Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. augusztus 3., szombat Gyermekkórus - méltatlan helyzetben Alapítványt hoztak létre Budapest. {ISB). D. A. Vidéki (gyerekeknek is lehetőséget tóvátmaik nyújtani arra, (hogy az ország egyetlen hivatásos (gyermekkórusának tagijai lelhessenek. Csütörtöki saijtótáijékoztaitó'j'ukcm a Bárdos Lajos Kórusiskola Alaipítvány tagjai beszámoltak arról, hogy a 36 éves Magyar Rádió gyermekkórusának méltatlan (körülményeit sürgősen meg Ikell változtatni. Hiszen a Miskolcon is széip sikereiket élért Reményi János vezetésével nemzetközileg is éliBmert lett a rádió gyermekkara. Olyan (feltételieket és környezetét szükséges teremteni, ahol a tehetséges, válogatott gyerekek (harmonikus fejlődése biztosítva van. Ezért alapították meg a szülőik, a karvezetőik, valamint a Miagyar Rádió zenei főosztálya a Bárdos Lajos Kórusiskola Egyesületet. Egy olyan 4 plusz 8-as iskolát szeretnének így létesíteni, alhdl a komplex zenei képzés mellett iaz általános műveltség fejlesztésére is nagy gondot fordítanak. Az állami támogatás 'mellett az (iskola zökkenőmentes működéséhez célszerű üzleti elképzeléseket is fontolóra venni. Az MIRT (kórusiskolája modellértékű intézmény lenne, alhal imélitó körülmények 'között, kiváló szaktekintélyék útmutatásával a külföldi érdeklődőik is tanulmányozhatnák a Kodály-imód- szerit, a Ikórusivezetés, a zene művelésének és a zenei műveltség elsajátításának magyar ' tapasztalatait. A parancsmegtagadás megítélése II. Rákóczi Ferenc seregében Az (Ország (közvéleményét hete óta foglalkoztatta az a (súlyos katonai függelem- sértés, ami a törökbálinti katonai őrszemélyzetnél történt. A ikislkatönák az előírt őrszolgálat ellátását tagadták meg. A vizsgálat megállapította — írták az új súgok —(, Ihogy iá szolgálat megszervezése és ellátása .nem kellő gondossággal történt, amiért az elöljárók Mbáztatibatók. (Felvetődik a gondolat, hogy az első igazi népi, II. Rákóczi Ferenc szervezte kuruc hadsereg hogyan járt el az (ilyen esetben, (milyen volt a .fegyelem, és volt-e bensőséges emberi (kapcsolat ia parancsnokok és a kuruc katonák között. Rákóczi fejedelem iaz Emlékirataiban a hadserege (szervezésének első napjáról, 1703. június 16 ír ól (így (emlékezik: ./Miután az így összegyűlt kis parasztsereg első örömtoitö- rését (mérsékeltem ... szóltam hozzájuk ... eloszlattam kételyeiket egy hosz- szú beszéddel, melyben élénken (kifejeztem buzgalmamat a haza iránt és őszinlte iszeretetemet irántuk. Ekkor buzgó örömmel hűséget esküditek nekem. Én magam rendeztem el ezt iá bandáikra oszlott népséget, őröket rendeltem, és éjszaka körbejárva titkon kihallgattam bizalmas beszélgetésüket, hogy biztosan megtudjam, hogyan vélekedik rólam és vezéreiről. Az -eleséget jelenlétemben osztották ki, ügyeltem rá, Ihogy ne hozzanak se bort, ise pálinkát e rosz- szul fegyelmezett népség közé. Kihirdettem a hadi- szabálydkat, és bírót .rendeltem a fegyelem fenntartására. Kezdettől fogva szigorú és igazságos példát akartam (állítani a vétkesek ellen, hogy ezt a népi (katonaságot a fenyítéktől való félelemmel lehessen kordában tartani” A fejedelem e törekvését végig megtartotta. Népszerűségének (katonái körében (ez volt az alapja. Sóik olyan folyamodvány maradt fenn ez időből, melyet kuruc vitézek intéztek közvetlenül hozzá, amelyekre dönltést - hozott, amit saját kezű aláírással látott el. A hadsereg további szervezése során, 1704. július 1-jén megjelentette a Kuruc Tábora (Rendtartást, mélyben a 'kuruc katonák magatartását, tábori életét, lakossággal váló kapcsolatát szabályozta, (intézkedett a fegyelmet 'sértők, parancsot megtagadóik ’ elleni eljárásról. lA büntetések a pálcázástól a halálbüntetésig terjedtek. lA 32 (pontból álló rendtartásból' néhány: „1. (Valaki az élő Istennek szent nevét ördög álltával, teremtettével károimioljia, először s másodszor pálcáztatik meg keményen, (harmadszor s többször, iha elköveti (haljon (meg érette törvény szerint. Az is áfci hallja tisztinek nem jelenti, pálcáz- tassék meg érette.” Súlyosabb ügyekben á fegyelmezés a hadbírók és a fő- hadbíróság útján történt. A (kemény páicázás 100 botütést jelentett, a törvényszerinti hialálbünltetést a fej'edeleim hagyta jóvá. Az őrszolgálatra szigorú rendelkezés vonatkozott: „13. Valaki a strázsára, (őrszolgálatra) portyára, csatára és egyéb szolgálatra küldetik, (S el nem menne, .vagy albban híven nem járna, meghaljon érette.” E vétség megtorlása 'súlyos büntetés volt, de az őrszolgálat körültekintő megszervezésére gondot fordít- tatott: „311. Ha egész zászlóálja rendeltetik strázsára a’ hadnagy kimenjen és cinkállya meg jól a vitézi rendet, ki légyen a isereg- beni, Mi nem, engedetem az elmaradásra senkinek ne adassék, hanem kii-lki személye szerint üllyön fel s menjen zászlójához a strázsára. Egyébiránt ha valaki .magát .parancsolatunk ellen megvonja, annak idejében .strázsára nem megyen nevezetes büntetésüket .nem (kerüli. 32. Miind ezekre strázsa- mestereinik, tálbormestere- ink, á városbíró jól vigyázzanak, iha kiket . ezek ellen cselekedni látnak, tartozzanak az olya.tónaka't hitbeli kötelességek szerint azonnal megfogni, akik közülök pálcáltaitá'st érdemelnek, (megbüntetni, a többit pedig kik halálos vétekben találtatnak, udvari kapitányunk, hadi tisztünk eleibe hozni.” (kamody) Ahol a megye múltját őrzik A Borsod-Afoaúj-Zemplén Megyei Levéltár a megye történelmi értékű írott dokumentumainak őrzőhelye. Mindenekelőtt a megyei (közigazgatással (kapcsolatos iratokat gyűjti, de ezek mellett gazdasági, kulturális. egyházi (Szervek iratai is megtalálhatóak az intézményben. A levéltár legkorábbi dokumentumai 1270-ig nyúlnak vissza. Anyaga, sokszínűségét tekintve, egyike a légéi tékesebbeknek a megyei levéltárak között. Borsod és Zemplén lényegében teljes iratanyaga mellett Abaúj-Torna és Gömör 1920 utáni közigazgatásának és gazdálkodásának, ezen töredék megyék jelenleg Magyarországhoz tartozó községeinek dokumentumait is őrzi. A megyei szervezet miskolci (központjában őrzik Borsod vármegye iratanyagát a kezdetektől 1949-ig, Abaúj-Torna vármegye és Borsod-Gömör vármegye iratait az 1920—1938-as évkörből, valamint Miskolc város iratait 1949-ig. Sátoraljaújhelyen található a történeti Zemplén vármegye levéltára a kezdetektől napjainkig. Mezőcsáton őrzik az 1950-től napjainkig terjedő iratanyagot, valamint a tárolási okokból ide átirányított dokumentumokat. Mind a személyi mind pedig a tárgyi és anyagi feltételeket tekintve a megyei levéltár az 1980-as évek elején országos viszonylatban az utolsó helyek egyikén állt. Raktárainak zöme irattárolásra alkalmatlan, valamennyi helyisége fűtet- len volt, az intézmény költségvetése a működés feltételeit csak igen alacsony szinten biztosította. A kis létszámú és zömében szak- képettséggel nem rendelkező munkatársi gárda a mostoha körülmények között a levéltár feladatainak csak részben tudott eleget tenni. Az utóbbi évtizedben a működési feltételek ugrásszerűen megjavultak ugyan, de az országos átlagot tekintve és a megyei köz- gyűjteményekhez viszonyítva még mindig hátrányos az intézmény helyzete. A levéltári szervezet megyei központja 1984-től működik Miskolcon. A központi épület belső kialakítása és berendezése