Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-17 / 218. szám
1991. szeptember 17., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Megyei vállalkozói központ alakult fl rezesek Diósgyőrre figyeljenek Budapest (ISB — S. Z.) — Hat megyei vállalkozói központ kezdi meg a működését az országban. Az erről szóló megállapodást nemrég írták alá a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVfA), a Phare- program Európai Közösségek Bizottsága, valamint a hat új megyei vállalkozásfejlesztési intézmény képviselői. Az ünnepélyes ceremónia egy több mint nyolchónapos folyamatnak a végére tett pontot. Ennek során a majd’ félszáz pályamunkából kiválasztották azt a hatot, amelyek készítőit alkalmasnak vélték a nemzetközi segély- összeg leghatékonyabb fel- használására, lehetőleg olyan területeken, ahol a legnagyobb szükséget szenvedik aiz új és a már működő vállalkozások. Borsod, Szabolcs, Fejér, Somogy, Tolna és Szolnok megye vállalkozói központjai a keretszerződések aláírásával hivatalosan megkezdték a működésüket. A megyénként (közel 50 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást két részlet- «. ben utalja át a MVfA a központoknak, amelyeknek ezenkívül 200—200 millió forintos hitelkeret és az ahhoz kapcsolódó 180—180 millió forintos garanciaalap áll a rendelkezésükre. Az EK képviselője az aláírást megelőzően tartott rövid beszédében utaflt arra, hogy ennek a hat központnak a felállítása csak a kezdete egy országos hálózat kiépítésének. Ehhez újabb nemzetközi segélyekre számíthat, az ország. Figyelmeztetett azonban a magyar kormány felelősségére is, hangsúlyozva, hogy hosszú távon az országnak saját forrásból kell biztosítania az anyagiakat a vállalkozások támogatására. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vállalkozói központ tényleges működése még szeptemberben megkezdődik. A szervezet felállítása még folyamatban van. Az ügyvezető igazgatót Veres Tibor személyében találták meg, az ő feladata az apparátus összeállítása. A megyében három alközpont alakult, a programok egy része ezekhez kapcsolódik majd. A sátoraljaújhelyi alközponthoz a zempléni térség, az ózdihoz a város körüli, illetve a gö- möri térség vállalkozásai tartoznak majd. A diósgyőri alközpont kiemelt figyelmet fordít a rézkohászatban, illetve a gépiparban érdekelt vállalkozások támogatására. A programok legnagyobb részét a kisvállalkozóknak nyújtott szolgáltat ások — oktatás, tanácsadás, információszolgáltatás — teszik ki. A cél nem elsősorban a hitelnyújtás, hanem a vállalkozói szemlélet kialakítása. A megyei vállalkozói központ elképzelései szerint a vállalkozásokat alkalmassá kell tenni arra, hogy a saját lábukon stabilan megálljának, verseny- és hitelképesek legyenek. Miskolcra is várható Német cipőscég a honi piacon Németországi terjeszkedése után az osztrák, a svájci, a francia és a holland mellett immár a magyar piacon is megjelent a neves cipőforgalmazó cég: a Reno. Húszezer pár cipővel, mint indulókészlettel, néhány napja megnyitotta első magyarországi üzletét Budapesten, amelyet a jövőben várhatóan újabb boltok alapítása követ majd a fővárosban és az ország minden nagyobb városában. A várható forgalmat a cég vezetői nem szándékoznak egyelőre megbecsülni, sem nyilvánosságra hozni az előzetes kalkulációikat. A bolt megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy máris található magyar gyártmányú cipő a választékban, s elképzelhető, hogy a jövőben tovább fejlesztik a kapcsolataikat a magyar gyártó cégekkel. Ez talán némi reményt kelthet az igencsak súlyos válsággal küzdő hazai cipőipar reprezentánsaiban. A viszonylag alacsony áraikra vonatkozó kérdésre azt válaszolták, hogy a költségeik minimálisra szorításával törekszenek a kedvező árak kialakítására. Borból nem iszunk sokat A napokban hangzott el a Magyar Szőlő- és Bortermelők sajtótájékoztatóján, hogy az igényes nyugat-európai piacokon azért nem lehet eladni a magyar borokat, mert a fajtaösszetétel hem felel meg a piac igényeinek. Fogyatékos, kezdetleges, ugyanakkor a marketingmunka