Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

1991. július 22., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAC3 5 10—40 százalékos árengedmény, csak két hétig » I I ♦ I I ♦ '«tv & <S£ % € 5 9 9 Sztereó műholdvevő-berendezés, 70 csatornás, 110 cm átmérőjű tányérral, 47 500 Ft helyett csak 42 500 Ft. International videokazetta, 180 perces, 329 Ft helyett csak 255 Ft 195 perces, 349 Ft helyett csak 280 Ft Barbie-babák 40" „ árengedménnyel. Összes háztartási gép 20" n-os árengedménnyel. (Kenyérszeletelő, kenyérpirító, gőzölős vasaló, mixer-szett, elektromos kés, hajszárítók, TEC-mikrohullámú sütő), TEFAL friteuse 10" „. Rádió-távirányítású kisautó, 1394 Ft helyett 770 Ft Olasz sportcipők, 560 Ft-tól 1320 Ft-ig. Olasz, mintás pólók 311 Ft helyett 225 Ft FRIZZO babakocsik 14 388 Ft helyett csak 12 900 Ft. 5 fajta szobaszökőkút, 7600 Ft-tól 9900 Ft-ig helyett 4650 Ft-tól 6060 Ft-ig. TEKINTSE MEG TEUES ÁRUKÉSZLETÜNKET! NE FELEDJE, VARJUK! Központ: 1161 XVI. kér., Varga J. u. 63-65. Tel./Fax: 163-8496, 163-8566 Miskolc, Széchenyi u. 8. MEDICOMP KFT. pr i 1^. ftolm* Bemutatkozik az új ROBUR LO 3004! Léghűtéses DEUTZ dieselmotor 54 kW/73 LE Alacsonyabb rakfelület Csökkentett zajszint Radial gumiabroncs ECE-előírásoknak megfelelő kivitel Próbálja ki személyesen is! Gyakorlati gépbemutató helyszíne: 1991. július 24-én 10 óra TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA HÁZA Miskolc, Felszabadítók útja 5. AUTÓKEi CAR ÍEBESKEDELM/KFI TRADING ° CO.0 LTD. H-1133 Budapest, Gogol u. 13. Telex: 22 4446 Mail. H-1393 P.O.B. 318. Fax: (361) 149 47 35 Kié a megyeháza? Vétót emelt a köztársasági megbízott hivatala A közelmúltban arról ér­tesült a köztársasági meg­bízott megyei hivatalának vezetője, hogy a megyei közgyűlés meg akarta osz­tani a megyeháza tulajdon­jogát és lépéseket tett ennek bejegyeztetése érdekében a Miskolc Városi Földhivatal­nál. Ám. ezt a köztársasági hivatal megakadályozta. A háttérben az áll, hogy az ingatlanak az önkormányzat kezébe kerülnék, kivéve, ha azok műemlékek, vagy mű­emlék jellegű épületék. ■Ha így nézzük, akikor már ugyancsaik kétséges, hogy a megyeháza az önkormányzat tulajdonává lehet. Csakhogy a régi épületrészhez, amint az ismert, egy új szárny, egy toldalékrész is tartozik, de mint azt a törvény világo­san kimondja, az ilyen tol­dalékok is a műemléki épü­let, épületegyüttes részeinek tekintendők. Még valami: a megyeháza ma az állam tu­lajdona (egységesen), ami­nek kezelője papíron a ma már nem létező megyéi ta­nács vb. A tulajdonjog ala­kulásáról majd a vagyon­átadó bizottság határoz. Dr. Orosz Gábor helyettes ál­lamtitkár elmondta, hogy azért vétózták meg a me­gyei közgyűlés szándékát, mert állami tulajdont ma csakis állami szerv kezel­het, márpedig a megyei ön­kormányzatot nem lehet an­nak tekinteni, így az a va­gyonmegosztást sem kérheti. Pontosabban ezzel a vétó­val az állami tulajdont kí­vánták megvédeni, hiszen a megyeháza megléte óta fo­lyamatosan a közhatalom érdekeit szolgálta. A köztársasági hivatalon kívül itt kapnak helyet a jövőben más kormányszer­vek is. Ám ezt a tényt úgy fogadta a megyei önkor­mányzat vezetője, hogy a köztársasági megbízott hiva­talának mindenképpen fi­zetnie kellene az épület használatáért, ahová mint mondja, csak úgy beköltö­zött. — A megyei közgyűlés elnökeinek találkozóján elhangzott az is, hogy a köztársasági hivatal nem segíti a megyei ön- kormányzatok munkáját — mondta dr. Orosz Gábor egy viszonylag szűk körű sajtótájékoztatón és hozzátette: dr. Gyulai Gábor a régió köztársasági megbí­zottja rendszeres találkozó­kat szervez az egyes terü­letek, tájegységek önkor­mányzati vezetőivel — il­letve a hivatal szakemberei is felkeresik a települések vezetőit, hogy elősegítsék a napi munkát. Ami pedig a bérleti díj követelését illeti, értetlenül állnak az előtt, hogy miért kellene az álla­mi vezetésnek egyik zsebé­ből a másikba tenni a pénzt. A vádakkal, vádaskodások­kal nem ért egyet a köz- társasági hivatal megyei hi­vatalvezetője. Mint mondta, a megyei önkormányzattal kezdettől jó kapcsolatokra törekedtek és ahogy most erről meggyőződhettek, ez a kapcsolat nem mind a két fél részéről mondható kifo­gástalannak, megfelelőnek. A viták önmagukban nem járulnak hozzá a kapcsolat romlásához, sőt, ahogy azt dr. Orosz Gábor elmondta, bíznak abban, hogy a je­lenleg tisztázatlan kérdések megnyugtató rendezése után újra megfelelő lesz a megyei önkormányzat és a köztár­sasági hivatal munkakap­csolata. Tiszaújvárosi mérleg Mi van az ötletdobozokban? Hogyan szavaztunk a közgyűléseken? A minap Tiszaúj város képviselő-testülete számve­tést készített a megválasz­tása óta végzett mimikáról. Keserűen állapították meg, hogy működésük idejét az egyre mélyülő gazdasági vál­ság, a társadalmi és szociá­lis feszültségek kiéleződése jellemezte. Ennek ellenére mégis teljesítették alapvető feladatukat: biztosították a város működőképességét. A beszámoló szerint nyolc hónapos működésük alatt a leglényegesebb kérdésekről döntöttek. Jogszerűen és törvényesen. Munkájuk kri­tikája ugyanakkor, hogy a testület több esetben rövid időn belül felülbírálta ko­rábbi döntését, s az előző­vel merőben ellentétes állás- foglalást alakított ki. Mi ezek oka? Gyorsan akartak határozni, de eh­hez nem mindig párosult az alapos előkészítés, a követ­kezményük megfontolt fel­mérése. Másrészt összehan­golatlan volt a bizottsági és a képviselő-testületi munka. Hátráltatta tevékenységüket az is, hogy a bizottságok nem akartak, vagy nem mertek a hivatal szakmai potenciáljára, az apparátus dolgozóinak szákmai ismere­teire támaszkodni. A képviselők rendszeresen reszt vettek a testületi ülé­seken, aktivitásuk talán túl­zottnak is minősíthető. Elő­fordult — tizenkilenc fős képviselő-testületről van ® ~L hogy egy ülésen 200 “ff0 ^«szólás is elhang- zott. Több esetben fontos kérdésekét kisebb vitával ES&Ä 3 pártpolSaUiletl szempontok ”em Játszották elsődleges szerepet. A képviselők a vü tért>eerA?önikhelyeZték eIÖ‘ mokratikus °Syzat de- koru nyilvánosságot biztQS hogy Ä ián elhelyezett Pú­ikba egyre tev gV^tóládá- tet ,fcevesebb ötle­.dobnak “Tékáig! ml bevétellel számol, amelyből az év első öt hó­napjában 496 miUió forint már realizálódott. Rendel­kezésre állnak a nevelési, Oktatási intézmények fenn­tartásához szükséges pénz­ügyi eszközök. A közműve­lődési intézmények működé­si feltételeit differenciáltan biztosították. Követelmény­ként állították velük szem­ben, hogy ők is növeljék saját bevételüket. Az egész­ségügyi rendelőintézet tár­gyi ellátottsága — megálla­pításaik szerint — az átla­gosnál kedvezőbb. Ugyanak­kor jelentősen emelkedett a városban a szociális gondos­kodásra szorulók száma. Ezért növelték a segélyezés­re biztosított pénzeszközö­ket. Egyszeri támogatásban részesítették a nyugdíjasok többségét, gondoskodtak a hajléktalanok elhelyezéséről, támogatták a lakáshiteleik megemelt kamiaitaiinák tör­lesztői közül a leginkább rá­szorulóikat, és lehetőséget biztosítottak a munkanélkü­liek számára közhasznú munka végzésére. A gyorsu­ló szegényedés ' várhatóan további intézkedésekre kény­szeríti az önkormányzatot. Megállapították, hogy a hivatali munkában — a képviselő-testület, a bizott­ságok és a hivatal appará­tusának kapcsolatában — a testület meghatározó szere­pe érvényesül. Ugyanakkor megfogalmazódott, hogy az eredményes munka, az együttműködés csak a köl­csönös bizalom további erő­sítésével képzelhető el. A gondokról is őszintén szóltak a beszámoló vitájá­ban. Arról, hogy nem bizto­sítottak teljes egészében az önkormányzati működés jogi és gazdasági feltételei. Tisz­tázatlanok a feladat- és ha­táskörök, rendezetlen az ön- kormányzati tulajdon ... Ezek hiánya a tervezésben, az előkészítésben, a dönté­sek meghozatalában komoly nehézséget okoz. A jogi ren­dezetlenség mellett hátrál­tatja munkájukat a munka- módszerek kidolgozatlansága is. Mindezek ismeretében legsürgősebb feladatuk Ti- szaújváros hosszabb távra szóló várospolitikai célkitű­zéseinek megfogalmazása. Miskolc közgyűlése nyári szünetet tart, tanácskozásait szeptemberben folytatja. Megalakulása óta hatásköré­be tartozóan számos rende­letet alkotott, határozatot hozott. Ennek kapcsán a la­kosság körében érdeklődés tapasztalható az iránt is, hogy mi, munkáspárti kép­viselőik egy-egy döntésikor hogyan szavaztunk. Erről esik szó a teljesség igénye nélkül az alábbiakban. A közgyűlűés céltudatos tevékenységének alapja az éves munkaterv, annak nél­külözhetetlen jogi feltétele az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata. A költségvetési terv pedig a különböző intézmények gaz­dálkodási feltételeit, a vá­rosüzemeltetést biztosító törvény. Az említett doku­mentumok elfogadásaikor igennel szavaztunk. Ugyancsak igennel voksol­tunk Miskolc megyei jogú várossá nyilvánításával, az irányítása alá vont intézmé­nyekkel, a polgármesteri hi­vatal belső szervezeti felépí­tésével, a helyi népszavazás­sal és népi kezdeményezés­sel, a pénzügyi ellenőrzéssel, valamint a köztisztaságról szóló határozatok meghoza­talával kapcsolatban. Szava­zatainkat adituk egyebek között a bérfejlesztéssel, az állami (önkormányzati) tu­lajdonban lévő házingatla­nok eladhatóságával, az arra rászorulók lakáshoz juttatá­sával és a piaci és vásári árusítóhelyek nyitvatartási idejének a vásárlók igényei­hez való igazításával kap­csolatos döntésekhez is. A város működőképessége biztosításának egyik költ­ségvetési bevételi forrása a különböző ár- és díjtételek emelése, ami egyre nagyobb terhet ró a lakosságra, és növekvő elégedetlenséget vált ki körükben. Ezért szá­mos díjtétel drágítása elfo­gadásakor nemmel szavaz­tunk. így nem voksoltunk például a közlekedési tari­fáik, a vízhasználat térítési díja, a földterületék bérleti díja és a piacok, valamint vásárok díjtételei nagy ré­szének elfogadott emelésére. Dr. Emódi Gyula miskolci önkormányzati képviselő Munkáspárt (MSZMP) Az összeállítást készítették: Faragó Lajos, Laczó József, Nagy József.

Next

/
Thumbnails
Contents