Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

1991. július 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A lignit gazdaságos termeléséért Nemzetközi elismerés a Mátraaljai Szénbányáknak Érdlelkes információ jutott birtokunkba: a Mátraaljai Szénbányáik Vál'llaílat a kö­zelmúltban .nemzetiközi el­ismerésiben részesült, ugyan­is megkapta a Nemzetközi Financial Awlaird-dlíjat. Mint megtudtuk, ezt az elisme­rést a nemzetközi jelölőbi­zottság azokban a fejlődő országokban, illetve Kélet- Eurqpában tevékenykedő ipari és pénzügyi cégeiknek ítéli odia, amelyek az előző esztendőiben kiemelikedő tel­jesítményit nyújtotok a gaz­dálkodásban. Talán a meg­lepetés erejével hatott, hogy 1991-iben a M.áitnaiail.jaii Szén­bányák nyerte el a szóban forgó kitüntetést. A hír babaiban tegnap te­lefonon felhívtuk dr. Goda Miklós vezérigazgatót, aki a napokban Genfiben átvette az igen jelentős szakmai el­ismerést jdlen'tö oklevélét. — Kissé meghökkentem, amlilkor tudomást szereztem a nemzetközi teitüirttétés oda­ítéléséről . Legfőképpen azért, mert a magyar szénbányá­szat — ne firtassuk, milyen okok miatt — úgymond a padlón hever. — És ékkor jön az elis­merés — jegyeztem meg. — Én magaim természetesnek tantoim, hogy a nemzetközi jel'ölölbrzoütság méltányolta vállalatunk telj esítmény ét, ugyanis a Mátraaljai Szén­bányák világszín vonalion ter­meli a lignitet Viisontán és Bükkábrányiban egyaránt. A gazdaságosságról és az ár­ról annyit: ha vállalatunk a darábos lignitet tonnán­ként 1400 forintért, míg a töirtszén tonnáját 1T0 forin­tért tudja árusítani, ez min­denképpen elfogadható a vevő .számára. — Mégis, hogy jutott a bí­rálóbizottság tudomására a magyar bányavállalat telje­sítménye? — Mintegy fél évvel ez­előtt a Financial Times ne­vű ismert szaklap tájékoz­tatást kért tőlünk a Mátra­aljai Szénbányáik gazdálko­dásáról. Minden bizonnyal a szaklap által közölt infor­mációik jélemthe'bték a „bi­zonyítékot” a bírálóbizottság számára. — Ön nemrégiben azt •nyilatkozta lapumikna'k. hogy a vállalat álltai termelt lig­nitnek van jövője. Most is fenntartja korábbi vélemé­nyét? Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület mis­kolci csoportja és a Tüze­léstechnikai Kutató- és Fej­lesztő Vállalat július 3—5. között ipari szemináriumot tart a MTESZ Borsod me­gyei szervezetének székhá­zában. A háromnapos program keretében a szakemberek — a tudományos értekezések mellett — ezúttal a hazai energiamegtakarítás és tech­nológiai fejlesztés új beren­— Teljes egészében. Egy­részről, a Gagarin Hőerőmű működtetése .gazdaságos, és az ország viMamosenergia- elilátá'sa szempontjából nél­külözhetetlen. D,e még az sem eldöntött, hogy a vil: Hamoisenergia-ifejíliesztést a büiklkábráinyli lignitre telepí­tendő erőműivel, vagy a Paksi Atomerőmű bővítésé­vel valósítja meg a kor­mányzat. A lignit iránti nagyarányú keresletet tá­masztja alá egyébék között az is, hogy az esztendő első öt hónapjában több szenet értékesítettünk, mint koráb­ban egész esztendőiben. El­eddig 150 ezer tonna ligni­tet vásárolták lakossági cé­lokra. — mondta végezetül dr. Goda Miklós. dezéseivel, eredményeivel ismerkednek. A magyar ku­tatók és fejlesztők számos olyan tüzelő és hőtechnikai eljárást és eszközt vonultat­nak fel, amelyek megbízha­tóságukkal, paramétereik­kel, s nem utolsó sorban áraik alapján felveszik a versenyt — a magyar és a kelet-európai piacokon — az egyre nagyobb számban megjelenő nyugati cégek termékeivel. L. L. Ipari szeminárium Miskolcon Vállalkozók, Vállalatok figyelem! Az üzleti élet leghatásosabb fegyvere az információ. Különösen napjainkban vált ez egyre fontosabbá, amikor vállalkozás vállalkozást követ, valamennyien címmel, telefonszámmal, üzleti paraméterekkel r^nrjyTU-ezneV, Ezeket minél szélesebb körben megismertetni költséges és hosszú folyamat. Mi talán a legjobb és legkedvezőbb megoldást ^jántyuk önnek. Észalc-Magyarorsizági Cégjegyzék A lent található megrendelőlap kitöltésével és címünkre való eljuttatásával az ön által igényelt összes információ bekerül cégéről az ' Észak-Magyarországi Cégjegyzék-^*;, amelyet ön és a vélünk tartó társai ingyen kapnak meg. Ezáltal egymást nem ismerő, de egymás mellett működő vállalkozások, vállalatok léphetnek üzleti kapcsolatba. A kiadványban természetesen lehetőséget biztosítunk bővebb bemutatkozásra is. T&rlfálnk a következők 1/1 oldalas hirdetés : 84.000 Ft 1/8 oldalas hirdetés : 18.000 Ft 1/4 oldalas hirdetés ; 7.000 Ft A* fisszegek s forgalmi adót nem tartalmazzák. Kérésére reklámszervezőnk felkeresi önt A kiadvány tervezett megjelenési idegei 1991. szeptember Perflla Hard öt So fi BT Sátoraljaújhely, Kazinczy út 63, Tel,/Fax: (41) 21-Ö45 Megrendelőlap Kérjük vAn«ncrn.aiMm1rcAl/van«t1«rtiinlcrtVl az alábbi InformAclAt közölni. Tudomásul vesszük, hogy a 8,000 Ft bekerülési összege* S napon belül (piros postai utalványon készpénzzel) kiegyenlítjük. Vállalat, Vállalkozás neve: ______-_____________________________________ T evékenységi köre: ________________________________________ Cé gvezető:-------------------------------------------------------—-------------­T elefon, Teles, Fan------------------------------------------------------------— Ú tlezárás után hivatásosokkal a határon Kékedtől Kényig Útlevél-ellenőrzés. Ebben az évben 900 ezer útlevélbe került pecsét... Tornyosnémeti, magyar­szlovák; államhatár, 1991 jú­liusa. Meglepően csendes aiz átkelő, talán’ tucatnyi (ko­csit számolunk össze egy fél óra alatt. Hideg ez a jú­lius eleje, s itt, a meglehe­tősen huzatos határállomá­son az északi szél még hű­vösebbnek hazudja a nya­rat. Talán Kassa, talán a Tátra lehet célja az autó­soknak, tény, a turistainvá- Aó még nem indult meg. Lehet, ezt megelőzendő dön­töttek úgy a,z elmúlt szom­baton a szlovákiai Abaúj- szín lakói: tiltakoznak az .útmenti áldatlan állapotok miatt, amely, iha nem tesz­nek ellene semmit, még ál­datlanabbá válhat. Tény: szemét, mocsok a határhoz vezető út mindkét oldalán, kellene WC, szemetes, par­koló. A szombati útlezárásra csak a kiváltó ok emlékez­tet. Járjuk a határt, ame­lyet ez év elejétől sorkato­nák helyett hivatásosok el­lenőriznek, s az útlevélbe is tisztek, tiszthelyettesek pe­csételnek. Egykor büszke volt a magyar határőrség arra: eme nem kis felada­tot jelentő tevékenységet sorállományúákkal végzi, Európában szinte egyedül­állóan. Aztán jött a vál­tás ... Sikertelen határsértések Januártól a tornyosi, .hi­dasi határszakaszon és az átkelőkön nincs fciskatona. Kovács Lajos hadnagy, a határforgalmi kirendeltség helyettes vezetője azt mond­ja: — Zökkenőmentes volt az átállás. A nálunk 42 hivatá­sos helyi, illetve környékbe­li lakos teljesít szolgálatot. Ügy ismerik a határsza­kaszt, mint a tenyerüket.. . A vasúti határon a Var­só felől érkező Karpaty gyorsvonatra várunk, itt sincs nagy mozgás. A Riczu László, Leport László, Hé- dervári László. Szacsuki Ti­bor és Molnár Attila őrmes­terekből álló határőrcsapatot Árvái László hadnagy veze­ti : — A katonai főiskola el­végzése után kerültem ide. Hidasnémetibe — magyaráz­za a fiatal tiszt, aki tincsen lakik feleségével és 14 hó­napos kislányával. — Azok­kal a vonatokkal, amelyek befelé igyekeznek, nemigen szokott baj lenni. Ellenben azokkal, amelyek az ország­ból haladnak kifelé, igen. A közelmúltban több mint száz határsértő próbálkozott. Eredménytelenül, még az állomás térségében elfog­tuk őket... Ez, újabban — sajnos — mindennapos dolog. Főleg román állampolgárok jeles­kednek az illegális határát­lépésben. de aizért a világ- útlevél birtokában néhány .magyar is megkísérli a zöld határt. Az itteni határszakasz egyébként 38 kilométer hosszú, Kékedtől Kényig tart, és öt kilométer mély­ségben őrzik azt. Szénáéi Sándor százados, a határa őrizeti kirendeltség vezetője mondja: — Míg tavaly egesz év­ben 24-en kísérelték meg a határsértést, addig az idén 118 személyt fogtunk el. A hivatásos állomány jól vizs­gázik, rövid fél év alatt ki­váló kapcsolatot építettek ki a környék lakosságával, so­kat segítenek nekünk, csak­úgy .mint mi nekik. Jár­őreink nem ritkán rendé­szeti feladatokat is ellát­nak ... Hölgyek angyalbőrben Míg természetesen a zöld határon csak férfiak jár- őrözhetnek, addig — és ez új módi ezen- a szakaszon — útlevélkezelőnek hölgyeket is felvesznek. A zöld paroli- nos mundérban feszítő nők igazán kellemes látványt nyújtanak a sok „marcona” férfiú között, talán a vizs­gálatot is megértőbben fo­gadja az utas. ha hölgy végzi azt el. Akad dolguk elég, bár a mai nap mintha kivétel lenne. Majd a pápa látogatása idején ... — Számolunk a forga­lom növekedésére — jegyzi meg Nagy Zoltán százados, a határforgalmi kirendeltség vezetője. — Máriapócsra minden bizonnyá! sokan igyekeznek majd Szlovákiá­ból is, megerősítjük akkor a szolgálatot. Egyébiránt vallóban röpke várakozási idő a két sorom­pó között, akinek nincs baj okmányaival, csomagjaival, öt-hat perc múlva folytat­hatja útját. —Június végéig cirka 900 ezer utias okmányait ellen­őriztük — mondja Kovács Lajos —, zömmel a köz­úton. Amióta alaposan meg­emelték a vasúti jegyek árát, vonattal kevesebben kelnek útra. Nem csoda, hi­szen Kassáig egy jegy több, mint félezer forint. Az utaz­ni vágyók zömében autóbu­szokat vesznek igénybe, ezért fordulhat az elő, hogy néha több száz méteres al busz-sor. Kazetták Polonézben A közúti határátkelőn Vá- radi Lajos hadnagy, ügye­letes tiszt és segítőtársai, Rozgonyi László, Kovács Ti­bor őrmesterek, Hunyor La­jos főtörzsőrmester és Ta­kács Zsolt határőr várják az utasakat, vigyázzák a ren­det. Az ifjú határőr kivétel, ő