is, amelynek hatékonysága, színvonala fokozható, de az államnak á;t hell vállalnia a marketingköltségek bizonyos hánya- hát. S mert borból a világpiacon jelentős a túlkínálat, mintegy 8 millió hektoliter hazai borkészlet apasztásában nagy szerepe van a hazai piacnak is. Ezért a Magyar Borkereskedők Egyesülete javasolja a borra és a bőrtermékekre vonatkozó reklámtilalom mielőbbi feloldását. A hiedelmekkel ellentétben ugyanis hazánkban az egy főre jutó bor- fogyasztás nem magas, csupán 23—25 liter évente, míg Olaszországban és Francia- országban ez a szám eléri a 70 litert. De több bort fogyasztanak más államokban is, hiszen a fogyasztás átlagosan megközelíti a 40 litert. Százmillió forintos fejlesztés, jobb minőség. A kft. biztosítja o feldolgozóüzemek és a kisfogyasztók poiiuretán-igényét. Közgyűlés a Porán Kft.-nel ...értelmes munkát, tisztességes megélhetést Az elmúlt hét végén tartotta közgyűlését Sajóbábonyban az osztrák-magyar közös vállalat, amin a társtulajdonosok vezetőin kívül jelen voltak a kft. felügyelöbizottsá- gának tagjai is. Az osztrák Greiner cég áltál biztosított 100 millió forintos fejlesztési hozzájárulással és a magyar társtulajdonos segítségével három új pol'iuretán feldolgozógép teszi igazdaságosato- bá, korszerűbbé a sajóbábo- nyi termékeket. A hulladékok újszerű 'hasznosításával bővül a termékpaletta, elsősorban a .gépjárműipar - ;ban. De szóba került egy niagy termelékenységű imat- r a cg vár tó üzem megvalósításának lehetősége is. Mind. ezeken túl több anyagmozgatógép, iráktár és 'korszerűbb telefonhálózat segíti a munkát. Továbbá lényeges előrelépést jelent, hogy a jövőben az osztrák fél biztosítja az 'alapanyag-ellátást, s ily módom egyenletesebbé válik a termelés. A közös vállalat vezetői 16—18 százalékos 'bérfejlesztést hagytak jóvá. Az Észaik- magyarországi Vegyiművek által a (közelmúltban alapított Saszólg Kft.-vel új alapokon fog megvalósulni a Porán energiaellátása is. A közgyűlést 'megelőzően négy olyan munkást kérdeztünk meg a kft. jelenéről, akik közvetlenül vészinek részt a termelésben, annak irányításában. Csepcsényi István főművezető: Azt hiszem, megnyugvással vettük tudomásul, hogy a személyi ügyek végérvényesen lezárultak. A mesterségesen szított torzsalkodást nemcsak a kft. dolgozói, de a vevők is megérezték. Az ÉMV-től való „elszakadás” nem jelentheti számunkra a teljes elszigeteltséget. Ami a jövőt illeti: bízom az osztrák társtulajdonos -bevált és nagy múltú gyakorlatá'ban, az átadandó magas műszaki kultúra sikerében, amelyhez csak hozzájárulhat az iitteniiek szaktudása, tapasztalata. Sándor Béla osztályvezető: Az országosan ismert értékesítési gondokat mi is érezzük. Látványos piaci felfutással a közeljövőben nem lehet számolni. Óriási méreteket öltött a fizetőképtelenség. A jövőben radikálisabb változást nemélek az értékesítésben, amelyhez a kft. egész tagsága egyénileg is hozzájárul, érdekeltebbé válik. Rémiás István üzemvezető: Jelenleg még nem érezhető a kis szervezet, nagy rugalmasság el'vénék érvényesülése. Sürgős szervezeti és szemléleti változásra van szükség. A jövőt tekintve csak óhajom van: szeretném, ha mind a 102 beosztottamnak megfelelő, értelmes munkát és tisztességes megélhetést tudnánk biztosítani. Fülöp Ernő művezető: A régi piaci stratégia úgy érzem, nem vált 'be. A kft. megalakulása várhatóan jótékony hatással lesz az értékesítési munkára. A nap mtot nap jelentkező kihívásokra nem voltunk felkészülve. A Gneiiner fúzióval mindez valószínűleg megoldódik. Az elkövetkezendő időszaktól azt várom, hogy a munkakörülmények javuljanak, a korszerűbb technikák, technológiák bevezetésével, javuljon a minőség, s vele arányosan növekedjék a jövedelmezőség. De mindehhez mindnyájunknak nap mint nap meg kell újulnunk. Fekete Béla Gond, gond hátán Ózdi iparvidék a kormány előtt Budapest (ISB) A munkanélküliek száma augusztus végén már meghaladta a negyedmilliót, s az is biztosra vehető, hogy a munkanélküli-segély forrását biztosító Szolidaritási Alap még az év vége előtt kimerül — Schamschula György munkaügyi minisztériumi államtitkár e cseppet sem szívderítő szavai vezették be a kormányülésről rendezett sajtókonferenciát. A szaktárca október elejéig javaslatot dolgoz ki a foglalkoztatási törvény módosítására. Ami ma is világos: a kormány arra kényszerül, hogy a Szolidaritási Alap összegének 10 százalékáig vállalt költség- vetési garancián túl további 4—5 milliárd forinttal kiegészítse az alapot. A kormány tervei között szerepel, hogy a privatizációs bevételek 15—20 százalékát munkahelyteremtésre fordítják. Néhány adat: a legtöbb munkanélküli Borsod- Abaúj-Zemplén (32 ezer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (27 ezer) megyében él; a segélyezés összege jövőre eléri a honvédelmi költségvetés 50 milliárd forintos szintjét. A kormány elvben elfogadta az állam tulajdonosi és privatizációs stratégiáját leíró pénzügyminisztériumi előterjesztést. A sajtó számára olyan pénzügyes főosztályvezető tartott előadást, aki maga nem vett részt a 'kormányülésen, s szavaiból kicsengett: valóban elvi elfogadásról van szó. egyes kérdésék már a jövő héten újra napirendre kerülhetnek. A stratégiai cél a piacgazdaság viszonyainak megfelelő tulajdoni szerkezet kialakítása. 1994-re az állami tulajdon az össztulaj- don 50 százaléka alá ikerül. A szabályozó rendszert olyanná kell alakítani, mely kedvez a technológia-importnak, a 'külföldi 'tőke letelepedésének. A privatizációs bevételék alkalmasak a belső államadósság csökkentésére. A pénzügyminisztérium tervei szerint az Állami Vagyonügynökség valóban privatizációs ügynökként működne, a tulajdonos szerepét más játszana: a jövő év végéig valamennyi állami vállalat gazdasági társasággá alakul. A privatizáció terén kialakult elképzelések: nagy szerepet kaphatnak a vállalati, illetve a befektetői .kezdeményezések ; 1994-re a külföldi tulajdon aránya elérheti a 20 százalékot; a privatizáció menete úgy alakítsa a piaci viszonyokat, hogy morzsolja fel a monopóliumokat. A kormány elfogadott egy tízéves közútfejlesztési progKözületek, vállalkozók, magánszemélyek figyelem! NYOMTATVÁNY-, PAPÍR-, IRÓSZERBOLTOT nyitott AZ EBONIT KFT. Sárospatak, Kádár Kata út 1. sz. alatt. OLCSÓ ARAK, GYORS KISZOLGÁLÁS ramot, melynek teljes megvalósítása esetén sem várható más, mint az 1990-es szükségletek megteremtése egy évtizedes késéssel. A program tavalyi áraikon számolva 250 milliárd forint költséggel 500 kilométer autópálya, 100 kilométer autóút, 1400 kilométer főút építésével számol. A .megvalósulás már ma is kétséges — derült ki Káinok! Kis Sándornak, a közlekedési tárca helyettes államtitkárának szavaiból. A kormány meghallgatta Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter beszámolóját legutóbbi ózdi tapasztalatairól. László Balázs szóvivő közlése szerint a testűiét a jövő héten tárcaközi előterjesztést vitat meg a borsodi nehézipari centrum sorsáról. Nem könnyű a pályakezdőknek A nyilvántartott pályakezdők száma a megyében pillanatnyilag meghaladja az ezret. Van közöttük felsőfokú végzettségű, középiskolai és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatal. A rászorultak munkanélkülisegélyt kapnak, amely a mindenkori minimálbér 70 százaléka. Azok, akik érettségivel rendelkeznek, különféle szakmai tanfolyamokon vehetnek részt. így például lehetőség nyílik vállalkozási ügyintéző, bank- és devizaügyintéző ismeretek elsajátítására. Ugyanakkor adó-, társadalombiztosítási, pénzügyi számítógépes ügyintézésre is képeznek főiskolai és középiskolai végzettségű fiatalokat. Mindezeken fúl szerveznek a jelentkezőknek gyors- és gépírótanfolyamokat. szélesítik az ápolónő és házi gondozók képzését. Magyar gabona Albániába Az Európai Közösség brüsszeli bizottsága felmérése szerint Albániának — ahol egyébként Európában a legmagasabb az egy főre jutó kenyérfogyasztás — mintegy 500 ezer tonna gabonát kell importálnia a szükségletek kielégítésére. Jó hír a magyar gabonaexportőrök számára, hogy az Európai Közösség várhatóan mintegy 45 000 tonna kenyérgabona Albániába irányuló exportját finanszírozza.
