Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

1991. július 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Vállalkozók figyelem! Ernőd Nagyközség Önkormányzata üzemeltetésre, pályázat útján BÉRBE ADJA a nagyközség határában lévő - eddig költségvetési üzem által művelt ­kavicsbányáját Pályázatok beérkezésének határideje: 1991. JÚLIUS 31. Érdeklődni és pályázni az alábbi címen lehet: Ernőd Nagyközség Polgármesteri Hivatal 3432 Ernőd, Vörösmarty u. 1-3., sz. Telefon: 92-206, 92-275 A Nationale Nederlanden magyarországi Biztosító Rt. egri igazgatósága üzletkötőket keres önálló munkára, kiemelten magas jutalékkal Jelentkezéseket, önéletrajzzal, az alábbi címre kérjük: 3300 EGER. ARANY JANOS UTCA 1. A DECEMBER 4. DRÓTMÜVEK FELVÉTELRE KERES közgazdasági egyetemet, vagy pénzügyi-számviteli fő­iskolát végzett, vezetői és iparvállalati gyakorlattal rendelkező munkatársat, SZÁMVITELI VEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezni lehet: a vállalat főkönyvelőjénél, vagy a vállalat humánpolitikai főosztály vezetőjénél; MISKOLC, BESENYŐI U. 18. SZÄM ALATT. A sajószögedi, sajóörösi és nagycsécsi önkormányzatok vagyonmegosztás miatt az alábbi jármüveket ÁRVERÉS ÚTJÁN ÉRTÉKESÍTIK: 1 db Ikarus 211 autóbusz (lejárt műszakival), 1 db Barkas 1000 tip. vegyeshasználatú gk., 3 éves, 1 db ZSUK, csukott (lejárt műszakival), 1 db BH árokásógép (üzemképtelen). Az árverés helye: SAJÓSZOGED, AUTÖBORZE. Az árverés ideje: 1991. július 12., pénték délelőtt 10 óra. CIPÖBÖRZE! CIPÖVÄSÄR! Holland bálásruha, mosószerek, öblítők VASARA 1991. JULIUS 11-ÉN, 10—19 ÖRÄIG, SZERENCSEN, A VÄROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN. Több, mint 20 000 pár lábbelivel, 30—40—50" ,,-kal olcsóbb Arakkal varja kedves vásárlóit A DOMINA GMK. Kereskedelmi és szolgáltató kft. KERES GYAKORLOTT SZÁMVITELI SZAKEMBERT, gazdasági vezetői munkakör ellátására. AGILIS JELIGÉRE szakmai önéletrajzát, fizetési igénye megjelölésével, A HIRDETŐBE KÉRJÜK! Szerboszlávia vagy Horvátország Szétlőtt táblák az út mentén A Cóburg-kastély gólyája. Fojtán felv. Idén még zakatol... (Folytatás az 1. oldalról) A vajdasági magyarok az utolsó pillanatig reményked­tek a békés megoldásban, és sokkal visszafogottabban nyilatkoztak a horvátországi­aknál. Ök Szerbiában marad­nak akkor is, ha Szlovénia és Horvátország függetlenné válik, nekik a szerbekkel kell együtt élniük. Bár nap mint nap számonkérik tőlük a ma­gyar fegyverszállítást, ko­molyabb sérelem nem éri őket, mert hamarosan vár­hatók a helyhatósági válasz­tások, s a jelenlegi szerb ve­zetés számít a magyarok sza­vazataira. Hogy utána mi lesz? Ki tudja? Most min­dent az „egyetemes szerb­ség” gondolata mögé rendel­nek, s fennen hangoztatják: előbb Nagy-Szerbiát kell megteremteni, utána jöhet a demokrácia. * Néhány kilométerre, a ha­tár másik oldalán másként látják a jövőt a magyarok. Igaz, a kisebbség tagjainak ott is többet kell inni a kocs­mában, jobban kell vereked­ni és nagyobb gólokkal öreg­bíteni a falu futballcsapatá­nak hírnevét, hogy egyenran­gúaknak tekintsék őket. De Horvátországban már nem szólják meg őket, ha magya­rul beszélnek az utcán, a magyar Himnuszt is bármi­kor elénekelhetik, s a koráb­ban eltávolított Kossuth- szobrokat is visszaállíthatják. Attól ugyan nem szereti job­ban egymást horvát és ma­gyar, hogy Horvátországban kibontakozóban van az euró­pai mércével is mérhető de­mokrácia, de a szabadság na­gyobb józansággal áldotta meg őket. Az öt-tíz kilométerenként megismétlődő ellenőrzéseknél az egyenruhások piros-fehér négyzetek sorából álló sap­karózsája hirdette, most épp a horvátok uralta területe­ken járunk. Beljebb már le- pedőnyí zászlókról virított ránk a pepita címer. Az au­tókon a YU országjelzést fel­váltotta a CRD, ezzel is tu­datva az új állam születését. A rendszámokról lekaparták a kis ötágú vörös csillagot, s helyébe apró horvát címert ragasztottak. A boltokban óriási választékban kínálják a legkülönbözőbb meretü zászlókat, a címert formázó jelvényeket, nyakkendőtűket, kulcstartókat és díszgyertyá­kat. Kazettán és hangleme­zen is megvásárolható a hor­vát Himnusz, videofilm a köztársaság kikiáltásának ünnepségeiről. A Tito életét féldolgozó kötetek helyére pedig Tudjman köztársasági elnök pályafutását bemutató fotóalbum került a könyves­boltok kirakatában. A nem­zeti emléktárgyak sorát gaz­dagítják a mondái hőssé ma­gasztosult Jelasics bánt meg­örökítő mellszobrok, festmé­nyek, érmék; s az 1848-ból emlékezetes nagy horvát hős arcmása díszíti a hirtelen közkedveltté vált Bansko Pivo nevezetű sör címkéjét is. A horvát nemzeti felbuz­dulás lenyűgöző látványossá­ga az őrségváltás, amelyet operettjeleneteket idéző ko­reográfiával hajtanak végre a zágrábi óvárosban. A köztár­sasági elnök székhelye előtt az aranysujtásos, tűzpiros múlt századi egyenruhába öl­tözött katonák parádéznak. A nézelődő gyönyörködését csak az zavarhatja, hogy né­hány méterre tőle automata fegyverekkel felszerelve, szú­rós' tekintettel figyelik min­den mozduld tát a milícia tagjai és a horvát nemzeti gárda katonái, akik többsé­gének még alig pelyhedzik az álla. * Zágrábra is, de még in­kább Eszékre valami furcsa, fojtott hangulat telepedett. A hétköznap látszólagos béké­jében ott vibrált az állandó készenlét, a minden megtör­ténhet érzete. Eszék utcáin hömpölygött a járókelők tö­mege, a presszók teraszainak napernyői alatt hideg italo­kat kortyolgatok a foglyul ejtett katonák adatait bön­gészték az újságokból, s azt is, hogy a háború fenyegette Horvátországban elhalasztot­ták a 31. spliti táncdalfeszti­vált, meg azt, hogy Európa magára hagyta az önállóságu­kért küzdő köztársaságokat. A feszült nyugalom nem tartott sokáig. Két nap múl­va tüzérségi találat érte Eszék egyik lakótelepét, s a város szélén is kezdetét vet­te az öldöklő harc. Porcsin Zsolt (ISB) Még „zakatol a vonat” a Putnok—Eger közötti több mint 70 kilométeres vasút­vonalnak a Csokvaomány— Királd közötti szakaszán, több mint fél kilométernyi hosszúságban. Mint Pap Gá­bor, a MÁV miskolci Igaz­gatóságának igazgatóhelyet­tesétől megtudtuk, ezt a „zakatolást” a felépítmény elavultsága, nevezetesen a kistömegű, méterenkint alig 23 kilogrammos sínek össze­illesztése okozza. Ez most megszűnik — mert mint Pap Gábor tájékoztatott, hozzáláttak ennek a sza­kasznak átépítéséhez, korsze­rűsítéséhez is. Ezt a munkát a tervek szerint az idén be­fejezik — s ezzel az igazga­tóság területén megszüntetik azt az utolsó vasúti szakaszt is. ahol ilyen elavult, 23 ki­logrammos síneket használ­tak. Az erdős bükki vidéken át vezető vasútvonal az or­szág egyik legszebb részén halad. A MÁV-nak országo­san is alig egy-két olyan szakasza van, ahol hasonló természeti szépségekben gyönyörködhet az utas. Egyes szakaszait már többször is átépítették — de a közbülső szakaszra csak öt éve került sor. En­nek a résznek korszerűsítése olyan ütemben történt, ahogy a fővonalakról fel­szedték az itt beépítésre ke­rülő 48 kilogrammos síneket. Ezek a sínek itt még jól használhatók, mert kisebb a terhelés. Ám a korszerűsítés mégis azt jelenti. hogy megnő a tehervonatok rako­dási súlya, ugyanakkor pe­dig a személyvonatok sebes­sége is. Jajgatnak a putnoki cigá­nyok. Ebben a cikkben most így is nyugodtan leírhatom az etnikai kisebbség elneve­zését, hiszen nem bűncselek­ményről tudósítok, s így nem érhet fajgyűlölet vádja sem. A népcsoport megneve­zésére használhatom a roma főnevet is, ebben maga Hoi­váth Aladár, szabaddemok­rata országgyűlési képviselő, a Magyarországi Roma Par­lament elnöke erősített meg. ö volt a péntek esti, Pu­nokon megtartott cigányfo- rum díszvendége, akit lelkes tapssal fogadtak, és minden megnyilvánulását zajos tet­szésnyilvánítás kísérte. Ezen a gyűlésen a putnoki romaság bajairól, gondjairól, nyomoráról, kiábrándultsá­gáról és reménytelenségéről volt szó. A szorító egyik sarkában a helyi cigányok képviselői, a másikban pe­dig az önkormányzat tiszt­ségviselői ültek. Az est szer­vezője a putnoki Phralipe volt, az ő vezetőjük pedig Lázi Zoltán, aki a város ön- kormányzatában a cigányság ügyeinek szószólója. A ro­mák bajban vannak Putno- kon is, de nincs örömteli helyzetben a már demokra­tikusan megválasztott városi elöljáróság sem. Sőt. Amíg a putnoki cigányság keserű­ségét a fórumon a romák hangos jajgatásba önthettek, addig a tisztségviselők kény­telenek voltak kellő ^önura­lommal végighallgatni olyan felszólalásokat a másfelszaz, kétszáz embert befogadó te­remben, amelyekben egyen­A putnoki romajaj ként minimum két becsület- sértés szerepelt. A putnoki romák nem tettek lakatot a szájukra, a polgármester és munkatársai ellenben ki sem merték ej­teni a „cigány” szót. „Az etnikai kisebbség” meghatá­rozást használták, amikor arról beszéltek, hogy a szo­ciális bajok orvoslására for­dítható összegekből jóval na­gyobb arányban részesül a putnoki cigányság, mint a magyarság, A keresetlenül megfogalmazott szavak, mondatok össztüze mégis a fejükre zúdult, és tapasztal­hatták, hogy az érzelmekre ervekkel aligha lehet hatni. A putnoki cigányok ugyanis úgy érzik, hogy elsősorban rajtuk csattan a magyar gaz­dasági válság ostora. Koráb- . ,an . s,f m éltek valami nagy jómódban, de az utóbbi idő­ben mar valósággal nyomo­rognak es akadnak közöttük olyanok, akiket az éhhalál reme fenyeget. Kicsi a pénz, nagy a család. A házak és ^ Wtnk összedőlnek, a fe- e e \ yukasak, mint az éve- észtül hordott cipők m |A- kéP_zetlen, „teleírt” • a^°nyvű cigánynak re- . - e smcs az elhelyezke- , ' a boltban, a hivatal­S rendőrségen lépten- T on Porig alázzák. Min- 1 ernenyüket elvesztették. mert az új önkormányzat sem jobb a régi tanácsnál. „Ugyanaz a maffiabanda uralkodik rajtunk, mint ko­rábban — sorolta sérelmeit például az ősz üstökű Lázi Kálmán. — Meddig tűrjük meg még ott őket? A cigány hiába megy az OTP-be, fe­leslegesen járkál a hivatal­ba. Ha nagy kegyesen se­gélyt kap, csak egy hónap múlva látja a pénzét! Most már egészen másként be­szélnek, mint a választás előtt! Akkor emberségesen szóbaelegyedtek a romákkal is. Mi tettük őket a bár­sonyszékbe, mi is vesszük ki onnan őket, mégpedig ha­marosan !” A terem lázongott. Bonyo­lult lakásügyek, hivatali packázások kerültek szóba, majd egy fiatalasszony fa­kadt majdnem sírásra. Mint mondta, tíz gyermeke van, a tizenegyediket a hasában hordja, de csak egy után kapja a segélyt. Hogyan él- ien ő meg abból a pénzből? Mivel tömje be az >éhes szá­lakat? Aztán egy fiatalem­ber felállt és állította, hogy Putnokon nincs egyetlen borbély, nincs egy tisztessé­ges ruhaüzlet, szórakozni pe­dig csak á kocsmában lehet. A rendőrök a magyarok ügyeit eltussolják, a cigányt pedig még aktkor is ütik, ha neki van igaza. Amikor a képviselő úr kért szót, mintha elvágták volna a zajongást. Horváth Aladár kijelentette: öröm­mel jött Putnokra. „A mis­kolci, az ózdi és a putnoki problémák nagyon erősen hasonlítanak egymásra. Ugyanakkor Putnok mégis külön figyelmet érdemel, hi­szen itt a Phralipe közre­működésével elindult vala­mi, amely más településre nem jellemző. Párbeszéd alakult ki. Előadják, feltár­ják a problémákat. Ha ez nem is old meg mindent azonnal, mégis sokat segít­het. Útjára indult egy egész­séges érdekartikuláció. Nyo­morúságán a cigányság saját erejéből már nem enyhíthet. Ám összefoghatunk és nyíl­tan megfogalmazhatjuk a hatalom számára, hol a leg­égetőbb a helyzet, miben várunk segítséget.” A putnoki romajaj pénte­ken este kilencre elhalkult. Az est második felében népművészeti műsor szóra­koztatta a fórum résztvevő­it. Szólt a zene, messze szállt az énekhang. Bennem mégis a polgármester, Antal László szavai maradtak meg kitörölhetetlenül: „Sokszor a szememre ve­tik, hogy mi csak dédelget­jük a cigányságot, csak ked­vezünk a romáknak. Itt meg szinte a véremet kí­vánták. Hol van itt az igaz­ság?” Udvardy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents