Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

1991. augusztus 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Budapest—Magyarország Világkiállítás (Folytatás az 1. oldalról) lettel szolgál. A több hely­színes rendezés lehetőségét ugyan ez sem tartalmazza, de ebben a megújulási fo­lyamatban nem tartom ki­zártnak, hogy kísérletképpen engedélyezzék egy ilyen rendhagyó kiállítás bejegy­zését. A SIKER KULCSA A MEGVALÖSlTIIATÖSÁG Fegyverneky Sándort, a programiroda igazgatóját az új világkiállítási koncep­ció lényegéről kérdeztük. — Mi változott Bécs visz- szalépésével? — Az eredeti „Hidak a jö­vőbe” szlogen sok tekintet­ben aktualitását vesztette. Az új filozófia a „Kultúrák találkozása” jegyében szü­letett meg. Másik lényeges változás, hogy Budapest im­már nem Béccsel, hanem Magyarországgal együtt sze­retné megrendezni a világ­kiállítást. — Az új szlogen milyen koncepcióbeli váltást jelent? — Szeretnénk világmére­tű marketingmunkával fel­térképezni a kiállítói akara­tot, amely aztán a meghívói szándékkal találkozhat — reményeink szerint valahol félúton. „Kultúrák találko­zása” — hirdeti a szlogen. Annyit már tudunk, hogy e találkozás médiumai min­denképpen részt vesznek a kiállításon: a televízió, a rá­dió, az írott sajtó, egyéb hír­közlési eszközök. Azon kí­vül: nem csak a kultúra juthat el az emberhez, kü­lönféle csatornákon, de az ember is a különböző kultú­rákhoz. — Vannak-e már elképze­léseik az esetlegesen hiva­talos vidéki helyszínek beil­lesztésére a koncepcióba? — Sok függ attól, hogy az egyes régiók, települések, városok milyen javaslatok­kal állnak elő. A program újszerűségét, vonzóerejét il­letően az egyik leggyakrab­ban emlegetett példa a mis­kolci ásvány- és drágakő­kiállítás. Tokaj-vidéki ötlet a bor-világkiállítás, de ennek a megrendezésébe beszáll­hatnának más vidéki hely­színek is. Mezőkövesd, mint folklórcentrum várná az ér­deklődőket. — Származik-e más jó öt­let az ország keleti feléből? — A borsodi régió vodt ,az egyik legelső, amely szinte kész koncepcióval állt ©lő az egyes programokkal kapcso­latban. Szabolcs elsősorban az idegenforgalmi látniva­lók vonzerejére számít, ugyanakkor a nagy zenei hagyományokkal rendelkező Nyírbátor is alkalmas talál­kozóhelye lehetne a zene­kultúráknak. Debrecenben járva azt tapasztaltam, hogy ott az ötleték még csak embrionális állapotban lé­teznek, nem kidolgozottak, viszont az infrastrukturális fejlesztések megvalósítására már kiforrott koncepció áll rendelkezésre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy minden elgondolást a megvalósítás lehetősége minősít. Lévén, hogy központi költségvetési keret gyakorlatilag nincs a vidéki programok megvaló­sítására, bármilyen jó az öt­let, sok függ attól, hogyan reagálnak rá a potenciális kiállítók. Amennyiben nagy az érdeklődés és az ötlet esetleg a rendező vidék sa­ját forrásaiból is megvalósít­ható. úgy nagyobb az esé­lye a sikerre. Sinka Zoltán Március végéig Minden tsz-nek át kell alakulnia Budapest (ISB). Jövő áp­rilisban már egyetlen régi típusú termelőszövetkezet sem lesz hazánkban: az át­alakulási törvénytervezet szerint ugyanis 1992. márci­us 31-ig minden mezőgazda­sági szövetkezetnek át kell alakulnia, s a tagok ezután tulajdonosai lesznek a gaz­daságok teljes vagyonának. Éppen ezért ezekben a hó­napokban egyetlen tag se vásároljon földet a saját ter­melőszövetkezetétől, mert az átalakuláskor minden tulaj­S¥~TA KFT Miskolc, Győri kapu 32. Telefon: 84-633. Eladó: 1 db új Renault CLIO 1,1 szgk. Extrák: 5 ajtó, 5 seb. fokozat, hátsó ablaktörlő. Ära: 1 026 000 Ft helyett 940 000 Ft. Egyszeri lehetőség, csak most! Renault Clio: Az év autója 1991! donhoz ingyen jutnak hozzá. Kivéve természetesen .azokat a hektárokat, amelyeket a kárpótlandók számára külö­nítenek el. A termelőszövet­kezetek jövőjét meghatározó egységes szövetkezeti, illetve átmeneti törvénytervezetről Mikó Zoltánt, a Földműve­lésügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettesét kér­deztük. Az átalakulási törvényter­vezet egyik legfontosabb té­tele szerint a szövetkezetek nem gazdasági társaságokká alakulnak át, hanem magán­tagi tulajdonba kerülnek. S mindennek azért kell meg­történnie március 31-ig, mert eddig az időpontig már min­denütt befejeződnek a zár­számadások. Ekkor lesz tehát alkalom arra, hogy a szövet­kezetek módosítsák az alap­szabályukat, s hogy eldönt­sék, kinek mekkora vayon- rész jut a „közösből". Figye­lembe véve természetesen azt is, hogy a szövetkezetek jelenlegi vagyonát nem csak a ma is dolgozó tagok hal­mozták fel. Felvetődhet a kérdés, mi­ért kell a teljes vagyont pri­vatizálni, s miért nem hagy­ják meg annak egy bizonyos hányadát osztatlan vagyon­ként. Mindenesetre a tör­vénytervezet — s ezen ke­resztül a kormány — a tel ­KERESKEDŐK, VISZONTELADOK, FIGYELEM! Meglátja a különbséget! _ / Extra minőségű h olland, német W olcsó ruházat nyugati meghatározó cégektől! Minőségek: VUF, ORL, HON, NRL, (csak nálunk) kedvezményekkel együtt A LEGJOBB ÁR! NIVOKER KERESKEDŐ HÁZ Eredeti NATO katonai ruházat, szaktanácsadás. Nagykereskedelmi raktárak: az On környezetében. Miskolc, Martin-telep, Latinka S. u. 7. Tel: 46/80-042 Debrecen, Tengerész u. 1/a Tel.:52/19-622 Salgótarján, Bem u. 2. Tel: 32/10-272 Kaposvár (központi raktár) Dombóvári u. 1. Tel: 82/19-687 Bennünk nem fog csalódni! jes szövetkezeti vagyon ma­gántulajdonba adását tűzi ki célul, s nem ért egyet .azzal, hogy egy bizonyos hányad osztatlan, tehát gazdátlan vagyonként működjön to-, vább. Indokolják ezt .azzal; hogy majd a 100 százalékos nevesítés után végre kiala­kul az az egyszeri helyzet, amelyben szabadon eldönt­hetik a tulajdonosok azt, mit is csináljanak ,a vagyonré­szükkel. Dönthetnek ugyanis a szövetkezés illetve a ma­gángazdálkodás mellett, sőt a vagyonnevesítés után képez­hetnek közös, osztatlan va­gyont |is azzal, hogy lemon­danak a rájuk eső rész egy hányadáról. A lényeg az, hogy az elmúlt évtizedek szervetlen fejlődését megsza­kítva most egy szabad tulaj­donosi döntés alapján ala­kuljanak ki a valódi szövet­kezetek. Vannak azonban olyan elkézelések is, amelyek egy bizonyos nagyságú osz­tatlan vagyon megmaradását tartaná helyesnek, érvelnek emellett azzal, hogy a nyu­gat-európai szövetkezetek is rendelkeznek közös tulajdon­nal, ám nem veszik figye­lembe, hogy ott ez szerves fejlődés alapján jött létre, s nem pedig sok esetben kényszerrel, mint nálunk — hangzik Mikó Zoltán kriti­kája ezzel kapcsolatban. A tervezet logikája szerint ugyanis a tulajdonosnak pontosan látnia kell, hogy mekkora vagyonrészről, mond le, amit aztán majd nem vihet magával ha kilép a szövetkezetből. A tervezet egyébként lehe­tővé — de ;nem kötelezővé — teszi azt is, hogy a va­gyon nevesítésekor a tagok belátásuk szerint tulajdont juttassanak azoknak az al­kalmazottaknak, illetve le- szái'mazottaiknak is, akik részt vettek a vagyon gyara­pításában. Az átalakulás után az egységes szövetkezeti tör­vény szabályozza majd a szövetkezetek életét.. Mivel a törvény csupán az önrendel- i kezés jogát, valamint az alap­vető garanciális felelősségi szabályokat határozza meg, a vagyonnal, való rendelke­zés és a gazdálkodás meg­szervezése a tagság szabad akaratán múlik. Mindez azonban nagyobb felelősség­gel is jár, hiszen a tagok ezután aktív döntéshozókká válnak, s szavuk most már valóban meghatározza azt, i hogy hogyan gazdálkodjon a I szövetkezetük. A sikerben és j a kudarcban tehát egyfor- i mán osztoznak majd. A kárpótlásról II. Szinte minden mezei ember viszolyog o papíroktól. Fő­leg a hivatalostól. Benne van ez már a génjeiben. Mert évszázadok óta a természet volt a közege napkeltétől napnyugtáig. Az „Írástudók” meg kibabráltak vele, ha tehették. Néhány csavaros eszű kivételével, olvasni is alig tanult meg a parasztember. Nem tudott eligazodni a pa­ragrafusok, az „írás” dzsungelében. Most is így van ez, akár fiatalabb, akár öreg. A pa­pír mindig valami idegen, ismeretlen, úri találmány ma­rad, ez tudatosult a mai öregekben is. Mivel a legtöb­ben ők érintettek, velük szeretnénk megismertetni köze­lebbről a kárpótlási törvényből a kárpótlás módját, vagy­is a kárpótlási jegyet: A kárpótlás módja 5. § (1) A kárpótlás össze­géről kárpótlási jegyét kell kiállítani. Egy jogosultnak csak azonos sorozat jellel [6. § (2) bek.] ellátott kár­pótlási jegy adható. (2) A kárpótlási jegy be­mutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének meg­felelő, az állammal szemben fennálló követelést névérté­kében megtestesítő értékpa­pír. (3) A kárpótlási jegy a ki­bocsátása naptári negyed­évének első napjától számí­tott 3 évig kamatozik. A ka­mat mértéke a jegybanki alapkamat 75 százaléka. (4) A kamat számításának kezdő időpontja — a kibo­csátás időpontjától függetle­nül — e törvény hatályba lépésének napja. (5) A kárpótlási jegy név- értéke az Országos Kárren­dezési Hivatal által havonta közzétett és a közzétételt követő naptári hónap első napjától jóváírható kamat­tal növekszik. 6. § (4) A kárpótlási jegy tartalmazza: a) a „kárpótlási jegy” el­nevezést, b) a névértéket és a ka­matjóváírásra [5. § (5) be­kezdése] vonatkozó utalást, c) a felhasználás módját (7. §)., d) a kibocsátás napjának és helyének a megjelölését, e) a sorozatjelet [(2) be­kezdés] és a sorszámot, f) az Országos Kárrende­zési Hivatal vezetőjének alá­írását, g) a kárpótlási jegy cím­letét (ezer forint, ötezer fo­rint, tízezer forint). (2) A kárpótlási jegyet A-J sorozatjellel kell ellátni. Az egyes sorozatokat azonos mennyiségben és ütemezés­ben kell kibocsátani. (3) A kárpótlási jegy kibo­csátására és forgalmára az e törvény rendelkezései az irányadók. 7. § (1) Az állam biztosít­ja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e tör­vényben foglalt feltételekkel a) az állami tulajdon pri­vatizációja során értékesítés­re kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek meg­vásárlása, továbbá b) termőföld tulajdon meg­szerzésére felhasználhatja. (2) A kárpótlásra jogosult az e törvény alapján őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg az e törvény kihir­detése után az állam tulaj­donába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fi­zetőeszközként névértékben felhasználhatja. (3) Az Egzisztencia Hitel­ről szóló jogszabály alapján történő hitelfelvétel, illetve privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet névértéken, saját erőként kell figyelembe venni. i(4) A kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy ellenében, a társadalombiz­tosítás keretében — külön törvény rendelkezései szerint — életjáradék folyósítható. 8. § (1) Az Állami Vagyon­ügynökség javaslatára a kormány a kárpótlási jegyek meghatározott sorozatát, vagy a forgalomban levő va­lamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását [7. § (1) bekezdés a) pont], a kibocsátástól számított ötödik teljes naptári év, de­cember 31-ig, évente legfel­jebb összesen hathónapos időtartamra felfüggesztheti. Ezt az időpontot követően a kárpótlási jegy vásárlási cé­lú felhasználása nem korlá­tozható. (2) A kárpótlási jegyek so­rozatának felfüggesztése két­éves átlagban, azonos idő­tartamban, nyilvános sorso­lás alapján történhet. A fel­függesztés időtartamával a kamat szempontjából figye­lembe veendő idő meghosz- szabbodik. (3) A gazdasági társaság­gá átalakuló állami vállala­tok vagyonmérleg szerinti vagyonának, illetőleg a köz­vetlenül értékesítésre kerü­lő állami tulajdonú vagyo­nának, illetőleg a közvetle­nül értékesítésre kerülő ál­lami tulajdonú vagyontár­gyak értékének legalább 10 százalékáig kell eitlenérték- ként kárpótlási jegyet elfo­gadni. Az ezen felüli mérté­ket az Állami Vagyonügy­nökség határozza meg. (4) A szövetkezet által a 26. §-ban meghatározott módon szerzett kárpótlási jegyet a gazdasági társaság­gá átalakuló állami élelmi- szeripari vállalatok vagyon­mérleg szerinti vagyonának legalább 20 százalékáig kell ellenértékként elfogadni. Az ezen felüli mértéket az Ál­lami Vagyonügynökség hatá­rozza meg. (5) Ha az Állami Vagyon­ügynökség igazgatótanácsa a gazdasági társasággá átala­kuló állami vállalat, vagy a közvetlenül értékesítésre kerülő állami tulajdonú va­gyontárgy egy tulajdonos ré­szére történő értékesítéséről dönt, a (3)—1(4) bekezdések­ben meghatározott legki­sebb mértéktől az Állami Vagyonügynökség eltérhet. 