Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám

1991. szeptember 19., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 ¥ Kellene az eső Megyénlk földjei szárazaik, s az a Ikis eső, ami a na­pokban hullott, ismét célt tévesztett: főiként a városok kaptáik belőle. A halmaji Aranykalász Tsz-t különösen érzékenyen érinti a csapa­dékhiány, annyira rögös, ke­mény a föld, hogy törik a tárcsa, képtelenség jó mag­ágyat készíteni az őszi ká­posztarepcének. Ha pár na­pon belüli nem esik, emiatt le kell mondaniuk a 300 hektárnyi repce vetéséről, és ez nagy kár, mert a vető­magot már megvették — egyelőre úgy tűnik, hiába. Kérésünkre Kádár Lajos, a szövetkezet elnökhelyette­se elmondta, hogy növény­termesztésük pozíciója álta­lában nem kedvező. A ku­korica, amit csialk saját szük­ségletre termelnek, szépen mutat, előlkészítették az őszi búza talaját is. Ez utóbbi növény vetésterületét az is­mert eladási gondok miatt harmadával csökkentették. De nem is ez a baj, hanem az, hogy az idén sem telik a gazdaságnak 'műtrágyára. Pedig, mint azt idei hoza­maik is bizonyították, a mes­terséges növénytápanyag él­maradása megmutatkozik a terméseikben — vagyis: ab­ban, hogy csökkennek a ho­zamok. A Virágzó Tsz-ben Virágos kedv nélkül Gagyapáti, Alsógagy, Fel- sőgagy és Csenyéte közös gazdasága a Cserehát szép­séges-változatos táján ala­kult Virágzó Tsz névvel. A négy község fogyó lakossága szinte kizárólag a föld-adta javakból él. A szövetkezel alsógagyi irodájában Tóth István főagronómussal talál­koztam, aki a nagy nyári munkák utáni pihenés- és ebéd közben szívesen beszél gondjaikról, mindennap­jaikról. — Persze csak magánem­berként mondok véleményt — mondja és hozzáteszi, hogy itt bizony alig-ailig vá­lasztható szét e kettő, mert mindé,nnapjaiit mégiscsak a közösben, tölti. — Kétezer hatszázh'uszon- három hektár — négy falu határa, ebből 523 hektár volt az őszi búza. Szép is volt, amíg be nem jötték az esők, de utána szinte csak takar­mány minőségű lett a ter­més. A kétszázhektárnyi árpa termését egy kft.-nek adtuk el. Még az 'idei ter­més csak-csak értékesíthető, de mit termeljünk jövőre? — És kivel, milyen formá­ban termelne/k-dolgoznak majd? — Bizony fogyóban van a lélekszám, itt Alsógagyon laknak vagy száznyolcva­nán. Felsőgagyon vagy két­százötvenen, s hogy milyen formában leszünk együtt ? Ügy néz ki, hogy mi is ká- eftét alakítunk, s a szövet­kezet lesz a vagyonkezelő. Az induló tőke egymillió forint, ezt kell összeadniuk az embereknek. De mit ter­meljünk, ha ez se kell, meg az se. Itt van a szilvásunk, lassan már azt 'is otthagy­juk, az alsógagyi szilvást ki­adtuk, azt egyénileg műve­lik. Bérbe adtuk a juhászatot is. Harmincöt forintért nyír­ták a gyapjút, s kilőjáérl harmincat kínáltak. Hát ki érti ezt? Itt van a háztáji­ban az a kis • tejtermelés, ami még rendszeres jöve­delmet biztosít a tagnak, de az árat a tejipar „lenyom­ta”, s az értékesítést is az önkormányzat oldja meg. A termésre eddig volt vég­termékdotáció az államtól, ma már ez sincs. Ebben az évben már műtrágya is alig volt. Pedig a mi földünk át­lagos aranykorona értéke 7,8. Ami kevés állattenyészté­sünk volt szeptemberben az is megszűnik. Néhányan el­járnak Ongára, Miskolcra. Bizony elég pesszimista a hangulat. Nem nagyon kell itt a föld