Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-19 / 168. szám

1991. július 19., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Sajóbóbonyban Háború habüzenet nélkül (Folytatás az 1. oldalról) — Honnan vettek pénzt minderre? — Az üzem létrehozása az ÉMV dolgozóinak köszön'he- tő, akik a vállalati ered-' menyiből képződő nyereség terlhéne adták össze a költ­ségfedezetet. A közel 200 millió forint, többéves anya­gi lemondással járt. A ter­melést, a piaci értékesítést követően most imár a ipoliu- retán bevételeiből vált tehet­ségessé más üzemeik fejlesz­tése .is. — Mikor került kapcso­latba az új társtulajdonos­sal? — 1989-ben, vállalati meg­bízás álapján. Akikor azt vizsgáltok, milyen lehetőség kínálkozik a poliurétán- gyártáshoz, a felhasznált anyagúk dunántúli telepíté­sére, a bútorgyáraik részére. Így merült fél a Greiner- céggel az együttműlködés'le­hetősége. 1990 januárjában intenzív 'tárgyalássorozat kez­dődött az osztrákokkal, ami végül is ez év 'március 4-én egy közös vállalat alapításá­val zárult. — (Néhányan ezt a frigyet kótyavetyének minősítik... — Ezt a rosszindulatot nem ikívánoim minősíteni. Az ÉMiV súlyos .helyzetiben van, egyedül a poliiuretán-terme- lés, ami pénzt hoz a ház­hoz. De tudni kelil, hogy ez is szerves .része az egész vál­lalatnak,, annak ellenére, hogy .szervezeti formája megváltozott. A vállalatve­zetés az egész gyár .sorsáért felel, s a jövő érdekében megteendő intézkedéseik el­ső lépése ennek az üzemnek a privatizációja. Hogy ezt követni tudja a többi, .tőké­re volt szükség. A Gröiner­cég 400 millió forintot ho­zott ebbe az üzletbe, s ez reményt ad a krízis kezelé­sére. Mindehhez hozzáten­ném: az ÁVÜ és az IiKM jóváhagyása volt szükséges. Három hónap állt rendelke­zésre, hogy eldöntsék: a spanyol Inespo, vagy az osztrák Greiner. Az időt is csak azért említettem, mert a kremsmünsteni előszerző­dést követően .néhányan el­lenakciót kezdeményezték a fúzió ellen. — Elnézést, úgy tudom, hogy valakik elvitték a bal­hét ... — .Nem szeretem az ilyen megfogalmazást. A tény az, hogy a vállalati érdekéket semmibe vevőik ellen fe­gyelmi eljárást kezdemé­nyeztek. Kát vezető kivált a kft.-iből. — Ön szerint ezzel lezá­rult az ügy? — Az ÁVÜ és az IKM mindenre kiterjedően mon­dott áment. Az ÉMV veze­tése részéről lezárult az ügy. Sajnos, az itt dolgozók egy részéiben azonlban még mindig kétely van. A régi beidegződések, a fals infor­mációik mindezt elősegítik. Hogy mennyire volt helyes a döntés, azt a jövő fogja iga­zolni, .s nem utolsósorban az itt dolgozók józan .magatar­tása. _ Milyen garanciákat n yújt az osztrák vartner? — A .már említett 400 milliós tőiké mellett további 100 millió forint fejlesztési összeget is jutltait számunkra. A kft. jelentős fejlesztéséket tud megvalósítani. A tervek részben elkészülteik, a víz­szintes habosítóra, a .hulla­dékok csökkentésére, fcapa- oiitésnövelósére, új termelő­egységek telepítésére. A tel­jes know-how átadásával a porán nyugat-európai szin­ten fog gyártani, értékesíte­ni. További lényeges válla­lása a Gréinernék, hogy két évig nyereségét visszaforgat­ja .a kft. alapjába. — ... és az itt dolgozók­nak? — Megállapodás rögzíti, hogy két évig .nem kerül sor létszámleépítésre. Ismerve a mai magyar helyzetet, ehhez nem kéll kommentárt fűzni. Szervezeti felépítésben a már jól bevált osztrák mintát követjük. Személyre lébon­tott megbízások, ‘testresza- bott munka, ez az alap. Itt mindenkinek, mindennap bi­zonyítania kell képességét, mert az örök időre szóló megbízást .nem ismerik. Az új technológiák bevezetése pedig tovább növelheti a murik ásállománj'lt. — iNem félnek a gyarma­tosítástól ? — Szó sincs erről. A Grei­ner Magyarországon csak a porán engedélyével lehet je­len a piacon, a kft. auszt­riai jelenlétéhez az osztrá­kok hozzájárulása .szükséges Bővülni fog a termékpalet­ta, a gépjármű-, az élelmi­szeripar, ,a repülőgépgyártás területén. Újabb értékesítési csatornáik kiépítésén fárado­zunk ia volt .KGST- országok - ban, és közös piaci jelenlét­tel számolunk Nyugat-iBuró- pá'ban. A beszélgetés alapján úgy tűnik, lecsillapodtak a kedé­lyeik, vége a hadüzenet nél­küli háborúnak az ÉiMV-ben, új üta'kon, új elképzelések­kel folytaltja iá tevékenysé­gét a Porán Kft. Fekete Béla Észak-Magyarországot Kárpátaljára Ukrán postások a magyar szolgáltatásokról Ukrán, illetve kárpátaljai postai szakemberekből álló delegáció érkezett a hét ele­jén megyénkbe. A küldött­ség Borsod-Abaúj-Zemplén több városában és kisebb településén tájékozódott a magyarországi változások­ról, a postai szolgáltatások teljesítéséről, a hírközlés fejlesztési elképzeléseiről. A delegáció vezetője, Klimen­ko Iarissza Sztyepanova asszony, tegnap rövid inter­jút adott lapunk munkatár­sának. — Milyen hírek jutottak el Ukrajnába a magyaror­szági rendszerváltozásról, milyen információkat kap­nak hazánk gondjairól a Szovjetunióban? — Az ukrán posta szolgál­tatásokat teljesít, politikai kérdésekkel ritkán foglalko­zunk. Bennünket elsősorban a kulturális élet eseményei érdekeltek, amikor Magyar- országra érkeztünk. Kíván­csiak voltunk, hogyan han­golhatnánk jobban össze a két posta tevékenységét. A változásokról természetesen kaptunk hírt. Az új politi­kai berendezkedés gyakor­lati következményeivel is számolnunk kell, hiszen amióta a két ország a ru­belről áttért a dollárelszá­molásra, nem kapjuk meg a magyarországi újságokat, mert nem tudunk dollárral fizetni értük. — A küldöttség negyedik napja tartózkodik Magyar- országon. Milyen benyomá­sokat szereztek a postai szolgáltatásokról ? — A két ország postai lé­nyegében azonos szolgálta­tásokat nyújtanak az ügyfe­leknek. Magyarországon na­gyon megtetszett nekem a Postabank tevékenysége, és elmondhatom, hogy mi is gondolkozunk egy hasonló pénzügyi szolgáltatás beve­zetésén. Tapasztalataim sze­rint nálunk a munkát job­ban gépesítettük a hagyo­mányos eszközökkel, míg önöknél az elektronizáció- ban előrébb tartanak. — Az ukrán és a magyar postások együttműködése milyen gyakorlati eredmé­nyeket hozhat a közeljövő­ben? — Kárpátalján és Ukraj­nában másfél százezer főre tehető a magyar kisebbség létszáma. Nekünk most az lenne a legfontosabb, hogy ismételten megszervezzük a magyar újságok, hírlapok terjesztését. Ebben az ügy­ben a látogatás idején szü­letett is egy megállapodás. Szeretnénk, ha a magasabb színvonalú munkakultúra, a jobb reklámtevékenység ná­lunk is elterjedne. A delegáció tagjaival teg­nap, a Miskolci Postaigaz­gatóságon találkozott Szath- mári Géza, a Magyar Posta Vállalat vezérigazgató-he­lyettese. Ö kérdésünkre el­mondta, hogy július 16-án megállapodás született, amelynek eredményeként a Kárpátaljára és Ukrajnába rövidesen eljutnak a ma­gyar újságok. A kiadók a lapokat ingyen, az úgyneve­zett visszamaradt újságok­ból biztosítják, míg a posta vállalja a továbbítást. így elképzelhető, hogy az Észak- Magyarországból is jóval több lappéldány eljuthat a Szovjetunióba, mint eddig, hiszen érdeklődés és igény van rá. (udvardy) Gokartpálya magánvállalkozásban Két élelmes vóllolkoxó, Konya János, a Paksi Atomerőmű műszaki szakközépiskolájának ta­nára és testiére Kánya István üzletkötő, a siófoki piac közelében magán gokartpályát létesített. A 180 méter hosszá, 3,5 méter szé­les pályán öt amerikai, környezetbarát, négy­ütemű Briggs motoros gokart áll az érdeklő­dök rendelkezésére. MTl-lató - H. Szabó Sándor. Az „életre ítéltek” segítségei kémek! Első ízlben hívják fel Ma­gyarország lakosságának fi­gyelmét — kerékipár-imara- ton rendezésével élen járó sportolók, a „Vasemberek a vasalkaratúlalkért” jelszóval — a sclerosis multiplexesek­re. Bár ezt a betegséget, a sclerosis multiplexet már 150 éve .ismerik, de -sem oka­it, seim gyógyítását az orvos- tudomány jelenlegi állása szerint nem ismerik. Ez a betegség, melyet rövidítve SM megjelöléssel emleget­nék, a leggyakoribb ideg- rendszeri megbetegedés. Leg­inkább a szellemi és fizikai teljesítőiképességük csúcsán levő fiatal felnőtteket tá­madja meg. Hazánkban kb. 10-—115 ezren szenvednek e betegségben, és egyre többen — a rákban .megbetegedet­tekhez hasonlóan — helyen­ként, {Illetve területenként klubokba tömörülve igyekez­nek betegségüket elviselhe­tőbbé tenni. Miskolcon is működik, itöíbb mint 100 itag­H? 0 gazdasági helyzet ovabb romlik, a munkanét- száma aj év végére elérheti a harminceztet hallottuk illetékes helyen. Sgyre-másia hallani ugyanis olyan híreket, amelyek a ter­melés visszafogását erősítik meg a legkülönbözőbb gyá­rakban, üzemekben. Ennek egy.k legfőbb oka, hogy nincs igény a különböző áru­féleségekből. Ideig-óráig egyik-másik helyen megpró­bálkoznak munkaidá-esökken- tessél, kényszerszabadságo- lassal, de hát ez sem mehet a vegtelenségig. A legtöbb­ször az a Végei hogy bár- mennyire fájdalmas, csők- kenteni kell a létszámát. Hi­szen oz sem járható út, hogy n feleslegessé vált munka­erőt az utolsóig nyugdíjaz­zák. Mert hát harminc-negyven- evesek is bőven akadnak a munkanélküliek között. . gall egy területi vqnzású SM-lkiluto, melynek: .központja a megyei kórházban van, ve­zetője Dongó Istvánná, a denkibez kedves, segítőikész, fáradhatatlan Katika. A.klub működését a kórház II. Ideg- gyógyászata pártfogolja és 'támogatja, élén dir. Sági Ilo­na osztályvezető főorvossal. A főorvosnő szinte egész élétét a betegei között tölti, mindent elkövet gyógyulá- súk érdekéiben, így betegei rajongásig szeretik. Az említett gyógyíthatat­lan betegségben szenvedők testi-llelki állapota megfele­lő 'rehabilitációs tevékeny­séggel sokszor javítható, vagy szinten tartható, de leg­alábbis a romlás számotte­vően elodázható. Egy SM- rehiab'iliítációs intézetben egyéniségüknek .megfelelő formában megkaphatnák a betegek ennék módszereit. A rehabilitációs intézetben lehetőség nyílna szakembe­rek képzésére, 'kutatások folytatására is. Az SM-ce- habilitáoiós központot önma­gük erejéből azonban felépí­teni nem tudják. Ezért kér­nek mindenkit, hogy lehető­ségeik szerint támogassák ügyüket. Ezt kérik minden­kitől az ..életre ítéltek”. És most álljunk meg rö­vid időre rohanó életünk­ben, hogy bölcsebben foly­tathassuk a .mindennapi ... száguldást”. Sajnos, tudjuk, hogy milyen nagy érték egészségünk. Ezt igazán csak akkor tudja meg valaki, ha azt elvesztette. A Mozgássé­rültek Egyesületeinek Orszá­gos Szövetsége SM-szerveze- tek koordinációs tanácsának rendezőfoizottséga, melynek miskolci vonatkozásiban fő­szervezője: Dongó Istvánná, SM-klubéin ők, valamint dr. Sáeli Ilona főorvos, kéri, hogy az 1991. július 23-án, 16 óraikor, a városi sport- csarnok előtt rendezendő szolidaritási demonstráción a város, illetőleg mesve és ter­mészetesen az SM-klub tag- ial minél nagyobb számban vegyenek részt. A .miskolci részletes prog­ram a .következő: A k erékpá rnroar aton részt­vevőit fogadja dr. Juhász Barnabás főorvos, a Miókolc Városi Önkormányzat egész­ségügyi osztályának vezető­je. A túra július 23-án, 16 órakor érkezük a városi sportcsarnok előtti térre. A fogadás után kulturális műsor teszi ünnepélyesebbé a .nagy jelentőségű demonst­rációt. Fellép a Hámor Kul­turális Egyesület tánckara, a Fanyűvő zenekar, a Görömbö- lyi Pávakör, a Kisgyőri Dalár­da, a Motolla Táncegyüttes és Dsuipin Pál furulya- és dudaművész. A MÁV Fúvószenekar pe­dig Kalmár Péter vezényle­tével nívós hangverseny t, az­az térzenét szolgáltat. A rendezvény idején az Egészségsegítő Közösségi Ház fi'tness-sáitrában az egészséges életmódról tájé­koztatják a megjelent ven­dégeket (díjmentes vérnyo­másmérés, tanácsadás, stb.) A rendezvény anyagi tá­mogatói: Amfora Vállalat Miákolc, Bigatton Kft., Mis­kolc, Bükk Áruház Mlislkólc, Centrum Áruház Miskolc, Egészségsegítő Közösségi Ház, Egervin Borsodi Gyár­egysége Mályi, Északkel-. Rt. Miskolc, MÁV Miskolci Igaz­gatósága, Észalk-magyaror- szági Áramszolgáltató Válla­lat, Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportja, MÉH Nyersanyag-hasznosító Vál­lalat Miiákolc, MSZOSZ Bor­sod-Aibaúj-Zemplén megyei képviselete, az MDF megyei szervezete, Petőfi Tsz. Har­sány, Állatforgalmá és Hús­ipari Vállalat Miskolc. TESZ Borsod-Albáúj-Zemplén me­gyei szervezete, SZDSZ me­gyei szervezete, megyei Vö­röskereszt, Postabank Ta­karékpénztár és Rt., Miskol­ci Vendéglátóipari Vállalat, Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat, Bor­sodi Sörgyár Bocs, kerékpár­szakosztály Miskolc, városi sportcsarnok, Megyei önkor­mányzat Kórháza Miskolc, Borsod Damns Lakberende­zési Áruház Kft. és Lak- berendezési Kft. A demonst­ráció fővédnöke Palotás Já­nos képviselő, s VOSZ el­nöke. A felsorolt, e nemes célt támogató szponzoroknak ez­úton is hálás köszönetét mond a MiSkolai SM Klub és a rendezőség. A rendezőség kéri, hogv akilk segíteni tudnak, vagy szeretnének, tiszteljék meg e nemes célú, .nagyszabású ren­dezvényt jelenlétükkel. Horváth IDezső, a Miskolci SM klub tudósítója Mitől rettegnek az emberek? Az emberek ma leginkább a munkanélküliségtől tortá­nak. Nincs nap, hagy ne ér­tesülnénk létszámleépítésről. S akkor még nem beszel­tünk azokról az elképzelések; rol, amelyeket a különböze gazdálkodó egységek fontol­gatnak a termetes ez Utam csökkentése érdekében. Mmt azt a Borsod Megyei Mun­kaügyi Központ igazgatóhe­lyettesétől, dt. Szegedi tászlo- tél megtudtuk, ez év fonuor t-je és június 30-a koz oiit mintegy százhúsz gazdálkodó szervezet jelentett be lét­számleépítést. Azoknak a sza­ma, akik már eddig kézhez kapták, illetve az elkövetke­ző hetekben, hónapokban kapják meg a munkahely megszűnéséről szála felmon­dólevelet, meghaladja a úz­^Ugyanakkor rendkívül gyen­ge o vállalótok részéről be­jelentett álláskínálat Pilla­natnyilag 400-500 szabad munkahely van a meaveben ennyi szakemberre tartanak igényt a gozdátkodék.-

Next

/
Thumbnails
Contents