,5 százalékos kamattal, egy év türelmi idő közbeiktatásával. (MTI) Budapest (ISB). Nem változik a mezőgazdasági kistermelők adókedvezménye — válaszolta munkatársunk kérdésére Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. A kistermelők tehát ezután is élvezik az 500 ezer forintos mentességet. Ezt egyébként a Pénzügyminisztérium és a földművelésügyi tárca egyezsége teszi lehetővé. Bár az agrárszféra nem állami képviselőinek körében korábban szó esett arról is, hogy esetleg 200 000 forinttal meg kellene növelni a kedvezmény mértékét, ezt a kormány illetékes tárcái sohasem vették igazán komolyan fontolóra. Fáy kinek Bizonytalan sors Számos értékes műemlék kastélyt örökölt a tanácsi közigazgatástól « megyei ön- kormányzat, amelynek rendbetétele, hasznosítása, fenntartása nem kis gondot okoz. A megyei önkormányzat te- rületfejlesztésii és kommunális osztályán a műemlékekkel foglalkozó Iván Zoltán főelőadó azonban biztatót is tudott mondani. Tájékoztatása szierint befejeződött a szerencsi egykori Rákóczi vár műemléki épületének építészeti helyreállítása, s megtörtént a műszaki átadás is. A patinás múltú épület több szerepkört, is betölt a következőkben. Itt kap helyet majd a városi házasságkötő terem, itt helyezik el a (könyvtárt. A bolit- hajtásos teremben rendezik el a múzeum gyűjteményét, amelyben helytörténeti tárat alakítanak kii és bemutatják a nagyhírű levelezőlap-gyűjteményt is. A negyedik funkciója az épületnek, a művelődési központ lesz. Arról már hírt adtunk, hogy a ké- kedi kastélyban a Herman Ennek oka egyszerűen az, hogy a költségvetésnek szüksége van minden forintra, s az adóbevételeket tovább már nem lehet csorbítani ennek a kedvezménynek a növelésével. Az államtitkár szerint egyébként az adórendszer tárgyalásakor az Országgyűlés is megszavazza majd a mezőgazdasági kistermelőknek nyújtandó kedvezményt. Ottó Múzeum által rendezett kiállítás nyílt meg. Több kastély sorsa azonban bizonytalan. Ezek Iközé tartozik a Fáj községben levő egykor Fáy-kastély is. Az 1750-ben épült, majd később átalakított épületen jelenleg állagmegóvást végeznek, a tetőszerkezetet hozzák rendbe. Az építészeti feltárás során freskó-töredékeket találtak — emiatt meg kellett változtatni az eredeti elképzelést, hogy tudniillik az épületben időskorúak otthonát rendezzék be. Az épület felhasználásáról döntés nem született — így annak helyreállítása, esetleges átalakítása a végleges hasznosítás meghatározásáig bizonytalan. Aj teherkikötő Csepelen