az embereknek. Az egyéni gazdálkodás — ha így maradnak a szabályzók — drága lesz. Sokain, ha vá­lasztani lehet a munkanél­küli-segély és a fizetés kö­zött, akkor azt mondják: írja alá a főnök a sétálópa­pírt. megyek munkanélkü­lire ! Tudom, hogy a Cserehá­ton sem várnak a sültga­lambra. Tudom, hogy nehe­zebb itt vállalkozni, mint al­földi zsíros táblákon, gaz­dag szövetkezetek gazdag dolgozóival. Itt. mostohább az élet és kilátástalanabb. Ennek ellenére van aki bí­zik. Egy ilyen felsőgagyi emberről írtam a hó elején. Igaz, ezzel kapcsolatban meg is rótt a szövetkezet fő­könyvelője, mert riportala­nyom 36 irodistáról beszélt, meg arról, hogy mennyire ragaszkodik földjéhez. Zsíros Miklós főkönyvelő ezzel szemben összesen nyolc főről tud. Meg arról, hogy az a tulajdonos, akinek a földje jelenleg is a tsz-ben van és ő tag — nem kaphat kárpótlási jegyet, hanem rendelkezhet a földje felett, s ha kiviszi, nem kell érte fizetnie, se neki, se más tag­nak. Akinek földjén pedig valamilyen építmény van, a földje minőségének megfe­lelő területet kap egy arra kijelölt táblából. Szívesen tesszük közzé ezt, hiszen ezzel is segítjük az eligazodást földügyben kár­pótlásügyben. Mert sok az útvesztő, még több a bi­zonytalanság. Kívánom a cse- rehátiaknak, ezeken miha­marabb sikerüljön felül­emelkedni. Ha együtt dol­goznak tovább, más szerve­zeti formában, ha egyéni gazdálkodást is választanak, valamiben mégis hisznek, mert a falvaik határában járva láttam, már a jövő évi termelés érdekében is végez­ték a munkát. S ez mégis­csak a reménykedő ember szorgalma. (bekecsi) A Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Kutató Intézet kísérleti telepén mezőgazdasági szakembereknek tartottak nemesített kukoricafajtákból bemutatót. Az in­tézet célja, hogy az időjárási szélsőségeket is jól tűrő fajták kerüljenek a hazai termesztésbe. Ez garantálja a mennyiség mellett a magasabb minőségi paramétereket, s ezáltal nagyobb az értékesítési lehetőség is. (MTI-fotó) Mégis akupunktúra? Közlekedünk Egy jó hír és egy rossz A tsz ebben a nehéz hely­zetben a természetes anya­goik felé fordul. Eddig száz hektárra szórtjaik jstáiUátrá- gyát, úgy tervezik, a tél be­álltáig 300 hektárra juttat­ják ki korszerű, nagy telje­sítményű gépükkel az istál­lók e hasznos melléktermé­két. Az őszi munikák közül most a silólkészítésre össz­pontosítanak; a múlt héten kezdték, ezen a héten pedig befejezik a télre való takar­mány betakarítását, silózá­sát. Mint mindennek az ára, így a vadásztársaságok bé­lelt nagyvadas területeinek bérleti díja is emelkedett. Kelemen Zoltán, a Borsodi jDrdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság osztályvezetőjének tá­jékoztatása szerint hektáron- jként 40—70, illetve 100 fo­rint lett a bérleti díj. Új számviteli törvény! Mi mir most biztosítjuk a zökkenő­mentes átállást a Volán Elektronika általunk forgalmazott programjaival és saját fejlesztéseinkkel. Nem lehet gondja a könyveléssel, számlázással, analitikus nyilvántartásokkal, bér- számfejtéssel, ha a MÉRLEG, LIK­VID, GAZDA. BÉR91 programokat használja. Megbízható programok­hoz megbízható és olcsó gépeket is szállítunk. Bemutatóink: IX. 24-26. Miskolc, Technika Háza, X. I -3, Nyíregyháza, Toldi u. 1. RutinSoft Kft. Miskolc, Lokomotívu. 8. (46)57-892 Nyíregyháza, Toldin. 1 .(42) 15-611 Budapest (ISB). Magyar- országon az akupunktúra még mindig gyermekcipőiben jár, s éppen ezért számít­hatott nagy eseménynek szeptember .17-én a Yama­moto Rehabilitációs Intézet megnyitása. A japán pro­fesszor közel 15 éve járja a világot, szemináriumokat ad­va a ikollégá’knalk. Magyar­országra 1989-ben jutott el először, s azóta évente tart intenzív kurzust a magyar orvosok számára. A bérleti díj megállapítá­sánál figyelembe vették a terület erdősültségét, az 1990. évi teríték adatait, az idei vadállománybecslést, nemkülönben pedig a terü­leten elejtett érmes trófeák számát is. A megemelt bérleti díjat július elsejétől kell fizetni, akik tehát most vadásznak, azok már asz „értékesebb” területen ejtik el a vadat, így annak „becse” is emel­kedett. Az erdőgazdaság bér- letidíj-megémelésétől azt is várja, hogy a társaságok ész­szerűbb vadgazdálkodást folytatnak majd, a terület vadeltartó képességéhez iga­zítják a nemesvadak apasz- tását. Nagy gondot fordíta­nak a trófeás vadak kilövé­sére, eladására is. Az erdőgazdaság 18 va­dásztársaságnak ad bérelt területet, amely meghaladja a 167 ezer hektárt. Bérleti díjat azonban csak 132 ezer hektár után fizetnek, mert ez a terület alkalmas vad- gazdálkodásra. A többi va­dászatra nem alkalmas. Az. egyes vadas területek között jelentős különbség van. Így például a Bükkal- jai Nimród hektáronként 40 forintot fizet, hasonlóan az edelényi Bányászhoz, míg a bükki Aranyszarvas, az er- döbényei Sólyom és a ,to- kaj-hegyaljai társaságokat a legmagasabb, hektáronkénti 100 forintos bérleti díj ter­heli. Az 1990-:ben alakult Aku­punktúra-Rehabilitáció Ala­pítvány azzall a céllal in­dult, hogy a Budapesti Me­rényi Gusztáv Kórházban ambuláns jéróbeteg-.rendelést tartson fenn, ellássa a kór­házi fekvőbetegék igényét, s megteremtse a módszer to­vábbadásának feltételeit. Az alapítvány létrehozója és kuratóriumának elnölke, egy­úttal az intézet vezetője He­gyi Gabriella belgyógyász főorvos, Yamamoto máig egyetlen magyar tanítványa. A gyógyító munka ez ideig a kórház szakrendelőjében folyt, a [betegforgalom elérte a havi 400-at. Az intézet keddtől — három orvossal, hét ággyal — Budapesten a XIX. kerületben, a Petőfi u, 79. alatti lakóházból kiala­kított épületben fogadja a toetegéket. Tevékenységi kö­rébe tartozik a mozgásszervi betegségeik (reumatológiai, ideggyógyászati, belgyógyá­szati eredetű), neurovegeta- tív zavarok, neuralgiák, emésztőszervi betegségek, gyógyszerallergiás betegsé­gek ikezélése. A veleszületett agyi sérült gyermekek és a felnőttkori agyi keringési eredetű katasztrófáik moz­gássérültjeinek rehabilitáci­ós kezelését iis végzi az inté­zet. A Yamamoto metódus kiegészítéséként korszerű lézerterápiás kezelés is fo­lyik. Korrekten kivizsgált betegek jelentkezését várják — előzetes telefonmegbeszé- lés (147-2892) alapján. Tölbb szakember többet lát — e gondoláit lehetett volna akár a mottója is a nem­rég lezajlott II. .közlekedési konferenciának. Mindeneset­re: nagyfokú érdeklődés kí­sérte végig az előadásokat, élénk vita bontakozott ki egy-egy rósztómákör tárgya­lása, ismertetése után. Me­gyénlk közúti közlekedése országosain is különleges el­bírálást, érdemi méltatást igényel, hiszen sajátos hely­zetét — mármint a megle­hetősen