Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-24 / 198. szám
1991. augusztus 24., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Az ózdi polgármester esete a demokráciával Nem engem jelentettek fel, hanem az önkormányzatot Nem annyira közhely, mint inkább alapigazság: az ózdi közéletben mindig történik valami. Most például a polgármester, Seffer Ferenc ellen hozott bírósági végzés vet kisebb hullámokat. A „kohászváros” (mennyire nem örülnek most ennek a jelzőnek a település lakói . . .) első emberét ugyanis magánvádlók bíróság elé állították, ahol őt rágalmazás vétsége miatt elmarasztalták. Az ügyben a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság hozta meg végzését. A polgármestert 21 ezer forint, míg társát, a képviselő-testület tagját, Agyagási Sándort 6 ezer forint pénzbüntetésre ítélték rágalmazás vétsége miatt. Az említett uraknak azonban pillanatnyilag még nem kell a zsebükbe nyúlniuk. A bíróság ugyanis a pénzbüntetés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. — Hosszú éveken keresztül küzdöttem a demokráciáért — mondja Seffer Ferenc. — Következetesen szembehelyezkedtem a hatalommal, amiért gyakran megtiportak, számos hátrányt voltam kénytelen elviselni. A kohászatból, ahol pedig több évtizedet dolgoztam, úgy löktek nyugdíjba, a tanácsülésről pedig kiutasítottak. Ez a paradoxon: éppen az általam úgy óhajtott demokrácia tette lehetővé, hogy egy pitiáner dolog miatt a bíróság elé citáljanak és ott ítéletet hozzanak ellenem. Melyik párt, vagy tanácsi vezetővel történhetett volna ez meg a hatalomváltás előtt? Nehéz szívvel és szomorú lélekkel álltam a számomra értet- lennek tűnő bíróság előtt. Soha ilyesmi még nem történt meg velem, pedig egyet, s mást már átvészeltem az életemben. Megtehettem volna, hogy akadékoskodom, tanúk seregét állíthattam volna föl magam mögött. Most pedig fellebbezhetnék, de nem teszem, mert az időm drága. Minden percemet az ózdi gondok megoldására kívánom fordítani, s nem ilyen piszlicsáré kakaskodások megoldására. Egyet viszont kijelenthetek. Tanultam az ügyből, ám úgy érzem. a város érdekében cselekedtem, egy testületi határozat végrehajtásáért. Ha megismétlődne az eset, ugyanezt mondanám a ma- gánvádlónak, csak finomabban. * Az újhelyi bíróság végzése július 3-án született meg. Az indoklás szerint Ivák László magánvállalkozó 1991. március 29-én az ózdi Domus Áruház melletti területen egy pavilon építését kezdte meg. A munkához szabályos engedéllyel rendelkezett, amelyet még az ózdi tanács vb. városrendezési és kommunális osztálya állított ki számára. Az építkezés megkezdése után — olvasható a végzésben — a helyszínen megjelent Seffer Ferenc és Agyagási Sándor. A polgármester megtiltotta az építkezés folytatását. A magánvállalkozó ellentmondott, s az érvényes engedélyre hivatkozott. Szó szót követett, egyre hevesebb vita bontakozott ki, mintegy húsz—harminc fős csoport előtt. A polgár- mester elveszítette higgadtságát, s többek között kijelentette, hogy az építési engedélyt kiadó osztályvezető tevékenysége csak a szicíliai maffiával mérhető össze. Ezen kívül félreérthetetlen célzást tett arra, hogy az engedélyt korrupcióval szerezte meg a magánvállalkozó. A hallgatóság örömére, vagy bánatára kijelentette, hogy „az aljas Kisgergely betegszabadságon volt, amikor az engedélyt kiadta”. A bírósági végzés idézi Agyagási Sándort is. Ö a következőket mondta: „Nem csodálkozom azon, hogy honnan van Kisgergelynek a családi háza, nyugati gépkocsija. Jól összelopta magát a műszaki osztályon.” Nos, a pavilon a Domus melletti területen