Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-17 / 218. szám
ÉSZAK- E Í/MÜT------- ,—^ |------- -—. ------^ XLVil. évfolyam, 218. szám J jjQj^LnJÜL A"!M0* BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Szerencsen Kupát választották Vasárnap döntöttek végre Borsod-Abaúj-Zemplén megye IX. sz. egyén'i ország- gyűlési választókerületének választópolgárai. Kupa Mihály pénzügyminisztert az érvényes szavazatok 56,3 százalékával képviselőjükké választották. Mint többször is megírtuk, az eredménytelen első forduló után a 10 jelölt közül ketitő visszalépett. A második fordulóban 49 355 választópolgárt vártak az urnákhoz, 29,17 százalékuk jelent meg, az érvényes szavazatok száma pedig 14 39!' volt. Kupa Mihály (1106 szavazatot kapott. A további sorrend: második lett dr. Sója Szabolcs, a KDNP jelöltje 2549 (17,7 százalék), harmadik dr. Egeli Zsolt független, az SZDSZ által támogatott jelölt 2134 (14,8 százalék) szavazattal. Az első fordulóban elért eredményekhez viszonyítva helyet cserélt a két következő jelölt. Most Pclsőczi László, az FKgP jelölje lett a negyedik 710 szavazattal (4,9 százalék), az ötödik pedig az MSZP jelöltje, Semsey Barna, aki 655 szavazatot kapott (4,5 százalék). Csáky István független 106 (0,7 százalék), Ipacs Ferenc ugyancsak független jelölt 92 (0,6 százalék), dr. Utasi István, a Haza és Vállalkozás Párt jelöltje 47 (0,3 százalék) szavazatot kapott. * A parlament legújabb képviselőjét többszöri próbálkozás után, nagyon nehezen kaptuk telefonvégre. — Hogyan érzi magát? Nem, mint pénzügyminiszter, hanem mint pénzügyminiszter-képviselő? — Nagyon jól érzem magam, nagyon boldog vagyok. Köszönöm a választópolgároknak ezt a remek eredményt, ami Magyarországon ma rendkívüli. Érzem feladatom súlyát és megteszek mindent annak a csapatnak a segítségével, amelyik a választókerületben van. Szerencsen és vidékén. — Mi a véleménye a két választási forduló után a kampányról? — Én 'tisztességes hangnemet használtam. Senkivel nem személyeskedtem. Korrektnek tartottam a Fideszt, és az MSZP-s Semsey Barnát. A többit nem akarom minősíteni. — Milyen terveket fogalmazott meg a legújabb képviselő? — A legfontosabb: elégszer ott lenni a választókerületben, közvetlen kapcsolatokat kiépíteni a választókkal. Gazdaságilag, szellemileg, lelkileg feltárni az adottságokat, a lehetőségeket. Megpróbálni az üzleti élét figyelmét Tokaj-Hegy- aljára irányítani. Mint pénzügyminiszternek más területek gondjaival együltt törődnöm kell ezzel a térséggel is. Különbséget nem tehetek, de kérem a reám szavazókat, a választókerület lakóit, bízzanak bennem. Higgyék el, nem fogom kímélni magam, ha érdekeik képviseletéről van./lesz szó. F. L. Biomasszánk már van Miben hasonlítunk a japánokhoz? Budapest (ISB). Japán és Magyarország energiafogyasztásában számtalan hasonlóság felfedezhető. Mi több, a szigetországban és nálunk egy-egy ember ugyanannyi energiát használ fel az év tizenkét hónapjában: ha ezt a nemzetközi szokásoknak megfelelően kő- °laj-egyenértékben fejezzük ki, pontosan három tonnát 'kapunk. A különbség csupán az, hogy a japánok — arányosan viszonyítva — háromszor annyi bruttó nemzeti terméket (GNP) állítanak elő, mint a magyarok. S ami jel'llemző hazánkra, az ■gaz térségünkre is: Kelet- Európábán pazarl,óan bánnak az energiaforrásokkal. A hatékonyság növelése tehát alapvető érdekünk, s ebben, legalábbis elméleti szinten, most segítségünkre yan az Energia Világtanács is: e napokban ugyanis a tVEC Budapesten tartja a szövetség végrehajtó testületének az ülését. Kedden délután pedig a „Kelet—Nyugat “fű hely” elnevezésű konferencián térségünk energiaügyi kérdéseivel foglalkoznak majd a magyar és a külföldi