Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

1991. július 13., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

Tokaj-Hegyalja nem eladó

A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombihát — nagy- felháborodást kiváltó — első privatizációs kísérlete után jelenleg francia céggel, vagy cégekkel folytat tárgyalást. A termelők értesülhették volna erről, ha a Sárospatak című újság februári számát olvashatták volna, melyben Bacsó András vezérigazgató a borkombinát privatizációs tervét ismertette.- Az újság valószínűleg nem került a szőlőtulajdonosok kezébe, mert például a tállyai termelők nem tudnak róla.

A Népszabadság 1991. június 24-i -számából viszont megtudhatták az olvasók, hogy Bacsó András vezér- igazgató és Baráti Béla (Állami Vagyonügynökség) a térség privatizációjának felelőse Párizsban, illetve Bor- deauxban tárgyal, valószínűleg az erről -semmit sem tudó többezer hegyaljai szőlőtulajdonos és bérlő „érdekében”. őket a tárgyalás eredménye nem fogja sérteni, hiszen szó sincs bundaügyről. (Seres Attila: Tokaj privatizálása nem bundaügy.)

A cikk szerint a Crédit Lyonnais bankház egyik leányvállalata is csak „kizárólag tanácsadói jogkörrel” felruházva keres számunkra megfelelő külföldi partnereket. Párizsban és Bordeaux- ban folyik az ajánlatok versenyeztetése, tárgyalnak, megegyeznek és utána tálalják a termelőknek az „ennivalót”, melyhez emésztést elősegítő tablettákra is szükség lehet. Nem tudható ugyanis, hogy kinék a szája íze szerint készül az étel.

Egy tél és egy tavasz kevés volt a borkombinát és a vagyonügynökség illetékeseinek, hogy a termelőkkel előzetesen tárgyaljanak és kikérjék a véleményüket. Ugyanis 80—-100 ezer ember életkörülményeit fogja befolyásolni a döntés. Vajon kiknek a számára íródott a fent említett, ugyancsak mentegetőző hangvételű cikk? Mit tudhatnak a

kételkedők? A tél végén ugyanis felröppent az a hír, hogy a borkombinát a Hegyalját sok évtizedre bérbe akarja adni egy francia cégnek.

A tállyai, rátkai, mádi, tarcali, stb. termelőkkel folytatott beszélgetéseim tapasztalatait, véleményünket és javaslatainkat kívánom közreadni az alábbiakban:

Kérjük, hogy Toka j-Hegy- alja problémáinak igazságos megoldása érdekében nevezzen ki a kormány kormánybiztost és szakemberekből álló bizottságot. A borkombinát mindennemű privatizációs intézkedését és a kft.-k alakítását azonnal függesszék fel. Ne induljon privatizáció mindaddig, amíg a borkombinát, a szakszövetkezetek és más szervek kezében lévő állami tulajdont vagyonjogilag nem vizsgálják felül az új törvények alapján. Tállya lakossága és az önkormányzat visszaigényli a község határán belül az állami ingatlanokat, illetve a borkombinát kezelésében lévő pincéket, épületeket. (Teljes felszereléssel.) Az erdőgazdaság kezelésében lévő erdőket, a vadállománnyal való gazdálkodás jogát. (Államosításkor a pincéket az akkori technikai felszerelésekkel vették el, az azóta történt fejlesztés a termelők munkájából származik.)

Tudjuk, hogy korszerű technológiai berendezésekre szükség van Tokaj-Hegyal- ján, ezért kérjük, tegyék lehetővé, hogy magántermelők, termelőcsoportoik, vagy társuló községek termékeik értékesítéséhez kétoldalú szerződésen alapuló kapcsolatokat teremthessenek bélés külföldön egyaránt. A termelők nem kérnek gyámkodást, önálló gazdálkodó szervezeteket kívánnak kialakítani, melyek az egyének és a társadalom érdekeit szolgálják.

A kormánybiztos és a bizottság segítségét várjuk a partnerkereséshez. Olyan átalakulást szeretnénk, amelyben nem vagyunk kiszolgáltatva sem a közvetítőiknek, sem a működő tőkének, és nem tartanak bennünket bizonytalanságban.

Érthetetlen számunkra a francia cégekkel való együttműködés, hiszen közismert, hogy Franciaország bornagyhatalom. Kételkedünk abban, hogy olyan nagymértékben kívánják a Hegyalját támogatni, mert ez saját érdekeikkel ellentétes. Alátámasztja véleményünket Seres Attila cikke is: „a tokaji bor olyan piac felé kíván fordulni, ahol jelenleg túltermelés van. Erre a piacra csak kiváló minőséggel lehet betörni.” Kérdezzük : és akkor mi lesz a szoknyaföldek termésével?

Sürgősen meg .kell alakítani minden hegyaljai településen (nem borkombinát- típusú) a szőlőtermelők és bérlők érdekvédelmi szervezetét önálló szövetkezés vagy vállalkozás mintájára, egy ideiglenes társadalmi intézőbizottság megválasztásával. Ehhez kérnénk a polgármesterek, szakszövetkezeti vezetők segítségét. Tudomásul kell venni minden termelőnek, hogy jövője a saját aktív közreműködésen is múlik.

Szeretnénk, ha a kormány támogatná az újjászerveződő Hegy alj át a mezőgazdaságnak nyújtott külföldi segélyekből, mivel nemcsak új technológiai berendezésekre van szükség, hanem segíteni kellene a termelőket kisgépek kedvezményes megvásárlásában is.

Tapasztalt szőlőtermelők véleménye szerint igazán jó minőségű, szelektív, piacképes borokat csak kistermelői alapon lehet produkálni. Régebben a termelői borok kereskedőkön keresztül eljutottak Európába, Amerikába Tállyáról 'is. Jelenleg Tállyán egy tucat'.termelő már készül boraival a világkiállításra, mely a tokaj-hegyaljai borok hírnevének újjászületését jelenthetné.

Völgyesi Béla

tállyai termelő

Ingyenkonyha Miskolcon

A leginkább rászorulóknak

Miskolcon április 11-től a már korábban létesített éjjeli menedékhellyel egy fedél alatt Ingyenkonyha is működik, ahol minden délben egy tál meleg ételt adnak, az arra leginkább rászoruló kétszáz embernek. Erről írtunk lapunk május 18-ai számában, Ingyenkonyha Miskolcon című cikkünkben. Szóra bírtuk az ebédre várakozókat és az intézmény gondnokát is.

Első riportalanyunk - magnetofonon is rögzített, de rövidítve közölt nyilatkozatában — elmondta: Főkönyvelő voltam, a férjem meghalt, a lányom Budapesten dolgozik, tanár. Kilencezer forint a nyugdíjam, bérlakásban lakom. Mindennap nem akarok főzni, mosogatni. Egy tál étel nekem pontosan elég. Itt jól főznek, s nem kell érte fizetni. Ételhordót hoztam, mert fél egyre otthon kell lennem. Telefonokat várok.'

Ugyanakkor közöltük Tóth Józsefnek, az intézmény gondnokának a kijelentését: — A jogosultságot igazolni kell, nyugdíjszelvénnyel, a munka- nélküliséget bizonyító okirattal, vagy a polgármesteri hivatal szociálpolitikai osztályától kapott igazolással . . . Amikor bevezettük, hogy a bizonyítottan rászorulók jöhetnél! hozzánk ebédért, némileg csökkent a létszám.

★

Olvasóink közül — a fenti eket olvasva — többen felkapták a telefont, mások meg tollat ragadtak, és leírták a véleményüket.

F. G. miskolci olvasó: — Az. ingyenkonyha ebédjét, egy 9 ezer forintos nyugdíjjal rendelkező volt főkönyvelő is

igénybe veszi? Ez felháborító! Jó lenne, ha az intézmény jobban megnézné, kinek ad ebédet, és hasonló esetekkel nem vonnák el a falatot azoktól, akik igazán rászorultak.

Egy szerencsi, 47 éves rokkantnyugdíjas: - Nem tudom megemészteni ... A sajnálattól teljesen felmegy bennem a pumpa. Főleg ma, amikora postás hozta az 5400 forint rokkantnyugdíjamat, és ebből sem kerülök ingyenkonyhára. Kérem, küldjék el ennek a szegény könyvelőnek a címét, hogy a 9000 forintját ki tudjam egészíteni az én nyugdijamból. Azért, hogy ne egye el az egytál ételt azok elől, akik valóban rá vannak utalva.

Egy ózdi olvasónk írta: — Kilencezer forint nyugdíj plusz telefonügyeletből még tízezer forint jön össze annak a hölgynek, aki mégis eljár az ingyenkonyhára. Kérdezem, ő tényleg jogosult? Kinek a szájából veszi ki azt a kis meleg ételt az a nő, aki lusta főzni és mosogatni. Én is özvegy nyugdíjas és szívbeteg vagyok. Nincs 9000 forintos nyugdíjam, de eszembe sem jutna az ingyenkonyha. Biztos van nálam elhagyatottabb, még kevesebb nyugdíjjal rendelkező és még van önkritika és emberség is. Szeretném tudni, kiszűrték-e ezt a nem rászoruló személyt?

★

Megkérdeztük Tóth Józsefet, az éjjeli menedékhely és az ingyenkonyha gondnokát: — Tényleg csak a rászorulók étkeznek Miskolcon az ingyenkonyhán? Jobban megnézik már kiknek adnak ingyenebédet? Kiszűrték már a 9000 forintos nyugdíjas könyvelőt?

— Amikor ez a tény tudomásunkra jutott, aztán az illető hölgyet nem szolgáltuk ki. Személyesen meghallgat" tam és nekem is elmondta, hogy tényleg 9000 forint a1 nyugdíja, s hogy könnyebbséget jelentett számára szolgáltatásunk igénybevétele. Nem, kellett főznie és mosogatásra sem volt szükség. Beszélgetésünk alapján tudomásul vet-' te, hogy már aznap, és a későbbiekben sem kaphat tőlünk ingyen ebédet. Erre nem jogosult, ám tájékoztattam a szociális étkeztetés egyéb formáiról. Arról például, hogy van lehetőség az idősek klubjában étkeznie.

Az ingyenkonyhában a rászorultság megállapítását tisztességesen végezzük. A személyes megjelenés útján és a szükséges okmányok alapjai próbáljuk megállapítani kik férnek bele ebbe a kétszáz fős keretbe. Kérjük tőlük a munkanélküliséget igazoló okiratot, a szociális ügyintézési eljárás igazolását, a nyugdíj- szelvényt. Nálunk a mindenkori létminimum alattiak részesülhetnek ingyenes étkeztetésben. Naponta vizsgáljuk a rászorultságot, de — sz®‘ mélyi iratok hiányában például — előfordulhat, hogy néhányon jogosulatlanul is ebédelnek nálunk. A rászorultságot nem -mindig tudjuk azonnal megállapítani, de ezt néhány napon belül elintézzük. Szükség van erre azért is, mert újabban naponta kétszázan felül toyábbi 30-an, 40-en igényelnének ingyenebédet. Bizonyára ők is rászorultak.

Faragó Lajos

II Tokió. Ilyennek képzeli a rajzoló a tokiói öbölbe tervezett bálna formájú szemétégetőt, amelyet szórakoztató berendezésekkel is ellátnak. A különleges megoldással a tervező Si- mizu cég a csillagászati telekárakat próbálja megkerülni. (MTI fotó)

Szedd magad a fát az erdőn

A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az idén is lehetővé teszi, hogy azok, akik saját maguk akarják „begyűjteni” a télire való tűzifát, szedjék azt össze az erdőn.

Mint Varga József, az erdő- gazdaság vezérigazgató-helyettesének tájékoztatásából megtudtuk, hogy azoknak, akik maguk akarnak gondoskodni a téli tüzelőről, a kerületvezető erdésznél kell bejelenteniük igényüket. Ö kijelölése alapján szedhetik össze a vágástéri hulladékot, illetve a tisztításból kikerült fát. Az összegyűjtött fa órát is nála kell kifizetni. Ez pedig jóval kedvezőbb, mint a kereskedelemben kapható tűzifáé. Mert köbmétere alig 600-800 forintba kerül. Ez pedig a mai, megemelt energia-árú világban ugyancsak kedvezményes. Igénybejelentés alapján, az erdészet a házhozszállítást is vállalja, megfelelő térítés mellett — de a gyűjtő maga is gondoskodhat az elszállításról.

Azok, akik vállalkoznak erre a munkára, a kellemest a hasznossal köthetik össze. Hi- zen az „árnyas erdőben” végzett munka, különösen ha kalákában végzik, kellemes, a

megtakarítást tekintve pedig hasznos időtöltés.

A tüzelésre alkalmas hulladékfa összegyűjtésére az erdőgazdaság egész területén lehetőség vön, a Zempléni erdőségektől a bükki Bánkútig, a Tiszától a csehszlovák határig.

A „gyűjtögetési” akció sikerét mutatja, hogy például a múlt évben is mintegy 30 ezer köbméter fa Síerült ilyen módon hasznosításra. A megemelt árakat tekintve, az idén is hasonló mennyiség igénybevételével számolnak.

Ahaújszántó új polgármestere

A helyhatóság választásokon Bényei Gábor lett Aba- ú.iszántó polgármestere, de munkába állása után néhány hónappal egészségügyi okok miatt megvált tisztségétől. Azóta mint helyettes polgármester vezette az ön- kormányzat ügyeit Kender János. Június 23-án pótválasztást tartottunk, s ennek eredményeképpen 349 szavazattal ő lett az ú.i polgármester. A nagyközség lakossága már a helyettesítés időszakában érezte, hogy jó gazda kezébe került a vidék. Polgármesterünk vezetői képességeit édesapjától örökölte, aki a háború előtti harmincas-negyvenes években a községháza és a római katolikus egyháztanács pénztárosa volt.

A Kender-család tekintélyes.^ köztiszteletet érdemlő família. Az 1869-es szántói tűzvész, —, .mely 227 házait tett a tűz. martalékává. — a család egyik ősét, Kender Istvánnét is áldozatául követelte — se tragédia egv évszázadon át megmaradt a lakosság emlékezetében.

Helyettesítése időszakában a nagyközség népe látta. hogy Kender János lelkiismeretesen vigyázta értekeinket: „A szántói híres utca” vizlevezető árkai megtisztultak. 11 tagú képviselő-testületével aktivan be- !í.ap,CK.0'<-)dott a nagyközség iovoienek tervezésébe. a munkanélküliek gondjainak enyhítésébe. Rokonszenves személyiségét feleségével együtt minden megmozduláson ott láttuk.

Megválasztását követően a11 a.. kértem mutassa be magat es családját, beszéljen az önkormányzati vezetés terveiről.

. . 1925-ben születtem.

?.dasaDarn jelentős nagyságú földön gazdálkodott. Iskoláimat alapfokon Abaúiszán- ton kezdtem el. maid Mezőkövesdre mentem a Szent László Gimnáziumba, ahol érettségiztem. Hivatást, érez- ve az állatorvosi pálya iránt, felvételre jelentkeztem a főiskolán, de a Rákosi-korszak megkülönböztető mód- szei ei elzárták e pályát előt- tem. E sikertelenség nem csuggesatett. mert elvégeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem évfolyamait. Az állatorvosi hivatás iránti rolkonszenvem és pályázatom a Szikszói Mesterséges Termékenyítő Állomás inszeminátori funkciójába juttatott, ahol munkám elismeréséül szaporodás-biológusi kinevezést kaptam. Szinte állandó 'külszolgálatot 'teljesítettem területemen. de nagyon megszerettem ezt a munkakört.

1951-ben megnősültem, első feleségemtől három gyermekeim született, akik szép pályákon találták meg jövőjüket. boldogulásukat. Legidősebb lányom állatorvos. — így az élet nála kárpótolt. Amiit tőlem megtagadott. — gyermekeimnek megadta. Másik lányom földrajz-ikémia szakos tanár, megyei szakfelügyelő, fiam megyénk jelentős állattenyésztési bázisán Boldogkőváralján telepvezető agrármérnök.

Feleségemet 1977-ben elvesztettem. másodszor nősültem 1979-ben. Házasságot kötöttem Kiss Honával, aki a tállyai tanács pénzügyi osztályának vezetője volt.

Egész eddigi életem, családom őseinek generációi. — akik a föld. az állattenyésztés, a szőlőművelés szerelmesei voltak — örökségül hagyták rám ezt az életfelfogást. S szeretném ezt hi- vatásérzéssel hasznosítani Hegyalja együk jelentős szőlőtermelő. borászatáról híres nagyközségében.

Politikai szemléletemnél fogva a Független Kisgazda-. Földmunkás és Polgári Párt táborába tartozom, s úgy érzem munkaterületemen minden támogatást

megkapok a nagyközség önkormányzati vezetésében.

—_ Nagyközségünk a sokszínű paletta, — a mezőgazdasági. szőlőtermesztési ágazat. s a termőföldek hasznosítása mellett erőteljesen érvényesül a privatizáció, a vállalkozási szellem. S szépen elkezdődött a háború előtti üzlethálózat kialakítsa. a turizmus is otthonra találhat az elárvult ce- ikeházi Patay ikasitélyban és környékén. ^Szerepelnek-e ezek polgármesterünk jövőbeni önkormányzati elképzelései között?

A hegyaljai minőségi szőlőtermelés és borértékesítés. termőföldjeink ésszerű hasznosításának perspektívája mellett, nagyszerűen megfér önkormányzatunk programjában a privatizálás gyakorlati kivitelezése, a vállalkozás szellemének serkentése, a kereskedelmi és üzlethálózat fejlesztése, az ipar felkarolása, valamint a turizmus is.

Szem előtt tartom Abaúj- szántó múltjának büszkeségét. csizmadia iparunk egész megyét behálózó kereskedelmét: minden vágyam az. hogy a Budapesti Kézműipari Vállalat idetelepült gyáregységének felvirágoztatását segítsem képviselő társaimmal. Bízom benne. — így lesz meg a folyamatosság —, hogy emlékként őrzött csizma diaiipart fellendíti a modern technológia.

A lakossági foglalkoztatás. az életvitel kimunkálása mellett gondom lesz a múlt kulturális értékeinek természetes megbecsülteté- sére. E helységben született Jászay Pál híres történetíró, dr. Kalocsay Kálmán világhírű eszperantótudós, itt tevékenykedett Iilosva.y Selymes Péter, a Toldi gondolati szerzője. Fémjelzik e nevek 'községünk múltját, de erőt és energiát sugároznak a jövő kiépítéséhez is.

Nem kívánok egyszemélyi polgármester centrikus gyakorlatot folytatni. Kart-'kar- ba fűzve fogók dolgozni képviselőtársaimmal szülőföldemért. Megtisztelő a feladat. hiszen itt ringott őse- iip bölcsője.

Bakonyi Béla