ugyanis csak lesz hivatá­sos. Miközben egy lengyel állampolgár útlevelét lapoz­za, meglehetősen rutinos mozdulatokkal, megjegyzi: — Most még betanuláson vagyok. Tavaly vonultam be tényleges katonai szolgálat­ra. de maradni akarok. Csa­ládunkban tradíció az egyen­ruha. Nagyapám, apám is hivatásos katona volt, így én is az leszek. A körmendi tanfolyam után jöttem ide gyakorlatra. Arra a kérdésre, hogy volt e már valamilyen élménye, igennel válaszol: — öt határsértő elfogásá­ban működtem közre a töb­biekkel és a szlovák kollé­gákkal. Akkor estem át a tűzkeresztségen . . Mondaná is tovább, ha nem történne egy újabb ese­mény. Most a vámosok fog­tak. Egy lengyel turista (?) Polonéz személygépkocsiját tapogatták át, s a tüzetes vizsgálat eredménnyel járt A szélvédő, a műszerfal és a sárvédő alól négyszáz da­rab magnetofon kazettát szedtek elő. Ez is hozzátar­tozik az átkelőhelyek min­dennapjához .. . (fekete—illésy) Fotó: Ádám István Ahol szeretik a napraforgót A hosszú, hideg és esőis tavasz 2—3 hetes .késést oko­zott a mezőgazdaságban. A Nagymiskolci Állami Gazda­ság gyömrőpusztai kerületé­ben mégis szépen mutat a napraforgó. Az 50—60 cen­timéteres növények sorai közt már — látszik a csa­padékhiány — a talajban ákkorák a repedések, hogy az ember könnyedén beléjük dughatja a tenyerét. Egy sziaíkmai tanácskozá­son hallottam, hogy az or­szágban sosem termesztettek ennyi napraforgót. Akkora a vetésterülete, hogy már- már kívánatosnak látszik a csökkentése. Hompoth Imre növénytermesztési főágazat- vezetővel ennek apropójából beszélgettünk a napraforgó­ról. — Nálunk szeretett, meg­becsült növény a naprafor­gó. Tavaly még bérelt terü­leten is termesztettük. A mostani, 521 hektárt ideá­lisnak tartjuk, így biztosít­ható, hogy hat évig ne ke­rüljön napraforgó után nap­raforgó. A gazdaság egyébként IKR-tagként foglalkozik az olajmagvú növénnyel, átla­gosan 22—23 mázsát hoznak le egy hektárról. Ez jónak számít, nyereséget hoz. A gazdaság — mint általában az állami gazdaságok — sze­rencsés, már ami a tároló- kapacitást illeti. Az idén például májusig tartott a ta­valyi napraforgóból — ek­kor fejezték be az exportot, s ez növelte hasznúikat a hosszú tárolás miatt. — A boltokban azt látjuk, hogy egy liter olajért elkér­nek hetven forintot — foly­tatja a szakember —, mi pedig egy mázsa magért ka­punk 1400-at. Osztunk, szarzunk. Ha azt vesszük, hogy egy mázsa napraforgóból lesz 40 liter olaj, az azt jelenti, hogy 2800 forint értéket terem. És ennek bizony csak a fele a termelőé, aki mellesleg kockáztat. Mert az ugye két­ségtelen, hogy az olajipar nincs .kitéve a csapadékhi­ánynak, neki mindegy, hány mázsás termésátlagból szár­mazó egy mázsa termény után fizet. Szokásos hely­zet ez a mezőgazdaságban, hogy tudniillik mindig a feldolgozóé a nagyobb ha­szon. A főágazatvezető még­sem kesereg: — Amíg nyereséges a nö­vény, foglalkozunk vele. Hi­szen megvannak hozzá a gé­peink, a jó fajták, nyeresé­ges. De ahhoz, hogy kitart­sunk mellette, bizony javí­tani kell a pozícióját. Akár mint eddig: exporttal, vagy jobb áraikkal. Járjon jól a termelő is, ne csak a vevő ámuljon az olaj magas árán! m. sz. zs.

Next

/
Thumbnails
Contents