Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-26 / 174. szám
1991. július 26., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VAROS POLGÁRMESTERE szociális munkatársakat keres Pályázati feltételek: — szakirányú felsőfokú szociális munkás, szociális szervező oklevél, vagy más humán felsőfokú végzettség, — erkölcsi feddhetetlenség, — nagyfokú empátiakészség, — magyar állampolgárság. A pályázattal kapcsolatban további információt ad: a Polgármesteri Hivatal az 59-612-es telefonszámon. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó személyi adatait, — az eddigi szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajzot, — az iskolai végzettséget és egyéb képzettségét tanúsító okiratok másolatát, referenciákat. A pályázatokat 1991. AUGUSZTUS 10-IG az alábbi címre kell benyújtani, illetve megküldeni: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 3525 Miskolc, Tanácsház tér 8. A SAJÖMENTI IPARI KISSZÖVETKEZET ELADÄSRA FELKÍNÁLJA az alábbi üzemképes textilipari gépeit: — Naumann állványos háztartási varrógép, — Textima gyorsvarrógép, — Yuki gomblyukazógép, — és egyéb textilipari gépek. | Érdeklődni a helyszínen (Kazincbarcika, Szabó L. út 56. Tel.: 48/10-733). MISKOLC MEGYEI JOGÚ VAROS POLGÁRMESTERE pályázatot hirdet az Időskorúak Szociális Otthona (520 férőhellyel) vezetői Állására Pályázati feltételek: — a megpályázott vezetői munkakör jellegének megfelelő humán egyetemi vagy főiskolai végzettség, — erkölcsi feddhetetlenség, — nagyfokú empátiakészség és kreativitás, — magyar állampolgárság. A vezető feladatköréhez tartozik: Az intézmény általános vezetése, a piaci viszonyok figyelembevételével szolgáltatás jellegű tevékenységek erősítése. A pályázattal kapcsolatban további információt ad: a Polgármesteri Hivatal az 59-612-es telefon- számon. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó személyi adatait, — az eddigi szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajzot, — az iskolai végzettséget és egyéb képzettséget tanúsító okiratok másolatát, referenciákat, — a munkakörrel kapcsolatos feladatok teljesítésére vonatkozó elképzeléseket, — 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázati kiírásban szereplő munkakörbe történő kinevezés 4 éves időtartamra szól. Bérezés — a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően — megegyezés szerint történik. A pályázatokat 1991. AUGUSZTUS 10-IG az alábbi címre kell benyújtani, illetve megküldeni: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 3525 Miskolc, Tanácsház tér 8. A borítékra szíveskedjenek ráírni: PÁLYÁZAT! Építkezők, ügyelem! A noszvaji tufabánya értesíti építkezni szándékozó vásárlóit, hogy a tufabányából 190 X 210 X 380 mm-cs méretű falazóblokkot 8 napon belül a megrendelés után a helyszínre szállítjuk. A szállítási tarifából 20",, kedvezményt adunk. Ügyintézés: Noszvaj, tufabánya, vagy Egri Csillagok Mgtsz Eger, Hadnagy út 6. sz. Tel.: 36/10-844. II füredi Anna-iok A nyári balatoni életnek kétségkívül egyik legszínesebb, leglátványosabb eseménye a július végi füredi Anna-bál. amelyet ez Idén már a 166. alkalommal rendeznek meg. /Ennyi esztendő telt cl ugyanis azóta, hogy Balatonfüred hires vendéglőse, Horváth Zsigmond uram, ma is meglévő házában rokonok, barátok. ifjú gavallérok részvételével. fényes táncmulatsággal tette emlékezetessé 1825. július 2G-án leánya: Anna Krisztina névnapját. A füredi hagyomány szerint Horváth Anna kisasszony ebben a bálban ismerkedett meg leendő férjével, az Aradon kivégzett Kiss Ernő honvédtábornokkal. A füredi Anna-bál egy kicsit az idegenben élő magyarok találkozásának kedves alkalma is. Hiszen a résztvevők túlnyomó többsége az Egyesült Államokból. Kanadából. Németországból. Angliából. Franciaországból érkezik a romantikát, nosztalgiát ápoló, hangulatos mulatságra. összekötve a bálozást az itthoni rokonok meglátogatásával. Az 1798-ban épült, copf-stílusú Horváth-ház az állami Szívkórházzal szemben található, nem messze a vízparttól. De az „újkori” Anna-bálokat már nem itt rendezik, mivel ezt bányászok üdültetésére alakították át, hanem a közelében levő szanatórium díszes nagytermében Árkádos folyosójának falán márványtáblák őrzik az itt megfordult költők. írók. tudósok emlékét. A sort Garay János nyitja, mert ö irt először Balatoni kagylók című versciklusában a balatoni fürdőéletről. Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Ady, Szabó Lőrinc, aztán Hviezdoslav Országh Pál szlovák Iköltő. Jaroslav Hasek cseh író emléktáblája következik. akik nemcsak gyógyulást kerestek itt a szénsavas fürdőben betegségükre, hanem meg is öröikítették műveikben a Balaton szépségét. Beudant francia tudósnak és John Paget angol utazónak, aki végül hazánkban telepedett le. domborművet is emeltek. Az előbbi 1818-ban elsőnek foglalkozott a Balaton-vidék földtanával az utóbbi /pedig a füredi Ánna- bálokról is megemlékezik angol nyelvű útikönyvében. A hagyományokhoz híven, minden Anna-bált a palotással nyitnak meg, .majd keringő következik. Ejfél előtt fél órával hirdetik ki — a .közönség és a zsűri döntése alapján — a 166. bálkirálynő és két udvarhölgye nevét. /Másnap /történik az Anna-bál szépeinek bemutatása Balatonfüred .lakosságának és az üdülöközönségnek. Tíz órakor ott áll a pompás hintó az eléje befogott, díszesen felszerszámo- zott két paripával, a nemzet csalogánya, Blaha Lujza egykori villája előtt. Aztán megjelenik a bálkirálynő, kezében a győzelmi jelvénynyel, a görög mitológiából ismert Eris istennő csillogó aranyalmájával. és fellép a hintóba. Két oldalán az udvarhől- gyek foglalnak helyet. Majd az „úri kocsis” pattogtatja sallan- gos ostorát, s a „rárószárnyon” járó paripák véglgröpüfnek a nesztelenül suhanó gumirádlis hin tóval Balatonfüred utcáin. Künn van ilyenkor az egész város. Taps, kedves integetés köszönti mindenütt az Anna-bál szépeit. Hegyi József Egy új érték Szerencsen. (Fotó: Fojtón László) Szerencsről a főépítésszel Kis lépések a régi értékekért Milyen Szerencs? Milyen ma és milyen lehetne? — erről beszélgettünk ,a város főépítészével, Salamin Ferenccel. — Nincs se jobb/ se rosz- iszabb 'helyzetiben, mint bármely település ezen a tájon — véli a főépítész. — A helyzete sajnos olyan, /hogy aki itt él, vagy átutazik és felületes szemlélő /marad, azt mondja: ,,ez egy ócska, koszos, semmirevaló hely ...” — S ez nem állja meg a helyét? — Szerintem nem állja meg a helyét. Meg 'kell látni azt a Szerencset, ami egyszer lesz, amiért érdemes dolgozni. Rengeteg érték van itt rejtve, jelenleg még elrejtve : a fekvése, az utca- hálózata, a pincék, a régi épületek, a kovácsoltvas- kaputól a kőkerítésekig ... Ezeket az értékeket kell szerintem észrevenni, és tudni az utat addig, .amíg ezek láthatóvá válnak. — Ügy sejtem, nem bontásra, ,,dózerolásra’’ gondol ... — Semmiképpen., sőt! Mindent, amit a hagyományokból meg lehet, azt meg kell menteni és tartani! /Még, inkább erősíteni kellene, ami igazán hegyaljái Szerencsen. Az új épületeknek is ebből a hagyományból kell kiindulniuk. Sajnos, sikerült betáplálni itt is azt a gondolkodást, /hogy ami régi. azt el kell .bontani mindenestől. Van olyan tudatalatti érzése az embereknek, hogy el kell felejteni a 'múlt építkezését, az „letűnt kultúra”. .. A háború után kezdődött, ez a .folyamat és még máig tart. Már nem is. gondol rá az ember, hogy miért' kell így csinálni, egyszerűen benne v,an az: „teljesen mindegy, milyen állapotban van a régi házam, a kerítésem, a kapum — ősze ikell dönteni és olyat építeni, amelyik az elmúlt tíz év divatját /követi, annak megfelel”. — A főépítész mit tehet ez ellen? Milyen eszközei vannak a beidegződések, a haszontalan folyamatok ellen? — A főépítésznék nincs hatósági jogosítványa és szerepköre. Nem is ez a lényeges. A fontos az, hogy milyen szellemi és lelki erőt tud képviselni... — Az előbb arra gondoltam: valakinek van kétmillió forintja, tehát akar építeni egy házat a saját ké- nye-kedve szerint, ön beleszólhat ebbe? Van-e vétójoga? — Azt mondom, kellene, hogy legyen. Jogszabály szerint nem sok lehetőségem van, az én szerepem tanácsadó .tartalmú. Szerencsen sikerült a város vezetőivel, a műszaki osztállyal olyan együttműködést, kialakítani, amely záloga lehet egy új minőségű igény meghonosításának. Ilyen értelemben jó helyem van, nem minden megyében működik ez így. Kilencven százalékban tudom mi épül, hol épül és hogyan. — Milyen esélyei vannak a régi értékek fel- és elismerésének? Milyen esélyei' vannak az igényesség feltámadásának? — Úgy. gondolom, meg lehet győzni az embereket, de nap mint nap meg kell harcolni az új folyamat elindításáért; a/ legkisebb dologért is (mondjuk egy utcai felirat- milyenségéért, egy lámpaoszlopért, egy fának az elültetéséért). Ezek nem látványos dolgok, de csak kis lépésekkel .haladhatunk. /Hiszek benjje, ha látják a jó példákat, felébred az igényesség, hiszen mindenkiben benne lakozik a jó és a szép iránti igény. Két-há- rom éve folyamatosan dolgozunk a főutcán, az épületek felújításán. /Rendbetet- tük az útburkolatot, csapadékcsatornát építettünk, kandeláberek készültek ... Köny- nyebb így rávenni az üzlet- tulajdonosokat, az új tulajdonosokat, hogy vissza-át- alakítsák az épületet; az üzlethomlokzatot például, amit húsz évvel ezelőtt szétvertek az akkori „igény” jegyében. A mai /pénzügyi helyzetben nagyon figyelni kell arra: ami kis pénz van. azt arra kell költeni, ami a város valóságos szépülését szolgálja, — Budapestről jött Szerencsre, meglehetősen idegenként erre a tájra. Közel három éve főépítésze a városnak. Fiatal ember. Arról győzött meg, bizakodó is ... — Ezt a munkát csak úgy lehet csinálni, ha lát valami jövőt az ember. Ezt nem pénzért csinálja valaki, hanem szerelemből. Hit kell, meggyőződés kell, és persze szakmai felkészültség. Szerintem nagyon fontos lenné, ha a kisebb települések — akár társulásos alapon — is alkalmaznának főépítészt. Természetesen olyat, aki /bizonyította már a rátermettségét. Ennek érdekében megalakítottuk a megyében dolgozó főépítészek kollégiumát, tanácskozó testületét. Szeretnénk a jó irányú haladást segíteni. (t. n. j.) letett. Ittunk egy csupor hideg vizet kútjukból, majd - szelesre tárva a kaput - a házba invitált a gazda, látván a gépkocsi rendszámáról, hogy „otthonról” jöt- tunk... Estére Szervátiusz Jenő is megtért e házba: ekkor faragta fiával és ta- mtvanyaival egy hatalmas kőtömbbe Tamási síremlékét, s baratja szüleinél szállt meg esténként. A vele haj- nahg tartó beszélgetésünk egy külön fejezetet érdé- meine. A tarisznyát a fiatalabb ua,ne. SIÖtte gyopjúfonái- bol, a házi szövőszékén. Tanító leven, híven művelte es tovább őrizte a régi népi motívumokat. A nyers alapszínbe sötétbarna sávokkal, majd mélyzöld és halványabb, meg mohazöld színekkel beleálmodta a tarisznyába a havasokat, a fenyvesek csendjét, tiszta levegőjét, madárhangját és a szél zúgását. Az akkori szabadságot, ami a magasban volt, már majdnem az ég peremén. Találkozásunk után pár héttel Magyarországon is viszontláttuk egymást a családdal. Pár nap alatt mi is igyekeztünk adni, megmutatni valamit számukra a hazai tájból, a szemnek és a léleknek szép látványokból. A tarisznya már akkor a mai helyén volt, hozzá egy szelet barna kenyeret adtak. Őrzöm azt is. Húsz év alatt kővé száradt, de izét máig is érzem. A gyapjúból szőtt tarisznyában - ha rápillantok - ott érzem a hajdani út emlékét, az éjszakai beszélgetések óráit, a frissen fejt tej illatát, a borókapálinka fanyar izét, a kőfaragó vésőjének vonását, kalapácsának koppanását, az idős mama zokogását és a gyerekek kacagását. A megismert emberek küzdelmét, sorsát. A szép magyar szavakat. A szavakat, melyek megismertették velünk anyanyelvűnk igazi zamatát, rejtett kincsét. Mit is írtak Jakabék az 1971-es karácsonykor? „... Tiszta és boldog szívvel gondolunk rátok. Sohase feledjük el az együtt töltött, kedves napokat és kívánjuk, hogy meleg, baráti szívetek másokra is sugározzon sok boldogságot, mint ránk ..” ... Ennyi mindent mond el nekem az a kis tarisznya. Gyárfás Katalin Van néhány olyan tárgy a környezetemben, ame y fájdalmasan szép, mindmáig tisztán élő emlékeim “ zödnek. Értéket csak somomra jelentenek. Egy resztszemes mintázatú tény, melyet anyám h.mze t még kisiskolás korában. Bor- táblás imádságos . száz éve nyomtattak, °P bukkant rá egykor a debreceni antikváriumban, re falitányér nagyanyám gyatékából, vizmosta ,,^ov®cs' ke a Sebes-Kórósból, eqy szál féltőn préselt kok°£s'n a házsongárdi ternetobo- Mind-mind egy k« sze'et* egy sóhajtásnyi idő az temből. Itt ez a tarisznya, mely húsz esztendeje «99° 1°‘ Ion, Íróasztalom fölött. Ennek a szőttesnek külön története van. Két evtizede Erdélyben barangoltunk barátainkkal. Megálltunk Farkas- lakán, Tamási Áron szülőhazát keresve. Jó szerencsénk idősb Jakabék házához ve-