szakemberek. A nyolcvan tagú nemzetközi szervezet megítélése szerint ma egyébként nem az a legnagyobb kérdés, van-e hosszú távon is elegendő energiaforrás a Földön, hanem az, hogy mi történjen az energiaelőállítás melléktermékeivel, így a füst- és kipufogó gázokkal, az atomhulladékkal, és az üvegházhatást előidéző széndioxiddal E probléma nehézségére utal, hogy jövőre a Madridban rendezendő tizenhatodik Energia Világ- konferenciának is ez lesz a fő témája. A világ legfejlettebb huszonnégy országát tömörítő OECD tanulmánya szerint azonban hazánknak ma az a legfőbb problémája, hogy miképpen szüntesse meg a Szovjetuniótól való egyoldalú energiafüggőségét. A megoldások kidolgozása már folyik, ám eközben nem feledkezhetünk meg arról sem. hogy iparunk jelenlegi szerkezete mennyire energiafaló (Folytatás a 2. oldalon) Jugoszláv vadászgépek légtérsértése A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség hétfőn megbízható forrásokra hivatkozva megerősítette, hogy a magyar határ közelében hétfő reggel megsemmisítették a jugoszláv légierő egyik repülőgépét. A horvát rádió délelőtt még arról adott hírt, hogy a jugoszláv és a magyar légierő között légicsata alakult ki, s hogy két jugoszláv repülőgépet lelőttek. A légierő és a légvédelem parancsnokságához közel álló források szerint nem volt légicsata, a jugoszláv repülőgépet a földről rakétával találták el. A repülőgép, amelyet lelőttek, valamint még egy jugoszláv harci gép felderítő repülést végzett Alsó Miholjác (Donji Mi- holjac) fölött, ötven kilométerre Eszéktől északkeletre. A rossz látási viszonyok miatt nem lehetett megállapítani, hogy a rakétát horvát, vagy magyar területről lőtték-e ki. A terület átvizsgálása folyamatban van, nem lehet tudni, hogy a pilótának sikerült-e katapultálnia. Katonai források egyidejűleg cáfolták azt, hogy a légierő bombázta Zadart, ahogy azt a horvát rádió állítja. Közölték, hogy a jugoszláv harci gépek megsemmisítették a horvát televízió átjátszóját Bokanac mellett, de Zadart nem lőtték. * Tegnap délelőtt három jugoszláv vadászgép is megsértette Magyarország légterét — tájékoztatott a határőrség szóvivője. Krisán Attila ezredes elmondta: 9 óra 12 perckor Mohács közelében, Illocska térségében egy jugoszláv vadászgép kirepülését észlelték a magyar járőrök. (A berepülést nem látták.) Nem sokkal később, 10 óra 36 és 10 óra 39 perc között Drávaszabolcsnál két jugoszláv vadászgép repült be, mintegy 1000 méter magasságban hazánk területe fölé, majd a fordulókor után két rakétát indítottak jugoszláv területre. Krisán Attila ugyanakkor cáfolta azokat a jugoszláv híreszteléseket, hogy magyar területen zuhant volna le Jugoszlávia fölött lelőtt katonai repülőgép, miként az sem igaz, hogy magyar területen értek volna földre jugoszláv ejtőernyősök. (MTI) Egyelőre hét faluval Megalaki a Galyaságí Teleplnlség Hol van a Galyaság? Nos, a Rudabánya, Aggtellek és Perkupa által határolt háromszöget nevezik így a néprajzi leírások. Nagyon sokan vannak, akik e térség lakóinak életkörülményeiről bizton állítják, hogy nem éri el a csereháti szintet sem. iA kép ismert: gyönyörű, háborítatlan vidék, fogyó, öregedő falvakkal, ahol a lakosság vajmi keveset élvez a XX. század vívmányaiból. Hogy átmenetileg jobbul- jon az élet, később pedig irigyelt tájegységgé váljék a Galyaság, összefogott a helybéli lakosság, valamint azok az elszármazottak, akik nem feledkeztek meg szülőföldjükről: vasárnap Égerszögön megalakult a Galya- sági Településszövetség. Kilenc jogi személy és 53 magánszemély nyilatkozott úgy, hogy szellemi tőkéjével és anyagi hozzájárulásával segíti a fellendülést. Az alakuló közgyűlésen Bogsán Gyula, varbóci lakost választották meg a