Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-02 / 180. szám

1991. augusztus 2., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Országgyűlési képviselőválasztás a II« számú választókerületben Helyi szerveződésekre van szükség Bordás István Bordáé István a Fidesz képviselőjelöltje a választó­kerületiben. Magáról nyilat­kozva mondja: — „Miskolcon születtem, de féléves koromtól már Sárospatakon laktunk. 1986- tól pedig Bodrogkisíaludon. Életem eddigi 26 évét nagy­részben még a kommunista rendszerben éltem le. Nem érdem, csupán szerencse, hogy szenvedője és nem alakítója voltam a Kádár- rezsimnek. Eszmélésem már egy olyan korra esett, amelyben annál valamivel többet lehetett látni a vi­lágból, mint amit a „fel­sőbb” akarat meghatáro­zott. Szüleim paraszti szárma­zásúak. Tőlünk olyan érté­keket kaptam, amelyek most is az erő forrásai éle­tem nehéz pillanataiban Sárospatakon, a Rákóczi Gimnáziumban érettségiz­tem, a Comenius Tanítókép­ző Főiskolán diplomáztam 1987-ben. Népművelőként kezdtem szakmai pályafutásomat Bodrogkeresztúrban a Falu­ház vezetésével bíztak meg. Az itteni közművelődési te­vékenység ismertetett meg a falusi emberek minden­napi gondjaival. Ettől kezd­ve foglalkozom a helyi kö­zösségek építésének lehető­ségeivel. Katonai szolgálatom tel­jesítése után a Sárospataki Képtár muzeológusává let­tem, híven művelődéstörté­neti érdeklődésemhez. Ek­kor szereztem második, tör­ténelem szakos diplomámat. Ez időtől vállaltam aktí­vabb szerepet a népfőiskolái mozgalomban. Jelenleg a Sárospataki Népfőiskolái Egyesület titkára vagyok Rövid szakmai pályafutá­som alatt egyre inkább meggyőződésemmé vált, hogy a magyar társadalom jelenlegi problémáit lehe­tetlen megoldani az embe­rek helyi szerveződése, a demokrácia lakóhelyi körei­nek kialakítása nélkül. Az önmagáért gondolkodni és cselekedni képes kis társa­dalmi csoportok az élet min­den területét be kell, hogy hálózzák, a gazdaságtól a sportig, a' közösség dolgai­ról maguk a szerveződéseit döntsenek, az állam felada­ta csupán a törvényi kere­tek meghatározása. Hiszem mindezt azért, mert hazánk demokratikus hagyományai és a nyugat­európai működő demokrá­ciák erre adnak példát. E társadalmi szerveződési fo­lyamat azonban csak helyi erőből jöhet létre. Nem len­ne értelme annak, hogy va­lamiféle kényszer hozza magával. Mi magunk kell, hogy felépítsük azt a jövőt, amely után mindannyian vágyunk. A feleségem tanítónő. Most a választási kampány ideje alatt született meg, július 24-én első gyerme­künk, aki leány. Ne hara­gudjon, már rohannom kell! Most viszem őket haza a kórházból.” Bizony, itt több a panaszos Dr. Boros László — Tokajban születtem 1937-ben. Édesapám gépla­katos-vasesztergályos kis­iparos volt, aki megbízható, precíz munkájával megala­pozta a városban és környé­kén a család jó hírnevét. Szüleim szigorúan, vallásos s-ellemben, tisztességre és becsületre neveltek. Szülő­városomban tanultam, majd Debrecenben szereztem tör­ténelem—földrajz szakos kö­zépiskolai tanári oklevelet. Sportoltam, versenyszerűen is. Visszajöttem szülőváro­somba, ahol a gimnázium­ban tanítottam 1.975-ig. Közben, öt éven keresztül megyei középiskolai szakfel­ügyelői tisztet is betöltöt­tem. — Milyennek látja a tér­séget? — Egyetemista koromban bekapcsolódtam a Zemplé­ni-hegység természetföldraj­zi kutatásába. Később a hegyaljai szőlőkultúra és a népesség földrajzi elemzé­se felé fordult a figyelmem Munkám során megismer­kedtem a szőlő- és földmű­velő emberekkel, akik a bizalmukba fogadtaik. El­mondták mindennapi életük örömeit, gondjait, bajait Bizony, itt több a pana­szos, mint az optimista, az elégedett szó. A fiatalok a jobb megélhetés reményé­ben a városokba menekül­tek, az öregek maradtak csak a kis falvakban. Fele­ségem Mester Judit, aki középiskolai tanár, gyakran elkísért kirándulásaimra. Neki is köszönhetem, hogy több mint ötven dolgoza­tom jelent meg az elmúlt 20 év alatt. A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­lára kerültem 1975-ben. Előbb adjunktusi, majd fő­iskolai docensi beosztásban dolgoztam. Doktori disszer­tációmat A tokaji Nagy­hegy lösztakarójának pusz­tulása címmel készítettem el. Több földrajzi társaság­nak, többek között a Nem­zetközi Földrajzi Unió Ma­gyar Nemzeti Tagozatának vagyok a tagja. Tokajban tanácstag vol­tam 1972 és 199Q között. Az­tán ismét megtisztelt bizal­mával a város népe: önkor­mányzati taggá választot­ták. Másfél évtizedig dol­goztam a Hazafias Népfront városi elnökségében is a jobb sorsra érdemes hegy­aljai kisváros fejlesztése ér­dekében. *— Milyen élményeket sze­rez napjainkban? — a Taktaközben, Hegy- alján, a Bodrogközben gyakran találkozom egykori tanítványaimmal. A diák­évek felidézése után mindig szóba kerülnék a térség problémái: a lakosság szá­mának csökkenése, az el­öregedés, a rossz kiskeres­kedelmi ellátás, a kevés munkahely, az alacsony bé­rek, a szőlőtermelők 'kiszol­gáltatottsága, a mezőgazda- sági termékek kedvezőtlen tárolási és értékesítési lehe­tőségei, a megszüntetett kis­vasút ... Tokajban lakom. A kép­viselői választáson tokaji, bodrogikeresztúri, tiszaladá- nyi, csobaji barátaim, isme­rőseim invitálására indulok el. A képviselő legyen a választók füle, szája! Dr. Egeli Zsolt „Dr. Egeli Zsolt vagyok, 37 éves, foglalkozásain: gaz­dasági bíró. Jogi ddktarátu- somat Szegeden szereztem, 1979-foen. Az egyetem után mezőgazdasági tsz-ékben dol­goztam, majd Nyíregyházán, a megyei tanácson. 1984-ben tettem ügyvédi szakvizsgát. Mégsem folytattam ügyvédi gyakorlatot, egyszerűen azért, mert a gazdasági kérdések érdekeltek. Megfordultam válságos helyzétű tsz-eklben, így közvetlen tapasztalaito­kat szereztem a válságme­nedzselésről. Körülményeim úgy hozták, hogy ldhetőséget kaptam: legyék gazdasági bíró a miskolci bíróságon. Dönte­nem kellett, a nagy jövede­lem, vagy a ftvátás a von­zóbb — ez utóbbira szavaz­tam. Féléves titkári munka után, 1987 májusától gazda­sági bíró ,vagyok, tavaly má­justól a megyei bíróságon töltöm be ezt a tisztet. Fel- számolási ügyökkel, sajátos gazdasági pereikkel foglalko­zom. A 11-es országgyűlési képviselői körzet elnyerésé­ért. fblyó küzdelem miatt felmentettek tisztemből. Hogy miért szeretnék kép­viselő lennii? Ismerem és szeretem ezt a vidéket. Egye­temi tanulmányaim idején ugyan elszakadtam tőle, de ma is Szerencsen élék. Bí­róiként politikai tevékenysé­get nem folytathattam, de megérett bennem a gondolat, hogy nem hallgathatok to­vábbi az én ,felelősségem is, hogy mi történik e tájon. Törekvésemben az SZDSZ támogat, független jelöltként indulok. Nagyon tetszik a párt válságkezelési program­ja, Hegyiálja alkalmas len­ne a kipróbálására. A 11-es körzetben kemé­nyen dolgozó, szorgalmas emberek élnek. Napi 10—12 órás munkával, ön'kizsáfcmá- nyoló módon küzdenek. Ügy látom, nem többet kell dol­gozniuk, hanem másként: a Dí? cgaadaság körülményei között, . ahhoz alkalmazkod­va. Ha képviselő leszek, azt a sok teendő miatt csak főál­lásban vállalhatom. Nagy előnyöm, hogy Szerencsen el ele, választóim ‘bármikor elérhetnek, szembe kell néz­nem velük egv-egy szavazás, sikertelen próbálkozás után. — ha bejutok a parlament­be. Ügy vélem, a képviselő feladata nem az egyénieske- dés, hanem, hogy meghallja körzetében a gondokat, be­széljen a T. Házban róluk. Legyen a választók füle, és ha beszélni kell, a. szája. Tevékenysége egyrészt abban merüljön ki, hogy kezdemé­nyezzen és részt vegyen jó törvények megalikdtásában, másrészt, hogy helyben hoz­za össze azokat az embere­ket, alkik közösen lehetnek sikeresek. Tehát, hogy min­den megmozdülásávail és pél­damutatásával segítse a he­lyi kezdeményezéseket, mert siker — ha nehezen is, de — csak ezektől várható. Rö­vid távú eredményeink így sem lesznek, sok kemény pi­rulát le kell még nyelnünk a kilábalásig. Vissza kell ál­lítani a muroka becsületét. Mint említettem, egy sze­rencsi lakótelepen élek, nős vagyok, két gyermekem van.” Taktakenézen tanultam meg gazdálkodni Ipacs Ferenc „Taktakenézen születtem, 1950-ben. Édesapám, aki ko­vács volt, az LKM-iben dol­gozott, édesanyám varrással foglalkozott. 1961-ben Mis­kolcra költöztünk. Mit adott a szülőföld ne­kem? A tanulás és a tudás kezdeti örömeit, a gyerek­kori barátoikat, a természet, a határ, a víz, az erdő, az állatoik szeretetét. Ezen fe­lül kaptam még egy nagy és szép ajándékot: megtanul­tam gazdálkodni! Az ak­kori termelési viszonyok kö­zött az, hogy valaki föld­műves, nemcsak munkát, ha­nem életformát is jelentett. Ez pedig olyan gazdálkodási jegyeket, mutatókat viselt magán, amelyek évszázadok tapasztalatai alapján szület­tek. Nagyapámtól, aki jó gazda volt, sókat lőhetett ta­nulni. Mostanában gyakran mondom, látva a jelenlegi gazdálkodási nehézségeket: én már 11 évesen elvégez­tem az egyetemét. Az általános iskola után Miskolcon, a Bláthy Ottó V.illaimosenergia-iipari Tech­nikum tanulója lettem, majd Budapesten, a Kandó Kál­mán Vüllaimosipari Műszaki Főiskolán tanultaim tovább. Tanulmányaim befejezését követően a Diósgyőri Gép­gyáriban dolgoztam. Ekkor a vállalat a magas szintű mű- szai kultúra hasznosítója­ként, továbbad ója ként mű­ködött. Az NSZK-iból fejlett műsZalki kultúrát importál­tunk, minta-vezérl »szekré­nyek kísérleti felhasználói voltunk, és tanulmányubalkon ismertük meg a legkorsze­rűbb technikát. Másik állásom — terve­zőként — a BÁÉV-inél volt. Ezen a munkahelyen értem el a tervezői munkaterület csúcsára. Gyakorlati terüle­ten két évig dolgoztam a Hejőosalbái Cementgyárban, mint a viliamosüzem üzem­mérnöke. Ezen a területen modern, európai szintű üze­meltetési és karbantartási rendszerekkel foglalkoztam. Dolgoztaim meg a külkeres­kedelemben és nemzetközi kooperációs munkán is. Egy ideig a Diósgyőri Gép­gyár importcsoport j ána'k a vezetője voltam, ttt a gyár által készített gépekhez hoz­tunk be alkatrészeket az európai országokból. Mun­kám során lehetőségem volt megismerni a hazai külke­reskedelem rendszerét, jó és rossz oldalait egyaránt. Mi­vel ismerem a külkereske­delem működési mechaniz­musát, mivel németül is be­szélek egy kicsit, felajánlom ilyen értelemben is segítsé­gemet a választópolgárok­nak. Importáru beszerzésé­hez, mezőgazdasági termé­kek export útján történő ér­tékesítéséhez ... Családi állapotomról: nős vagyok, feleségem Baskó la­kosa volt házasságkötésün­ket megelőzően. Egy öt-, egy kétéves és egy 13 éves kis­lányom van. Családi vagyo­nunk Miskolcon, az Avason egy OTP-öröklakás és egy T.rabarit. személygépkocsi. Hobbim a politika, az autó, a -sport. Közelebbről a fut­ball és a műkorcsolya.” akkumulátorok, SZÁRAZELEMEK, TARGONCATELEPEK, felújított SKODA, LIAZ, TATRA, AVIA tehergépkocsi alkatrészek kedvező árakon, garanciával megvásárolhatók a Szabadságharcos Mgtsz, Ernőd AKKU- ÉS KONSZIGNÁCIÓS RAKTÁRAIBAN. TELEFON: 46 92-248, 92-174 TELEX: 62-780. HEJÖCSABAI CEMENT- ÉS MÉSZIPARI RT. Figyelem! A HCM Rt. felhívja T. Vásárlói figyelmét, hogy az építési darabos mész kiadása 1991. AUGUSZTUS 5-TÖL 8-IG karbantartási munkák miatt szünetei. 1991. augusztus 9-től folyamatosan, a kiadási rend szerint szolgáljuk ki vevőinket. ÉRDEKLŐDNI: HCM Rt. kereskedelmi osztály. TELEFON: 68-936 ÍZI a ■ “i" 4" 11 I LrfT «*—1v ■ I J^v I «4» I ^ «4» (TI \ DemuiaxjuK d j©ioixgk©i vi*J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents