Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-12 / 162. szám

1991. július 12., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az év irégére minden eldől Végleges a műtrágyagyártás leállítása a BVK-ban? Kiket fenyeget a munkanélküliség? Az ötvenes évek közepén, a Borsodi Vegyi Kombinát építésének kezdeti szakaszá­ban, az első termelő üze­met a műtrágyagyár jelen­tette. Az eltelt több mint három és fél évtized alatt Kazincbarcikán is hatalmas fejlődésen ment keresztül a vegyipar. Az új üzemek, lé­tesítmények árnyékában meghúzódó műtrágyagyár változatlanul tette a dolgát, kisebb-nagyobb fejlesztések jóvoltából tovább termelte a kemikáliát a mezőgazdaság­nak és egészen a legutóbbi időkig még nyereség is szár­mazott e tevékenységből. Időközben, az energiahordo­zók árának többszöri és nagyarányú emelése után olyan hírek keltek szárnyra, hogy a műtrágyagyártás veszteségessé vált. Vajon, mi az igazság? Va­lóban felszámolásra ítéltetett a műtrágyagyártás, vagy lé­tezik más megoldás is? Er­re igyekeztünk választ kap­ni a minap a kombinátban. Osvay Lajos megbízott sze­mélyzeti és szociális vezér­igazgató-helyettest kérdez­tük. — Értesültünk róla, hogy egy BVK-s szakemberek­ből álló bizottság megvizs­gálta, veszteséges-e, vagy sem a műtrágyagyártás, il­letve hosszabb távon mű­ködtethető-e még ez a pro­fil? — Még mielőtt a feltett kérdésre válaszolnék, be­vezetőként annyit a BVK- ról, hogy labilis pénzügyi helyzetünk ez esztendőben sem javult. A stratégiai árunak számító PVC ton­nánkénti ára az év eleji 1000, illetve 700 dollár­ról 400—450 dollárra csök­kent, emiatt mintegy egy- milliárd forint bevétel­től esik el vállalatunk. Eb­ben a helyzetben egyet te­hettünk, feltárni minden veszteségforrást. Egy vál­lalati szakemberekből álló bizottság felülvizsgálta a kri­tikus területeket, mindenek­előtt a műtrágyaágazat, va­lamint egyes intermedierek gyártásának jelenlegi álla­potát és hogy mii várható egy úja'bb anyag- és ener­giahordozó áremelést' kö­vetően. Az átvilágítás eredményeképpen a vál­lalati team arra a követ­keztetésre jutott, hogy az elmondottak alapján és meglévő technológiával nem tehető nyereségessé sem a műtrágyagyártás, sem pe­dig egyes intermedierek termelése. — Tehát célszerű a terme­lőegységek leállítása? — Nincs más választá­sunk, további veszteséget termelni bűn. Ezért a vál­lalat vezetése úgy döntött, hogy a CO-szolgáltatás kivé­telével a műtrágyagyár nagy részét leállítjuk, ami a közelmúltban meg is tör­tént. Hasonló intézkedést fo­ganatosítottunk néhány in­termedier esetében is. — A vállalatvezetés biz­tos akar lenni a dolgában, ezért második lépcsőként külföldi céget kér fel egy ismételt átvilágítás elvégzé­sére? — Július végére eldől, melyik nyugati cég ajánla­tát fogadjuk el és a tervek szerint a harmadik ne­gyedévben a külföldi szak­emberek által végzett vizs­gálat eredménye is birto­kunkba lehet. Ennek isme­retében már teljes bizton­sággal meghozhatjuk a dön­tést a műtrágyagyártás vég­leges beszüntetéséről. — Az elmondottakból az vehető ki, hogy több száz ember sorsa forog kockán az elkövetkező hetekben-hó- napokban? — A műtrágyagyártás és egyes intermedierek terme­lésének szüneteltetése 200— 300 dolgozót érint. Egy ré­szüket úgymond „felszívja” a vállalat, ugyanis folytató­dik, a korkedvezményes nyug­díjaztatás és ezeknek a dol- gozóknák a helyére kerül­nek azok, akiknek a mű­trágyagyárban megszűnt a munkahelyük. — Ha mégis lesz olyan dolgozó, akinek nem jut munkalehetőség ? — Az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben módosítottuk a vállalati kollektív szerződést, amely lehetővé teszi a kényszer- szabadság és az úgynevezett üzemen kívüli állásidő al­kalmazását. Az üzemen kívü­li állásidő esetében az első hónapban az érintett dol­gozót a teljes bér illeti meg, míg a második hónap­tól a rendszeresen járó bér 80 százalékát folyósítjuk. — önkéntelenül is felve­tődik a kérdés, meddig al­kalmazható a kényszersza­badság és az üzemen kívüli állásidő rendszere? — Legfeljebb hat hónapig tartható fenn ez a kényszer- megoldás, ebben állapod­tunk meg a vállalati érdek- védelmi szervezetekkel, amelyekkel folyamatosan, szinte naponta egyeztetjük a gondokat enyhítő elképze­léseinket. — A munkaerő-foglalkoz­tatási gondokat enyhítendő, az elbocsátásokat megelőzen. dő lépés, hogy több válla­lat biztosítja a lehetőséget a korkedvezményes nyugdíj­ba vonulásra. — Mi is élünk ezzel a le­hetőséggel, eddig több mint kétszáz dolgozó fogadta el ajánlatunkat és várhatóan az év végéig még további száz munkavállaló vonul nyugdíjba. — A mai nehéz gazdasági helyzetben felmerül a vég- kielégítés is, mint szükség­megoldás. — Tervezzük ennek beve­zetését. Elképzelésünk sze­rint 50 és 500 ezer forint kö­zött mozoghat a kifizetendő összeg. Minden a BVK-ban eltöltött két év után egy havii átlagfizetés, de legfel­jebb tizennyolc hónapnak megfelelő bér illeti meg az érintetteket. A vezérigazgató-helyet­tessel folytatott beszélgetés­ből kitűnt, ma még nincs robbanásveszélyes helyzet a BVK-ban. E sorok írója ar­ra is felhatalmazást kapott, hogy közölje a nyilvános­sággal, ebben az esztendő­ben nem kell tartani na­gyobb mérvű elbocsátástól. Azt viszont már nem ga­rantálta Osvay Lajos, hogy 1992-ben konzerválni tud­ják a mostani állapotot. Lovas Lajos Aratnak megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) — Tizenegy kombájn arat­ja hajnaltól kora délelőttig á borsót egy menetben, de csak addig, amíg a harmat fel nem száll. Most a kez­désnél szerencsénk volt, mert éjjel volt egy kis eső, bepuhult a borsóhüvely, nem pereg annyira — mondja a szakember. — Igrici homokos-sülevé- nyes területén 205 hektárt vétettünk, jó termés ígérke­zik ebből eladásra, a téesz saját részére a takarmány­keverőbe jut a termés. A kombájnosok, a szemszállítók most még csak kóstolgatják a munkát, hisz a nagyja még ezután következik: 300 hektár tavaszi árpa és a legfontosabb — 1700 hektár őszi búza aratása az embert, gépet próbára tevő feladat. Természetes, hogy a kom­bájnosok, gépkocsivezetők, szerelők, pár perces beszél­getése során előjön a nagy kérdés: lesz-e átalakulás, s ha lesz, milyen formát vá­lasztanak az ott élők, s nem völna teljes a kép, ha nem látszódna mindegyikük sze­mén a bizonytalanság. Hogy mitől olyan varázslatos né­hány szó: „részvénytársa­ság”, „kft.”, „farmergazda­ság” .. . Hosszú meditációra itt most nincs idő: a táb­lán hcft itt, hol ott jelez egy- egy kombájn — megtelt. Hordani kell a szemet, bá­lázni a szalmát, róni a tar­ló-rendeket. Nincs, nem lesz megállás augusztus köze­péig. Az idő elérkezett — nincs mentség — aratni kell napestig. (bekecsi—dobos) II minisztérium ahol tud, segít FAGYLALTOZÖK, FIGYELEM! A Tutti Élelmiszeripari Kisszövetkezet újra megnyitotta nagykereskedelmi FAGYLALTPORLERAKATÄT MISKOLCON. FORGALMAZUNK: 53-féIc fagylaltport, a Dhöler cég fagylaltsűrítményeit, fagy­laltostyákat, -önteteket, kiegészítő anyagokat, fagyialtos ka­nalakat. Családi fagylaltporokat, kis és nagy tételben. CÍM: MISKOLC, HEJÖ CSABA, NOVAK GY. U. 9. SZÁM (14-es buszvégállomás). A JWÍfi. Nyitva: munkanapokon 13—19 óráig, szombaton: 8—10 óráig. Telefon: 46/67-090, 19 óra után. A földművelésügyi minisz­ter nem osztja azokat a vé­leményeket, amelyek az ag­rárágazat piacszűkülés és tőkehiány miatti összeomlá­sát jósolják. A kisgazdapár­ti erőszakoskodások ellenére biztosnak ítéli kormányzati pozícióját. Köszönve eZt nem utolsósorban Antall Jó­zsef iránti lojalitásának. Munkatársunk Gergátz Ele­mért kérdezte: — Melyik miniszter ön? Az, aki magával hozta a minisztériumba az új agrár- politika alapelveit, vagy az, aki nem támaszt akadályo­Személytelen személyi Semmi esetre sem szándé­kom a kegyetelsértés bűné­be esni, amikor leírom: há­mor előfordulhat, hogy a halottas kamrák zsúfoltab­bak lesznek a heringes do­boznál. Bármennyire is meg­lepő, ez a baljóslatú jöven­dölés nem mással, mint az új személyi igazolvánnyal van összefüggésben. Az új okmánnyal egy nagy lépést szerettünk volna tenni Euró­pa felé, ám mostanra kide­rült, inkább hátráltunk vele. A Magyar Köztársaság címe­rével ékesített okmányból ugyanis éppen azok az adó­tok hiányoznak amelyekre minden ember életében leg­alább kétszer múlhatatlanul szükség van, Először amikor megszületünk, illetve amikor meghalunk. Az örömöt meg­keserítheti, a gyászt pedig tovább súlyosbítja az a tortú­ra, amelyet az Európába menetelő állam polgárai kénytelenek most végigcsi­nálni az új személyi miatt. A bolügyminiszter 25/1990- es számú tavaly, szeptember 12-i rendeletével módosította a személyi igazolványokról alkotott és alapvető fontos­ságú, még 1985-ben szüle­tett szabályokat. A tavalyi rendelet 1991. április 1 -töl lépett hatályba. Három hó­nap tökéletesen elegendő volt rá, hogy sokan megbi­zonyosodjanak: az új rósz- szabb a réginél. A mostani személyi kevesebb adatot tartalmaz, mint az elődje. Többek között nem tartal­mazza például az okmány tulajdonosának családi álla­potát, megszűnt az apa ne­vének közlése, nem jegyzik be a házasságot, kimaradt be­lőle a válás jelzése is. Szintén törölték o megszületett gyet" mekek nevének bejegyzését és a rendeletben kimondták, hogy o még használatos ré­gi személyibe beirt ilyen jel­legű adatok sem tekinthetők hitelesnek! A gyermeket ugyanis anyakönyvezted kell, hiszen a csecsemő nem élhet csak úgy bele a vakvilágba. Az új szabályok szerint viszont a kis emberke nevét «o(t akkor jegyezhetik be a nagy­könyvbe, ha szülei felmu­tatnak egy harminc napnal Irissebb házassági anya­könyvi kivonatot. Azt pedig csak onnan lehet beszerezni, ahol a házasság megkötte­tett. így előfordulhat, hogy ° boldog kismama Miskolcon adott életet gyermekének, de a házassági kivonatért Szombathelyre kell elutaznia- Amíg ez a pecsétes •0''®””* hiányzik, addig halasztódik a bejegyzés. Nincs oiiyo- könyvi kivonat, aminek követ­keztében nem fizetik ki a szü­lési segélyt sem. Most nem részletezem, de külön további gondok forrása lehet ha a szülők elváltak. De lássuk csak, mi min­dent kel! beszerezni a hozzá­tartozóknak, ha halottjukat el akarják temettetni. Nos, a személyi igazolványon kivul szükség van az elhalt har­minc napnát nem ré­gebbi születési anya­könyvi kivonatára, har­minc napnál frissebb házas­sági anyakönyvi kivonatára és csatolni kell a személyi számról szóló igazolást, ame­lyet az állandó lakhely sze­rinti népességnyilvántartó ad meg. Ne adja Isten, hogy valaki Sopronban született, Budapesten kötött házassá­got és valamelyik miskolci kórházban hajtotta örök álomra a fejét. A kivonato­kat ugyanis csak ott lehet beszerezni, ahol az ember megszületett és ahol frigyre lépett. További bajokat okoz, ha jobblétre szenderült em­ber netán elvált volt, mert akkor még a jogerős bírói ítélet is szükséges a proce­dúrához. Amíg a papírok nincsenek rendben, nincs te­metés sem. fúrtam a kórházban, el­mentem a temetkezési válla­lathoz és bekopogtattam a polgármesteri hivatal illetékes osztályaira. Mindhárom he­lyen egyértelműen fogalmaz­tak: o korábbi személyivel sokkal olajozottabban, gördü- lekenyebben haladt a mun­ka. Most vagy az állampol­gár szaladgál, vagy a hiva­tal levelez, ami pénzbe, idő­be es energiába ' kerül. Az "I ?