9. § A kárpótlásra jogo­sultat, a volt tulajdonának az Állami Vagyonügynökség, vagy önkormányzat által történő értékesítése során elővásárlási jog illeti meg, kivéve az 1990. évi LXXIV. számú törvény hatálya állá tartozó eseteket, továbbá, ha az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában álló bérlakást, az abban bent la­kó vásárolja meg, valamint a tulajdon vagyoni értékű jogra (például társasági ‘tag­sági jog) vonatkozott, vagy ha vagyontárgyat megszer­ző, vagy ilyen vagyontárgy apportálásával létrejött tár­saság tagsági jogát értékesí­ti az Állami Vagyonügynök­ség. (Folytatjuk) Növényvédelem A növényvédelmi szezon las­san a végére közeledik. Azokat a gyümölcsféleségeket, amelyen ^ rövidesen be fogunk taka­rítani, vagy ne permetezzük mar, de ha indokolt, körülte­kintően végezzük, rövid vára­kozási idejű szerekkel. Figye­lembe kell venni, hogy mikor várható a szedése, fogyasztása és ennek megfelelően válasszuk meg a szerkombinációt. Ha el­adásra termelünk, ezt permete­zési naplóval kell dokumentál­ni! A borszőlő növényvédelmé­ben is igen fontos tény az, hogy a szerves gombaölő sze­rekkel általában szüret előtt 30 nappal abba kell hagyni a per­metezést, mert erjedésgátló ha­tásuk lehet. Ez az időpont a megye éghajlati viszonyainak megfelelően és a szőlő fajtájá­tól függően eltérő lehet. Indokolt lehet a lisztharmat elleni védekezés elsősorban a fürtön és idősebb leveleden a kéntartalmú szerek valamelyiké­vel, vagy szerves gombaölő sze­rekkel: Tilt, Karathane, Rubi- gan 12 EC, Systhane 12 E. A szürkerothadás, azaz botritisz a zsendülés időszakában, és azt követően csapadékosra váló idő­járás esetén súlyos kárt okoz­hat. A védekezésre az alábbi szereket használjuk: Orlho­Phaltan (feltételes forgalmú szer), Rondán, Rovral, Sumilex, Topsin-M 70. A peronoszpóra ellen, amely főleg a fiatal le­veleken léphet fel, Ortho-Phal- tant, Dithane M-45-öt, Mikai 75-öt, Ridomil Plust használjuk. A tapadásfokozó szerrel előse­gíthetjük a növényvédő szer eső- állóságát, de a vegyszerdózisok emelésétől tartózkodjunk, mert drágítja a kezelést és megnyújt­hatja a várakozási időt. A téli tárolásra felhasználásra szánt zöldségfélék permetezése még indokolt lehet. A káposzta- féléket még károsíthat­ják a hernyók, a zöldségféléket a lisztharmat. A burgonyát (ha még van lombfelülete) a burgo­nyabogár és burgonyavész. A bogár elleni védekezéssel az át- telelő állományt, a jövő évi fertőzést csökkentjük. Fendona 2 EC, Karate 5 EC, Decis 2,5 EC. dr. Gyurkó Péter szakmérnök Zöld sarok Harminc centimétert nőtt Nem a Mályi-tó az egyetlen az országban, ahol erős apadás következett be az utóbbi évtized száraz idő­szakát követően. Mint ilyenkor lenni szokott, nálunk sem maradt el a vészharangok kongatása, miután többen összefüggést véltek felfedezni a bükkábrányi \ - bánya területén történő robbantások és a közeli tavak , vízszintjének csökkenése között. Nos, a bükkábrányi lignitre — most, amikor igen drága a jobb minőségű szén — igen nagy szükség van, tehát a külszíni bá­nyaművelés egyáltalán nem hagyott alább, a Nyék és Mályi határában levő tavak vize vagy harminc cen­timétert nőtt. Vélhetőleg az idei bőségesebb csapa­dékáldás következtében. Mindezt örömmel tapasztal- ‘ ják azok, akik a száraz években sem vesztették el re­ményeiket: ezek a régi bányatavak a jelentős környe­zeti kártételek és mulasztások ellenére is képesek lesznek a megújulásra. Ám egy lényeges tanulságot azonban érdemes lenne megfogalmazni végre: a ter­mészet kiegyerüítö szerepe, az időjárási periódusok váltakozása ehhez hosszú távon édeskevés. — nagy j. — Ráthy Sándor Lépésről tepesre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents