Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-15 / 164. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A bizonytalanság kényszere Hátat fordított a mezőgazdaságnak 1991. július 15., hétfő — "V Óvatosak az emberek. Ki- nek-kinek megvan rá az oka, hogy miért. Így aztán Iliába is kérem beszélgetőtársamat, hogy a hitelesség kedvéért járuljon hozzá nevének említéséhez, ő elzárkózik ettől. — Július elsején változtattam munkahelyet, és huszonhat év után életformát is. — Éppen emiatt kerestem jóhírű szövetkezetében, hiszen a nagy-nagy átalakulás, jövés-menés közben egyre szaporodó jelenség, hogy a téeszek kisebb-nagyobb vezetői a bizonytalanság miatt vagy kft.-be .menekülnek, vagy egyszerűen hátat fordítanak a szakmának. — Több, mint negyedszázadot húztam le a mezőgazdaságban — mondja F. I.. aki negyvenhat éves korára egyszercsak arra ébredt, hogy Miskolcon, a megyei bíróság végrehajtó irodájának egyik asztalánál mereng arról, hogy vajon mit is keres itt, hogyan került ide a sajóbábonyi gyakornokból lett főagronómus. Aki dolgozott állattenyésztési ágazatvezetőként, a nagy-nagy téeszegyesítések után, a járási hivatal mezőgazdasági osztályán, a hernádnémeti Hernádvölgye Mgtsz. növénytermelő főágazatánál, volt biztosítói kárszakértő, téesz-üzemgazdász, amíg egyszercsak beleunt az Sgészbe. — Pedig szerettem a természetet, az erdőt, a növényeket — mondja révedezve, mint aki a múltban csupa szépet és jót élt meg. — Valahogy úgy kezdődött ez, hogy a szüleim is foglalkoztak jószággal, kerttel, gyümölcsössel ... így akarva- akaratlanul is megkedveltem a mezőgazdaságot. — Mi az oka, hogy ennek a végére pont került? — Az egyik legfőbb oka az, hogy a mezőgazdaság bizonytalansága az én bizonytalanságom is. Három lányom közül kettő még otthon van, s ebben a káoszban nem látom biztosítottnak a család jövőjét. Igen sok jel mutat arra, hogy a szövetkezetek hol elsietett, hol szándékosan késleltetett — és sokszor nem is jogszerű — átalakulása nem garantál biztos megélhetést, sőt néhány esetben már látványos bukás is előfordult, Én naponta negyven kilométerre jártam egy szövetkezetbe, amolyan „kijáróként”. Sem az országos vezetésben, sem az én szövetkezetem vezetésében nem érzek garanciát arra, hogy én kft., vagy részvénytársasági tagként — vállalkozóként megalapozom a jövő- met. Hogy miért? Mert ma a mezőgazdaságban zűrzavar van. Nem tudok azonosulni azzal az elvvel, ami most a kárpótlásra jellemző. Elismerem én a magántulajdonon . alapuló szövetkezést, de véleményem szerint nem azoknak kell a föld, akiknek ősei azon izzadtak, hanem azoknak, akik most akarnak földel művelni. A másik érvem a mezőgazdasággal kapcsolatos hűtlenségem mellett az, hogy itt, Borsodban, mi a rossz minőségű földeken csak drágábban tudunk termelni, ugyanakkor a kormány a mai napig nem nyilatkozik, hogy ezt hogyan rendezi majd e régióban. Itt állami támogatás nélkül, nem hiszem, hogy lehet gazdaságosan termelni. Nekem van egy 1200 öles kertem, de hozamban és minőségben az alföldi, jó termő, hasonló nagyságú kert termésének csak harmadát tudom megtermelni rajta. A földszeretet helyett a gazdaságos kihasználás lett a fontos. Hoz- zákezdtem egy kétezres tojótelep építéséhez, de tőlem a tojást 1,5 forintért akarták átvenni, amikor nekem két forint volt az önköltség, munkabér nélkül. A bizonytalan vállalkozás így félbemaradt. Csak önellátásra rendezkedtem be, nehogy a családom belebukjon a vállalkozásba. Üj életforma is ez az új munkahely. Kényszerből tettem ezt az életformaváltást. — Nem sajnálja a régi, a szabadabb munka- és életformát? — Fel kell még nevelni a lányaimat. Hátat fordítottam a mezőgazdaságnak, nem önszántamból tettem. De engem már a mezőgazdaságban hiába keresnek. Vége, vége, vége. (bekecsi) Címzett az Alkotmánybíróság Borsodi képviselők interpellációja Alulírott képviselők azzal a kéréssel fordulunk a Magyar Köztársaság Alkot- mánybíi'óságához, hogy a helyi önkormányzatok 1991. évi céltámogatásáról szóló XXI. törvényt vizsgálja felül, mert az sérti az önkormányzatok más törvényekben megállapított jogait. A helyi önkormányzatok 1991. évi céltámogatásáról szóló 1991. XXI. törvény (továbbiakban céltámogatási törvény) egyes megállapításai ugyanis nem lelelnek meg „A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az állam- háztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló” 1990. évi CIV. törvény (továbbiakban költségvetési törvény) és a „Helyi önkormányzatokról szóló” 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban önkormányzati törvény) előírásainak és sértik az önkormányzatok e törvényekben meghatározott jogait. A törvénysértésről a folyamatban lévő B.-A.-Z. megyei oktatási célú beruházások céltámogatása kapcsán szereztünk tudomást, így panaszunkat azokkal támasztjuk alá, de tudomásunk szerint többszáz hasonló eset fordult elő az országban. A költségvetési törvény kimondja, hogy a törvényben előírt feltételeknek megfelelő önkormányzat jogosult a céltámogatásra (1990. LXV. tv. 85. paragrafus 2.) a feltételt és a támogatás mértékét a költség- vetési törvény írta elő a következők szerint: Feltétel: a pénzügyi teljesítés 1990. december 31-ig haladja meg a teljes költség 18 százalékát. A támogatás mértéke: az engedélyokirat szerint 1991. évi ütem 40 százaléka (1990. CIV. tv. 1. paragrafus, 3., illetve 6. számú melléklet A3 és B). A céltámogatási törvény 2. számú mellékletének 3. oktatási fejezete szerint a B.- A.-Z. megyei 16 jogosult önkormányzat közül 4 ön- kormányzat egyáltalán nem kap, 13 pedig kisebb-nagyobb hányadát kapja az őket jogosan megillető cél- támogatásnak. Az előterjesztők indoklása szerint a B.- A.-Z. megyei igénylők nem tudták az előírt határidőre igazolni saját forrásaikat, ezért nem, vagy csak részben jogosultak a céltámogatásra. Ilyen feltételt egyik vonatkozó törvény sem tartalmazott, de figyelembe véve a beruházások 50—80 A) Alsófokú oktatás (ált isk. beruházások) 1. Alsóvadász 56 013 2. Arnót 54 500 3. Cserépfalu 49 500 4. Felsőnyárád 46 752 5. György tarló 24 000 6. Hidvégardó 29 000 7. Homrogd 28 000 8. Kenézlő 10 000 9. Mezőny á rád 43 500 10. Nagy roz vágy 35 100 1 l. Ónod 14 097 12. Szikszó 40 000 13. Taktakenéz 37 400 14. Tárd 42 167 15. Zádorfalva 45 954 B) Középfokú oktatás (szakmunkásképző iskola) 1. Sárospatak 229 144 százalékos készültségi fokát, ez nem is lett volna indokolt. Előterjesztésünk figyelem- bevételével kérjük az 1991. évi XXI. törvény vonatkozó szakaszainak hatályon kívül helyezését és a jogsérelem megszüntetését. Dr. Iván Gcza és Dr. Hatvani Zoltán országgyűlési képviselők 31 013 12 405 6670 41 500 16 600 9130 27 000 9 600 5400 17 058 6 823 4330 12 000 4 800 — 19 000 7 600 3800 20 000 8 000 4000 5 000 2 000 — 20 500 8 200 4100 25 000 10 000 5000 6 969 2 788 2500 20 000 8 000 7400 29 000 11 600 3400 16 300 6 520 — 20 200 4 000 — 50°/o 66 850 33 425 800 Nyári divatáru-vásár a MYKENE BUTIKOKBAN 1991. július 15-töl minden ruházati áru 40 százalék, minden cipő 30 százalék engedménnyel Miskolc, Széchenyi út 83., Diósgyőr, Vasas Művelődési Központ KIMUTATÁS a folyamatban levő oktatási beruházásokra B.-A.-Z. megyéből benyújtott pályázatokról, melyeknél a céltámogatás eltér a helvi igénytől E Ft-ban Engedély Az ISíM okirat szerinti XXI. tv- ben meg--------------------------------- állapított 1 991. évi igényel- oéltámo- ütem he tő 50"n gatas önkormányzat Bekemegnevezése rülési költség Még várják a részvényeseket A közelmúltban már hírt adtunk arról, hogy a megyei közgyűlés elfogadta a Rákóczi Bank Rt. létrehozásáról szóló előterjesztést. Az új bank létrejöttének körülményeiről Széni Nándort, a megyei önkormányzati hivatal vállalkozási és foglalkoztatáspolitikai osztályának vezetőjét kérdeztük. — A Regionális Fejlesztési Pénzintézet létrehozásának gondolata két évvel ezelőtt fogalmazódott meg. Akkor, amikor mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a régió és benne Borsod-Abaúj- Zemplén megye életében egyre határozottabban jelenik meg az összehangoll térségi fejlesztés, a szerkezetváltás és vállalkozásélénkítés igénye, szükségessége. Az elhatározáshoz azonban nagymértékben hozzájárult az is, hogy az 1987-től létrejött kétszintű bankrendszerben a kereskedelmi bankok fejlődésük ellenére sem tudják kielégíteni sem az önkormányzatok, sem a gazdálkodási szféra igényeit megfelelően. — A Rákóczi Bank Rt. ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetését vállalja fel? — A mai gazdasági helyzet ismeretében egyértelmű, hogy a térség gazdasági struktúraváltásának elősegítése, a kis- és közepes vállalkozások támogatása, az infrastrukturális fejlesztési programok finanszírozása, egyes speciális állami pénzalapok decentralizált részének kezelése érdekében regionális pénzintézet, „saját" önkormányzati alapítású bank létrehozása szükséges. Egy vidéki bank, tágabban értelmezett térségünk megsegítésére. A Rákóczi Bank Rt. a megye és Észak-Kelet-Magvar- ország kapcsolódó más megyéinek gazdasági fejlesztését elsősorban a decentralizált állami fejlesztési és foglalkoztatáspolitikai pénzalapok, külföldi, kedvezményes kamatozású hitelek, esetleg segélyek közvetítésével, valamint helyi források célirányos kihelyezésével, a racionális helyi kezdeményezések finanszírozásával, vállalkozások szervezésével és pénzügyi-szervezési tanácsadással kívánja szolgálni. — Rendelkeznek e feladatok ellátáshoz szükséges, megfelelően képzett szakembergárdával? — Arra számítunk, hogy a bank vezetésében régi, nagy tapasztalattal rendelkező bankszakemberek vesznek részt. Az igazgatótanácsba egy-két nyugdíjas, de rugalmas gondolkodású szakember is bekerülhet, akik esetleg néhány év után átadnák a stafétabotot az általuk kinevelt fiatal szakembereknek. Elképzeléseink szerint ez egy 35—40 embert foglalkoztató bank lenne. — Mekkora alaptőke szükségeltetik a bank beindításához? — A jelenleg érvényben lévő törvény alapján a beinduláshoz 500 millió forint alaptőke részvényjegyzése szükséges. Az alaptőke nagyobbik felét pénzbeli hozzájárulással kell előteremteni. Számos gazdálkodó szervezet, települési önkormányzat jelezte szándékát a részvénytársasághoz történő csatlakozásra, de számítunk a vállalkozások, vállalkozók részvényjegyzési szándékára is. Részvényeseink bizonyos értékhatár feletti jegyzés esetén egyes szolgáltatásokat ingyen vehetnek igénybe. — Regionális pénzintézetként nevezik meg önmagukat, a központ azonban Miskolcon lesz. tehát a megyeszékhelytől távolabb élők kénytelenek utazni az információkért . . . — Az OTP is részvényese az rt.-nek, ezzel megoldhatóvá válik, hogy ügyfeleink a számukra szükséges információkat lakóhelyükön szerezzék be. Számunkra is kedvező ez a megoldás, hiszen így nem kell saját költségünkön hálózatot kiépíteni. Az így felszabaduló készpénzforrásainkat egyből mobilizálni tudjuk a piacon. — Elképzelhető, hogy valamelyik szervezet részvénytöbbséget szerez? — Terveink szerint nem. Az OTP résztulajdona is csak körülbelül húsz százalékra tehető, és az alapító megyei önkormányzat részesedése sem biztosít többséget. Elképzelhető azonban, hogy ha az önkormányzatok nagy érdeklődést tanúsítanak. ők többségben lesznek. — Miben különbözik majd a Rákóczi Bank a többitől? — Ugyanolyan bank lesz ez is, mint a többi, ugyanazokat a szolgáltatásokat kínáljuk — persze, reményeink szerint magasabb színvonalon —, csak folyószámlavezetéssel nem foglalkozunk. Amit viszont feltétlenül fontosnak tartok megemlíteni, az, hogy felvállalunk olyan feladatot is, amelyet a nagy bankok nem. Jelenleg többszáz millió dollár értékű célorientált hitellehetőség vár felhasználásra az országban, rendkívül kedvező feltételekkel. A kamat devizában 5—10 százalék között mozog, forintban is csak 26 százalék körüli. Persze, ezekkel több a munka, de mi felvállaljuk ezt a feladatot. Különbözünk még abban is, hogy annak idején a kereskedelmi -bankok kisebb- nagyobb öröklött teherrel indultak. Mi minden teher nélkül kezdünk a vállalkozásba. — Mikorra tervezik a „rajtot”? — Reményeink szerint augusztus végéve létrejön az a részvényesi kör, amely lehetővé teszi ősz elején az alakuló közgyűlés megtartását. Most még el tudunk fogadni részvényjegyzési szándék- nyilatkozatot. . Bánhegyi Gábor KözUletek és magánszemélyek, FIGYELEM! Biztonságban akarja Ön tudni családját és értékeit? Megoldás a DSC vagyonvédelmi rendszere! Nem OLCSÓ, de megéri! Miskolc, Fazekas u. 1. Tel.: 46/21-488 Tel/Fax: 46/21-500 SY-TA KFT. Tel./Fax: 46/78-935 Telex: NEMZETKÖZI CSAPAGY ÉS INKURENCIA IRODA NÁLUNK TÖBB MINT 40 000 db CSAPAGY KÖZÜL VÁLASZTHAT KÜLÖNLEGES IGÉNYEIT KÜLFÖLDRŐL ELÉGÍTJÜK KI. Ön Dacia-tulajdonos? Mi nem felejtettük el az ön autóját! a MOBIL szaküzleteiben: BUDAPEST: VI., Jókai u. 26. BUDAÖRS: Marx Károly út 145. MISKOLC: Fonoda u. 12. GYÖNGYÖS: Kohári út 22. (volt Április 4. út) SZEGED: Marx tér 1. PÉCS: Szigeti út 131. Részegységektől függően: 20, 50, 80 százalékos engedmény!!! Ne törje a fejét, ha Daciája van, keresse a MOBIL szaküzleteit! Alakulóban a Rákóczi Bank Rt.
