Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-02 / 180. szám
1991. augusztus 2., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Itt a kisgazdák árnyékkormánya? Torgván József már jóval elnökké választása előtt, s után is, — „konkrét” elképzelésekkel vágott neki hatalmi struktúrájának felépítéséhez. Rögtön első elnöki beszédében megcsillantotta egyfajta — utóbb némiképp finomítva — árnyékkormány felállítását. Vidéki útjain — megválasztásának támogatása esetén — számtalan embernek ígért pozíciót az esetleges kormányzati hatalomban. Ezért fordult elő, hogy egyes tisztségre több jelölt is akad. Az alább közölt lista, ha nem is maradéktalanul, de nagy valószínűséggel jelzi a 'kisgazda elnök elképzeléseit. Belügyminisztérium: Cseh Sándor, Szabó János, Hor- nyák Tibor. Külügyminisztérium: Ug- rin Emese, Bányász Rezső, Földművelési Minisztérium: Gerbovács Jenő, Cseh Sándor, Gyimóthy Géza. Honvédelmi Minisztérium; Dragon Pál, Balogh György. Igazságügyi Minisztérium: Györgyi Árpád, Görgey Géza. Kulturális és Oktatásügyi Minisztérium: Kávássy Sándor, Virágh Ferenc. Közlekedési Minisztérium: Németh Béla. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma: Kocsis András. Iparügyi Minisztérium: Kapolyi László. A Kisgazdapárt vezetőségéhez közeli körökből származó információ szerint, a párt alelnöki pozícióban lévő vezetőit bújtatva, hogy azok fizetései ne a pártkasszát terheljék, különböző minisztériumokhoz kívánják kihelyezni. Az információk szerint Gyimóthy Géza — akit a kisgazdák maguk között Kis Torgyánnak Átvilágítás Az átvilágítás, vagy inkább lámpázás falun régen azt a „műveletet" jelentette, amikor a gazdasszony lámpafénynél megvizsgálta a csirkekeltetéshez szükséges tojásokat. Csak azokat rakta a kotlós alá, amelyeket átvilágításkor hibátlannak talált. Aztán átvilágítanak bennünket a doktorok is röntgennel meg ultrahangos masinával, hogy egészségesek vagyunk-e. De mostanában másféle átvilágításról hallhattunk, olvashattunk ebben a „változékony” világunkban. Ez az átvilágítás a súlyos helyzetben levő, tehát beteg gazdaságainkkal kapcsolatos. Privatizáció, vegyes vállalatok létesítése előtt szükséges ez a napjainkban sokat hangoztatott átvilágítás. Itt bizony nem tyúktojásokról van szó, hanem milliárdos értékű, de adósságban fuldokló üzemek, vállalatok, kombinátok, szövetkezetek átvilágításáról. Elméleti és gyakorlati szakemberek „tetőtől talpig" vizsgálják heteken, nem ritkán hónapokon át a privatizációra, részvénytársaság, vagy vegyes vállalat létrehozására kijelölt gyárakat, vállalatokat. Nemcsak hazai, hanem neves nyugat-európai, olykor amerikai közgazdászok, mérnökök, menedzserek, pénzügyi szakemberek „diagnosztizálják" üzemeink életét, gazdálkodását, persze több tízezer, sőt százezret is meghaladó dollárért. Aztán papírra vetik, gépbe diktálják tapasztalataikat, sorra szedik a hibákat, kifejtik elgondolásaikat, javaslataikat a korszerűsítés, a remélt eredményesebb gazdálkodás érdekében. Egyszóval munkájuk befejeztével jobbnál jobb tanulmányok születnek, amelyek szépen bekötve a vezérigazgatók, igazgatók, elnökök irattárába kerülnek. A szakemberek felvéve a tisztes honoráriumokat, hazautaznak. De vajon az általuk végzett átvilágítás után történik-e valami érdemleges változás, fejlődés, előrelépés az átvilágított ipari, mezőgazdasági üzemeinkben? Vagy netán marad továbbra is a jelenleg még nagyonis aggasztó — gazdasági sötétség? ib. j.) 6*0S közel 30 MILLIÓ és az NYERŐ OSZTÁLYO N KÉNT 1 -1 AMERIKAI LÉGKONDICIONÁLT hívnak — helye máris biztosított, a Földművelési Minisztériumban. Megvan már az új kisgazda napilap főszerkesztője is. A főszerkesztést Bányász Rezső volt kormányszóvivő és kanadai nagykövet fia vállalta el, míg a napilap alaptőkéjét mintegy 200 millió forintot Kocsis András, Torgyán gazdasági tanácsadója saját vállalkozásaiból és egyéb külföldi tőke bevonásával biztosítja. HT PRESS információ A minőséget ösztönzik Toíkaj-Hagyalján a minél későbbi szüret kezdésére kívánja ösztönözni a borlkocn- binét a szőlősgazdákat. Ennek érdekében a szüret első kilenc napjában szüretelt szőlőért az alapárat fizetik. A tizedilk-tizenihetedi'k nap között leszedett szőlőért 10 százalékos, a tizenhetedik nap után szüretelt termésért 20 százalékos felárral növelik az alapárat. Földet kaptak a cigányok Sátoraljaújhelyiben a polgármesteri hivatal közbenjárására 48 cigány család kapott földet bérbe a helyi Üj Erő Termielőszövetkezettől. A földművelés gyakorlati ismereteinek elsajátításán kívül a osaládok megtermelik a saját ellátásukra szükséges konyhakerti növényeket. Hát így állunk Isten, s Ember előtt! - tájékoztatja Isky István rátkai apátplébános, dr. Surján László pártelnök-minisztert. Fotó: Farkas Maya Parlamenti súlyunk sokkal nagyobb lesz Nyilatkozik dr. Surján László Az elmúlt hét végén három napot a 11. számú választókerületben töltött dr. Surján László, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke, népjóléti miniszter. Jelöltjüket, dr. Sója Szabolcs, tály- lyai körzeti főorvost népszerűsítő kőrútjuk vége felé kérdeztük a pártelnök-minisztert: \ .VI ni.NCSK.IÁTÍK RT. Új BRUMDC-cserépakció! az Eszak-magyarországi Tüzép telepein, AUGUSZTUS 1-TÖL SZEPTEMBER 30-IG. 12 000 Ft értékű vásárlási utalványt ajándékozunk minden ügyfelünknek, aki legalább 130 mBRAMAC alpesi betoncserepet, vagy BRAMAC alpesi plusz betoncserepet, vagy BRAMAC hódfarkú betoncserepet vásárol. A TETÖLÉCRE IS GONDOLJON. A VÁSÁRLÁSI UTALVÁNNYAL A TETÖLÉC EGYHARMADÁT ingyen kapja! ÉSZAK - MAGYARORSZÁGI TÜZÉP — Az életszínvonal alakulását, az inflációt tekintve, a munkanélküliség növekedését tapasztalva helyénvalónak tartja-e, hogy önt népjóléti miniszternek nevezzék? — A minisztérium megalakulása óta ez a kérdés majd’ minden riportban elhangzott. Mindig azt válaszolom, hogy ez nem helyzetleírás, hanem célmegjelölés. Másrészt ez az elnevezés a hagyományos magyar neve ennek a minisztériumnak. A háború után, amikor egy olyan nagyon szocialistának nevezett fordulat bekövetkezett, megszüntették. Mondván, a szocializmus körülményei közepette szociális problémák nem létezhetnek, nem kell tehát az ilyen kérdésekkel foglalkozó minisztérium sem. A szociális problémákkal úgy csináltunk, mint Könyves Kálmán a boszorkányokkal. hogy róluk szó sem essék ! Merthogy nincsenek! Gyönyörű egy ilyen mondás, csak kérdés, milyen az igazságtartalma. Én azt hiszem, hogy Könyves Kálmánnak igaza volt, Rákosi Mátyásnak meg nem volt igaza. És ha a helyzetünknek a tényleges nyomorúságát vesszük szemügyre, akkor azt gondolom, hogy a problémák szőnyeg alá söprésének a politikája a nyolcvanas évek közepéig tartott. A szociális kérdések tanulmányozása büntetendő cselekmény volt ebben az országban. A szociológusokat kiüldözték innen. A ’70- es években megtörtént, hogv útlevelet, kivándorlásra való utasítást kaptak azok az emberek, akik „pusztán” tudományos eszközökkél feltárták: a szociális feszültségek irányába fordul az ország. A ’60-as években itt elindult egy reformfolyamat, ami csírájában valamit hordozott, amit elfojtottak, de he egy gondolat létezik, az már hat. Van mire építkezni. A magyar közgazdaságtan ebből a szempontból tudományosan elfogadható. A magyar szociálpolitika, mint tudomány viszont csak egy- egy jelzőoszloppal rendelkezik egy nagyon szükséges épület helyett. — Harmadik napja tartózkodik a 11. számú választó- kerületben. Itt milyen, „a szőnyeg alá nem söpörhető’’ problémákkal találkozott7 — A választási körút nem miniszteri látogatás. Sokkal inkább egy ember alkalmassága körűi folyik a szó, meg a párt hitvallásáról, világképének kifejtéséről és az emberek közéleti felelősségének a fölkeltéséről. Előkerültek a kisfalvak anyagi ellátásának a gondjai. Talán ez a legfontosabb, amit általánosként kiemelhetek. Nagyon jó dolog, hogy mi egy önkormányzati Magyarországot akarunk kiépíteni, de ez a kiépítés egy picit túl merevre sikeredett. Mert meg lehet állapítani mondjuk egy óvodában a férőhelyek árát országosan és normatívaként bekerül a község gazdálkodásába az, hogyha nála van száz gyerek, akkor ugye százszorosát kapja a normatívának. Igenám, de ha csak tíz gyerek van, akkor a rezsi egy bizonyos szintje lehetetlenné teszi, hogy-ebből a pénzből kijöjjenek. Ha Monokon az iskola épülete olyan, amilyen, ha az épület hatalmas belmagassága a fűtési költségeket az átlagosnak a sokszorosára emeli, akkor a harmincezer forintos normatívából nem tudnak kijönni. összességében tehát a lakosság létszámának a kicsisége valójában lehetetlenné tesz bizonyos feladatokat. A Kereszténydemokrata Párt minden területen azt fogja képviselni, hogy a területek önállóságát egyensúlyba kell hozni az egyenlő esély megadásával. Vagyis: növelni kell a településpolitika eszközrendszerét, növelni kell a föld megtartó képességét. És itt nem azt szeretném, hogy a mező- gazdasági lakosság arányszáma nőjön, hiszen ez Magyarországon még mindig magasabb, mint világszerte, vagy legalábbis Európában. Inkább azt, hogy a területen megélni tudó emberek száma növekedjen. Az a bizonyos kisipar, kisvállalkozás, amire az országot át akarjuk fordítani, ne koncentrálódjon a korábbi nagyipari centrumokba, hanem egyenletesen terítse be az országot. Rádöbbentünk: a városi élet nem igazán embernek való élet. A vidéki élet ezer szempontból emberszabásúbb, barátibb, mosolygó- sabb, fizikailag egészségesebb, természetesebb. Mi ezt képviseljük. Meggyőződésem, hogy pártunk parlamenti súlya négy év múlva sokkal nagyobb lesz, mint a mostani. Ebbe az irányba fogunk dolgozni, és nyilván képviselőjelöltünk is ezt fogja képviselni, ha módja lesz rá. Faragó Lajos Fotó: Farkas Maya
