Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-26 / 199. szám
1991. augusztus 26., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Lépésről lépésre... A kárpótlásról V. Ha árverésre került sor valaha - főként, ha földet árvereztek - bizony a volt tulajdonos szomorú szívvel nézte, miként kell megszabadulni utolsó reménységétől. Ma más kényszere van az árverésnek - a kárpótlás. Hogyan zajlik ez majd le, ki állapítja meg az árverés idejét, ki vehet azon részt, mennyi a kikiáltási ár, kit terhel a föld kimérésének költsége? Érről szól sorozatunk utolsó fejezete. 19. §. Az állam a szövetkezeti földek árverésével egyidőben, illetőleg az,t követően állami tulajdonú földeket is árverésre bocsát. Az így árverésre bocsátott termőföldek AK értékének el kell érni a szövetkezetek által árverésre bocsátott termőföldek AK értékének legalább 20 százalékát. 20. §. (1) A 15—19. fokban kijelölt termőföldek árverés útján kerülnek a kárpótlásra jogosultak részére értékesítésre. Ha ai volt tulajdonos földje, mint állami tulajdonú föld került a szövetkezet közös használatába, a szövetkezet a közös használatában lévő állami tulajdonú termőföldeket lis árverésre bocsáthatja. (2) Az árverés(ek) legkorábbi, illetve legkésőbbi időpontját a kárpótlás iránti kérelmek elbírálására tekintettel a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal állapítja meg. 21. §. (1) Az árverésen az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt, 22. §. (1) Az árverésen résztvevők az egy aranykoronának megfelelő forintértékre licitálnak. a kikiáltási ár 3000 forint/aranykoro- na. Ha e kikiáltási áron, vagy afelett nincs ajánlat, a kikiáltási ár folyamatosan, de legfeljebb 500 forint/ aranykorona értékig csökkenthető. (2) Az árverést a végrehajtási rendeletben meghatározott módon kell lefolytatni. Az árverés során elfogadott ajánlatok tevői — az ajánlatukban foglaltaknak megfelelően — gyakorolhatják vételi jogukat a szövetkezet e törvény 15—.18 §-ai- ban meghatározott termőföldjének .általuk kiválasztott részletére. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti megj 23. §. (1) A 22. §. (2) bekezdésében meghatározott vételi jogot az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdaságii hasznosítására és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésbő' öt éven belül nem vonja ki. a) akinek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában, vagy használatában van, b) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1-én és az árverésiidőpontjában is tagja, c) akinek 1991. június 1- jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. (2) Az árverést a szövetkezet székhelye szerinti illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal állam- igazgatási jogkörben eljáró tagja vezeti, s az árverés törvényes menetét közjegyző hitelesíti. PÉNZTÁRGÉPÉHEZ nincs szalagja, GYARTKER KFT. Szolnok, papírvágó részlege megoldja. Értékesítés termelői áron. Fax/tel.: 56/35-894. A RENAULT FESZTIVÁL megyei eseménye 1991. 08. 30-án kerül megrendezésre, a Vasas Művelődési Központban. Autókiállítás, tombola. SY-TA KFT. (2) Azt a vételi jog alapján szerzett termőföldet, amelynek tulajdonosa az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. (3) A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegenítéséből származó bevételnek a termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. 24. §. (1) Azt a 21. §-ban meghatározott kárpótlásra jogosultat, aki vállalja, hogy az adóhatóságnál az árveréstől számított 30 napon belül mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik, mező- gazdasági vállalkozási támogatásként — az árverésen vadó termőföld vásárlása céljából — igényt tarthat a 3. §. alapján megállapított kár mértékére és a 4. §. szerinti kárpótlás összege közötti kíi. lönbözetre. A kárpótlás és a támogatás együttes összege az 1 millió forintot nem haladhatja meg. (2) Ha az (1) bekezdésben említett támogatásban részesülő személy az előírt határidőben mezőgazdasági vállalkozóként