kedvezőtlen adottsá­gokat és a növekvő igénye­ket, — csakis óképpen lehet magfelélő útra .taréin! — A közlekedésbiztonság helyeztéről Pónus Ferenc rendőr alezredest, a megyei rendőr-főkapitányság közle­kedési osztályának vezetőjét kérdeztük. — Közismerten nagy út­jaink forgalma. Milyen a közlekedés biztonsága, mi­ként alakult a baleseti hely­zet a szűkebb pátriánkban? Kétszáz szénszállító teher­vagon korszerűsítését vál­lalta egy jugoszláv vasúti kocsigyár a Magyar Állam­vasutak számára. — Nos, ezzel kapcsolat­ban — ahogy mondani szo­kás — van egy jó hírem, meg egy rossz. Pontosab­ban: a jó hír csak relatíve jó! De, hogy ne beszéljünk rébuszokban: annak ellenére, hogy főútjaink forgalma mintegy 140 százalékos és bizonyos szakaszok terhelt­sége meghaladja az orszá­gos átlagot is. a baleseti helyzetünk az országosnál kedvezőbben alakult. Ez vi­szonylag jó hír, ám mi nem lehetünk elégedettek, hiszen bizonyos növekedés itt is volt — még ha az jóval alacsonyabb is, mint má­sutt. s mint a hazai átlag. — Hallhatnánk erről szá­mokat? — Az elmúlt öt esztendő alatt Borsod-Abaúj-Zemplén megye közútjain 19 száza­lékkal nőtt a balesetek szá­ma. Ugyanebben az időszak­ban másutt 30 százalékos, de akadt ahol 100 százalé­kos volt a növekedés. Ami a 100 ezer főre jutó balese­Mint Kisteleki Mihály fő­osztályvezető, az MTI mun­katársának elmondta: az üz­let hátterében az áll, hogy a MÁV tönkrement, használ­hatatlan vagonjainak egy ré­szét fémhulladékként egy szabadkai cégnek adta el. Mivel a jugoszláv vállalat­nak nincs pénze, az ócska­vasért felújított vagonokkal fizet. Bár a MÁV jugoszláv részről banki megerősítést még nem kapott, a szabad­kai cég ígéri, hogy a 4,16 millió dollár értékű csere­ügylet 1992 szeptemberéig megvalósul. (MTI) teket illeti: tavaly országo­san 278 baleset történt, me­gyénkben 233 volt. — A kedvező változást, a közlekedésbiztonság javulá­sát mitől várhatjuk? — Mindaddig, míg gyöke­res változás nem történik az útviszonyok javulásában, addig a hatékonyabb propa­ganda, a közúti ellenőrzések fokozása, csak a közlekedési morál javítása segíthet. Mindehhez természetesen, szervezeti intézkedések is szükségesek. Nagyon várjuk már például a közlekedési szabálysértési törvény élet­belépését is. Mindezeket a gondolatokat ajánlásképpen fogalmaztuk meg a konfe­rencián, s eljuttatjuk azo­kat. megfelelő értékelés után az illetékesekhez — mondot­ta befejezésképpen Pónus Ferenc rendőr alezredes, a közlekedési osztály vezetője. Gy. K. AZ INTERPRESS Reklám Kft. debreceni regionális irodája, reklámszervezési feladatokra, saját gépkocsival rendelkező, főállású KERES, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére. A pályázatokat az alábbi címre kérjük: INTERPRESS Reklám Kft., 4024 Debrecen, Vár u. 8,B. Tel./'Fax: 52/25-476. Az ÉSZAKTERV irodaházában 3527 Miskolc, Zsigmondy u. 2. alatt IRODAHELYISÉGEK BÉRELHETŐK, igény szerinti alaptcrülcttcl 18 m--től 150 m'-’-ig üresen, vagy bútorozva. Telefon fővonal, telefax, telex, irodai szolgáltatás, üzemi étkezés biztosított. Érdeklődni: fenti címen a gazdasági osztályon, vagy a (46) 45-211, 42-320-as számú telefonokon. m. sz. zs. Drágábbak a vadak Ócskavasért tehervagonokat kap a MÁV Nemesítési bemutató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents