Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-11 / 161. szám
1991. július 11., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Még nem reklamáltak lói működik a tejhűtölánc Van-e gondjuk a nagy melegben a tejjel1? Ezt az egy kérdést tettük fél1 Miskolc három legismertebb niagy ABC-áruháza vezetőjének. Bükk Élelmiszer Áruház: — Eddig vevőink még nem jelezték, hogy bajuk lenne a tejjel. Ez azt jelenti, hogy a hűtőlánc jól működik a gyár, az áruház és a vevők között. Hűtve kapjuk a tejet a bolt nylit- vatartási idejében, s azonnal hűtőbe kerül. Nemrégiben az egészségügyi ellenőrzés is azt állapította meg, hogy a tej hőmérsékletével nincs baj. Az az igazság, ilyen nagy melegben mindenki jobban odafigyel erre. Vörösmarty utcai Csemege ABC: — Naponta kétszeri szállítással 2000 liter tejet kapunk, s ezt eLis tudjuk adni. Eddig egyetlen litert sem kifogásoltak a vevőink! Igaz, nagyon jó a 300 láda tejet befogadó hűtőnk, s a kiinti, bolti hűtők is vadonatújak, jól működnek. Pátria áruház: — Mi is igen jó hűtőkapacitással rendelkezünk, s így a naponta kétszer érkező tejet azonnal megfelelő hőmérsékleten tudjuk tárolni. Vevőink nem jeleztek semmiféle kifogást, holott biztatjuk őket. szóljanak ha észrevételük van, mi azt azonnal továbbítjuk a tejiparhoz. Megoldódik a sertésválság? Megkezdődött o felvásárlás, s akár egy hónapon belül megoldódhat a sertésválság, melyet a túlsúlyos sertések eladhatatlansága okozott a gazdáknak mondta az MTI munkatársának Sárossy László földművelésügyi államtitkár. I Mint emlékeztetett ró, a súlyos értékesítési problémák mindenekelőtt az exportcsökkentésből, főként o szovjet áruszállítások mérséklődéséből adódtak. A meg- oldásokat szolgáló döntés értelmében felvásárolják a túltartott állatokat, s ezzel megszabadítják a termelőket a túltartásból adódó többletköltségek terhétől és más gondoktól. Arról, hogy jelenleg hány túlsúlyos sertés van hazánkban, nincs pontos adat, mivel a minisztériumnak jelenleg nincs megfelelő információs rendszere. A földművelésügyi hivatalok, amelyek vezetőit a múlt héten nevezték ki, első feladatul éppen e sertésállomány felmérését kapták. A becslések szerint az országban jelenleg 60—80 ezerre tehető az ilyen sertések száma. Legnagyobb a feszültség Békés, Csongrád, Hojdú-Bihar, Szolnok és Bács-Kiskun megyében. A felvásárlás után a vállalatok készletezik majd a többlethúst a hűtőházakban, s a tárolás többletköltségét az állam fizeti az agrárpiaci rendtartás finanszírozására szánt mintegy 29 milliárd forintból. Hogy ez az összeg pontosan mennyi lesz, arra vonatkozóan most készülnek a számítások. A sertéságazatban jelentkező megoldatlan feladatok levezetésének irányítására Szőke Károly államtitkár kapott ez év végéig szóló megbízatást. Regionális vállalkozói központok Hat megye — Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász- Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna — regionális vállalkozói központjának részletes üzleti terveit vitatták meg Lajosmizsén kétnapos tanácskozásukon ,a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az érintett regionális központok, a helyi bankok vezetői és a Phare-program szakértői. Ezzel lényegesen lezárják e hat regionális vállalkozói központ működését előkészítő kísérleti programot, és szabad utat nyitnak a terv szerint egy hónap múlva megkezdődő gyakorlati tevékenységük előtt. Akkorra a feladataik ellátásához — a kis- és középvállalkozók támogatásához — szükséges hitel- és garanciaalap is rendelkezésükre áll majd. Mint a tanácskozáson elmondták, az első „hatok” működésének tapasztalatai alapján a későbbiekben kiépítik a vállalkozói központok egész országra kiterjedő hálózatát. E távlati elképzelés megvalósításának azonban még >számos feltétele hiányzik. Július közepétől a regionális vállalkozói központok közvetítésével a bankok már megkezdhetik a hitelek folyósítását. A megyei vállalkozói központok közreműködnek a vállal kozók képzésé ben, tanácsadásában is, s üzleti kapcsolatokat közvetíthetnek. Függőleges tengelyű turbinák 50 éve megbízhatóan működnek Állandó ellenőrzés, állandó biztonság Fotó: Laczó József A műemlék most is termel (Folytatás az 1. oldalról) — Hivatalosan a Tiszai Erőmű Vállalat Kesznyéteni Vízerőműve a rendszer, amely tulajdonképpen egy technikai műemlék — mondja Orliczki Mihály vezető elektrikus, és hozzáteszi, hogy ezt nem a gépek, berendezések állapota miatt mondja, mert a turbinák beállításuk óta kifogástalanul működnek. Négy egész négy tized megawatt az erőmű teljesítménye, és rá van kapcsolva az országos hálózatra. A szakember szerint a negyvenes években épült erőmű különlegessége, hogy akár több éves leállás után is önállóan indulna külső energia nélkül, csupán a vizet kell ráengedni. A Hernád vizét hozó csatornán nem kevesebb, mint 11 híd ível át. A folyó alacsony vízállása sem zavarja az erőmű üzemelését, melyet összesen 24 dolgozó segít. Fogd és edd meg! Horgászótó a pisztrángtelepen Mint iáiról már hírt adtunk, a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságtól béribe vette és saját kezelésben üzemelteti a igaradnai pisztrángtelepet Hoitsy György, a telep korábbi vezetője. A régi-új „gazda” többféle kezdeményezéssel igyekszik fellendíteni a pisztrángte- nyésztést és piacot teremteni ennek az ízletes húsú, csemegének számító halmaik. Mint azt a telepvezető elmondta, az idén elsősorban az erdészet kezelésében lévő sebes vizű hegyi patakokba helyeztek 'ki ivadékokat. A horgászegyesületek nem igényeltek telepítésre ivadékot. Annak ellenére, hogy a Dunántúlon lévő, egykor kiváló pisztrángos víznek ismert Viszló-patak kiszáradt a bauxi tbány ászatt ai kapcsol®- tos átrendeződés miatt, így az észak-magyarországi hegyi patakoknak a jelentősége megnőtt. Ezt azonban úgy látszik .nem használják Iki a kiváló sporthall telepítésével. Ezért határozták el, hogy a telepen lévő egyik, mintegy 3500 négyzetméteres tó kitisztításával s ivadékkal történő betelepítésével horgászóhelyet létesítenek. Így a sportihorgászak a telepen belül hódolhatnak majd kedvtelésüknek. A kifogott pisztrángot helyben el is készíthetik, s elfogyaszthatják. A itó kitisztításához, helyreállításához imái- hozzáfogták, s a telepen történő horgászásra még az idén, az idegenforgalmi szezonban lehetőség lesz. A júliusi kánikula ellenére a telep vízellátása kielégítő. A tavakat tápláló Mar- git-forrás elegendő vizet ad, s a halastavaikban naponta egyszer mindenképpen cserélődik ,a víz. így az ,nem melegszik — a hideg vizet kedvelő halak életkörülményei jók. Tovább épül a 26-os Tavaly a szirmabesenyö. elag°™=>'y. cP,te«ek at négysávossá c 26-os fő közlekedési utat. A bor 'iparvidék e fontos útvona Ián - a központi útalapból - toyatjak a beruházást. A tervei szerint jövőre a sajóbábonyi e agazasig er majd a kiszél es i tét útszakasz. Jelenleg a földmunkákat végzik a kivitelezők. Totó: Farkas Maya közlemények ZAFARI TOURIST AJAN- I: Trieszt - vlc,e_n“FM 3 nap. 2400 Ft + 5 DEM, hetente. Tarvisió — je- 3 nap, 2000 Ft + 5, DEM, hetente. Érdeklődjön • an, a Széniére út ». vagy 18 órától a 72-401- • latai. ;ARI TOURIST AJAN indul jüHusní?°f isztambuli ú 7-én pi,, Is 24-én és augusztui í,an' f^ejyezés I. o. szálloda f 5- 4nF&ezesscI- Ar: 3750 F utak’ iiilf, + vízum. 1 napo: 1,’i és ,l- , Vak Bécsbe, Krakkó ctánkba1^ Sa r‘l- érdeklődjön iro alatt, vaw « mwc út 18’ sz es telefonon °ra utAn’ a 72'261 Gabonaszövetség A közelmúltban tartotta alakuló ülését a Magyar Gabonafeldolgozók és Kereskedők Szövetsége. Amint dr. Both E. László elnökségi tagtól megtudtuk, a harminchét alapító célja egy érdekegyeztető fórum, illetve a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő, önálló képviselet létrehozása' volt. A szövetség súlyát leginkább a gabona jelentőségével jellemezhetjük. Az ágazat a mezőgazdaság negyedét, a növénytermesztés felét öleli fel. Alapvető hatást gyakorol a teljes állattenyésztésre, a húsvertikumra és az agrárexportra. A szövetség éppen ezért nagy gondot kíván fordítani a nemzetközi kapcsolatok bővítésére. A szövetség nyitott, bármely gabonafeldolgozó és kereskedelmi szervezet tagja lehet. Ózdi költségvetés Miként '.alakultaik a bevételek, futotta-e a legfonto- satab kiadásokra, működőké- pesék-e a város intézményei, s milyen kilátások várhatók — már ami a fizető- képességet illeti — az óv második felében? E kérdések joggal foglalkoztatják manapság az önkormányzatokat, a választott testületek tagjait. A mai pénzszegény világban különösen nehéz helyzetben vannak az ózdiak, hiszen a kóhászat válsága rányomja bélyegét a város költségvetésére, gazdálkodására is. Mindezek ellenére az év első felében meg tudták őrizni az intézmények működőképességét, s zavartalanul biztosították a városi létesítmények üzemeltetését — állapíthatta meg legutóbbi ülésén az ózdi önkormányzat képviselő-itestülete. Amint azt tájékoztatójában Mészáros Gyula, a .pénzügyi bizottság titkára hangsúlyozta: a június 11-én elfogadott éves költségvetésben előirányzott 1 milliárd 412 millió forintos bevételből az esztendő első felében 793,5 millió valósult meg, ami több, mint 56 százalékos teljesítés. A még nem végleges adatok szerint 50 százalék körül alakultak a tervhez viszonyítva a kiadások Mérlegelve az eddigi, valamint a várható bevételeket, vannak nyugtalanító előrejelzések. Súlyosan érinti a költségvetést, hogy a kohászat a 39,7 millió forintnyi telefchasználati díjból (melynek egy része még az elmúlt évről áthúzódó adósság) az év első felében egy fíllémyit sem utalt át. Elakadt a bérlakások értékesítése, mély ugyancsak hátrányosan érinti az éves bevételek alakulását. Az idén bevezetett helyi adókból eddig 1,5 millió forinthoz jutottak. Az OTP megyei igazgatósága engedélyezte a város számára az éves költségvetésben előirányzott 12 milliós felújítási .hitelt. Nehezítette a helyzetet, hogy a különböző pályázatok odaítéléséről csak a fél év végén kapott hivatalos értesítést az önkormányzat. Az ózdi adósságválság mérséklésére jóváhagyott 40 millió forintból mindeddig a megyei önkormányzat annak csak egy kis töredékét — 5 milliót — utalt át, pénzhiányra hivatkozva. Ez utóbbi kérdésben több alkalommal juttattak el kérést, sürgetést az ózdiak — kevés eredménnyel. A tájékoztatóban a pénzügyi bizottság titkára felhív, ta a testület figyelmét arra, hogy — a tervben szereplő fejlesztési és felújítási feladatok megvalósítása miatt — a második fél évben lényegesen nagyobb .kiadások várhatók, s ezekhez kell megteremteni a megfelelő bevételeket. Azzal -is egyetértettek a képviselők, hogy az ózdi válság kezelésére létrehozott tárcaközi bizottságban továbbra is szorgalmaznia kell a város pénzügyi támogatását (például a személyi jövedelemadó kiesésének kompenzálását, vagy az intézmények működtetéséhez a normatív támogatás kiegészítését.) A kiadások mérlegelésekor elhangzott: az önkormányzat hatáskörében működő intézményeiknél eddig nem adódott finanszírozási zavar. Megkezdőditek a felújítások, intézkedtek a kommunális, városüzemeltetési feladatok teljesítésére. A múlt évről áthúzódó beruházások megvalósultak, az idei fejlesztésekhez a megrendelést — a vállalkozók versenyeztetése alapján — a legkedvezőbb árajánlatot tevőknek adták minden alkalommal. A város ez évre tervezett gazdálkodási tartaléka szinte a minimálisra csökkent. Ez a helyzet úgy állt elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján több, mint 5 millió forint használatbavétel i díjat (keli visszafizetnie ,a városnak az Északiker részére. Nem véletlenül döntött tehát úgy a képviselő-testület a július 9-íi ülésén: ezentúl több alkalommal — mindig az adott helyzet, probléma diktálta időpontban — vizsgálják, értékelik majd a városi költségvetés második félévi alakulását. A működőképesség érdekében ugyanis bizonyos kellemetlen lépések megtétele nem tűrhet halasztást. Gy..K.J
