Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-12 / 162. szám
1991. július 12., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az év irégére minden eldől Végleges a műtrágyagyártás leállítása a BVK-ban? Kiket fenyeget a munkanélküliség? Az ötvenes évek közepén, a Borsodi Vegyi Kombinát építésének kezdeti szakaszában, az első termelő üzemet a műtrágyagyár jelentette. Az eltelt több mint három és fél évtized alatt Kazincbarcikán is hatalmas fejlődésen ment keresztül a vegyipar. Az új üzemek, létesítmények árnyékában meghúzódó műtrágyagyár változatlanul tette a dolgát, kisebb-nagyobb fejlesztések jóvoltából tovább termelte a kemikáliát a mezőgazdaságnak és egészen a legutóbbi időkig még nyereség is származott e tevékenységből. Időközben, az energiahordozók árának többszöri és nagyarányú emelése után olyan hírek keltek szárnyra, hogy a műtrágyagyártás veszteségessé vált. Vajon, mi az igazság? Valóban felszámolásra ítéltetett a műtrágyagyártás, vagy létezik más megoldás is? Erre igyekeztünk választ kapni a minap a kombinátban. Osvay Lajos megbízott személyzeti és szociális vezérigazgató-helyettest kérdeztük. — Értesültünk róla, hogy egy BVK-s szakemberekből álló bizottság megvizsgálta, veszteséges-e, vagy sem a műtrágyagyártás, illetve hosszabb távon működtethető-e még ez a profil? — Még mielőtt a feltett kérdésre válaszolnék, bevezetőként annyit a BVK- ról, hogy labilis pénzügyi helyzetünk ez esztendőben sem javult. A stratégiai árunak számító PVC tonnánkénti ára az év eleji 1000, illetve 700 dollárról 400—450 dollárra csökkent, emiatt mintegy egy- milliárd forint bevételtől esik el vállalatunk. Ebben a helyzetben egyet tehettünk, feltárni minden veszteségforrást. Egy vállalati szakemberekből álló bizottság felülvizsgálta a kritikus területeket, mindenekelőtt a műtrágyaágazat, valamint egyes intermedierek gyártásának jelenlegi állapotát és hogy mii várható egy úja'bb anyag- és energiahordozó áremelést' követően. Az átvilágítás eredményeképpen a vállalati team arra a következtetésre jutott, hogy az elmondottak alapján és meglévő technológiával nem tehető nyereségessé sem a műtrágyagyártás, sem pedig egyes intermedierek termelése. — Tehát célszerű a termelőegységek leállítása? — Nincs más választásunk, további veszteséget termelni bűn. Ezért a vállalat vezetése úgy döntött, hogy a CO-szolgáltatás kivételével a műtrágyagyár nagy részét leállítjuk, ami a közelmúltban meg is történt. Hasonló intézkedést foganatosítottunk néhány intermedier esetében is. — A vállalatvezetés biztos akar lenni a dolgában, ezért második lépcsőként külföldi céget kér fel egy ismételt átvilágítás elvégzésére? — Július végére eldől, melyik nyugati cég ajánlatát fogadjuk el és a tervek szerint a harmadik negyedévben a külföldi szakemberek által végzett vizsgálat eredménye is birtokunkba lehet. Ennek ismeretében már teljes biztonsággal meghozhatjuk a döntést a műtrágyagyártás végleges beszüntetéséről. — Az elmondottakból az vehető ki, hogy több száz ember sorsa forog kockán az elkövetkező hetekben-hó- napokban? — A műtrágyagyártás és egyes intermedierek termelésének szüneteltetése 200— 300 dolgozót érint. Egy részüket úgymond „felszívja” a vállalat, ugyanis folytatódik, a korkedvezményes nyugdíjaztatás és ezeknek a dol- gozóknák a helyére kerülnek azok, akiknek a műtrágyagyárban megszűnt a munkahelyük. — Ha mégis lesz olyan dolgozó, akinek nem jut munkalehetőség ? — Az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben módosítottuk a vállalati kollektív szerződést, amely lehetővé teszi a kényszer- szabadság és az úgynevezett üzemen kívüli állásidő alkalmazását. Az üzemen kívüli állásidő esetében az első hónapban az érintett dolgozót a teljes bér illeti meg, míg a második hónaptól a rendszeresen járó bér 80 százalékát folyósítjuk. — önkéntelenül is felvetődik a kérdés, meddig alkalmazható a kényszerszabadság és az üzemen kívüli állásidő rendszere? — Legfeljebb hat hónapig tartható fenn ez a kényszer- megoldás, ebben állapodtunk meg a vállalati érdek- védelmi szervezetekkel, amelyekkel folyamatosan, szinte naponta egyeztetjük a gondokat enyhítő elképzeléseinket. — A munkaerő-foglalkoztatási gondokat enyhítendő, az elbocsátásokat megelőzen. dő lépés, hogy több vállalat biztosítja a lehetőséget a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra. — Mi is élünk ezzel a lehetőséggel, eddig több mint kétszáz dolgozó fogadta el ajánlatunkat és várhatóan az év végéig még további száz munkavállaló vonul nyugdíjba. — A mai nehéz gazdasági helyzetben felmerül a vég- kielégítés is, mint szükségmegoldás. — Tervezzük ennek bevezetését. Elképzelésünk szerint 50 és 500 ezer forint között mozoghat a kifizetendő összeg. Minden a BVK-ban eltöltött két év után egy havii átlagfizetés, de legfeljebb tizennyolc hónapnak megfelelő bér illeti meg az érintetteket. A vezérigazgató-helyettessel folytatott beszélgetésből kitűnt, ma még nincs robbanásveszélyes helyzet a BVK-ban. E sorok írója arra is felhatalmazást kapott, hogy közölje a nyilvánossággal, ebben az esztendőben nem kell tartani nagyobb mérvű elbocsátástól. Azt viszont már nem garantálta Osvay Lajos, hogy 1992-ben konzerválni tudják a mostani állapotot. Lovas Lajos Aratnak megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) — Tizenegy kombájn aratja hajnaltól kora délelőttig á borsót egy menetben, de csak addig, amíg a harmat fel nem száll. Most a kezdésnél szerencsénk volt, mert éjjel volt egy kis eső, bepuhult a borsóhüvely, nem pereg annyira — mondja a szakember. — Igrici homokos-sülevé- nyes területén 205 hektárt vétettünk, jó termés ígérkezik ebből eladásra, a téesz saját részére a takarmánykeverőbe jut a termés. A kombájnosok, a szemszállítók most még csak kóstolgatják a munkát, hisz a nagyja még ezután következik: 300 hektár tavaszi árpa és a legfontosabb — 1700 hektár őszi búza aratása az embert, gépet próbára tevő feladat. Természetes, hogy a kombájnosok, gépkocsivezetők, szerelők, pár perces beszélgetése során előjön a nagy kérdés: lesz-e átalakulás, s ha lesz, milyen formát választanak az ott élők, s nem völna teljes a kép, ha nem látszódna mindegyikük szemén a bizonytalanság. Hogy mitől olyan varázslatos néhány szó: „részvénytársaság”, „kft.”, „farmergazdaság” .. . Hosszú meditációra itt most nincs idő: a táblán hcft itt, hol ott jelez egy- egy kombájn — megtelt. Hordani kell a szemet, bálázni a szalmát, róni a tarló-rendeket. Nincs, nem lesz megállás augusztus közepéig. Az idő elérkezett — nincs mentség — aratni kell napestig. (bekecsi—dobos) II minisztérium ahol tud, segít FAGYLALTOZÖK, FIGYELEM! A Tutti Élelmiszeripari Kisszövetkezet újra megnyitotta nagykereskedelmi FAGYLALTPORLERAKATÄT MISKOLCON. FORGALMAZUNK: 53-féIc fagylaltport, a Dhöler cég fagylaltsűrítményeit, fagylaltostyákat, -önteteket, kiegészítő anyagokat, fagyialtos kanalakat. Családi fagylaltporokat, kis és nagy tételben. CÍM: MISKOLC, HEJÖ CSABA, NOVAK GY. U. 9. SZÁM (14-es buszvégállomás). A JWÍfi. Nyitva: munkanapokon 13—19 óráig, szombaton: 8—10 óráig. Telefon: 46/67-090, 19 óra után. A földművelésügyi miniszter nem osztja azokat a véleményeket, amelyek az agrárágazat piacszűkülés és tőkehiány miatti összeomlását jósolják. A kisgazdapárti erőszakoskodások ellenére biztosnak ítéli kormányzati pozícióját. Köszönve eZt nem utolsósorban Antall József iránti lojalitásának. Munkatársunk Gergátz Elemért kérdezte: — Melyik miniszter ön? Az, aki magával hozta a minisztériumba az új agrár- politika alapelveit, vagy az, aki nem támaszt akadályoSzemélytelen személyi Semmi esetre sem szándékom a kegyetelsértés bűnébe esni, amikor leírom: hámor előfordulhat, hogy a halottas kamrák zsúfoltabbak lesznek a heringes doboznál. Bármennyire is meglepő, ez a baljóslatú jövendölés nem mással, mint az új személyi igazolvánnyal van összefüggésben. Az új okmánnyal egy nagy lépést szerettünk volna tenni Európa felé, ám mostanra kiderült, inkább hátráltunk vele. A Magyar Köztársaság címerével ékesített okmányból ugyanis éppen azok az adótok hiányoznak amelyekre minden ember életében legalább kétszer múlhatatlanul szükség van, Először amikor megszületünk, illetve amikor meghalunk. Az örömöt megkeserítheti, a gyászt pedig tovább súlyosbítja az a tortúra, amelyet az Európába menetelő állam polgárai kénytelenek most végigcsinálni az új személyi miatt. A bolügyminiszter 25/1990- es számú tavaly, szeptember 12-i rendeletével módosította a személyi igazolványokról alkotott és alapvető fontosságú, még 1985-ben született szabályokat. A tavalyi rendelet 1991. április 1 -töl lépett hatályba. Három hónap tökéletesen elegendő volt rá, hogy sokan megbizonyosodjanak: az új rósz- szabb a réginél. A mostani személyi kevesebb adatot tartalmaz, mint az elődje. Többek között nem tartalmazza például az okmány tulajdonosának családi állapotát, megszűnt az apa nevének közlése, nem jegyzik be a házasságot, kimaradt belőle a válás jelzése is. Szintén törölték o megszületett gyet" mekek nevének bejegyzését és a rendeletben kimondták, hogy o még használatos régi személyibe beirt ilyen jellegű adatok sem tekinthetők hitelesnek! A gyermeket ugyanis anyakönyvezted kell, hiszen a csecsemő nem élhet csak úgy bele a vakvilágba. Az új szabályok szerint viszont a kis emberke nevét «o(t akkor jegyezhetik be a nagykönyvbe, ha szülei felmutatnak egy harminc napnal Irissebb házassági anyakönyvi kivonatot. Azt pedig csak onnan lehet beszerezni, ahol a házasság megköttetett. így előfordulhat, hogy ° boldog kismama Miskolcon adott életet gyermekének, de a házassági kivonatért Szombathelyre kell elutaznia- Amíg ez a pecsétes •0''®””* hiányzik, addig halasztódik a bejegyzés. Nincs oiiyo- könyvi kivonat, aminek következtében nem fizetik ki a szülési segélyt sem. Most nem részletezem, de külön további gondok forrása lehet ha a szülők elváltak. De lássuk csak, mi mindent kel! beszerezni a hozzátartozóknak, ha halottjukat el akarják temettetni. Nos, a személyi igazolványon kivul szükség van az elhalt harminc napnát nem régebbi születési anyakönyvi kivonatára, harminc napnál frissebb házassági anyakönyvi kivonatára és csatolni kell a személyi számról szóló igazolást, amelyet az állandó lakhely szerinti népességnyilvántartó ad meg. Ne adja Isten, hogy valaki Sopronban született, Budapesten kötött házasságot és valamelyik miskolci kórházban hajtotta örök álomra a fejét. A kivonatokat ugyanis csak ott lehet beszerezni, ahol az ember megszületett és ahol frigyre lépett. További bajokat okoz, ha jobblétre szenderült ember netán elvált volt, mert akkor még a jogerős bírói ítélet is szükséges a procedúrához. Amíg a papírok nincsenek rendben, nincs temetés sem. fúrtam a kórházban, elmentem a temetkezési vállalathoz és bekopogtattam a polgármesteri hivatal illetékes osztályaira. Mindhárom helyen egyértelműen fogalmaztak: o korábbi személyivel sokkal olajozottabban, gördü- lekenyebben haladt a munka. Most vagy az állampolgár szaladgál, vagy a hivatal levelez, ami pénzbe, időbe es energiába ' kerül. Az "I ?íemé|y'vel nem csökken- tettek, ellenkezőleg, növelték a bürokráciát. Mit lehet most már tenni? A horzá- e; °,k ,W'nt vissza kellene állítom a rég| személyit. Erre - állították a megkérdezettek - lehetőség is nyílna, hiszen az új okmányt csupán kísérleti jelleggel vezették be. Udvordy József kát a Raskó—Sárossy tandemmel szemben? — Kétlem, hogy ennyire karikírozható a helyzet. A parlament gazdasági bizottsága előtt kijelentettem: azt tekintem feladatomnak, hogy az irányításom alatt álló tárca munkája révén olyan viszonyok alakuljanak ki a magyar mezőgazdaságban, hogy az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás idején ne legyenek félelmeink. Mindent el kell követni a piaci intézményrendszer kialakítása érdekében, s el is követünk. Ezt a szemléletet hoztam, s ezt képviselem azóta is. — Az agrárpolitikusok nem dolgozhatnak társadalmi bázis nélkül. A Kisgazdapárt, amely leginkább biztosíthatná ezt a bázist, olyan vezető réteg befolyása alá került, amely időről időre támadja önt. — A Kisgazdapárt nem egy homogén szervezet. Olyan efrnberek is vannak ott, akiknek az elképzelései valóban nem vágnak egybe az enyéimmel. A régi paraszti gazdaságot látják maguk előtt, ami a mai viszonyok között nem nyújtana megélhetést. A párt középrétege viszont azzal a szemlélettel vizsgálja a dolgokat, mint én. Ez a látásmód határozza meg a koalíciós agrárpolitikát. — Nem ritkulnak azok a nyilatkozatok, amelyek a földművelésügy kapcsán tiszta kisgazda tárcát és egy sor kádercserét követelnek. — A magam lelkiismerete szerint dolgozom, s azokhoz a kisgazda elviekhez ragaszkodom, amelyek hajdan progresszív párttá emelték — emelhetik ma is — a Független Kisgazdapártot. Ha adott esetben a pártvezetés megvonja a bizalmát, mást jelöl a helyemre, nos, azt tudomásul veszem, de nem tekintem bukásnak. — Bírja Antall József ígéretét, hogy kitart ön mellett? — Ügy tapasztalom, hogy biztat a munkára, bízik abban, amit csinálok. Én elfogult vagyok vele, nagyszerű embernek tartom és igen örülök, hogy az ország élén áll. — Tehát szabad kezet kapott az agrárprogram végrehajtására. A kárpótlás során földjükre váró, volt tulajdonosok mintha kevéssé értenék meg, hogy ez a program nem a kisparaszti gazdaságok támogatására készült. — Lehet, hogy félremagyaráznak nekik valamit. Én többet járok a parasztok között, mint gondolják. Ügy látom, hogy pontosan meg tudják határozni az érdekeiket, s felismerik a lehetőségeiket is, a korlátáikat is. Vannak, akik gazdálkodni akarnak, nekik abban kell segíteni, hogy versenyképesek legyenek, ez azonban nem megy törpegazdaságban. — Hogyan értetik meg ezt a mai álmodozókkal? Azokkal, akik azt hiszik, hogy háromholdas birtokukra támogatások garmadát kapják majd? — Világosan kell beszélni! Négy-öt hektáron csak tőkeigényes kultúrával lehet megélni, erre hitel kell, a hitelre fedezet. Aki nem képes erre az útra lépni, az rájön, hogy szövetkezés nélkül nem megy. — Az idei nyár nagy kérdése, hogy mi „megy" az államnak. Mi lesz a stratégiai termékeknek számító sertéshús- és gabonafelesleggel? — Ezek a termékek valóban meghatározó jelentőségűek. Abba kellene hagyni a búza fűtőértékét emlegető szamárkodást! Biztos vagyok abban, hogy nem marad a nyakunkon. Nemrég meghirdettünk egy .tendert 1,2 millió tonna búza támogatott külföldi értékesítésére, ötven- forintos tonnánkénti kaucióval’. Egy nap alatt túljegyezték. Ez csak arra példa, hogy a minisztérium minden lehető módon segédkezik, s nem vagyunk ötletek híján. (Krecz Tibor, bp.- szerk.)