Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
1991. július 13., szombat ÉSZAK MAGYARORSZAG 13 f IPARCIKK KERESKEDELMI ÁRUHÁZ 3531 MISKOLC ESZPERANTÓ TÉR KFT TELEFON: 55-011.55-809 3 es az közös játéka Rejtvényünk ötödik alkalommal is olvasóink irodalmi ismereteit, jártasságát kéri számon. Ismét két ismert költő verséből közlünk egy sornyi idézetet. Játékosaink feladata: az idézet folytatása, a vers következő sorának beküldése. E heti játékunkat a miskolci Eszperantó .téren található Iparcikk Kereskedelmi Áruház-.szponzorálja. A megfejtéseket lapunkból kivágva és kitöltve az áruház földszintjén elhelyezett dobozba kell bedobni a nyitva tartás idő alatt, mától, július 19-ig pénteken 12 óráig. A nyilvános sorsolást ugyanitt tartjuk 13 órakor. A helyes megfejtők között az Iparcikk Kereskedelmi Áruház Kft. öt ajándékcsomagját sorsoljuk ki. — — — — ITT LEVÁGANDÓ — — — — E heti feladataink: 1. Kölcsey Ferenc: „Hass, alkoss, gyarapíts:” (a folytatás): ..................................................................... 2. Berzsenyi Dániel: „Partra szállottam. Levonom vi toriám. (a folytatás): ..................................................................... A megfejtő neve: ..................................................................................... L akcíme: A nyugdíjasok adószakértője Nem akármilyen misszióra vállalkozott. Nemes Zoltánné, miskolci adótanácsadó. Kun Béla út 5. szám alatti lakásukba nyugdíjasokat fogad, akiket adózási ügyekben tanácsokkal lát el, ügyeiket megbízás esetén személyesen intézi. Egy év alatt több mint 1 millió forintot „szedett össze”, járt ki a hozzáfordulóknak . . . — Hogyan adódott ez az ötlet? — Munkám során tapasztalom,. hogy a nyugdíjasok nagy többsége nincs tisztában azzal, hogyan kell élni a személyi jövedelemadó törvény által biztosított jogokkal és .kedvezményekkel, hogyan kell az adóbevallás számításait elvégezni, a nyomtatványokat kitölteni. — Nem ismert az a lehetőség sem, hogyha valaki 67 százalékos rokkantsággal a nyugdíjazása előtti -évben táppénzes állományban volt, vagy dolgozott, arra az évre is megilleti a nyugdíjas kedvezmény. Amennyiben az I. fokú Orvosi Bizottság igazolja, hogy a rokkantság kezdete balesetből, infarktusból stb. eredően visszanyúlik az előző évre (legkorábban iI988-<ra), úgy arra az évire is ján a .kedvezmény. Vagy: a „súlyos fogyatékos ál:lapot”-naik tekinthető betegségek köre is kibővült az évek folyamán, ezekről a kezelőorvos adhat felvilágosítást. Az adózásnál ez is adóalapot csökkentő tényezőként vehető figyelembe. (Pl.: súlyos halláskárosodás, inzulinos cukorbetegség stb. 1990 évben havonta 1000 forint.) Orvosi igazolás szükséges. Mindezek intézéséhez hivatalos adótanácsadói engedéllyel és erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezem. — Mit „gyűjtsön össze” az önhöz forduló nyugdíjas? — A bevallás elkészítéséhez szükséges igazolásokat, így például: adatlapot a volt munkáltatótól á nyugdíjazás évében kifizetett összes járandóságról és a levont adóelőlegekről. (Ha nincs meg, a munkáltató utólag is .köteles kiadni 5 éven belül.) Aztán: határozatot a megállapított nyugdíjról, s ha volt egyéb jövedelme (.másodállás, üdülő bérbeadás, ingó-, ingatlan értékesítés stb.) arról hivatalos igazolást. Továbbá, ha volt nyugdíj-, vagy 10 évnél hosszabb életbiztosítása, amiről igazolást adott ki a biztosító, s ha 1988—1989- ben fizetett közműfejlesztési hozzájárulást (víz, gáz, telefon, úthálózat stb.), erről a helyi tanács igazolását. E két utóbbi tétel is adócsökkentő tényező. — Telefonon, levélben és személyesen is szívesen rendelkezésre állók. Az előzetes megbeszélés ingyenes, munkadíjat csak konkrét munkavégzésért számítók fel. Ismétlem azonban, hogy pontos felvilágosítást csak a bemutatott dokumentumok alapján tudok nyújtani, ezért kérem, hogy minden adózásra vonatkozó iratot hozzon magával az érdeklődő. Mun- ikámért — a hozzám fordulók által bemutatott okmányokban foglalt, tények erejéig — teljes erkölcsi és anyagi felelősséget vállalók. — ny s — A magyar filozófia ayitáaya Gyárfás Ágnes odaado és körültekintő filológiai munkával gondozta az egyik legelső magyar bölcseleti könyv. Bárány Péter „Jelenséges Lé- lek=Mény" című 1790-ben irt művének kiadását, amire a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára vállalkozott. Magyar sors, hogy a kézirat könyvalakban csak a szerző születésének 200. évfordulóján, 1990-ben jelenhetett meg. Közben elmaradt valami. A hozzá hasonló bölcseleti alkotások sora, az ígéretes nyitány folytatása. A magyar felvilágosodás és nyelvújítás Bessenyei György, Bárány Péter munkásságában, Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály lírájában filozófiai arculattal jelentkezik, azután ez a nagyon fontos és máig hiányzó irány elhalkul. Olyannyira, hogy Kölcsey tűnődései, Vajda János tájélménybe ágyazott töprengései, Babits „Egy filozófus halálára" írt verse kivételt jelentenek. Az élő folyamattá nem lombosodott magyar bölcselet nem termékenyíthette meg költészetünket, mint az a német, francia és angol kultúrában megtörtént. Amikor Gyárfás Agnes, a termő ág kezdeteit villantja föl az eredeti kézirat bemutatásával, ügyel arra, hogy méltó jegyzetanyaggal, utószóval, Bárány Péter bölcseleti fogalmainak tömör értelmezésével, a hozzá tartozó szellemi kör alakjainak ismertetésével, gazdag kép- és dokumentumanyag mellékletével segítse a mai olvasót abban, hogy e nem várt, de tényleges szellemi kincs birtokosa lehessen. Bárány Péter munkája - melyet hosszú ideig elveszettnek hittek — 1790-ben a bécsi Magyar Kurír pályázatán első díjat nyert, és megkapta a „zöld erszényt a harminc arannyal”. A díjat Görög Demeter, a lap szerkesztője, adta át. Az akkor Ígért és vállalt „kinyomtatás” röpke kétszáz évet késett. Nagy kár, hiszen Bárány Péter eredeti tehetség volt, aki jól tájékozódott, hiszen enciklopédikus jellegű bölcseleti tanai Kant eszmeihez zárkóztak fel. Mindazonáltal e pontokba szedett filozófiai rendszer közöny miatt pihent — s mivel elhessentették a fórumról -, nem alakíthatta a közvéleményt, oem gyarapodott általa a társadalmi tudat. Bárány Péter bevezetőjében áttöri a filozófia határait és az utódokhoz szól: „Szép ° ha- zai szeretet; de szebb a hazai Bölts-Szeretet”, - mintegy kezdeményezve Arany János es Deák Ferenc — nemzeti közösséget irányító eszmei . Egész gondolati rendszere átitatott erkölcsi tényezőkkel, a jobbítás, nemesítés szándékával. Nem öncélú, hanem le- két alakító bölcselet ez, ahogy a ,,Be-vezetés”-ben fogalmazza: „Hogy önnön természetét kitanulván, ura lehessen rendetlen indulatainak, s tudjon tehetségeivel hasznara élni”. Bárány érdeme, hogy izes magyar nyelven sorolja gondolatait, fölismeréseit: „A Lélek a testtel szorosan egybe vagyon foglalva", - miközben „Megfejthetetlen kérdésekre is bukkan, megkísérelvén a válaszadást.. „Termő és újra- termő tehetség"-ről ejt szót Kant „esméretei” nyomán, de már Bergson intuícióit kezdeményezve. „Szép az, ami érdek nélkül tetszik", — így Kant, míg Stendhal szerint: „A szépség a boldogság ígérete". Időben és az állítás jellegét tekintve Bárány Péter „conclusi- ója” közöttük helyezkedik el: „Azon tárgyak hivódnak tulajdon képpen Szépekk, melylyek a szemre kellemes nyoma- tot tesznek . . . Sőt nemtsak a képzelésnek, hanem az észnek gyönyörködtető, s tiszta munkáira is húzzák". Bárány Péter tehát a szépségteremtő ember képessége alapján jelöli meg a nép létgyarapító távlatait. így ítél: „Az igaz a közéletben, ha nekünk hasznunkra vagyon; tetszik; nem tetszik pedig, ha kárunkra szolgái. Bárány nyugodt és alapos előadásban ismerteti a lélektan korabeli fölismeréseit a kanti filozófia és saját tapasztalatai alapján, számot adva gyakorlati példákkal az ösztönöket illetően is. Jellemző nyelvi fordulatainak zamatosságára, józan vizsgálódására, hogy használja az „ők is jobbak leninek a Deákné vásznánál" mondást is. Példái azonban nemcsak hazaiak, nemzetközi térben is mozognak: „Ez az oka, hogy némelylyek, nem tudom mi színiét ditső- ség alat még nem viselnek más köntöst, hanem ha az Parisban, Londonban készült: Innét vagyon az is, hogy még most is, némelyly agg, el erőtlenedéit vén Törökök (hogy másoknál aláb valók ne legyenek) több ágyasokat tartanak”. Bárány Péter szellemi égboltján megjelennek a mada- gaszkári, karthagói, ciprusi, olasz, spanyol népszokások, Diocletianus kora, az indiai „Bráminok" gondolatvilága. Érdeme, hogy a hazai eszméket is társítja a világ globális szemléletéhez: „Ha tehát a lelki esméret valamire ingerel benünk, nagy hatalmat üj az akaraton. Nem héjába n^tjízik ezt a Magyarok Kis-bírónxik". A lélek rendkívüli állapotának tartja az álom jelenségét, mely „mindennapi történet”. Következtetése még érqeke- sebb: „Az1 Álmodozás tehál oly neme az álomnak, melyben a külső érzések rész szerént meg szűnnek ugyan, de a belső tehetségek szüntelen munkálódnak”. Sok felismerése helytálló igazság napjainkban is, tartalmát nem törte meg az idő. Műve végéhez ,,A leleményes nevezetekk szótárját" csatolja, mely kora tudományosságát rendszerezi használt, alkalmazott és föltalált új szavakkal, nyelvi fordulatokkal. Találmánya többek között a képzelet, alany, alvajárói, lény-löny, ösz-hang, rugósság, inger, közvetlen lá- tomány, műszer, rendszer, társkép szavak, nyelvi fordulatok, így Ű nemcsak a magyar filozófiai irodalom egyik értékes alakja, hanem nyelvújító ' is. Innen, hogy neve több Ka- zinczy-levélben szerepel. Gyárfás Ágnes minden fontos adatra kiterjedő figyelemmel írta meg az ebben a kötetben olvasható Bárány Péter életrajzot. Megtudjuk, hogy Gagyon született 1763-ban és Új Aradon halt meg 1829-ben. Széchenyi Ferenc titkára volt, Senecát is fordított. Ö továbbította Kant eszméit Széchenyi Istvánhoz, akivel személyesen is találkozott. E kiadvánnyal kultúránk látóhatárán ismét csökkent a homály, nőtt a fény, hiszen Gyárfás Ágnes cselekvő közreműködésével a fölfedezés örömével vehetjük birtokba az eddig szinte teljesen ismeretlen Bárány Péter, a magyar filozófiai szakirodalom rangos képviselőjének, az egyik legelső magyar bölcseleti mű szerzőjének megtört pályaívét, a köztudatban most újjászülető jelentős munkásságát. Végtére is a bölcseleti alapozású magyar felvilágosodás meghatározó alakjaként, új nézőpontból va|| a szabadság |é. nyegi mibenlétéről és távlatairól. Losonci Miklós Utazzon velünk ingyen Európába! taummmM es az „AVAS” Utazási Iroda közös rejh/énypályözata Folytatjuk idegenforgalmi rejtvénypályázatunkat. Aimdimt az a címből is kiderül az „Avas” Utazási Iiroda 'támogatásával. Rejtvényünket továbbra is azoknak szánjuk, akik ismerik és szeretnék megismerni Borsod -Abaú j -Zemplén megyét és ugyanakkor szeretnének világot látni is. Ma is egy, a megyéhez kapcsolódó fotóval (találkoznak olvasóink, s csupán annyi a dolguk, hogy megfejtsék, mi látható a képen? A mai lapból (kivágott szelvényt az „Avas” Utazási Iroda (iMSskalc, Nagyváthy út 3. szám, az Eszperantó tér mellett) ügyfélfogadójában elhelyezett dobozba kell bedobni, hétfőtől pántokén délután 14 óráig. Nyitva tartás: 9—17 óráig, szerdán 9—18 óráig. Július 19-ón pénteken az irodában a helyes megfejtők között egy külföldi utat sorsolunk ki. Itt levágandó E heti feladatunk: Melyik városunkban található a képen látható műemlék református templom? Megfejtés: .................................................................................................... Versenyző neve: ........................................................................................ L akcím: ............................................................ É llóffított iDacsbsznrek Szívbeteg macskákat kezelve amerikai kutatók rábukkantak az emberi ikardio- miopátia (a szívizom dege- nenatív működési zavara) lehetséges okára. A kaliforniai egyetem állatorvosai megállapították, hogy a megbetegedett állatok táplálékában nem volt elegendő tau- rin. (Miután a macskák kiegészítésül megfelelő adagú taurint kaptak, normalizálódott a szívműködésük. Évente tízezerszámra pusztulnak el macskák az Egyesült Államokban ebben a betegségben, amelynek okát eddig nem ismerték. A felfedezés magyarázatot adhat az emberi szívizom 'hasonló elváltozásának Okára is. Az emberi szervezet maga is létrehoz taurint — a macskáknak kiegészítésül kell a táplálékukba adagolni.
