Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

1991. augusztus 9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Mályinkán, nem a „pályinkáról' A Mária-forrás vizét kortyolgatják a hívők Jóféle pálinka és bor he­lyett jóféle vízre hívott meg a mályinkai polgármester, L. Mihály József. Kitett egy kancsó vizét az asztalra és azt kortyolgattuk, amíg be­szélgettünk. Jólesett a hűs és tiszta forrásvíz 'a nagy melegben. — Ebből fognak inni a hí­vők és talán még a pápa is Máriapóoson — mondta. — Büszkék vagyunk arra, hogy a mi vizünket italállták a legjobbnak az országban, hogy tusakokban eljut; mesz- szi földre is. Száz köbméter vizet adunk a Mária-fonrás- ból! — Hogyan bukkantak az Önök vizére a forgalmazók? — A Borsod Megyei Víz­művek szakemberei rendsze. résén mérik a megyében ta­lálható források vizét és ezt találták a legt'isztábhnak. Nitrátmentes és igen kedve­ző összetételű, ami különfé­le nyavalyákra is hasznos. Állítólag miénk az ország legtisztább vize! Végtelenül örülünk, hogy megismerik karsztvizünket több tízezren, és talán még üzletet is csi­nálhatunk belőle a későbbi­ekben. Jól jönne egy kis pénz, például a helyti iskolá­ra. — Hol palackozzák az ér. tékes forrásvizet? — Edelényben, fél- és li­teres tasakokban, amelyen ez áll: Mária-forrásvíz, Mályin­ka. Azért ne higgye .senki, hogy Mályinkán a fóríinép csak vizet iszik, nem vetik meg az emberek errefelé a jóféle pálinkát és bort sem. — Nem érné meg Önök­nek a későbbiekben is áru­sítani kitűnő vizükből? — Dehogynem! Elsődleges célunk a község vízellátása, de ha a vízhozam megengedi, azt szeretnénk, hogy. jusson belőle másoknak is. Bizto­san jól fog vizsgázni a Ma­ria-forrás vize Máriapócson a pápa látogatásakor, és az Tünet csupán, avagy életünk velejárója? Nem sok olyan vállalat van jelenleg e hazában, s persze szőkébb környeze­tünkben, Borsodban, ahol elmondhatnák, hogy külö­nösebb gondok nélkül gaz­dálkodnak. A legtöbb pa­nasz azzal kapcsolatban merül fel, hogy nincs ele­gendő megrendelés a termé­kekre, s ez egyformán vo­natkozik a hazai és külföl­di piacokra. A legnagyobb gondot a gazdálkodóknál az okozza, hogy óriási mér­tékben visszaesett az ex­port, ami azokat a válla­latokat sújtja leginkább, amelyek 'az elmúlt évtize­dekben az egykori KGST- országoknak termeltek. Ez a piac az idén teljesen ösz- szeomlott, így hát ezek az üzemek, vállalatok úgy­mond külföldi vevők nél­kül maradtak. Itt van például az Autó-* villamossági Felszerelések, Gyára. Hosszú éveken át teherautókhoz szükséges indítómotorokat és egyéb autóvillamossági alkatré­szeket gyártott, illetve szál­lított az NDK-ba többszáz­ezer darabos nagyságrend­ben. Az üzlet egészen addig virágzott, mígnem megtör­tént a két német állam egyesülése. Ezt követően azonban érthetően a fej­lett az autó- és alkatrész- gyártással rendelkező egyko­ri NSZK cégek messzeme­nően ki tudják elégíteni a belföldi igényeket. A német piac elvesztése (a nyolcvanas évek köze-) pén például az Autóvill az Autóvilli budapesti mezőkövesdi gyáregység« gyártmányainak 70 százalé­kát az NDK-ba szállította, most a német kivitel nem haladja meg a 2 százalékot — szerk.) egyben azt. is jelenti, hogy drasztikusan csökken a vállalat létszá­ma. Három évvel ezelőtt és mezőkövesdi gyára még ezerötszáz dolgozót foglal­koztatott. Ez év szeptembe­rétől viszont már csak mintegy 600—650 ember számára tudnak munkát biztosítani. Ebből mintegy négyszázan a mezőkövesdi üzemben dolgoznak majd. Hogyan tudnak kilábalni ebből a kétségkívül nehéz gazdasági helyzetből? Vál­tani kell, új piacokra, eset­leg új termékekre van szükség — mondhatná va­laki. Ez rendben ds van, csakhogy új piacokra szert tenni ma mindenekelőtt azok tudnak, akik csúcs­technikát, kifogástalan mi­nőségű terméket képesek garantálni, akiknek nevük van a világban. Az Autóvill ezzel ma még nem rendelkezik. Min­denesetre nem adják fel. Nem is adhatják, hiszed ha ma még nem is tarta­nak ott, mint például a né­met Bosch-cég, de tettek már lépéseket egy-egy vi­lágszínvonalú technológia, technika meghonosításáért. Ide sorolható egyebek kö­zött a hidegfolyatásom gyártás bevezetése, amihez társnak egy nyugatnémet céget akarnak megnyerni, illetve vele egy kft.-t létre­hozni. Egy másik biztató körül­mény: a kövesdiek előre­haladott tárgyalásokat foly­tatnak egy neves amerikai céggel, amely indítómoto­rokat rendelt az üzemtől. Az első évben, vagyis jövőre húszezer darabot, azt kö­vetően pedig negyvenezret kellene belőle szállítani. A szakember számára az is sokat mond, hogy az indí-* tómotorok alkatrészeinek nagyobb hányadát idővel nem a megrendelő ameri­kai cég, hanem az Autó- vil’í biztosítaná. Mindez bizalom kérdése, amit jó lenne megszerezni. emberek felismerik kitűnő hatását. Ezért azt szeret­nénk, ha mi magunk palac­kozhatnánk saját vizünket, s ezzel új munkahelyet is teremthetnénk a községben. Az ezer lakosú Mályinká- nak mindössze kétórai csúcs- fogyasztása a most palacko. zott százezer liter víz, tehát bőven tudnának adni belőle az ország más részében élőknek is tasakokban. Ezért várjuk a vállalkozók jelent, kezesét, palackózóüzem léte­sítésére — mondotta befeje­zésül L. Mihály József pol­gármester. aki azért búcsú­zóul a jóféle mályinlcai bor­ral is megismertetett.. . Temesi László Olasz márvány Miskolcon Az edelényi Bókö Kft. egyre-másra köti újabb és újabb külföldi márványüzleteit. Már kiala­kult a görög, a török, az olasz és a német kapcsolat. Ezek kétoldalúak. Egyrészt már­ványtömböket vásárolnak külföldről, s azokat a perkupái üzemben munkálják meg, s adják tovább késztermékként, harmadik országba. Ilyen üzleti kapcsolat révén vesz részt a Bökő a kelet-szlovákiai templomok felújításában. Ugyanakkor a perkupái üzemben készült bur­kolólapok és márvány asztallapok jó piacra találnak Németországban, Olaszországban, s természetesen itthon is. Az olaszokkal kialakított üzleti kapcsolat eredményeképpen, az elmúlt napokban jelen­tős, márványból és más márványféleségekből készült árumennyiség érkezett a Bókö miskol­ci, a Tokaj étteremnél levő márványszaküzle- tébe. Vázák, hamutartók, fényképtartók, ékszer­dobozok, sakk-készletek kínálják magukat. Je­lenleg ez az egyetlen szaküzlet a megyében, amely olasz márványcikkeket forgalmaz. (Ny. I.-F. L) Fürdőélet Bekecsen? Kevesen tudnak róla, mi­lyen üde, kellemes kis strandjuk van a bekecsiek- nek. Érthetően nem verik nagydobra, a százhúsz négy­zetméteres medence nem bírná el a nagy Idegenforgal­mat. Hétköznaponként szinte kizárólag a gyerekeké a strand, legfeljebb egy-egy féllügyelő nagyszülő hűsöl az árnyékban, Nagyobb bajtól nem kell tartani, kialakult a rend, hogy a sekélyebb ré­szen a kicsilk, a másfélmé­teresben pedig a nagyok pancsolnak. — Nagyon vigyázunk a kicsikre, ha beljebb jönnek, visszatessékeljük őket — mondja a legyesbényei Csa­ta vári József, aki öccsével, Istvánnal és Juhász Giabival majd’ mindennapos vendég ■itt. — Egész nap itt vagyunk, hozunk magunkkal egypár szendvicset, és csak akkor megyünk haza, ha megint éhesek leszünk. Jó itt len­ni, fürdünk, napozunk, kár­tyázunk és még fociznil is llehet, akkora a terület és senki sem kiabál ránk, sen­kit sem zavarunk. A legifjabb strandoló a négyéves Szabó Lacika, aki nővérkéjével, Ildikóval együtt Budapestről jött nya- • ralni a nagyszülőkhöz. Nagyapjuk, Fecsó György vigyáz rájuk. Ö mutatja meg nekünk azt az ősrégi kutat, amelyet még a grófi időkben ástak. Belsejét vörösfenyővel bur­kolták, ma is tökéletes. Ki­váló, magas jódtartalmú vi­ze van, bár most használha­tatlan, mert a túlfolyója el- tömődött. Nem sok munka kellene a kitisztításához. Fecsó Györgytől tudjuk azt de a mai formája a bekecsi- is, hogy ez a strand ősrégi, ek keze munkáját dicséri, közös fáradsággal építették a medencét, tizenöt évvel ezelőtt. Akkor állították föl a kabinokat, akkor alakítot­ták ki az ivókutat is. A straind személyzete egy fő. Szűcs Jenőné meszeli ki szezon előtt a medencét, ő tartja ragyogó tisztán az egész területet, és ő adja a jegyeket. — Felnőtteknek 15, gyere­keknek 10 forint a napi be­lépő. — Most, amikor sorra zárnak be a nagy strandok is országszerte, mert gazda­ságtalan az üzemeltetésük, hogyan tudja ezt ilyen jel­képes belépődíjakból fenn­tartani az önkormányzat? — kérdezzük Tóth István pol­gármestert. — A miénk a strand, a bekecsieké. Az éves fenntar­tási költsége mindössze 20 ezer forint. Nyilvánvaló, hogy olcsó a belépőjegy. Egyébként ezekből az apró­pénzekből is összejön aa üzemeltetési költség, nyere­ségre pedig nem törekszünk. Van egy ikellemes kis stran­dunk, ahol a gyerekek jól érzik magukat, megtanulnak úszni és mi, felnőttek is megmártózhatunk, ha ked­vünk tartja. — Mondják, hogy itt ős­idők óta lehet fürödni. — Bekecset istenáldotta források veszik körül. Köz­ségünk hajdanán kúráló- hely volt, így jelölték a tér­képek is. Volt itt tisztasági fürdő, iszapfürdő, vendégfo­gadó, és még üdvözlőlapok is készültek a bekecsi fürdőről. A forrásvíz, amivel a strand­medencét i,s feltöltjük, 22 fokos. Ez az ivóvizünk is, de hűteni ikell. Szóval ez a for­rásvíz fürdőnek jobb, mini innivalónak. — Bekecs ideális helyen van, nem tervezik, hogy a fürdőélet felélesztésével be­kapcsolódnak az idegenfor­galomba? — A téma nemrég szere­pelt a képviselőtesületii ülé­sem ..ÜRV tervezzük, hogy először építünk egy nagy, fe­szített víztükrös medencét, és már kinéztünk magunlknak egy épületet, ahol vendégfo­gadót nyitunk. Terület van bőven, és ez a fürdő minden bekecsi lakos szívügye. Bizo­nyára magántőkével is be­száll ^ a lakosság abba at részvénytársaságba, amelyet a vízművel közösen szeret­nénk létrehozni. És ez a ter­vünk nem is olyan távlati, néhány éven belüli feltá­masztjuk az egykor híres fürdőkultúrát. — lévay — Nyugati gépkocsik a Vasvillnél Aláírás(ok) nélkül is \ogos (?) Napjaink fokozódó gazda­sági és megélhetési gondjai nagyobb „figyelésre” kész­tetik az embereket. Figyel­nek a munkahelyen, az ut­cán, a családban, s ha va­lami gyanús tünettel talál­koznak, szót emelnek, tollat ragadnak, írnak. A közel­múltban egy nevektől men­tes bejelentés másolatát kapta szerkesztőségünk, a Vas vili dolgozóitól. Az ere­deti címzett: Bőd Péter Ákos, ipari és kereskedelmi miniszter. A rövid, ám annál „vas­kosabb” megállapítások megkérdőjelezik a Vasvill tervezett átalakítását. Az el­ső helyen említett, mély fel­háborodást kiváltó ok: az a tizenegy darab FIAT Temp- ra és két darab Audi 80-as, amiket személyi használatra megkaptak a kiválasztottak. A levél írói tudni vélik, hogy további öt darab FIAT Croma is gazdagítani fogja a vállalat gépkocsiparkját. Névtelen levél ide ... Első­ként Monostori Jenő urat, a Vasvill vezérigazgatóját kér­deztük. — Tudok a bejelentésről. — Akkor van véleménye is... — Van, de elsősorban a vállalati tanácsot, a minisz­térium illetékesét kérdezze. Annyit azonban hozzáfűznék a bejelentéshez, nincs gépko­csim, nem rendelkezem jo­gosítvánnyal. Az autók lí­zingelése jogszerű. Búza Erika, a Vasvill vál­lalati tanácsának elnöke: — Tudunk a bejelentés­ről. Az Ipari és Kereskedel­mi Minisztériumtól megke­restek, írásos véleményt kér­tek az üggyel kapcsolatban. A levél elment, de ez idáig érdemben nem nyilatkozott a minisztérium ellenőrzési főosztálya. — Egyetértenek az emlí­tett gépkocsik behozatalá­val, elosztásával? — A hatoldalas tájékozta­tóban, amelyet én írtam alá, részletesen kifejtettük a gépkocsik szükségességét. Lényege: a beszűkült keres­let minket is sújt, a haté­konyabb piaci munka egyik feltételének tartom a 13 nyugati kocsi megvételét, személyi használatát. Lénye­gesen olcsóbb, mint hivatá­sos sofőrökkel, s az sem lé­nyegtelen, hogy kevesebb önköltséggel üzemelnek. — Titok, hogy kik kapták, kapják? — Nem! A jogosultak kö­re 13 ember, személyesen kötődnek az értékesítési munkához, a piac jobb meg­dolgozásához. — A minisztériumban ki foglalkozik az üggyel? — Ügy tudom, az ellenőr­zési főosztály... Gulyásné Farkas Mária, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ellenőrzési fő­osztályának vezetője: — A Vasvill dolgozóinak bejelentését, majd a tájé­koztató anyagot megkaptuk. A gépkocsivétel belső ügy, lévén, hogy a törvény a vál­lalatok számára autonómiát biztosít. A Vasvill esetében az IKM részéről — mint alapító — egy személy dele­gálva van a vállalati tanács­ba. Nincs jogosítványunk, hogy vizsgálatot folytassunk, csupán azt ellenőrizzük, történt-e szabálytalanság. A Vasvill vállalati tanácsának tájékoztató levelét minden­esetre átadtuk a kereskede­lempolitikai, illetve jogi fő­osztálynak, véleményezésre. — Jogos volt a nyugati gépkocsik megvétele? — A vállalati tanács vé­leménye szerint, igen! Szerkesztőségünk a ha­sonló tartalmú levelek ese­tében véleményt kér, a hall­gattassák meg a másik fél is — alapelv érvényesítésével. A Vasvill dolgozóinak leve­le esetében is ezt tettük, mert valaminek a jogossá­gát, vagy jogtalanságát meg­állapítani, nem az újság feladata. Fekete Béla Lehet, hogy Ön nem veszi észre, vagy még tagadja,. de kisgazda! Képviselője: pelsőczi LÁSZLÓ, aki köztünk él és velünk érez. Nem adjuk fel!

Next

/
Thumbnails
Contents