optimálisnak mondható, a biztonságos és fűthető raktárak mára azonban sajnos már megteltek. Sátoraljaújhelyen valamennyi raktár fűtetlen, (kevés a dolgozószoba és nehezen oldható meg a nagyszámú kutató számára a férőhelyek biztosítása. Mezőcsáton, a megyei önkormányzat tulajdonát képező épületben látszanak legide- álisabbnak a körülmények. A belső levéltári munkák között az anyaggyarapítás átgondolt szervezése a rendszerváltás és a közigazgatás átszervezéséből adódóan több esetben módosult a soron kívüli irategyüttesek átvétele miatt. Az anyagvédelem tehetőségei a restaurátori műhely létesítésével országosan is kiemelkedőék vidéki viszonylatban. A rendelkezésre álló géppark, a létszámkapacitás növelésével jóval nagyabb ütemű murikára is lehetőséget adna, ami a felbecsülhetetlen értékű iratanyag gomba- fertőzöttségét és sérültségét tekintve indokolt is lenne. Az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt az elvégzett tudományos munka mennyisége. Minden megyerészre és minden korszakra kiterjednek a vizsgálódások. Említést érdemel a középkori megyei vonatkozású oklevelek, az 1526 utáni vármegyei és városi jegyzőkönyvek kiadása, de felerősödtek a közigazgatástörténeti és a településtörténeti dokumentumok kutatásai is. Mindezek mellett részt vett a levéltár több országosan szervezett munkálatban is, szorossá vált a honismereti tevékenység és a levéltár kapcsolata. Több társaságot is támogatnak, többek között a Kazinczy Ferenc társaságot és a Magyar Camenius Társaságot. A levéltár közművelődési tevékenysége országosan is az elsőik közé tartozik. Bár nem rendelkeznek kiállítóteremmel és előadóteremmel, mégis egész sor kiállítást és előadást szervezték. A sátoraljaújhelyi részleg hazánk egyetlen műemléki berendezésű levéltára, irodalmi emlékhely, amely nagy látogatottságnak örvend. (bánhegyi) A Roma Parlament így látja Válasz az Észak-Magyarországban 1991. július 13-án megjelent nyílt levélre Tisztelt Polgármester Urak! A közbiztonsággal kapcsolatos aggodalmaikat osztjuk, ezirányú problémáinkkal már számos alkalommal fordultunk a' nyilvánossághoz. A különbség közöttünk az, hogy mi igyekszünk tárgyszerűen fogalmazni, problémáinkat pontosan megjelölni, a tényeket tiszteletben tartani és gondjainkat nem használjuk fel semmilyen közösség elleni gyűlölet felkeltésére. A borsodi cigányságnak olyan közegben kell élnie és gyermekeit felnevelnie, ahol- — egy 1988-as felmérés szerint — a megkérdezettek egyötöde egyetért a cigányság fizikai megsemmisítésével (ld. Világosság, 1989/11.), ahol a házfalakon nap mint nap szembetalálkozunk a halálunkat követelő feliratokkal, s ezeket kevesen igyekszenek eltüntetni. „Itt van az ország összes városai közül a legsűrűbben lakott fekete bőrű egyén. Tehát vigyék el a felét Pestre, a másik felével majd mi gazdálkodunk és boldogítani fogjuk.” A szomszéd megye fővárosában rendezhettek rombolással, gyerek- és asz- szonyveréssel egybekötött rasszista tüntetést a bőrfe- jűek úgy, hogy az ügyeletes rendőrtiszt még azt sem tartotta fontosnak, hogy a főnökeinek ezt jelentse. Három héttel később Miskolcon verték szét cigánycsaládok otthonait a kulturáltan szórakozó skinheadek. Bizonyára emlékeznek még a polgármester urak annak a putnoki cigányembernek az esetére, akit kegyetlenül összevertek, megrugdostak és kifosztottak a helyi rendőrök. Két másik putnoki rendőrt szintén romák súlyos bántalmazása miatt függesztett fel tavaly szeptemberben az álhumánus tévelygésbe esett megyei rendőrfőkapitány. Az aktív és nyugalmazott belügyesekből álló vagyonvédelmi kft. vezetője a Heti Hírnök hasábjain tréfásan megjegyzi, hogy „szívesen ennének az utolsó cigánynak a húsából egy kilót nyersen”. Az újságíró ezt tréfásan megjelenteti. a megyei ügyészség elutasítja, hogy vizsgálatot folytasson az ügyben. Láthatják tehát, hogy a megye cigány lakosságának — a bűnözés mértékének növekedésén túl, ami etnikai hovatartozásától függetlenül minden állampolgárt egyformán sújt — sajátos okai is vannak a nyugtalanságra, és a polgármester urak levele is e sajátos okok közé tartozik. Nem igaz, hogy B.-A.-Z. megye „a legfertőzöttebb a bűnözés szempontjából”, az ország lakosságának 7,5%-a, és a bűncselekmények mintegy 7%-a jut erre a megyére. Igaz viszont, hogy a rendőrség működésében súlyos hiányosságok vannak, és közérdek, hogy a rendőrség eredményesebben működjön. Nem igaz azonban, hogy bármilyen törvényi feltétel hiányozna ahhoz, hogy a bűnelkövetőket felderítsék és elítéljék. Igaz viszont, hogy a rendőrségnek megszűnt az a korábbi lehetősége, hogy bírói garanciák nélkül, bizonyítható bűncselekmény hiányában is, gyakorlatilag bárki ellen megtorló intézkedéseket foganatosítson. Önök álhumánus intézkedésekről és álhumánus törvényekről beszélnek, de nem jelölnek meg konkrétan egyetlen intézkedést, egyetlen törvényhelyet sem, nem hajlandók elárulni, hogy pontosan mire is gondolnak. Ezen mi nem csodálkozunk, aligha gondolhatnak másra, mint az ártatlanság vélelmének, a garanciális bíráskodásnak, a személyi szabadság és a személyiségi jogok védelmének, a védekezéshez való jognak és a diszkrimináció tilalmának normáit érvényesítő intézkedésekre. Lehet, hogy az Önök humanizmusát ezek a normák zavarják, de ebben az esetben az Önök humanizmusa nem az európai értelemben vett humanizmus. Mi igyekszünk pontosan meghatározni kifogásainkat. A rendőrségi törvény tervezetével kapcsolatban például mi azt kifogásoljuk, hogy a rendőrség által gyűjtött különleges adatok között felsorolják a „faji eredetre” vinatkozó adatokat is. De mit kifogásolnak Önök? Nem árulták el azt sem, hogy milyen „kérésüket támogassák” a képviselők a szociális juttatásokkal kapcsolatban. Önök bizonyára arra gondoltak, hogy a bűnözés növekedésének egyik köztudomású oka a szociális válság, hogy jelentősen meg kell emelni, illetve a szegényebb és többgyerekes családok javára differenciálni kell a családi pótlékot. Miután az önkormányzati törvény az önkormányzati testületet hatalmazza fel a szociális segélyek megítélésére, miután Önök tudják, hogy a szociális segély senkinek nem jár alanyi jogon, s a segély elutasítása ellen sehol fellebbezni nem lehet, továbbá azt is tudják, hogy az idei segélykeretek számos településen már az év közepére kimerültek, és sok helyen még a legrászorultab- baknak sem tudnak adni semmit, s hogy ebből kifolyólag szükségszerűen fellendül az úgynevezett „megélhetési bűnözés”, bizonyára azt kérik képviselőiktől, hogy a költségvetési törvény és a szociális ellátásról szóló törvény megalkotásakor — a bűnözési statisztikákra gondolva is — támogassák egy hatékonyabb és szélesebb szociálpolitikai rendszer kialakítását. Amennyiben erre gondoltak, akkor egyetértünk. Ha viszont arra gondoltak volna, amit nem teszünk fel Önökről, hogy a szociális juttatások megvonását kollektív büntetésként kellene alkalmazni a cigánylakossággal szemben, akkor azt kellene mondanunk, hogy Önök nem a jólétet és a közbiztonságot. hanem a nyomort és a közbizonytalanságot kívánják szolgálni, hogy Önök nem biztonságot, hanem gyűlölködést akarnak. Ez utóbbi lehetőséget — remélhetőleg — csak a rend kedvéért kellett megemlítenünk. Magyarországi Roma Parlament Horváth Aladár elnök Sajógalgóc Fotó: Dobos Klára
