Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-05 / 156. szám

1991. július 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Új lejezet a Kisgazdapárt életében Kávássy Sándor a Tárgy án-c iáról Osztrák részesedés az ÉMV-ben Új alapokon a hazai poliuretángyártás Ötszázmillió forintot érő aláírás Sajóbábonyban. Az osztrák Greiner cég és az ÉMV új alapokra helyezte gazdálkodási stra­tégiáját. A szerződést dr. Peter Greiner és dr. Mogyoródi Ferenc irta alá. (Budapest, ISB) A Füg­getlen Kisgazdapárt múlt hét végi nagyválasztmánya a párt alelnökévé választot­ta Kávássy Sándor, ország­gyűlési képviselőt, a sza- bolcs-szatmár-beregi szerve­zet elnökét. Munkatársunk őt faggatta. Elöljáróban vélemény a nagy választmányi ülésről: — Torgyán József megvá­lasztása új fejezetet nyit a Kisgazdapárt történetében. Olyan ember került a párt élére, akit a párt tömegei valóban akartak. Ezt alátá­masztja a szavazati arány, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi táma­dás érte. Ha rám nehezedett volna ekkora teher, engem már biztosan egy szanatóri­umban kezelnének. — Torgyán József tisztsé­gére nem lehet hatással egy számára kedvezőtlen fordu­lat, mondjuk bizonyítékok nyilvánosságra kerülése a besúgó-ügyben ? — Torgyán oly népszerű a kisgazdatömegek között, hogy semmi sem tarthatta vissza őket, hogy megválasz- szák. Ha a nagyválasztmány reggelén közzé tették volna, hogy Torgyán József kiir­totta a családját, akkor is elnök lett volna belőle. — Ez rendjén való? — Nemzeti nagyjaink sein voltak grál-lovagok, számta­lan vádat ismerünk a tör­ténelemből. — Törvényszerű, hogy az új vezér színre lépésével a réginek buknia kell? — Nagy Ferenc uozsef személyét ne bántsuk, sze­rettem és tiszteltem őt! — Múlt időben? — Ügy fejezem ki ma­gam, hogy szeretem. Voltak olyan lépései, amelyek nagy erkölcsi erőről tanúskodtak. Azonban az ő nagyválaszt­mányi szereplése, amikor is felrúgta az előzetes megálla­podásokat, szinten aluli volt — Lépjünk tovább! Ká- vássy Sándor törekedett az alelnökségre? — Erről szó sincs! Az én esetemben is a párt töme­geinek akaratnyilvánításáról van szó. Ennek a jelei már több korábbi rendezvényen megmutatkoztak. Sajátos helyzetemnek betudhatóan — főiskolai tanár és kandi­dátus vagyok — egy más al­kalommal pártelnökké vá­lasztásom is felmerült. Az egyes nagyválasztmányi ülé­seken rendre felelős tisztség­re jelöltek. — Ha már szóba hozta, hogy milyen címeket szer­zett: tagtársai a nyilvános­ság előtt gyakorta azt vetik a vetélytárs pártok vezetői­nek szemére, hogy kommu­nista iskolában tanultak, a kommunista ideológia fertő­zöttéi. — Általában semmi sem igaz, az lehet igaz csupán, ami konkrét. Nem az a lé­nyeg, hogy az illető mi volt, hanem az, hogy miként ju­tott oda. Az én esetem vi­lágos. Földbirtokos családba születtem, s egész életemben sokszoros erőfeszítésre kény­szerültem eredményeim el­érésére és igazolására. Kü­lön küzdelem árán jutottam tudományos fokozatomhoz. — A Kisgazdapárt kedden új programtervet tett közzé. Szombaton a friss elnök még jobboldaliságról harso­gott, a tervben ennek már nyoma sincs. Miért? — A párt önmeghatározá­sáról van szó, amelyet ki így, ki úgy végez el. Van­nak, akik szerint mérsékel­ten radikális centrumpárt vagyunk — mondja az álta­lam nagyrabecsült Oláh Sándor, más szerint balolda­li párt vagyunk. Az én vé­leményem szerint a Kisgaz­dapárt keresztény, konzerva­tív. liberális párt. Minden meghatározás esetén figye­lembe kell venni a történel­mi környezetet! Az kétségte­len, hogy a jobboldali kife­jezésnek van bizonyos nega­tív jelentése. — A programterv másik figyelemre méltó eleme a társadalmi bázis meghatáro­zása. Egyszerre képviselnék a tulajdonosok, a munka­adók és a munkások, a munkavállalók érdekeit. Ez kivihetetlennek látszik. — Ez nem tekinthető új dolognak. Társadalmi cél, hogy a munkaadók és a munkavállalók között béke legyen. Egy párton belül is létrehozható ilyen konszen­zus. Kérdezem, vajon a kommunizmusban nem egy szakszervezetben volt a dol­gozó meg az igazgató? — Nem is származott be­lőle semmi jó. — Valóban nem szárma­zott, de önmagában az, hogy a mai viszonyok között egy párt ilyen feladatra vállal­kozik, nem jelenti azt, ho"” ne teljesíthetné, amit vállalt. — Az új vezetőség nagy lendülettel látott munkához. Akkorával, hogy közben fe­ledni látszanak: csupán 12 százaléknyi helyet birtokol­nak a parlamentben. — Az MSZMP után. a második legnagyobb taglét­számú párt vagyunk a ma­gunk 65 ezer díjat fizető tagjával. — A választások eredmé­nye négy évre szól. — Nem lehet nem észre­venni az átstruktui'álódást. Egy fiatal vállalkozóval be­szélgetve hallhattam: ma már nem adná a voksát a Fideszre, mert nem képvise­li a tulajdonosok érdekeit. A mi reputációnk pedig épp annak köszönhetően emelke­dik, hogy erőteljesen képvi­seljük a tulajdonosokat. Par­lamenti számok ide, parla­menti számok oda, nem le­het eltekinteni a társadalmi bázis nagyságától. Mi nem kívánjuk feladni a koalíciós együttműködést, mert a há­rom párt fő céljai azonosak. Más módszerekkel, más szemlélettel dolgozunk. Kretz Tibor Sajóbábanylban végeit ért a „háború”. Hosszú hóna- po’k csatározása, személyes ütközetek után tehiggadtak a Ikedélyék. Júliu s 1 - j évéi az Allliami Vagyon ügyn ökség és az Ipari ,és Kereskedelmi Mi­nisztérium jóváhagyásával új korszak .kezdődött aima- gyiair poáiuretán-gyártásban és -forgalmazásban. A '.közös 'kft. alapító okmányának aláírására Sájóbábonyba ér­kezett az osztrák Greiner cég vezetője, dr. Peter Grei­ner és az általa megbízott igazgató, Kari Obermair úr. A hlvaJbalias formaságok után a szerződés aláírói, dr. Mo­gyoródi Ferenc, az ÉM.V ve­zérigazgatója és dr. Peter Greiner válaszolták kérdé- seínlkne. — Milyen részesedést szer­zett a kft.-böl az osztrák fél? — kérdeztük dr. Mo­gyoródi Ferenctől. — Pontosan kétharmados részt. Négyszázmillió forint banki átutalása a iközéli 'napokban várlható. Fejlesz­tésre, korszerűsítésre, továb­bi százmillióit biztosít a Grei­ner cég, s ezzel a közös va­gyon alaptőkéje .eléri a hét­százmillió forintot. — Milyen lényeges téte­leket tartalmaz a szerződés? — Már a március 4-i kremsimünisteni élőszerződés­ben is megfogalmazódott, hogy új állapokon működő gyártó- és értékesítőüzemet kell ilétréhozni, ami igazo­dik a nyugat-európai pia­cokhoz. A közösem kiidoígo- zoitt Stratégia biztosítja a hazai poiMuretánhab felhasz­nálóinak .aiz ellátását. A fej­lesztésekkel lehetővé válik, hogy új termékek kerülje­nek bevezetésre, a maga­sabb szintű feldolgozás pe­dig erősítheti piaci jelenlé­tünket. A GreimertőT átvett munka- és itedhinotógiai kul­túra újább lehetőségeket Ikí- náll az értékesítésben. — A szerződés mennyiben garantálja a munkahelyek megtartását? — A Greimeréknél jóil mű­ködő szervezési és ösztönzé­si módszerek átvételével nem számolunk létszámcsök­kentéssel. Sőt! Az újabb'ter­mékék megjelenésével to­vább nőhet a foglalkozta­tottaik száma. — Változott-e az osztrák fél elképzelése március 4. óta? — kérdeztük Peter Gireinertőt. — Nem változott. Tisztá­ban vagyunk a hosszabb időt igénylő jelenlegi ma­gyar gyakorlattal. Az ÉMV vezetői mindvégig korrekt magatartást tanúsít ottak, s mii szívből örülünk, .hogy ez a -szerződés végül is megköt­tetett. — Mit nyújt az Önök cé­ge a közös vállalatnak? — A Gireiner Ausztriá­ban és .Németországban si­keresen működik, jelentős piaci .részesedést birtokol. Jól bevált gazdálkodási filo­zófiáinkat szeretnértk Ma­gyarországon is bevezetni, s ebben a folyamatban egyen­rangú partnerként műkö­dünk közire az ÉMV-vei. Bő­víteni kívánjuk a termék­palettát, azon fáradozunk, hogy az itt gyártott poliu- retán a bútoriparon kívül felhasználásra kerüljön a jármű- és a repülőgépgyár- tó iparban. — A szándék és a tett között eltérés mutatkozhat... — Az együttműködés meg­teremti az itt dolgozóknak a biztonságosabb jövőt. Mun­katársam, Kari Obermair úr és a .magyar igazgató, dr. Grega József már most egyezteti annak a százmil­lió forint értékű fejlesztés­nek a részleteit, amit itt kivánurtk megvalósítani. A szervezeti átalakítást nyuga­ti .szabvány szerint hajtjuk végre. Ez átrendeződést, nem pedig -létszámleépítést jelent. Üjabb meghívást nyújtot­tunk át az ÉMV-nek. Sze­retnénk, ha a kft.-ben dol­gozóik miinél nagyobb szám­ban eljönnének ausztriai üzemeinkbe, hogy .személye­sen meggyőződjenek a Grei- ner-ifiilozáfiiáról, amely így hangzik: nálunk a vevő a király. Fekete Béla A Kistermelők Lapja júliusi számából Szovjet örökség — nem Világörökség Ember a gyermekekért! //* (Budapest, ISB) Kedden ismét „üzemelt” a Nádud­var térségében lévő „bom­bázó repülőtér”. Itt zajlott (a szó szoros értelmében) a Magyar Honvédség száraz­földi csapatainak légvédelmi lőgyakorlata. Pedig a szovjet csapatok kivonulásakor — úgy gon­doltuk — nem indokolatla­nul lélegzett fel a környék lakossága. Hiszen ezt a ..gyakorló légilőteret” első­sorban az „ideiglenesen ha­zánkban állomásozott” csa­patok használták. A térség lakói a tervezett újabb gya­korlatokról értesülve kedden délután tüntetést szerveztek. — Van-e remény rá, hogy a környék lakossága is bele­szólhasson abba, mi törté­nik a több települést (Kar­cag, Kunmadaras, Nagyiván, Nádudvar, Püspökladány. Hortobágy) is érintő térség­ben — kérdeztük Keleti Györgyöt. — Itt kompromisszumos megoldásnak kell születnie — válaszolta a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. — A kompromisszum pedig az1 jelenti, hogy mindkét félnek valamilyen formában enged­nie kell. Ezt a területet ko­rábban 70 százalékban a szovjetek, 30 százalékban Pedig a magyarok használ­ták. — Mi az önök kompro­misszumos ajánlata? — Radikálisan csökkent­jük a gyakorlatok számát. — A környezetvédelmi he­lyettes államtitkár épp a napokban nyilatkozta, hogy a szovjet csapatok által a Hortobágyi Nemzeti Park­ban okozott pusztítás már sohasem állítható helyre. A HNP igazgatójától tudom, hogy a nemzeti park kéré­sét, miszerint a „Világörök- ség”-hez kívánnának tartoz­ni, Jim Thorsell, a Világ- örökség végrehajtó titkára elutasította. Az indoklásban éppen arra is hivatkozott, hogy egy légilőtér nem le­het egy természetvédelmileg védett területen. — Tisztában vagyunk a körülményekkel. Keressük a megoldást, tárgyalásban va­gyunk a természetvédelmi hatósággal, az önkormányza­tokkal, a lakossággal. De a mi helyzetünk is feloldha­tatlan. Nekünk a nádudvari­hoz hasonló gyakorló terünk legfeljebb Várpalota térségé­ben áll a rendelkezésre. Már csak anyagi okokból sem tudunk erről teljesen lemondani, mert olyan bér rendezésekkel van ellátva, amelyek máshova telepítése nagy költséggel jár. Ilyen gyakorló térre pedig min­denképpen szükség van a honvédség kiképzéséhez. Dombrovszky Ad ám Versenyben a piacért. Srankó István riportja az egyházasfalui kis húsüzem­ben készült, melyet két fia­tal vállalkozó bérel az áfész- től. Talpon tudnak-e marad­ni a kedvezőtlen piaci vi­szonyok, s a bizonytalanság ellenére? Világítás nyár vé­gén és ősszel. Csőri István­ná a tojástermelőknek ad hasznos tanácsokat írásában. Nosztalgia vagy realitás? Kell-e a berkshire és a Cornwall? — kérdezi cikké­ben Varga Gábor, s felel is rá a két angol zsírtípusú sertés termelési adataival. Szerdán kezdődött és ma fejeződtük 'be Misíkdlean, a Tudomány és Technika Há­zában az a tudományos ta­nácskozás, amely a XVII. tüzélós'tedhiniiikai ipari szemi­nárium címet viseld, s ímely- neik szervezője az Energia- giazdállkod ási Tudományos Egyesület miiislkolöi csoportja és a Tüzeliéstedhniilkai Kuta­tó és Fejlesztő Vállalat. Ez utóbbi ,cég 'kutatási-fejlesz­tési főmérnöke, az ETE miskolci csoportjának elnö­ke, dr. Kapros Tibor tájé­koztatott a rendezvényről. 'Elmondta), hogy 160, tüze­léstechnikával és hőtechni- 'kai •< berendezésék 'kutatásá­val, fejlesztésével foglalko­zó üzemi, vallaTrtimt kutatói státuszt betöltő szakember gyűlt össze Miskolcon — Lenézett állat: a kecske. Pe­dig — ahogy dr. Molnár Jó­zsef cikkéből kiderül, lenne helye termékeinek a piacon. Kacsatömés másképpen. Lackó Jánosné franciaorszá­gi tapasztalatairól számol be, s érdekes, új technoló­giát ismertet. Színes ba­romfiudvar. Vámos László ezúttal arról ír, mit tehe­tünk, ha különféle szárnya­sok kirepülnek a baromfiud­varról. A vállalkozók olda­lán, a Külkereskedelem alapfokon című sorozat kö­vetkező témája: Hogyan ju­tunk a pénzünkhöz. köztük négy német és oszt­rák megihívott található. A rendezvény célja, hogy —az éves jelszónak megfelelően — tájékozódjanak egymás munkájáról a résztvevőik. Az idén a találkozó mottója: versenyképes hazai tüzelés- és hőtechnikai berendezések fejlesztése. Ennék az a lé­nyege, hogy bár hazánkban beszerezhetők korszerű, nyu­gati berendezésék, a ma­gyar szakemberek felveszik a kesztyűt és hasonló szín­vonalú, de olcsó és forin­tért beszerelhető gépéket fejlesztenék ,ki. Az emilített témákból har­minc előadó 24 előadásit'tar­tott, ültetve tant. Mint az előadásokból kiderült, szá­mos olyan hazai ötlet van a Gótldd Imre — Miskolc. Árpád u. 78. IV/1. szám alatti lakos — 1991. május 9-én Ember a 'gyermekért! megnevezéssel alapítványt tett a miskolci Gyermekvá­rosban élő gyermekék tár­sadalomba történő beillesz­kedése. valamint szocializá­ciós munkahelyek megte­remtésének elősegítése cél­iából. Ab alapítvány induló vagyona: 100 000 forint. Az fejlesztők birtokában, ame­lyet még külföldön sem va­lósítottak .meg. Főiként a kü­lönleges, nehezen éghető anyagók elégetéséhez hasz­nálatos égőfejek esetében tapasztalllhaitó ez. Amit még meg kell említeni: a sze­minárium tapasztalatai sze­rint a hazai tüzeléstechnika a .nagyobb baitásfdkú, ol- osóbb berendezések irányába fejlődik úgy. hogy azok egy­úttal környezetkímélők te­gyenek. Hangsúlyt kapott ugyanakkor az is, bogy iga­zodván nem épp rózsás anyagi helyzetünkhöz, a 6zalk)emlberek tehetőséget, el­járásokat: kínálnak a régi berendezések korszerűsítésé­hez. m. sz. zs. alapítvány nyitott, amely­hez bármely természetes és jogi személy — állampol­gárságra való tekintet nél­kül — csatlakozhat, »meny­nyiben elfogadja az alapít­vány céljait és vagyoni tá­mogatást kíván nyújtani. Az alapítvány bírósági nyilván­tartásba vétele megtörtént. 1991. június 12-én az alapí­tó tagök itelies körű ülésén elfogadták az alapítvány működési szabályzatát. Az alapítvány működését 3 fős kuratórium irányítja. Kérem az intézményeket, vállalatokat, üzemeket, ma­gánszemélyeket. részvény- 'fcársaségokat és ikft.-ket. hogy egyetértő — segítő — belépési szándékukkal je­lentkezzenek a miskolci Gyermekvárosban. Mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik 1991. december 31-ig csat­lakoznak az alapítványhoz, a kuratórium alapító tagok­nak nyilvánítja. Azok. akik 100 000 forinton felüli ösz- szeggel támogatják alapít­ványunkat. egy fő kurató­riumi tag jelölésére is jo­gosultak. A levélben tör­ténő jelentkezést a követ­kező címre kérjük: Ember a gyermekekért! Alapítvány. Gyermekváros. 3515 Mis­kolc. Vörös Hadsereg útja 126. Képes Károlyné kuratóriumi elnök Szeminárium a tüzeléstechnikáról

Next

/
Thumbnails
Contents