íemé|y'vel nem csökken- tettek, ellenkezőleg, növelték a bürokráciát. Mit lehet most már tenni? A horzá- e; °,k ,W'nt vissza kellene állítom a rég| személyit. Er­re - állították a megkérde­zettek - lehetőség is nyílna, hiszen az új okmányt csupán kísérleti jelleggel vezették be. Udvordy József kát a Raskó—Sárossy tan­demmel szemben? — Kétlem, hogy ennyire karikírozható a helyzet. A parlament gazdasági bizott­sága előtt kijelentettem: azt tekintem feladatomnak, hogy az irányításom alatt álló tárca munkája révén olyan viszonyok alakuljanak ki a magyar mezőgazdaságban, hogy az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás idején ne legyenek félelme­ink. Mindent el kell követni a piaci intézményrendszer kialakítása érdekében, s el is követünk. Ezt a szemléle­tet hoztam, s ezt képvise­lem azóta is. — Az agrárpolitikusok nem dolgozhatnak társadal­mi bázis nélkül. A Kisgaz­dapárt, amely leginkább biz­tosíthatná ezt a bázist, olyan vezető réteg befolyása alá került, amely időről időre támadja önt. — A Kisgazdapárt nem egy homogén szervezet. Olyan efrnberek is vannak ott, akiknek az elképzelései valóban nem vágnak egybe az enyéimmel. A régi pa­raszti gazdaságot látják ma­guk előtt, ami a mai vi­szonyok között nem nyújta­na megélhetést. A párt kö­zéprétege viszont azzal a szemlélettel vizsgálja a dol­gokat, mint én. Ez a látás­mód határozza meg a ko­alíciós agrárpolitikát. — Nem ritkulnak azok a nyilatkozatok, amelyek a földművelésügy kapcsán tiszta kisgazda tárcát és egy sor kádercserét követelnek. — A magam lelkiismerete szerint dolgozom, s azokhoz a kisgazda elviekhez ragasz­kodom, amelyek hajdan progresszív párttá emelték — emelhetik ma is — a Füg­getlen Kisgazdapártot. Ha adott esetben a pártvezetés megvonja a bizalmát, mást jelöl a helyemre, nos, azt tudomásul veszem, de nem tekintem bukásnak. — Bírja Antall József ígéretét, hogy kitart ön mel­lett? — Ügy tapasztalom, hogy biztat a munkára, bízik ab­ban, amit csinálok. Én el­fogult vagyok vele, nagysze­rű embernek tartom és igen örülök, hogy az ország élén áll. — Tehát szabad kezet ka­pott az agrárprogram végre­hajtására. A kárpótlás során földjükre váró, volt tulajdo­nosok mintha kevéssé érte­nék meg, hogy ez a program nem a kisparaszti gazdasá­gok támogatására készült. — Lehet, hogy félrema­gyaráznak nekik valamit. Én többet járok a parasztok kö­zött, mint gondolják. Ügy látom, hogy pontosan meg tudják határozni az érdekei­ket, s felismerik a lehetősé­geiket is, a korlátáikat is. Vannak, akik gazdálkodni akarnak, nekik abban kell segíteni, hogy versenyképe­sek legyenek, ez azonban nem megy törpegazdaságban. — Hogyan értetik meg ezt a mai álmodozókkal? Azok­kal, akik azt hiszik, hogy háromholdas birtokukra tá­mogatások garmadát kapják majd? — Világosan kell beszélni! Négy-öt hektáron csak tő­keigényes kultúrával lehet megélni, erre hitel kell, a hitelre fedezet. Aki nem ké­pes erre az útra lépni, az rájön, hogy szövetkezés nél­kül nem megy. — Az idei nyár nagy kér­dése, hogy mi „megy" az ál­lamnak. Mi lesz a stratégiai termékeknek számító sertés­hús- és gabonafelesleggel? — Ezek a termékek való­ban meghatározó jelentősé­gűek. Abba kellene hagyni a búza fűtőértékét emlegető szamárkodást! Biztos vagyok abban, hogy nem marad a nyakunkon. Nemrég meghir­dettünk egy .tendert 1,2 mil­lió tonna búza támogatott külföldi értékesítésére, ötven- forintos tonnánkénti kaució­val’. Egy nap alatt túljegyez­ték. Ez csak arra példa, hogy a minisztérium min­den lehető módon segédke­zik, s nem vagyunk ötletek híján. (Krecz Tibor, bp.- szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents