Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-18 / 167. szám

XLVH. évfolyam, 167. szám 1991. július 18. Csütörtök Ara: 5ß0 Ff BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Tűzre vele??? Mostanában az a divat a mezőgazdaságban, hogy azt kell szajkózni: túltermelési válság van. Sok a disznó, sok a marha, sók a búza, a bor ('békesség annál ke­vesebb). A búza egyenesen káros, hogy van, jól van ez nekünk, miért nem hagyták üresen a földet... így mondják, akik kon­gatják a vészharangot a mezőgazdaság „agóniája” fellett. Pedig a parasztem­ber a „van”-tól sose félt. Mindig talált arra megol­dást, hogyan szabaduljon meg a .bő terméstől. Csere­berélt, eladott, tartalékolt, igy l'assan-tossan mégis­csák elkopott a többlet. Csák .most vagyunk ilyen „bajban”, hogy azt sem tudjuk, hova tegyük a ke- nyérnekválót, amikor kö­rülöttünk az édes kenyér­ből sem esznek éleget. A kenyérből, amit nem is olyan régen megcsókol­tunk, ha leesett, úgy ettmc tovább. A kenyérből, amelyről — szintén nem>s olyan régen — rovadfolmet készítették, hagy az isko­lából kiszabaduló gyerekék labdaként rugdosták. Most már még vadabb dologrol hallani napjaitokban. Pi­hent agyú emberek kiötlői­tek, hogy meg kellene vizsgálni a baibszem fűtő- értékét. Ha már úgyis fe­lesleges, akkor tűzre vele! És lássunk csodát, a kísér­let „szenzációs” eredményt produkált: a búza él" égetve - jobb, mint a szén! Meg olcsóbb! Meg éppen kapóra jön: a szén árát igen megemeltek, a búzánák nincs ára, és ren­geteg a fölösleg is bélőle. _ Nem félnék ezek az Istentől — fakad ki egy magánbeszélgetés közben egy idős városi asszony a buszon. Ilyet még kiejte­ni is vOkákinek! Az „élet”, — mert hiszen szintén nem is olyan régen a búzát még így hívtuk — szóval az „élet" máglyára Ítélte­tett. Hová tegyem Ady gondolatát, minek tanul­tam, miért suttogtam Véle, hogy „szemes kalászok énekéinek...” Miért sírt valaíha szinte egy egész faPu, ha valakinél cséplés idején tűz martaléka lett a kenyérnek való? Miért fáj- dítják azok szívét — a hűvös ésszel érvelő tech­nokraták —, akik e meg­alázó „piaci” árak ellenére divatos közgazdász eszme­áramlatok ellenére inkább magúk égnek el munká­ban, bitben, de ajándék­ként simogatják a dús ka­lászt, izzadva aratnak, örömmel cipelik a teli szá- kot, évszázadok üzenete­ként adják tovább halan­dót, költőt igéző sorsukat: „Érzik titkon, hogy az övék E bús élet s a kalász... (bekecsi) műszerekkel Új vÉralkohol-laboratórinm Miskolcon A Miskolci Igazságügyi Orvosszakértői Intézet mun. káját segíti a megfelelő la­boratóriumi háttér, melynek első lépcsőiéként idén, jú­nius 10-én nyílt meg a vár­ai kohol-laboratórium. A kor­szerű létesítmény szakmai és sajtóbemutatójára teg­nap, július 17-én került sor. Amint azt rövid tájékozta­tójában dr. Szabó István, az intézet vezetője, c. egyetemi docens * hangsúlyozta: az Igazságügyi Minisztérium a megfelelő anyagi fedezetet a korszerű amerikai műszerek­hez még az elmúlt évben biztosította. A kialakított laboratóriumi helyiségbe a Hewlett Packard gyártmá­nyú berendezést dr. Raisz István, a Miskolci Egyetem tanszékvezető tanára válasz­totta ki. Segítségével tör­tént a rendszer működteté­séhez a hozzáértő szaksze­mélyzet kiválasztása is. A specifikus gázkromatog­ráfiás eljárást, mellyel az etilalkohol-tartalmat veszik figyelembe a vérmintából, Jeszenszky Erzsébet gázkro. matográfiás vegyészmérnök, a laboratórium vezetője is­mertette. Mint mondotta: a vizsgálatnál csak az etilal­kohol-tartalmat veszik fi­gyelembe — bár más aromás anyagok, alkoholok is biz­tonsággal elkülöníthetők. Az országban, jelenleg öt ilyen létesítmény működik, Észak-Magyarország terüle­tén ez az egy. Évente Bor­sod és Heves megye terüle­tén ötezer vizsgálatot tud­nak végezni. Előnye a gyor­saságon és a pontosságon kívül az is, hogy a vizsgálat költsége mintegy a fele a korábbinak (amikor is a fő­városba küldték fel a vér­mintákat). Elhangzott a tájékoztatón: a laboratóriumba még az idén újabb műszereket vár az intézet, hiszen az alko­hol mellett a gyógyszerek kimutatására, valamint a kábítószerek vizsgálatára is fel kell készülni. „Hetek” — a csúcs vége A londoni gazdasági nyi­latkozat meghirdetésével tegnap délben végétért az idei hetes csúcs. John Major, brit minisz­terelnök, a házigazda a nyi­latkozatot ismertetve el­mondta, hogy a Hetek kö­zös célja a világgazdasági kilábalás tartóssá tétele és az árstabilitás, miután sike­rült elkerülni a nagyobb visszaesést és fellendülés je­lei mutatkoznak. A Hetek elkötelezték ma­gukat, hogy alkalmasint sze­mélyesen is beavatkoznak a GATT-tárgyalások sikerrel kecsegtető újraindításáért. Üj kezdeményezést jelentet­tek be, igen kedvező felté­telekkel, a legszegényebb fejlődő országok adósságai­nak könnyítésére, bár konk­rét számokat nemS tartalmaz az ez irányú megegyezés. Ko­rábbi becslések szerint 18 milliárd dollárnyi adósság eltörléséről lehet szó. Kelet-Európának ezt üzen­ték a gazdasági nyilatkozat­ban: „Megújítjuk elkötele­zettségünket reformerőfeszí­téseik támogatására, közeli kapcsolatokat akarunk ve­lük és bátorítjuk intégráció­(Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov—Bush megegyezés Nincs ár, nincs vevő—nincs gabonaválság Mihail Gorbacsov szovjet és George Bush amerikai elnök tegnap délután Londonban közös sajtóértekezleten bejelen­tette, hogy megállapodtak a hadászati támadó fegyverzet (HTF) csökkentéséről szóló szovjet—amerikai szerződés min­den fontos részletében. Gorbacsov ennek nyomán megismételte meghívását, hogy Bush július végén látogasson Moszkvába. Az amerikai el­nök a meghívást és az időpontot elfogadta. Bush hozzátette, hogy a Hetek és Gorbacsov .tegnapi ta­lálkozóján a Szovjetuniónak a világgazdaságba való integ­rálásáról lesz szó. (MTI). Igen a miniszterelnöktől A közelmúltban Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves or­szággyűlési képviselőd egy csoportjának szervezésében a köztársasági megbízott alá­írásával kérés fogalmazódott meg a minlisrterelnQkihöz: a térség gondja inaik orvoslása érdekében Misbőlcon kerül­jön sor kihelyezett kormány­ülésre. Miután a szerdai lapok ar­ról adtak tájékoztatást, hogy e hét végén Nógrád megyé­ben lesz kilbélyezett kor­mányülés, az esetleges maj­dani miskolci rendezvény után érdeklődve a Minisz­terelnöki Hivatalihoz fordul- turik. — Egy hónapja Nyíregy­házán, most Salgótarjánban ülésezik a kormány. Ez azt jelenti, hogy rendszeressé válnalk az ilyen kihelyezett ülések? — kérdeztem Szabó Kálmán kormányfőtanácsost. — Van benne egy bizo­nyos rendszer — válaszolta. — Az ország válságtérségei­ben az elkövetkező időben is lesznek ilyen rendezvények, melyéket ugyan nem nevez­ném kormányüléseknek, de valóban egy-egy hét végén a kormány több tagja is de­monstratíve részt vesz a ta­lálkozókon. — Lesz-e hasonló Borsod­ban, illetve Hevesben? — A két megye kérésére Miskolcon szeptemberben, vagy legalábbis kora ősszel minden bizonnyal sor kerül egy hasoriló rendezvényre. Anteil József már „igent” mondott a két megye or­szággyűlési képviselőinek, de az időpont egyeztetése még folyik. A nemzetközi prog­ram pontos ismerete nélkül egyelőre biztosat nem tudok mondani. Annál is inkább, ment a miislkóloi rendezvény még nincs előkészítve. — Mit jelent az előkészí­tés? — Nyíregyházáról és Sal­gótarjániból is az országgyű­lési képviselők egy tanul­mányt juttatták el a Mi­nisztertanácsihoz, melyben felvázolták a téftség problé­máit. Tárcákra bontva fel­mérték a helyzetet, leírták: miihez, pontosan milyen se­gítséget kérnek. Ezek a ta­nulmányok teremtettek le­hetőséget ahhoz, hogy a kor­mánytagok megyebeli láto­gatása igazán konstruktív Pertársaságok alakítását tervezik Borsodban A megyei gabonaforgalmi vállalatok — most, az aratás kellős közepén — sorra módosítják a termelőkkel kötött szerződé­seket. Szép szóval, csellel, fenyegetéssel próbálják meg rávenni a gazdálkodókat, hogy az eredetileg kialkudott 590—610 fo­rint közötti mázsánkénti búzaárat — „köl­csönös” megegyezéssel — 500—550 forintra csökkentsék. Sok helyen nem hajlandók, csak a jó minőségű malmi gabonát átvenni — megszegve ezzel a korábban kötött szerző­déseket. Fizetni pedig csak egy töredékét tudják az átvétel után, a többire váltót adnak — kamat nélkül —, vagy csak de­cember 31-e után utalják át a fennmaradó összeget. Minderről az országos gabonaválasztmány szerdai ülésén számoltak be a megyei kül­döttek. Kitűnt, hogy a legtöbb megyében 30—50 százalékos gabonafelesleg jelentke­zik, s ennek tudatában tehetik meg a fel­vásárlók, hogy választás elé állítják a ter­melőket: vagy belemennek az árcsökken­tésbe, vagy nem kell az árujuk. A gabo­naforgalmi vállalatok hivatkozási alapja a szinte napról napra csökkenő felvásárlási minimálár, ugyanakkor a termelők már képtelenek jobban az önköltségi ár alá szorítani a bevételeiket. A legtöbb helyen radikális — néhol a 70 százalékot is elérő — termőterület-csökkentésen gondolkodnak, csak a saját szükségleteiket kielégítő ter­mésre számítanak jövőre. Idén még min­denütt learatják a gabonát, és ha kell, in­gyen is odaadják — hiszen nem tehetnek mást, mert kényszerpályára kerültek —, ám jövőre azt sem bánják, ha hektárszám­ra maradnak parlagon a földek — érvel­tek időnként indulataikat sem palástolva a küldöttek. Borsodban legalább százezer tonna ga­bonának nincs gazdája, itt is várhatóan a szerződések módosítását kezdeményezi a megyei gabonaforgalmi vállalat. Kerekes Béla, a megyei gabonaválasztmány képvi­selője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánynak nincs kialakult külkereskedel­mi stratégiája, többek között ez is okozza az ágazat válságát. Bejelentette, hogy a szerződésmódosítások megakadályozására pertársaságot kívánnak alakítani, s a bí­róság előtt érvényesiteni az érdekeiket. Az országos gabona választmány ülésén megtárgyalták azt a jövő héten a kormány elé kerülő előterjesztést is, amelyben a mezőgazdasági tárca vázolja a gabonaver­tikum problémáinak megoldására irányuló elképzeléseit. (A tárca szerint nincs gabo­naválság!) A Földművelésügyi Minisztéri­um képviselője ezzel kapcsolatban kifej­tette, hogy a piaci viszonyokból kell kiin­dulni, s — amennyiben egyszer majd be akarunk lépni — alkalmazkodni a Közös Piac feltételeihez. A küldöttek szerint azonban ezek között a feltételek között szerepelnie kell a hazai termelők védel­mének és a kereskedelmi infrastruktúra, valamint a tényleges monopóliumoktól mentes piaci körülmények megteremtésé­nek is. Sürgették a gabonatanács megala­kítását, amire azonban — a kereskedők és a feldolgozók késlekedése miatt — augusz­tus közepénél előbb nem kerülhet sor. (ISB) Idén még aratunk. Megyénkben legalább nái- ezer tonna gabonának nincs gazdája. Ax új műszerrel végez analízist Kozma Zoltánná laboráns.

Next

/
Thumbnails
Contents