Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
1991. július 23., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Makovecz Imre tervei alapján Kegyelethez méltó környezet A szeretteink elvesztésekor érzett fájdalom súlyos lelki teher. Elviselnünik önmagában is nehéz, s mindehhez párosul a szomorú kötelesség: a halottat *■ el kell temettetnünk. Járjuk tehát egy-két napig az ügyintézés kálváriáját. Természetes, hogy gyászunkhoz együttérzést és a kegyelethez méltó környezetet várunk. Kazincbarcikán egy régi terv valósul meg az idén: korszerű temetőház épül az 1965-ben megnyílt városi köztemető előterében. Amint azt Ivánfi Jenő polgármester-helyettes megjegyezte: a terveket az önkormányzat örökölte, hiszen már az előző városvezetés szerette volna a hiányzó létesítményt felépíttetni, s egyúttal esztétikusabbá tenni a temetői környezetet. Ez utóbbira garancia a tervező, Makovecz Imre személye. Az idei költségvetés tárgyalásakor a kivitelezési munkálatokra 8,9 millió forintot szavazott meg a képviselőtestület. A munkákat a Borsod Megyei Építőipari Vállalat végzi, s — amint arról a helyszínen is meggyőződhettünk — az építők, szakiparosok törekednek arra, hogy az október 15-i határidőt betartsák. Erre egyébként az építőket a versenytárgyalás alapján elnyert megbízásról szóló szerződés kötelezi, s ösztönzi is: „csúszás” esetén kevesebbet fizet az önkormányzat a munkálatokért. . A temető bejáratánál kétoldalt emelkedő épületben a papok számára lesz egy helyiség, valamint virágüzletet terveznek. A további épületblokkban kap helyet a temetkezési ügyintézés, kialakítanak megfelelő várakozó helyet, mód lesz a kegyeleti tárgyakat árusító részleg elhelyezésére is. Méltó körülmények között, s egyhelyben intézhetik a hozzátartozóik a gyászszertartáshoz kapcsolódó ügyeket. Gondolt ugyanakkor a tervező a temetőben dolgozókra is. Szociális létesítmény, öltöző szerepel a kiviteli tervekben. A bejárat a Makovecz- féle stíluselemekkel készül, s a temetőt egy — szintén általa tervezett — kovácsolt vaskapu zárja le. Ennek elkészítésére helyi mester, Fülöp Tibor kapott megbízást. Szebb és rendezettebb lesz a környezet is, hiszen — a megbízás alapján — a két buszmegálló helyiség is követi a bejárati rész és a belső épület stílusát. Kialakítják az új parkolót is, mellyel megszűnik a jelenlegi gyakorlat, amely szerint a temető területén, valamint egy szemben lévő utcában várakoznak az autók. A napról napra alakuló épületegyüttes, valamint a bejárat és a kísérő létesítmények kivitelezése — remélhetően — időben befejeződik. Azt szeretnék elérni, hogy idén a halottak napján már a megszépült, méltó környezetben róhás- sák le kegyeletüket a bar- cikai honpolgárok a családtagok, az egykori barátok sírjánál. — gyárfás — Fotó: Farkas Maya Itt még épül, de az ősz végére már úgy állnak a temetőház falai, ahogy Makovecz Imre „megálmodta". Független és helybeli jelöltként Dr. Boros László Független jelölt a 11. számú választókörzetben dr. Boros László, Tokaj szülötte, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatója. — Milyennek látja egy helybéli a választókörzetet? — A választókörzet jórésze hátrányos helyzetű, a Bodrogköz kedvezőtlen termőhelyi adottságú, vasúthi- ányos terület. Míg 1989-ben Lenin városban (ma Tiszaúj, város) a fizikai állományú dolgozóik átlagos havi keresete közel 11 ezer forint volt, addig Tokajban csak 4545 forint, Tiszaladányban pedig még ettől is kevesebb. A térségben szinte csak Szerencsen van ipar. A világhírű tokaji bor is csak szerény jövedelemkiegészítést biztosít. A kistermelők zöme olyan bogyótenmelővé degradálódott, aki megtermeli a szőlőt, majd alacsony, erősen nyomott áron kénytelen eladni. Nincs hordója, feldolgozó esziköze, pincéje ... Ma már az alacsony áron történő felvásárlást sem tudja garantálni senki! Közben a bor minősége is olyan, amilyen. Nem tudjuk eladni sem nyugaton, sem keleten. A falvak kereskedelmi, egészségügyi, kulturális ellátottsága rossz. Nem véletlen, hogy 1960-tól erős elvándorlás, demográfiai erózió vette kezdetét a térségben. Hegy alj a népessége harminc év alatt 10 százalékkal csökkent. Ezek a .legégetőbb gondok, továbbá az, hogyan tudja eladni a termelő a felnevelt sertést, hogyan közlekedjen a Bodrogközr ben . . . — Hol a kiút? Mit tegyen egy képviselő? — Az egyik legfontosabb feladat az emberek jövőbe vetett hitének az erősítése. Hogy minden egyes állampolgár érezhesse: szükség van a munkájára, a döntés, hozók figyelembe veszik a véleményét, és az érdekeit is. Azt képviselem, legyen mindenkinek biztos megélhetése. Ne kelljen félnie a holnaptól, a munkanélküliség rémétől. El kell érni külső tőke bevonásával — a gazdaság megélénkülését. Ismét minőségi, nyugaton is eladható bort kell termelni Hegyálján. Növelni kell a vállalkozói kedvet, de a bérből és fizetésből élők érdekeit is védeni kell. Hatalmi szóval, a lakosság megkérdezése nélkül, sőt, akaratuk ellenére számolták fel a kis- vasutat, rendkívül hátrányos helyzetbe hozva ezzel az itt élőket. A térség halmozottan hátrányos helyzete nem tartható fenn időtlen időkig- Orvosolni kell! . Ha célunk Európa eleie- se, akkor többet kell fordítanunk az egészségügyi, oktatási, ,kulturális, tudományos célokra. Osak az egészséges és kiművelt tóikéi lehet lemaradásunkat felszámolni és utolérni a fejlett nyugatot. Többet ke fordítanunk a szociális problémák megoldásai a. A tennivaló sok. Az or- szág gödörben van. Közös erőfeszítéssel bizonnyal ki fogunk lábalni, s eljön egy boldogabb kor. Ezt az ügyet szeretném a magami szerem lehetőségeivel szolgálni. — faragó — M. Szabó Zsuzsas Azokra a gondokra, amelyek a falvak lakóit érintik, a városi könnyen legyint. Mit érdekli öt, ha egy autó elgázol egy kutyát — elöbb-utóbb elviszik a tetemet. Ha meg tejre van szüksége, bemegy a boltba és megveszi... Hejöbába, Nemesbikk és Hejőpapi tehenes gazdáit, polgárait hívta diskurzusra a jelzett témákban Juhász 'Barnabás, Hejöbába polgármestere. A három szomszédfalu gondjai közösek, volt mit megvitatniuk a gazdáknak. Kezdjük az első feszítő gonddal, mi legyen az elhullott állatok tetemeivel? Korábban az történt — hallottuk Bartha Ferenctől, a szikszói Állatifehérje Ta- ikanmányokat Előállító Üzem főmérnökétől —, hogy ahol megtörtént a sajnálatos eset, telefonáltak, ment a szikszóiak speciális kocsija, begyűjtötték a tetemeket, húslisztté dolgozták, eladták. Az idén év elején drámaian megváltozott a helyzet. Jött az olcsóbb — azért olcsóbb, mert erősen ártámogatott — külföldi húsliszt. A sok késztermék ott maradt a szikszóiak nyakán. Ezért már arra sincs pénzük, hogy közegészségügyi feladatuknak eleget téve, begyújtsák a dögöket. Így hát kérik az önkormányzatokat, a szolgáltatásért fizessenek átalányt — Hejöbába például 15 ezer forintot fél évre. A főmérnök tájékoztatóját sokan kétkedve hallgatták: hol az állami segítség, miért hagyják megint magára a vidéket? Következett a válasz: egyénileg is elszállítják a jobblétre szenderült állatot, de így annyira drága, hogy egyetlen egyre rá kell költeni annyit, mint a község átalánya. Mint szokás, jöttek az egyéb észrevételek. Hogy az ÁTEV is gyakran késik a szállítással — utánanéznek, ígérte főmérnök. Mint megtudtuk, Nemesbikk önkormányzata elutasította az átalányfizetés lehetőségét, a másik két község testületé később dönt. Mi van, ha egy állat sem hullik el, ha ismét dögkutat nyitnak? Nagy Imre gazda erre sommásan válaszolt: így is elég elhullott macska, kutya hever az árokpartokon, a környezetszennyező, veszélyes anyagoktól meg kell szabadítani a környéket. „Igyunk inkább 1—2 sörrel kevesebbet, de teremtsük meg az átalányfizetésre a pénzt” — mondta. Olyan ez, mint a biztosítás — ha nincs esemény, nem kap a szerződő fél semmit — állapította meg, majd szóvá tette, hogy nevetséges egy- egy tehén biztosítási díja: fizetik érte az 5700 forintot, de csak akkor kapnak térítést, ha az állatot baleset éri. A tehenek pedig nem száguldoznak 120 kilométeres sebességgel... * A tanácskozás második felét a megyei tejipari vállalat miskolci üzemének vezetője, Oláh Bálint vezette be. Mint mondta, a három faluban 137 tehén ad tejet, a tavaly bevezetett tejcsar- nokrendszer nagyrészt bevált. A körzet gazdái is csökkentették termelésüket, ha ez így halad, megérjük, hogy a ma 30 ezer forintot érő jószág ázsiója nőni fog, lassan 70 ezer forintot taksál majd egy-egy tehén. A megyei tejiparnak továbbra sem gond a tej feldolgozása. Inkább az okoz feszültséget, hogy más megyékben — ahol nagy a túltermelés — 5—6 forintot (!) adnak egy literért a termelőnek, amiből olcsó termék készül, s azt hozzák be Borsod piacaira. Ez így nem tisztességes — állapította meg az üzemvezető; a termelő átmenetileg ugyan jól jár, hogy egyáltalán megszabadul a tejtől, de mi lesz hosz- szú távon? Visszatérünk a hatvanas évek szintjére, és amikor már lenne pénzük az embereknek, nem lesz tejtermék a boltokban? A kis tájékoztató után a napi gondok kerültek terítékre. Hogy az egyik tejhűtő gyakran elromlik, volt, hogy több napi tejet ki kellett önteni. Amikor az igazgató arról beszélt, hogy még mindig sokan vizezik a tejet, néhányan — legalábbis, a tudósító szerint — zavartan elpirultak. Pál József, a tejipar felvásárlási vezetője a bizalmi elvet hangsúlyozta: annyi tejet és tejzsírt fizetnek, amennyit a tejcsarnokos bevall. Az utólagos mérések sajnos, gyakran kevesebbet mutatnak. És ez nem jó senkinek — kellene végre egy tejszövetkezet, ahol a rossz termelőket társaik szűrik ki saját, közös eredményük érdekében. Természetesen: a klasszikus szövetkezés alapelvein kellene ennek működnie. Ehhez pontosan vezetett tejkönyvekre, lelkiismeretes termelésre van szükség, mert jövőre már fehérjetartalom alapján veszik át — a tervek szerint — a tejet. Talán már közhely, de ez is az Európához való felzárkózás kis lépése. Szót kér a volt polgármester Bakonyi Béla tollából az ÉszaknMagyarország 1991. július 13-i számában cikket olvashattunk „Abaújszántó új polgár- mestere” címmel. Amiért tollat fogtam, arra a cikket indító első mondat 'késztetett. Idézem: „A helyhatósági választásokon Bényei Gábor lett Abaújszántó polgármestere, de munkába állása után néhány hónappal egészségügyi okok miatt megvált tisztségétől.” A lakonikusan megállapított „egészségügyi okolt” cáfolatára álljon itt lemondó levelem telies szövege : „Alulírott és itt is megnevezett Bényey Gábor az 1990. szeptember 30-i helyhatósági szabad választáson megválasztott Abaújszántó polgármestere és önkormányzati képviselője levelem megírásának időpontjával egy- időben, választóim eddigi bizalmát megköszönve, mindkét tisztségről lemondok, melyért választóim megértését kérem. Lemondásom okaként a kénvi- selő-testület személyem ellen irányuló intézkedéseit és alaptalan gyanúsítgatásait. rágalmait jelölöm meg. Kívánom mindazoknak, akik hozzásegítettek ahhoz, hogy e lépésemet megtegyem, tettüket le nem vethető teherként viseljék egész életükben lelkiismeretükön. Köszönetét mondok mindazoknak. akik mellettem álltak, bizalmat szavaztak és próbáltak reálisan, eddigi munkám, magatartásom és életvitelem alapján megítélni. Levelemben nevek említésétől eltekintek mindkét esetben, mert annyi írott anyag született, amelyek felvetéseimet bizonyítják. A testületi ülésen nem kívánok részt venni. Lemondó levelem teljes terjedelmét a testületi ülés jegyzőkönyvében kérem szerepeltetni.” Abaújszántó, 1991. április 15. Fájó szívvel. érdemtelenül sértetten, de emelt fővel: Bényey Gábor U. i.: Ami az egészségügyi okot illeti: 1990. november 12- től 1991. április 14-ig táppénzes állományban voltam. Lemondásomat viszont munkába kiírásom első napján nyújtottam be. (B. G.) *üi fé,elmetes ös,ónyhez hasonlítják a gigan- íölink eléft Ounaszaiirusznak csuknnkLÜ- Bos“~Nagymaros építkezést. Nem szükséges sem Irtf n„, i';9uni,0!n*' S8m dicsőíteni egy letűnt világ sajá- b.,^n,«tónak végtermékét. Mert anélkül is itt van. Hol ‘ h<?. gondolkodásra késztet, hol indulatokra, de ten fo.v^°»0rf.¥Q!0SS0f0ÍQl> ° szomszédokkal magasszinte^Ä^ '9V<?kSIik tt,rt0pi ű k™é' ketNoWalLht?h ,?°p0t töltöt,em ott- és 0 D«"a mindkérés hol té”elme» h 1°PaSÍla,ha,t0m 6 gis°n,,kus eP!t‘ Azóta tudom e met* h° csodatatot kiváltó hétköznapjait, szedők sem n,n“enel< könnyű helyzetben sem a szom- lépcsöéaítpc mi" M,en ~ ha valóban abbamarad a víziek millióiunl?’ 6SI a* edd'9 beépített betonköbmete- vissznóli:i Hogyan lehet ezeket majd eltüntetni és o meolo„An'i°2 ,Cfedeti állapotot? Ha ott marad minden, , °b}OKtUmakai mire lehet majd használni, ha a N?m VQl0bQ" -.elterelik” a Dunát? szólni iík! i ' dG m®9 a szakember sem tud erre váló- az ÉVmr en ~ mondható - baráti beszélgetés közben nvit mon^^.V.eier,.90lgat°io, dr. Pados Imre „csupán” eny- rol • - fi • ** f,r°' a vegyes érzelmeket kavaró épitkezéshnró ,8sr 's a döntés, ma már annyi megállapítErén 9¥.~ ro*SI döntés lesz! belátó«:,,*30”1^ m'.n<tenki azt ért, amit éppen akar - ki-ki teség ’ me"V®zödese szerint. .. Félelmetes ez az őszin(bekecsi) Esti diskurzus a Hejő partján : :■ ■ ' ■ : ■ ' - . . : Tiszta tejet a pohárba! Bős(z)-vita