azóta áll. bár az árusítást még nem kezdték meg benne. * A bírósági végzésen kívül az asztalomon fekszik még egy másik határozat is. Ezt a városrendezési és kommunális osztály volt vezetője, Kisgergely László írta alá. A papírban foglaltak szerint a hatóság ifjú Héthy Ferenc és ifjú Ivák László ózdi lakosok kérelmének helyt ad és a már említett területen 30 négyzetméternyi közterület használatát engedélyezi. Az engedély — figyeljenek olvasóink a dátumra! — 1991. április 1-től a visszavonásig, de minimum 5 évig érvényes. — A két magánvállalkozó tehát az engedélyezettnél hamarabb látott hozzá az építkezéshez — mondja Seffer Ferenc. — Arra a területre a képviselő-testület határozata szerint a városrendezési osztály már nem adhatott volna ki közterülethasználati engedélyt. Valóban felforrt a vérem, amikor megláttam, hogy ki játszották a testületet és csalárdul becsapták az ózdiakat. Én a város polgárainak érdekében emeltem fel a szavamat, s ma sem szégyellem, amit ott kimondtam. Ez a határozat megkerülésemmel, s nem egészen tiszta körülmények között született meg. Megtehettem volna, hogy elfordítom a fejem, vagy úgy teszek, mintha semmit sem láttam volna. Ám kérdem én akkor, valóban polgármester lettem volna, vagy csak egy hivatalnok? A helyszínen ami a szívemet nyomta, kijött a számon. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy aki megmondja az igazat, pórul jár. Lenyakazzák, börtönbe zárják, vagy lehetetlenné teszik. Való igaz, hogy állítólag polgármesterhez méltatlanul nyilatkoztam. Azt mondtam el, amit a város tartott a városrendezési osztály munkájáról. Ismétlem, fellebbezésnek helye lett volna, de nem tettem, mert Ózd pillanatnyi helyzete arra késztet, hogy a várossal, s ne magánügyeimmel foglalkozzam. — Ellenfelei most nyilván lemondását követelik. Érvelésük meggyőző lehet, ne maradjon a bársonyszékben az, akit jogerősen elítélt egy bíróság. — Most sem áll szándékomban senkit sem megsérteni. Am szeretném, ha jó- néhányan végre megértenék, és tudomásul vennék, hogy engem megválasztottak erre a posztra. Az első demokratikus választáson a képviselőtestület tagja lettem. Utána ez a testület szintén rám szavazott, én lettem a polgármester. Több szűrőn mentem tehát át, mielőtt ebbe a székbe jutottam. Az ember tudja a kötelességét. Tény és való, hogy a polgármesteri székből fel is lehet állni. Ha gyorshajtásért ítélnek el Magyarországon, ha garázdaságért vonnak felelősségre, mert részegen óbégattam, vagy összetörtem valamit, ha valóban bűncselekményt követnék el, én tudnám a kötelességem. De mindaddig, amíg a testület határozott álláspontját képviselem, akkor — már bocsásson meg nekem a világ — nem engem jelentettek föl, hanem az ózdi önkormányzatot. Azt pedig nem lehet leváltani. Udvardy József Védmíívek a víz ellen Az ár- és belvizek, szinte évről-évre jelentős károkat ökoznak megyénkben. Hosz- szú évek következetes munkájával sikerült a kártételéket mérsékelni, mind kisebb területre szorítani az Bszak-imagy ar országi Vízügyi Igazgatóság szakembereinek tervszerű munkásságával. Ezt a munkát folytatják az idén is — noha jóval kevesebb összegből, mint amennyit kívánatosnak tartanának. A csökkent lehetőségek rangsorolásra kényszeirítet- ték az illetékeseket. így aztán a rendelkezésre álló Pénzből most annak a körtöltésnek építését végzik, amely az 1990-es árvíz során a legnagyobb kárt szenvedett Her.nádszentandrás községet védi meg a Hennád Esetleges újabb áradásától. A már korábban elkészült védiművekkel együtt rmiut- egy Ii2 kilométer gát védi majd az ebben a térségiben 'övő településeket. Erre a célra összesen 90 millió forintot költenek. Védekezni kell a belvizek ellen is. Ezek a Tisza, de más folyók mentén is jelentős mezőgazdasági területeket károsítanak. A bodrogközi részen, az egyik legjobban érintett belvízká- tüs területen a tiszakarádi őrszemi szivattyútelepen most szerelik a szükséges gépéket és elektromos berendezéséket. Ugyancsak ennek a területnek belvízmentesítését szolgálja a törökéri főcsatorna torkolatának korszerűsítése, amely megköny- nyíti a veszélyeztetett területek víztelenítését. Erre a célra mintegy 5 millió forintot költnek. A Tisza- mentén a belvízvédelemre pedig Tiszák eszin létesítenék új szivattyútelepet. Ezzel mintegy 13 ezer hektárnyi területet tudnak majd belvíztől mentesíteni. Az idén a mélyépítéssel készülnek el, jövőre pedig a gépeket, elektromos berendezéseket szerelik. Vigyázat autósok — tyúkok! Egy kisforgalmú faluban élő német gazdának meggyűlt a baja az autósokkal, amikor egy nagy építkezés miatt útelterelés következtében a száguldó autók rendre gázolták el az eddig szabad mozgáshoz és úton való békés átjáráshoz szokott tyúkokat. Az ügyes gazda/ nem esett kétségbe, hanem jól feltalálta magát, amikor az útszegélyen „Tyúkátjárás” szövegű, baromfit ábrázoló figyelmeztető táblát helyezett el. Azóta a tyúkok ismét zavartalanul kelnek ét a szemközti rétre, s a figyelmeztetést komolyam vevő1 német autósok a „veszélyes zónában” lelassítva nem gázolják el a békés nyugalommal átkelő jószágokat. Tankok járása || Szó szerint igaz: az egész világot ,' aggodalommal töltötték el az elmúlt napok szovjetunióbeli eseményei. || Mint ismeretes egy kis csoport katonai ' puccsal átvette a hatalmat, hogy felI H iépjen Mihail Gorbacsov és az általa j képviselt demokratizálódás ellen. Éi Moszkvában harckocsik álltak fel egy- H mással szemben, barikádok épültek, ' Borisz Jelcin sztrájkra, engedetlenségre, tüntetésre szólította fel az embereket a hatalmat megszerzők ellen, a 1 puccsisták viszont kijárási tilalmat, 1| rendkívüli állapotot hirdettek. A pol- Ü gárháborús veszély élő valósággá vált, P bármely pillanatban elszabadulhatott 1 a pokol. Beláthatatlan következmé- i nyekkel nem csupán a Szovjetunió Í népeire, hanem a közvetlen szomszédos országokéra és a távolibbakéra is. 8 A moszkvaiak és más városok lakói 1 viszont az elmúlt néhány évben, a Gorbacsov elindította szabadabb lég- É körben sokmindent megtanultak. Mindenekelőtt azt, hogy nem kell engedelmeskedni a hatalmaskodóknak, a f| diktátoroknak. Nem vették figyelembe || a kijárási tilalmat, ellene szegültek a |j puccsot szervezők utasításainak, tűn- p tettek, agitáltak a jó ügy mellett, a tan- 1 kok elé álltak, sőt feküdtek, ember- |§ gyűrűvel védték a középületeket. Isme- ff retes, hogy mindannyiunk nagy örö- 1| mére a hatalmat hirtelen megszer- §| zők feladták, ismét Gorbacsov irányít, I szabad az út a demokratizálódás fe- § lé. Göröngyös, nehéz út. Melyen tankok is járnak. Korábban befelé, rövid $ idő elteltével pedig kifelé haladva, || elhagyva az utcákat. Bízzunk benne: || nem is térnek már vissza. Képeink az elmúlt néhány nap egy- §| egy pillanatát, drámáját rögzítik. Harckocsik a Kalinyin sugárúton, a puccs idején Egy orosz tüntető azzal a zászlóval, amelyből kivágták a sarló-kalapácsot. Az orosz parlament épületét ezrek védEduard Sevardnadze, volt külügyminiszter csatlakozik a tüntetők ezreihez Péntek reggeli tévé-felvételünk: a tankok elvonulnak. Mir. Béke. Reménykedjünk, hogy ténvlea ar. Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke köszönti a hatalomátvétel ellen tüntetőket.