szövetség ügyvezető elnökévé, a titkár Veress Gábor színi lakos lett. A szövetség védnöki tisztét dr. Hatvani Zoltán országgyűlési képviselő vállalta el. Egyelőre hét község csatlakozott, ám mivel a településszövetség nyitott, 'továbbiak jelentkezését várják. Melyek a legfontosabb teendők? Az alakuló közgyűlésen meglehetősen nehéz volt rangsorolni a feladatokat. Mégis akként döntöttek, hogy elsődle-* ges a távközlőhálózat kiépítése, aztán az egészség- ügyi ellátás javítása. További sürgető teendők: utak építése, az idegenforgalmi és sportturizmusra való felkészülés, a jobb ivóvízellátás ... A megoldást a vállalkozásokban látják. Erre csak egy példa: a térségben üdülőházat vásárolt orvosok (szintén a településszövetség tagjai) szakorvosi rendelőket nyitnak. Vagy: egy külföldi vállalkozó panzió, lovasiskola létesítését tervezi. A régi épületek megmentése érdekében feltérképeznek minden elhagyott házat, gazdasági épületet, hogy kínálattal állhassanak a vállalkozók elé. (Már az idei tél sem telik tétlenül, mert megszervezik a falusi esték programsorozatot, ahol szakemberek tájékoztatják majd a lakosságot olyan dolgokról, amelyek érdeklik az itt élőket. Fél év próbaidőre Tátra villamos Miskolcon Tátra villamost kapott Miskolc. Igaz, csak egyet, és az is igaz, hogy csak kipróbálásra, és csak fél évre, de végezetül már ez üs valami. Talán ez lesz az első lépés afelé, hogy majdan megkezdődhessen a lecserélése a mostani elavult, korszerűtlen sárga szerelvényeiknek. Szóval^ itt az új villamos, amelyet tegnap mutattak be lapunknak. Egyelőre még a közlekedési vállalat telephelyén áll, a prágai Tátra gyár szerelői a héten lehelnek életet belé, ám szeptember utolsó, október első napjaiban a miskolciak is megismerkedhetnek vele. Közvetlen közelről. És minden bizonnyal meg is kedvelik, hiszen szebb, kényelmesebb, gyorsabb, sóikkal modernebb. mint a mostani. És mire a városlakók és a megyeszékhelyre látogatók megszoknak, el is búcsúzhatnak tőle. Hacsak... Ez a villamos nem sárga, inkább piros színbe hajló, ugyanolyan, mint Kassán futó társai. Nem véletlenül, hiszen ez is Kassának készült. Ám a város közlekedési vállalata a gyárból egyenesen Miskolcra küldte. Látni és közlekedni... Kolozsvári István, az MlíV igazgatóhelyettese mondja: — A két cég között kiváló a kapcsolat, de, hogy ez a villamos itt lehet, az a gyárnak is köszönhető. Nem kellett érte semmit fizetni, mindössze a szállítás és a biztosítás költsége terheli vállalatunkat. Nem olcsó dolog egy ilyen villamos — egyébként merőben különbözik a Pesten futó Tátráktól —, a kassaiaknak 6 millió koronáért szállítja a gyár, de exportára 600 ezer dollárt taksál. Persze ennyi pénzért már tud is valamit. Teljes egészében eletronikusan vezényelt, jól szabályozható, halk, kiválóan gyorsul, igen biztonságos a fékrendszere, ötvennégy ülőhely mellett 177-en állhatnak viszonylag kényelmesen, de ha összezsúfolódnak. 337 utast is elszállíthat. Hosszabb ,is, szélesebb is, mint a mostaniak, eg,észen pontosan 31 méter hosszú, és 2,5 méter széles. Megengedett sebessége 65 kilométer óránként, de a magyar KRESZ csak 50 Ikilométert engedélyez. Ilyen sebesség mellett nem kétséges, hamar utoléri a rossz öreg sárgákat, épp ezért külön menetrendet szérkesztettek számára. Az új villamos a 2-eS járat vonalán közlekedik majd ... Különben elvben az is elképzelhető, a ikipróbálás után is Miskolcon maradhat a jármű. A kassaiak ugyanis szűkében vannak a csuklós autóbuszoknak, a miskolciak pedig — ugye? — korszerű villamosoknak.. Magyarországon buszokat gyártanak. Cseh-Szlovákiában villamosokat. Ha a cserearányon megegyeznek . .. Miskolcnak 40 darab villamos kell.. . Kellene. (illésy—laczó) 'te«