nem jelentkezik be, vagy akiről az adóhatóság a termőföld vásárlásaié' számított öt éven belül megállapítja, hogy ténylegesen nem folytat mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, a támogatás hitellé alakul és azonnal esedékessé válik. (3) Arra a termőföldre, amelyet a kárpótolt az (1) bekezdésben említett támogatással szerez meg, az állam javára ötévi időtartamra jelzálogot és elidegenítési tilalmat .kell bejegyezni. Amennyiben e határidőn beliül a kárpótolt az adóhatóságnál a támogatás összegét befizeti, akikor az állam javára bejegyzett jelzálogot és elidegenítési tilalmat törölni kell. (4) A mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről — a jogosult kérelmére — az illetékes hivatal utalványt ad, amelyet az árverés során a kárpótlási jegygyei azonos módon lehet felhasználni. Az utalványból — a szövetkezet tulajdonában lévő árverésen történő megszerzése ellenében, a kárpótlásra jogosult által — felhasznált összeg erejéig a szövetkezet kárpótlási jegyet igényelhet a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivataltól. 25. § (1) A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésére köteles az árverésen eladó részére. (2) A megvásárolt termőföld kijelölésével, önálló ingatlanként történő kialakításával és ennek ingatlan- nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek a vásárlót terhelik, a tulajdon- szerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól. 26. §. A 15—18. §-ok alapján kijelölt, s a szövetkezet által árverésen értékesített termőföldek ellenértékeként megszerzett kárpótlási jegyeket a szövetkezet a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felhasználhatja, kivéve a használatában lévő, állami tulajdonú termőföldek értékesítése ellenében megszerzett kárpótlási jegyeket. 27. § (1) Az állami gazdaságnak a kezelésében lévő állami tulajdonú termőföldet kijelölése és árverezése tekintetében a 15—26. 8-okban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (2) Az állami gazdaságok által a 15. § (1) bekezdés alapján 'kijelölt termőföldön 'túlmenően árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldeik árverésén minden kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jeggyel részt vehet. Erre az árverésre a 22—23. és a 25. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni. 28. § Az állami tulajdonú termőföld ellenében az árverésen kapott kárpótlási jegyet a szövetkezet, illetőleg az állami gazdaság 30 napon belül köteles eljuttatni az illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz. Az 1949. június 8-át megelőző időben az állam által az állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges kárpótlására az e törvényben meghatározott elvek szerint külön törvény rendelkezései alapján kerül sor. < Vége) Ladónybcin nagy hagyománya van a jószágtartásnak. Fotó: Balogh I. „Műtrágyára már nem is gondolunk" Megyénkben a veszélyeztetett térségekben is végéhez közeledik ez a „rétestésztává” nyúlt aratás. A Takta- közben is „letették” már a kaszát, az egyéni gazdák maradtak a végére, de az ő kalászosaikat is learatták a bérkombájnok. Lélegzetvételnyi idő akad, hogy a térség sanyarú sorsú téeszei közül a tiszaladányr Magyar Rónában pár szót váltsak a főagronómussal, dr. Kerekes Bélával erről a furcsa aratásról, amely már sem nem közös, se nem vállalko. zós. — Költséges, de jó aratás vodt, bár az időjárás nem mindenben segített, — mondja a szakember. —Sokszor még éjszaka lis arattunk, de mindenki jött egy szóra. Az aratás háromhetes késéssel indulhatott, ennyit késett a vegetáció. Tizenöt esős nap egy aratási idény alatt már egy kicsit sok. Ezalatt 160 milliméter eső esett, de amiről szinte senki nem szólt itt a térségben, a zivatarok igen nagy szélviharral jártak, úgyhogy a termés 10 százaléka elpergett. Ezt főleg a búzánál tapasztaltuk. Sajnos, ez a ikárféleség a biztosítási szerződésünkben nem szerepel. De még így >s jó átlagtermés született a 417 hektár búzaterületen: hektáronként hat tonna. Az első szállítmányok minőségileg is jók voltak, hiszen 31-es sikérrel A—2-es lisztminőségben sikerült átadni a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gabonaforgalmi Vállalatnak — méghozzá szerződött áron. Százöt vagon sörárpánk Bőcsre, illetve Kőbányára került, ez is mehet exportra. Ami nagyon rossz lett, az az étkezési szárazborsó. Csak takarmánynak vadó, és ráadásul a 150 hektárból 30 teljesen betakaríthatatlanná vált. Az aratás végeztével már az új vetésre, a jövő évi termés megalapozására kell a munka és a pénz. Ilyenkor már javában trágyázni, talajt forgatni kell, de bizonytalan a jövő, ezért itt a Tak- taközben is igen óvatosaik a téeszek ezekkel a munkákkal. — Elláttuk a tagságot búzával, ocsúval, takarmánynyal, mert itt igen sok jószágtartó gazda van — mondja Kerekes Béla. — A gépek számára legalább üzemanyagot biztosítottunk, minden üzemanyagtartályunk tele van gázolajjal. De pár nap múlva csak azokon a területeken kezdjük meg a talajmunkát, az istállótrágyázást, amelyek a közösben maradnak. De műtrágyára már nem is gondolunk! Egyébként a szövetkezet vagyonának 50 százalékát nevesítettük a tagok között. A még álló növénykultúrák közül a 150 hektár cukorrépa jó termést ígér, de értékesítéséről baljós híreket kapunk. Ugyancsak ez vonatkozik az 50 hektár szőlőtermésére is. — A tokaji szőlőnk után sok külföldi érdeklődik, de én azt hiszem, a világ ízlése nem a nehéz borok felé irányul. A piac gyorsítása r miatt bizony már meg kellett volna választanunk egy képviselőt, aki ügyünket pártolná. A kialakult helyzeten nemcsak szomorkodunk, próbálkozunk is változtatni. Szeretnénk beüzemelni a volt uradalmi major régi szeszgyárát is Nagyhomdkoson, ahol borpárlatot és sűrítményt készítünk majd —-talán mondanom sem kell — nyugiati tőkével. Tapogatóznak, próbálkoznak tehát a régi szövetkezeti forma lebontásával, átalakításával itt, Tiiszaladány- ban is. Kimérték azon keveseknek a földet, akik maguk akarják művelni. Várják a kárpótlás gyakorlati megvalósulását, segítséget nyújtanak a lebonyolításban. Közben támogatna kell a jelenlegi tagságot is, mert igen nagy hagyománya van itt a „maszek” jószágtartásnak is. Nem irigylésre méltó helyzet ez sem a kiutat kereső vezetésnek, sem a bizonytalanságban élő családoknak. (bekecsi) Építőanyag forgalmazására üzlethelyiséggel rendelkező partnereket keresünk Információ: 66/26-211 telefonon, Benedek Zoltánnétól. Túlzott személyiségvédelem Franciaországban számos embert a megvakulás veszélye fenyeget, mert az orvosak adatvédelmi okokból nem segíthetnek rajtük. Ezek a személyeik veleszületett fiatalkori zöldhályogban szenvednek, a betegség egy olyan formájában, amely csak akikor érzékelhető és okoz panaszokat, amikor már súlyosan lkárosította a szemidegeket. Időben megkezdett gyógyszeres kezelés* vagy műtéti beavatko- zás viszont segíthet rajtuk. Erre nyílt most lehetősége számos olyan glaúkomásnak, akiknek még sejtelmük sincs betegségükről. A mániás-depressziós megbetegedések öröklődési vonalának széles körben végzett vizsgálata során feltűnt a kutatóiknak, hogy ez a pszichózis gyakran glaükomával együtt fordul elő. Különösen sok ilyen beteget találtak az ország északi részén. Fáradtságos aprómunkával sikerült a glauikama öröklődési vonalát egészen 1495-ig visz- szafelé követni, egy házaspárig, akik akkoriban haltak meg ezen a vidéken. Nem kevesebb, mint 30 000 utódjukat azonosították és a Franciaországban nyilvántartott fiatalkori glaukomá- soknak több mint fele ebbe a rokonsági körbe tartozik. A kutatók egész sor embert ismernék, akik betegségükről mit sem tudva élnek, és akiket a megvakulás veszélye fenyeget. A személyiség törvényben rögzített védelme ugyanis megtiltja nékik, hogy ezeknek az embereknek a nevét továbbadják az orvosoknak, akik így megfelelő időben elkezdett kezeléssel segíteni tudnának rajtuk. Ez a helyzet — érthető módon — egész Franciaországban nagy vihart kavart és viták sorát váltotta ki. Hogyan tovább ga Taktaközben?
