Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-02 / 180. szám
BELl^ROSI tUSIQlKD KERESKEDEL4/11 KFT / ■ a r SÉTAREPÜLÉS A VAROS FELETT A VASVILL-DEPÓ Kft. ajándéka A vásárlás örömét nem mindennapi élmény átélésével teszi emlékezetessé a VASVILL-DEPÓ Belvárosi Kereskedelmi Kft. 1991. július 10-től sétarepülésen vehet részt Miskolc városa felett az a vevő, aki meghatározott értékben üzleteinkben vásárol, vagyis az Uitz Béla u. 7. szám alatti VASVILL-DEPÓ-t, a Vörösmarty u. 5-7. szám alatti Barkácsboltot, vagy a Széchenyi út 92. szám alatti (Tulipán-tömb) üzletet választja. 15 ezer forintos vásárlásnál motoros a repülőtér-Tiszai pu.-avasi kilátó os repülőgépből csodálhatja meg Miskolc panorámáját Marx tér-diosgyőri stadion-Perecesi-dombok-repülótér útvonalon. 25 ezer forintos vásárlásnál ugyanezt az útvonalat vitorlázó repülőgéppel lehet megtenni, de természetesen választható az előző géptípus is. 35 ezer forintos vásárlásnál a sétarepülés útvonala kibővül Miskolctapolca-Marx tér-diósgyőri vár-Lillafüred-Majálispark és a Búza tér látnivalóival motoros repülőgépből. A sétarepülés lebonyolítója a Miskolci Aeroklub, amely előzetes bejelentkezés alapján várja a kedves megajándékozottat hét közben és hét végén egyaránt. Részletes információt a vásárláskor az üzletekben nyújtanak. Miskolc, Vörösmarty u. 5-7. Miskolc, Uitz B. u. 7. Miskolc, Széchenyi u. 92. 1991. AUGUSZTUS 3-9. Mi a kedvenc műsora? Adorján Zoltán salakmotor-versenyző A Magyar Televízió elég mostohán bánik a salakmotoros versenyekkel, eltekintve néhány igazán kiemelkedő viadaltól, rendkívül ritkán kerül képernyőre a világ legjobb vaspapucsosai- nak vetélkedése, így aztán nem csoda, hogy ha viszont akarja látni magát Adorján Zoltán, a sokszoros magyar bajnok, átkapcsol a Screensport adására. Ott rendszeresen közvetítik a nagy versenyeket és több alkalommal újra lejátsszák a felvételeket. Ezenkívül mi vonzza még a képernyő elé? „Márciustól, októberig sajnos csak hetente két-három nap tudom nézni a televíziót. A többit általában a versenyzés és az utazás tölti ki. Nagyon szeretem a Szomszédok című sorozatot mert végtelenül életközelinek érzem, de szívesen megnézem a Dallast is. A politikai műsorok közül természetesen a Panoráma a kedvencem, az a legfrissebb legaktuálisabb. Amúgy a könnyed vidám filmeket, darabokat kedvelem, de mivel ezek leginkább hét végi programban szerepelnek, .számomra marad a videó." (ép) Helyi tévészemélyiségek László Judit Rádiós múlttal kezdett szerepet vállalni az éppen induló debreceni városi televíziónál. Magával hozta szép magyar beszédét, gondos artikulációját, hozzá adta egyéni szépségű arcát, s máris a debreceni elektronikus sajtó sajátos egyénisége állt a nézők elé László Judit személyében. A nézők hamar megszerették és szívükbe zárták a visz- szafogott egyéniségű szerkesztőt, műsorvezetőt, riportert. Mert a kicsiny stábban mindent kellett és kell csinálnia. Az idő neki dolgozott, mert nem sókkal tévébeli jelentkezése után elindult a Magyar Rádió debreceni szerkesztőségének a műsora. Mi sem természetesebb annál, hogy a rádiós tapasztalatokkal felvértezett László Juditot is hívták, s ő azóta mindkét elektronikus orgánumban dolgozik, majd minden felsorolt minőségben. Dolgozik — írtam le hirtelen, de nem egészen jó a kifejezés, hiszen kedvtelésből is ugyanezt csinálná, s ez menti meg az elfáradástól. Meg attól, hogy rutinná váljék nála a műsorvezetés, riport- készítés. S ez okozza, hogy még ma is ugyanúgy,izgul jelenése előtt, mint az első tévéjelentkezésekor. De mindez csak a kulisszák mögött látható. Amikor több ezer wattal szemébe sütnek a reflektorok, s kigyullad a kamerán a fény, jelezve, hogy adásban van, már az ismert nyugodt, témához illően hol komoly, hol mosolygós arc néz ránk a képernyőről. g-1A HÉT FILMJE Az inkák kincse Ki ne emlékezne vissza szívesen gyermekkorára, amikor esős szünidei napokon indiánkönyveket olvasott? Azok az idők már — sajnos — elmúltak, az olvasó gyerek ritka, mint a fehér holló, inkább filmen nézik meg a történeteket. (Pedagógus és szülő lelkiismeret-furdalá- sainak az elaltatására szoktuk mondani: hátha éppen a film nyomán veszik majd elő a könyvet...) A hét filmjében is dél-amerikai őslakosok a főszereplők. Szombaton az RTL-en, 20.15-kor vetítik Az inkák kincsének titkát, avagy ahogy az angol cím fogalmaz: Az inka birodalom titkát. Clifton Bradbury, a neves etnológus és a csinos Linda Logan a legendás inkák kincsét keresik. Egy megsárgult térkép alapján nagyon nehezen megközelíthető völgybe jutnak az Andok közepén. Az oda vezető út teli van veszélyekkel. Felfegyverzett banditák leselkednek rájuk, akiket szintén vonz a kincs. A bennszülöttek mérgezett nyilai is fenyegetik őket, s a mocsárból minden lépés nyomán gyilkos krokodilok jöhetnek elő. De kik is voltak a titokzatos inkák? A lexikon szerint ők a kecsua dél-amerikai indián nép egyik törzsét alkották, amely kiemelkedett a többiek közül. Ők hozták létre az inka birodalmat, miután a Cuzco-völgyben törzsszövetséget kötöttek másokkal, megint másokat leigáztak. Az inka birodalom a 11. és 13. században keletkezett. Legnagyobb kiterjedésekor a mai Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magában. Legnagyobb kiterjedését az 1493 és 1527 között országló Huayna Clapac idejében érte el. Ennek fiai, Huasca és Atahualpa felosztották egymás között az országot, s mint az ilyenkor lenni szokott, polgárháború robbant ki. Ebből Atahualpa került ki győztesen, s ő került szembe 1532-ben a spanyol hódítókkal. Utóbbiak hit- szegéssel, s más eszközökkel leigázták az őslakosokat, kultúrájukat barbár módon elpusztították. Az élve maradt inkák a hegyekbe menekültek, s azóta terjedt el a hiedelem a spanyolok elől megmentett és elrejtett mesés kincsről. Az órdekfeszítő történet főszereplői: Conrad Nichols, Kelly London, John Francis Scott, Max Laurel. Rendezte: Frank Kramer. Gőz József