Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

1991. augusztus 9„ péntek ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 7 ÉM sport Csorba-tavi vízinapok Augusztus 18—20. között, rendezik meg a Csorba-tavii víziinapokat, amelynek cél­ja a vízitúrázás népszerűsí­tése. A háromnapos ese­mény keretében síkvízi gyorsasági és egyénikén ti indítású versenyt is tarta­nak. Az eredményhirdetés­re augusztus 20-án, kedden 14 óra 30-kor kerül sor. Szabolcsi győzelme A franciaországi Ba- gneux-ben került sor a 25. nemzetközi sakkfcsztiválra, amelyen Szabolcsi János, a Borsod Távhő SC nemzet­közi mestere szerezte meg az első helyet, és pályafu­tása eddigi legnagyobb si­kerét aratta. Neves nagy­mestereket utasított maga mögé. Kerékpártúra Kerékpártúrát rendez az edelényi falumúzeum meg­tekintésére az Agrár és Falusi Ifjúság Szövetsége (A’G'RYA) megyei szerve­zete. Az eseményre augusz­tus 10-én, szombaton kerül sor. Indulás 9 órakor a Ti­szai pályaudvarról. Ü t- irány: Arnót—Sajóvámos— Edelény. Kedvezőtlen idő­járás (tartós eső) esetén augusztus 17-én tartják meg a túrát. Minden, (ke­rékpárral rendelkező ér­deklődőt szeretettel vár­nak. Sportműsor PÉNTEK LABDARÚGÁS. Nemzetközi mérkőzés: DVTK—Cadiz (spa­nyol). Miskolc, diósgyőri sporttelep, 17.30 óra. SZOMBAT ÖKÖLVÍVÁS. Nemzetközi ki- hívásos csapatmérkőzés: Bor­sodi Bányász—Kassai Box Klub. Sajószentpéter, Bányász­csarnok. 15 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÁS. Porán Kupa, helyosztók. Sajóbábony, 15.30 óra: Edelényi Bányász—Sajó- bábonyi Vegyész. 17.30 óra: DVTK—Ózdi Kohász. Magyar Kupa, országos első forduló, a borsodi mérkőzé­sek: Novajidrány—Debreceni Kinizsi; Gönc—Bélapátfalva; Miskolci VSC—Nyíregyházi VSC; Girincs—Balmazújváros; Geszfely—Gyöngyös. A talál­kozókra, valamennyi pályán, 16.30 órakor kerül sor. A Meggy a « m A partvonal mellett Marad a patinás négy betű A kacsát tegnap délután lőtték le a diós­győri vezetők. A feleresztett léggömb szétpukkadt, mielőtt magasabb régiókba ért volna. Megnyugtatásul a DVTK-híveknek: szó sincs az egyesület széthullásáról, feldara­bolásáról. A klub közleményében egyértelmű az utalás: nem szabnak gátat a szakosztályok önállósulási törekvéseinek, a végső döntést azonban csak a közgyűlés hozhatja meg. Tehát: zörög a haraszt, de a szellő - egye­lőre — igencsak szelíden rezegteti. Majd. Esetleg. Valamikor. Ha felbukkan egy tőkeerős szponzor, ha..., de az ilyen mondatoknak nincs sok értelmük. Természetesen ez volt a központi téma a tegnap megtartott sajtótájékoztatón, s miköz­ben hallgattam az érdekelteket, csendesen füstölöghettem erkölcsi érzéken, újságírói eti­kán, no és a tájékoztatás aranyszabályai is eszembe jutottak ... Sok olyan dologról is szó került, amelyek valóban érdekelhetik a drukkereket. Például Tóth György esete. Tegnap az MLSZ átigazo­lási bizottsága előtt randevúztak a két egye­sület képviselői (a DVTK-t Veréb György szak­osztályvezető képviselte), s igyekeztek mind­két fél számára megfelelő megoldást keresni. Annyit hadd Írjak le a vasgyári szurkolók in­formálására: a csatár eldöntötte, hogy Deb­recenben folytatja pályafutását. Ennek elsőd­legesen családi okai vannak. Fölösleges te­hát számonkérniük a klubot irányítóktól, miért engedték el a gólerős támadót. Erőszakkal senki sem tartóztatható, boldogulását ki-ki ott keresi, ahol a legelőnyösebb feltételeket kí­nálják számára. Van persze egyéb gond is Diósgyőrött. A régóta hiányzó Lakatos elkezd­te az edzéseket, de újból megsérült a bal térde. Porcgyanús, ám az felettébb elgondol­koztató, hogy eddig a szalagjaira gyanakod­tak, s arra is kezelték ... Varga Ajkán talált csapatot a maga számára, ha esetleg később továbbáll, vételárának a fele a piros-fehére­ket illeti. Az is elhangzott, hogy a mai, Cadiz elleni találkozó bevételéből ötven százalék az újpestieket illeti, ők hozták ugyanis tető alá az összecsapást. Az inflációba jegyárakat sem hagyja érintetlenül, akik kíváncsiak lesznek az élvonalbeli mérkőzésekre, a következő kíná­latból választhatnak: páholy: 150; tribün: 120; korzó: 100; álló: 80; nyugdíjas és tanuló: 50 forint. Az ügyvezető elnök nyomatékosan alá­húzta: jelentős előny, hogy az együttesnek ilyen lelkes szurkolótábora van, ám az leg­alább ennyire lényeges, hogy a drukkerek vi­selkedjenek megfontoltan, és ne hozzák ne­héz helyzetbe kedvenc csapatukat. S zót kért a vezető edző is, aki 25 edzé­sen és 5 előkészületi találkozón jutott túl a társasággal. Az indulás volt ne­héz, mert a szabadságról túlságosan elége­detten tértek vissza a futballisták, s figyelmük gyakorta elkalandozott az edzéstervben fog­laltak végrehajtásáról, s a magasabb követel­mények sem igen nyerték meg egyesek tetszé­sét. Töprengésre késztető tény, hogy a két román játékos többször is becsomagolt, indul­tak volna haza, végül maradtak. Félő, hogy szándékuk előbb-utóbb tántoríthatatlannak bi­zonyul, márpedig képzett futballistákban tény­leg nem bővelkedik az N8 I. újonca. Az ősz­szel lesz tombola, a hazai összecsapások szü­netében sorsolnak, és a fődij egy Peugeot 205 típusú személygépkocsi - potom 100 fo­rintért. Aki esetleg nem nyer, azzal az érzés­sel indulhat haza: jó helyre, a DVTK támoga­tására adta az összeget. Ez a helyzet két és fél héttel a rajt előtt, s alighanem el kell fo­gadni Vlád Lászlónak azt a megállapítását: „megpróbálunk mindent, keményen dolgo­zunk, s igyekszünk kiharcolni a bentmara- dást". Többet - azt hiszem — senki nem remélhet. Doros László A kacsák is a Fórma-1-hez tartoznak A hétvégi mogyoródi iu- tam előtt egyre több hír kel szárnyra a magyar For­ma—1-es verseny jövőjéről. Értesülések és ellenértesülé­sek zűrzavarában a szakma egyik kiváló ismerőjét, a Forma—1-es világ vezetőjé­nek, Bernie Ecclestone-nak a jobbkezét, Rohonyi Ta­mást kérdezte a távirati iroda munkatársa. — Igaz-e, hogy jövőre már nem lesz Forma—1-es futam a Hungaroringen? — Aki ma erről egészen bizonyosat állít, az vagy nem ismeri a Forma—1 vi­lágát, vagy szándékosan fer­dít — hangzott a válasz. — A következő esztendő pon­tos futambeosztása ugyanis mindig az előző év novem­berében készül el, amikor már befejeződött az idény. A FISA egyik legfontosabb szempontja az előző verse­nyek megrendezése, erre pedig eddig a Magyar Nagy- díj csak jó és jeles osztály­zatot kapott. Remélem, ez idén is így lesz. A pálya nagyszerű, a rendezők jól dolgoznak, minden körül­mény adott a sikerhez. — Aíit szól azokhoz az újságcikkekhez, amelyek biz­tosan tudni vélik a Hunga- roring törlését a Forma—1- es futamok közül? — Jónéhány éve járom a világot a Forma—1-esekkel. Mindenütt olvasok újságot, mindenütt akadnak nagybe­tűs címek. Ha röviden aka­rok fogalmazni, azt mond­hatom, hogy a kocsik és a kacsák egyaránt hozzátar­toznak ehhez a kiváló sport- eseményhez. A napilapok gyorsan avulnak, azon ki- vül, amikor egymást idézik, még rosszindulattal sem vá­dolhatok. — Tehát valószínű, hogy lesz 7. Magyar Nagydíj is Mogyoródon? — Szinte biztosra ve­szem. A vasárnapi verseny zökkenőmentes megrende­zése lehet a legjobb ajánló­levél a további futamokhoz. A többi hír pedig marad­jon meg hírlapi kacsának, napi sajtószenzációnak. — A szakember minek tartja a Forma—1-et: sport­nak, show-nak, vagy üzlet­nek? — Elsősorban nagyszabá­sú sporteseménynek, első­rangú emberi és műszaki teljesítménynek. Másodsor­ban szórakoztatásnak, hi­szen egy ilyen verseny né­zői esetenként egyszeri és megismételhetetlen élményt kapnak. Harmadszor pedig még mindig kiváló propa­gandának, hiszen a tévén keresztül több mint 400 mil­lióan látják jelen esetben a llungaroringet, és talán még jobban sikerül feléb­reszteni az érdeklődést az új Magyarország iránt. Az itt lakóknak azonban a sze­mélyes részvételt ajánlom. Több mint 200 futamot néz­tem már végig, mindegyik más volt, és mindegyik hal­latlanul izgalmas. A magya­rok inkább a Brazil meg a Japán Nagydíjat nézzék té­vén, a hazai viadalra minél többen jöjjenek ki a Hun- garoringre. Ennek abban is jelentősége van, hogy a rendezés mellett a FISA a nézőszámot is értékeli, ami­kor a következő év ver- senyszinhelyeit kijelöli — fejezte be nyilatkozatát Ro- honvi Tamás. Elment Laci bácsi A megrázó hír kézhezvétele után percekig szinte fel sem ocsúdtunk. Hiszen nem olyan régen még be­jött a szerkesztőségbe, hozott egy kiírást, érdeklődött hogylétünk telől, majd szapora léptekkel távozott. Szólította a sok dolog, teendő, kötelesség. Elfoglaltsá­ga akadt, hiszen soha nem riadt vissza a mások ja­vára végzett tevékenységtől. A hegyek, rétek, völgyek sokat mesélhetnének ró­la. Ügy ismerte az országot, s benne persze szőkébb pátriáját, mint rajta kívül kevesen. Nem múlt el hét­vége, hogy ne vette volna nyakába a lábait, s ne in­dult volna újabb és újabb utakra. A természet szerel­mese — rá igazán illett a megállapítás. Igyekezett mindenkinek megmutatni a szépet, a rügyfakadást, a virágok fejlődését, a madarak énekét, a lombhullást, a havas fennsíkokat. Olvasgatjuk a gyászközleményt: „Lendeczky László 78 éves korában elhunyt”. Neve összeforrott a DVTK- val, sokat tett a megye természetjárósportjának fel­emelése érdekében, vezetőtisztje volt a 750. sz. Nagy Lajos király cserkészcsapatnak. Tudott lobogni, lelke­sedni, égni, tudott másokra hatni, tudott magával ra­gadni. Sok száz (ezer?) túrát vezetett, s énekelte köz­ben a Tűzpiros vadvirág ... kezdetű indulót. A gyertya csonkig égett. Békés, nyugodt álmot, Laci bácsi! buszmegállóban. Gyalogtú­rára indulnak, amely 28 ki­lométeres távon kanyarog, a szintkülönbség pedig 640 méter. Az útvonal: J ős vaf ő—N agyoldal—Szel- cepuszta — Derenk — Sza- bó-pallag — Bódvaszilas. Túravezető: Czirbusz Géza. MISKOLCI HELY11PAR: A szakosztály tagjai vasár­nap reggel fél 9-kor talál­koznak a Majális-parkban. Az útvonal: Ómassa—Me­teor-forrás — Farkasnyak— Lajos-forrás—Torma-völgy Dédes-vár—Recemvölgy— Mária-forrás—Ómassa. Tá­rsvezető: Bogdányi Csaba. Széljegyzet Az őszinteség ára A sportemberekkel való találkozásaim során olykor meglepetés is ér. Mint pél­dául a napokba#!. A két tör­ténetet „hát már ilyen is van?” mottóval adom közre. A kisegyesület vezetőjét kérdeztem: „Hogyan mu­zsikáltok most, a holtidény- ben, az átigazolási szezon kellős közepén?” Öszimta válasza egyenesen meg­döbbentett. „Tudod, eddig loptunk, csaltunk, hazud­tunk, ígértünk fűt-fát, ha kellett százezreket. Hogy szavunkat nem tudtuk tar­tani, hogy ezredesekké váltunk, azaz minden ez­redik mondatunk volt igaz ..., minket abszolút nem érdekelt. Azt tapasz­taltuk, hogy sportéletünket elárasztotta a szenny, csalk felvettük a kesztyűt, már a gyomrunk sem liftezett, ha valami stikát kellett csinálni. Nos, mindennek vége. Már a teljes csőd szé- • lére kerültünk, buszjegyre alig futja. Az eddig folyta­tott stratégiának, egyesü­leti taktikának nincs értel­me. Akkor minek etessük azokat, akik esetleg felénk kacsingatnak. Az érdeklő­dőknek szemtől szembe megmondtuk: nem tudunk semmit adni, nem ígérünk semmit, a jövőnk bizonyta­lan, ha így is kellünk, ám legyen, rajtunk nem múliik. Természetesen mindenki azonnal hátat fordított ne­künk, mosolyogtak rajtunk. Őszintén elárulom, hogy mindez nem zavar minket. Megkönnyebbültünk, mert levettük az álarcunkat. Az őszinteségnek, a tiszta esz­közökkel való munkálko­dásnak ára, igen komoly ára van és lesz. Ugyanis lehet, hogy eltűnünk, fel­szívódunk, mint a kámfor.” Az egykori aranycsapat kissé már lejárt lemez. Vi­tathatatlan, hogy Puskásék maradandót alkottak, piros betűkkel írták fejezeteiket a magyar sport aranyiköny­vébe. A kezdő tizenegyből már csak öten élnek. Né­gyen élnek-halnak a foci­ért. No és az ötödik? Gro- sics Gyula ugyanúgy meg­döbbentett, mint a kis­egyesület vezetője: „Kijelentem, hogy az aranycsapat tagjai (közűi egyedül én nem értek a futballhoz, .1984 óta sem­milyen kapcsolatom nincs a sportággal, nem járok meccsre, nem nézem a té­vében a futballt. Szeret­tem, kedveltem ez a játé­kot, de ez a játék nem szeret engem. Ami Ma­gyarországon futball címén folyik, annak semmi köze a pálcákhoz, a zöld gye­pekhez. Kénytelen vagyok távol tartani magam az eseményeiktől. Mit csinálok, mivel foglalom le magam? Besegítek a divatáruüz­letemben. Megmondom őszintén, fogalmam sincs a pulóverekről! a nadrágok­ról, az ingekről sem, még szerencse, hogy a családom tagjairól ugyanezt nem le­het elmondani. Mégis meg­felelő a közérzetem. Egy­kor a futball révén volt kapcsolatom a (közönséggel, az emberekkel, most buti­kosként. Nyilatkozatot sem szívesen adok, nincsenek információim, nem vagyok naprakész. De képmutató szakember sem!” K. T. T úrák DVTK: A szakosztály tagjai vasárnap reggel há­romnegyed 7-kor találkoz­nak Lillafüreden, az 5-ös számú autóbusz végállomá­sán. Innen a Volán menet­rendszerinti járatával utaz­nak tovább. Az útvonal.: Felső tárikány—Peskő-völgy —Cserepeskő—Tányéros-te- ber—iBánkút—Ómassa. Tú­ravezető: Nagy István. KVSE: A barcikaiak szombaton reggel találkoz­nak a BVK előtti autó­■. gárdája «ereile még az első helyet a Komárnóban megrendezett nemzetközi te­remlabdarúgó-tornán. Képünkön: a Miskolci Egyetemisták Diákszövetkezeti Csoportjának (fantázianevén: Meggy) csopota.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents