Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-18 / 167. szám
1991. július 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A rendhez profi rendőrség kell Nagy Gábor őrnagy személyében július 1-jétől új rend ő r*fcap itán y a van Ka- zimdbarciWának. E vezetői posztot eredetileg hárman pályázták meg. Programi ők ismeretében, s fi gy élembe véve a megyei rendőr-főkapitány javaslatát is, a város önkormányzati testülétének tagjai, valamint a térség polgármesterei a közrendvédelmi osztály eddigi vezetőjét tartották a legalkalmasabbnak a teendőik ellátására, nekii szavaztak bizalmat. — ön hivatalos beiktatása után elmondta: ahhoz a ge- neráéiőhoz tartozik, amelynek tagjai hlvatásszeretőek, és tudatosan vállalták a kemény szolgálatot. Kicsoda ön? — Negyvennégy éve születtem Upponylbao. Érettségi bizonyítványt az ózdi József Attila Gimnáziumiban szereztem. Tényleges katonai szolgálatom letöltése után kerültem a rendőrséghez. Az évek során elvégeztem a rendőrtiszti akadémiát, és a főiskolát is. Nős vagyok, két gyermekünk és egy unokánk van. Tulajdonképpen már fiatal srác koromban foglalkoztatta fantáziámat a bűnüldözés, nyomozó szerettem volna .lenni, ezért bújtam a krimiket, a híres detektívek históriáit. A bátyám volt a példaképem akkoriban, aki szintén .rendőr. Ami az eddigi pályafutásomat illeti, a pályázat megnyerésének napján, június 26-án volt éppen huszonhárom éve, hogy szolgálatba léptem. Ózdon kezdtem őrmesterként, majd folyamatosan lépkedtem felfelé a szolgálati ranglétrán. Kazincbarcikára 1973-iban kerültem, már mint hadnagy. Kezdetben nehezen barátkoztam meg a várossal... — „Nidhezebbnek” bizonyult ez a terület? — Más ez a város — inkább így fogalmaznék. Olyan ember vagyok, aki nemiszívesen változtatja a megszokott környezetét, szereti a kialakult — és a mi munkánkhoz nélkülözhetetlen — ismeretségeket, kapcsolatokat. öt év után mindezt újra kéllett kezdenem, szinte a nulláról indultam. Az eltelt, csaknem két évtized alatt megszoktam, megszerettem a várost. — A kapitányság vezetőjeként miit tart programja vezérelvének ? — Pályázatom jeligéje egyetlen szó volt: „Ered- ■mónycerttriikus”. A megnövekedett rendőri feladatokhoz jól felikészült, megfelelő képzettséggel rendelkező profi rendőrökre van szükség. Az utóbbi időszakban több- százas nagyságrendben növekedett a bűnelkövetés, elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények szaporodtak el. De fel kell készülnünk az újfajta bűnesetek, a szervezett bűnözés, a kábítószerezés következményeinek „kivédésére” is. Hatásos igazán csak akkor lehet a bűnüldözés, ha megfelelő a megelőzés. Azt szoktam mondani, nem kullogni kel'l a megtörtént bűnesetek után... Azt is fontosnak tartom, hogy a lakosság körében kialakuljon egy kedvező kép a rendőrökről. Ez pedig ott kezdődik, hogy miiként szólítja meg az állampolgár az utcán az intézkedni akaró rendőrt. A rendes, becsületes emberek tiszteljék a rendőrt, a bűnöző féljen tőle! Mindezt a hatékony, össz- rendőri tevékenységgel, sportnyelven szólva, a jó csapatmunkává! érhetjük el. — A helyi önkormányzattal kialakított jó kapcsolat is fontos a rendőrség munkájához ... — A városi testülettel és a polgármesterrel már korábban is jó volt az együttműködésünk. A vonzáskörzet harminckét településének önkormányzati vezetőivel is felvetítem a kapcsolatot. Tervezzük továbbá Kazincbarcikán a polgárőrség létrehozását, amibe minden olyan állampolgárt várunk, aki tiszteli a jogrendet és azért tenni is alkar valamit. (gyárfás—farkas) CrrUTihp ÍÍÍÉÍÍ8ÍÍÍ8^^ Cramibe tataria, — azaz tátorján. Csak egy növény. Egy fehér virágú, magas, évelő, „pusztai kóró” ... * Egy nemrégiben a vonaton hallott „párbeszéd” jut az eszembe: — De szép vidék ez, miért is mentem el innen? — kérdezi az idős hölgy Miskolc határában, egy kifejezetten szemetes részhez érkezve. — Ennél már csak a mennyország lehet szebb — folytatja igen komolyan. A másik hogy nézi az ablakon túli tájat, látszik, nincs igazán elragadtatva, és csak a szemével kérdez. Kapja is a választ: — Persze, hogy van szebb rész is, ám én itt születtem ... * S hogy jön ehhez a történethez a tátorján? ,,Ö” se különösebben látványos. Ha nem tudnánk mi az, el is mennénk mellette. Persze, hogy van sakkal szehb növény is. Gyönyörűek a színükkel versengő rododendronok, csodálatos a kerti virágpompa, színek és formáik harmonikus találkozása. Sokkal egyszerűbb a Crambe. Az azonban, hogy az országban csak két helyen található, s az egyik termőhelye Meggyaszó környékén van, különösen kedvessé teszi számunkra ... * Többször elindultunk már a keresésére. Jártukaszent- istvánbaksai dombokat — hiszen a szakkönyv ezt írja —, ám igyekezetünk mindannyiszor kudarcba fulladt. Amíg aztán véletlenül nem találkoztunk dr. Lakatos Endrével, egy szikszói biológiatanárral, aki ’63 májusában levele alapján határozta meg a növényt. Ö adta a társulásnak a tussila- ginetum crambetosum nevet. Vele mentünk árkon- b ökrön, meg gabonatáblákon keresztül, míg elértük a Hernádot. s megláthattuk e ritka növényt teljes virág- pompában. Mostanra valószínűleg már elvirágzott.. . A szakember elmondta, hogy régebben sokkal több helyen előfordult a tátorján, sajnos a gyökerét szívesen fogyasztották az emberek. íze állítólag a káposztatörzséhez hasonlít, és nagy táperővel bír. Megmentése csak úgy lehetséges, hogy nem bolygatjuk a termőhelyét. Ebből a szempontból szerencse, hogy megyénkben eléggé eldugott helyen található. Fontos a védelme azért is, mert nemcsak nálunk, de Európa más országaiban is ritka, veszélyeztetett e faj. Dobos Klára A közelmúltban járt Miskolcon Bauer Tamás, az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, közgazdász, aki a párt válságkezelő programjának ismertetése során hangsúlyozta: lassú a privatizációs folyamat, a vállalkozói kedvet lehetne élénkíteni és mindenekelőtt szükséges az export liberalizálása. Visszahúzó erőiként az óvatosságot, a bürokráciát, 'mint haladást akadályozót jelölte meg, a hiányzó törvények ikésleke- idését és a már szükségtelenek megszüntetését sürgetve. Elmondta, hogy a jelenleg ismert válságkezelő programból csupán terjedelmi okok miatt maradták Iki a vállalkozás élénkítésével foglalkozó részletek, mint ahogy más, többszáz oldalas tervezetek áis, ám ezek rövidesen bárkinek rendelkezésére állnak. Szóba került az is, miért az óvatosság az export körül, miiért látszik úgy, hogy még ma is az engedélyeké, a papíroké a főszerep, nem az árué. — Az export liberalizálása a mi álláspontunk szerint a kivitel bővítését, az ország gazdaságának külső és belBordeaux-i tapasztalatok A tokaji bor-világkiállításra készülve Harmincezer frankért kelt el egy 1706-os évjáratú tokaji aszú. Francia újság Tokajról. A franciaországi Bor- deaux-bain minden második esztendőben megrendezik a borok világtalálkozóját, ahol a Föld valamennyi bortermelő országa képviselteti magát. Hazánk is jelen volt a legutóbbi, június 15—21- ig tartó kiállításon. A Hung- expo pavilonjában több magyar cég termékeit mutatták be, így a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombi- nátét is. Az utolsó napi árverésen egy 1706-os tokaji aszú, melynek kikiáltási ára 10 ezer frank volt, 30 ezerért kelt el. Mlivél régiónk, Tokaj és Hegyalja is készül egy hazai bor-világkiállítás megrendezésére, a Tokaj Befektetési Részvénytársaság háromtagú delegációt küldött Bordeaux-Iba, hagy a helyszínen tanulmányozzák a nagyszabású rendezvény körülményeit, szervezeti és feltételrendszerét. Májer J á- nos, Tokaj polgármestere, Bodonyi Csaba, a város főépítésze és Szllvá'ssv István, a Hiungaroprograim Kft. ügyvezetője szerezhetett személyes tapasztalatokat ott, amelyekről, s azok hazai hasznosítási lehetőségeiről Májer János számolt be lapunknak. — Kiválóan megszervezett kiállítást láttunk, rendkívül jó infrastruktúrával. Rengeteg fotót készítettünk, terveket hoztunk haza magunkkal, amelyek inspirálásána Bodonyi Csaba már hozzá is látott az itthoni kiállítási terület tanulmánytervének elkészítéséhez. Ami ennél is fontosabb, isikerült felvennünk a kapcsolatot a franciaországi bortalálkozót rendező és lebonyolító Vinexpo. és a Borvilág Házát beruházó Bercy-expo nevezetű cégék vezetőivel. Szóbeli megállapodást kötöttünk velük, mely szerint készek bekapcsolódni a tokaji bor- vil ágki állítás m egszer vezésé- be, beruházások előkészítésébe, akár tőkével, akár szakmai tapasztalataikkal. Meghívtuk őket szeptemberié hozzánk, s akkor véleményezik majd az elkészült terveket, s talán egy közös vállalkozás létrehozására is lehetőség nyílik. A franciák látnak fantáziát elképzelésünkben, hiszen Keüet-Euró- pában hasonló rendezvény még nem volt. Ez nekik is jó ugródeszka lenne a keleti piac .meghódítására. Annak 'lehetőségét ,sem zárták ki, hogy nálunk is megrendezhető kétévenként egy bordeaux-ilhoz hasonló, rendszeres bor-világtalálkozó. — Mi mindent kell tenni azért, hogy elérjük ezt a valóban keosegtetö célt? — A tokaji borok felvehetik a versenyt a legjobb márkákkal. Mégis megdöbbenve tapasztaltak, hogy a nyugat-európai átlagpolgár nem ismeri, nem veszi. A bdltOkban is csak kevés van belőlük, azök is rendkívül alacsony áron, a polcok legalján találhatók. Sajnos, eddigi marketingmunkánk csapnivaló, amin sürgősen változtatni kell. Szoros nemzetközi kapcsolatokat kell kialakítanunk, szakembereinknek ott kel'l lenni valamennyi fontos kiállításon, rendezvényen, még ha első látásra az ilyen kiutazások deficitesnek tűnnek is. Egyébként szóba se fognak állni velünk, s nem jönnek a helyünkbe, jobbnál jobb üzleteket ajánlani. Fontos, hogy mielőbb megtörténjen a bonkombinät privatizációja, hogy olyan szervezetek jussanak el Hegyaljára, amelyeknek megfelelő, bevezetett termékeik vannak, s marketingmunkájuk is kiváló, önerőből ugyanis nem sok esélyünk van. Ha több lesz a magánvállalkozás 'térségünkben — amit nagyon óhajtunk —, elérhetővé lesz, hogy a Bor- deaux-iban kiállított, legkorszerűbb technikai berendezések ,is itt legyenek. Verseny- képes termékeket ezek nélkül ugyanis már nem lehet előállítani. Hangsúlyozni szeretném, hogy a hazai bor-világkiállítás nem Tokaj belügye, hanem egész Hegyal j árnak közös érdeke. Óriási lehetőség • van a kezünkben, amit nem szabad elszalasztani. Ha kész, alaposan átgondolt tervekkel állunk elő, nagyobb az esélyünk arra, hogy „ráharap” a külföldi tőke. Ezért a Tókaj Befektetési Rt. készít egy prezentációs anyagot, amelyet elviszünk Franciaországba és a szeptemberben megnyíló, stuttgarti befektetési és beruházási kiállításra is. Szeretnénk, ha a térség önkormányzatai felkészülnének, s ingatlanhasznosítási elképzeléseiket mihamarább ■ eljuttatnák a részvénytársasághoz, vagy a Régió Kft.-ihez, akik e terület menedzselési tervén dolgoznak. Kovács Judit Fotó: Farkas Maya Beszélgetés Bauer Tamás közgazdásszal ső egyensúlyát növelné. Nem kioöm el'képzelni’ h°g>' a ,nl ’- n 'na®y>a rnag'án- vagy ■ állami cégek exportja (természetesen konvertibilis valutáiról van szó) ne az egesz gazdaság javát szolgálná. — ön a liberalizálással az ellenőrzés feladását is összekapcsolja? — Nincs ebben olyan elem, ami óvatosságra Intene, minős itt semmiféle ellenőrizni való. Aki exportál valamit, azért valutát Ikap és ezt eladja a Magyar Nemzeti Banknak, az ország pedig erősödik, (gazdagodna, erősödne) mert az a pénz mozog, befektetik, újabb értékeket szül, stb. ,Ha valaki a jelenlegi valutaárfolyamok mellett nyereségesen exportál, annak az a 'biztosat, a jövőt jelenti, a jó .megélhetésen túl a fejlesztés, a bővítés lehetőségét, a szakmai, gazdasági célok megvalósításának örömét. iMit akarhat ennél többet egy cég? — Semmiféle ellenőrzést nem itart szükségesnek? — Csupán egyetlen területet ismerek, ahol erre szükség van, ez pedig a fegyverexport. — Ami viszont mindig is állami vállalati kereteik 'között zajlik. — Igen. (Persze, mint minden országban, Magyarországon is kell egyfajta exportbejelentési kötelezettség, egy bizonyos jóváhagyási rendszer, ami az anomáliák kiszűrésére szolgál, de az liberális legyen. Sok ezer .terméket exportálunk és a kívánatos az lenne, hogy még többet tudjunk eladni külföldi piacokon. Nincs olyan ágazata a gazdaságnak, amelyik ne kopogtatna eredményesen a külső piacokon. A feltétel csupán a minőségi követelmény: akad-e az árura vevő? Ha pedig elkel valami, annak semmiféle akadályt nem szabad az útjába állítani — mondta az SZDSZ szakértője. Nagy — Laczó
