Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-06 / 131. szám

1991. június 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Csalnak, lop A vevő magányossága Magyarországnak, az eu­rópai országok iközül egye­dülállóan. nincs fogyasztó- védelmi törvénye. Az elmúlt évtizedek többé-kevésbé sza­bályozott kereskedelme most átcsapott az ellenkezőiébe, már-tmár teljes anarchiába Az egyébként kívánatos li­beralizált kereskedelem saj­nálatos melléktermékként káoszt hozott. Ráadásul, an­nak is a rosszabbik fajtá­ját. mert ez nem a kelle­mes és hangulatos mediter­rán Ikeresikedelem. ez úgy­szólván ellenőrizhetetlen ke­leti bazár. — Mit tesz ilyen helyzet­ben a fogyasztási érdekvé­delem állami őre. a Keres­kedelmi- és Piacfelügyelő- ség. — kérdeztük az intéz­mény vezetőjétől Dániel Pé­tertől. — A mi jogosítványunk a szervezett kereskedelemre vonatkozik. Vagyis azon ke­reskedők ellenőrzésére, akik vállalkozói, illetve működé­si engedéllyel rendelkeznek. Az ezen a körön kívüli esők felett semmiféle ellenőrzési joggal nem rendelkezünk. Még a rendőrség is nehe­zen boldogul velük. A most is érvényes bírsághatárokat 1973-ban állapították meg. A felső határ 10 000 forint, ennek ma már semmiféle elrettentő és visszatartó ere­je nincs. A kereskedői mo­rál megromlott, nincs jogi háttér, nincs megfelelő ap­parátus és nincs meg az ál­lampolgári fegyelem, melv külön-lkülön és együttesen garantálná a kereskedelem tisztességes működését. — Hol tapasztalják a leg­több visszaélést? — Szinte mindenütt elő­fordulnak felháborító ese­tek. Egy 16 000 forintos gyermekkocsit csaknem sír­va hoztak be hozzám a szü­lőik a minap, mert kiderült, hogy a gyerek számára ve­szélyes és használhatatlan. A kereskedő nem volt haj­landó kártalanításra és je­len pillanatban nincs is ha­tóság. mely erre kényszerí­tené. Ha a vevők bíróság­hoz fordulnak az rengeteg idő és bosszúság, a per el­tart 2 évig is. addigra a gyerek már kocsi nélkül közlekedik. Egyre több a súlyhliányos kenyér, s sütő­ipar hozzávetőlegesen 450 millió forinttal károsítja meg a fogyasztóikat évente. Országszerte hamisítják a márkákat, a Pumától az Adidasig. Nincs m árkává- deliem a forgalmazott ter­mékékre. nincs hivatal, ami ezt ellássa. Külföldön ez másként van. Ha Németor­szágban egv kereskedő vi­zezi a sönt és rajtakapják, akkor az ipartestület kitesz az üzletére egy táblát: ..Vi­gyázat. itt a sört vizezik! Kérdem én, ezek után ki megy be ide sört inni és melyik kereskedő meri megkockáztatni, hogy ígv járjon? — De azért nálunk is csak történik valami az el­lenőrzések során? — Nagy baj. hogy keve­sen vagyunk. Budapesten például 18 000 kereskedő működik és 30 000 szolgál­tató. nekünk ezzel szemben egy 22 emberből álló elle­nőri gárdánk van. Azt hi­szem ehhez nem szükséges bővebb magyarázat. A tár­sadalmi ellenőr-hálózat megszűnt és sajnos a népi ellenőrzés is. A mostani el­lenőrzésék azt mutatják, hogy valamilyen módon minden harmadik vevőit megkárosítanak. A tapasz­talatok szerint a teljes bel­kereskedelmi forgdlom 2.5 százalékát teszi ki fogyasz­tói megkárosítás. Ennek a sok milliárdos összegnek a töredékéért fel llehetne állí­tani egv jól fizetett, az el­lenőrzésre valóban alkalmas szervezetet. Alapvető válto­zást csakis a fogyasztók jo­gainak törvénybe foglalásá­tól remélhetünk és attól, ha a felügyelőség és a felügye­lők kiszolgáltatott helyzete is megszűnik. A vásárlók védelme ér­dekében nekünk megfelelő eszköztár alkalmazására kell jogot kapnunk. Így a garáz­da. verekedő zöldségesről esetleg kimondhatjuk majd. hogy a kereskedelmi pályá­ra alkalmatlan, a rossz árut kivonhatjuk a forgalomból, megsemmisíthetjük. Ha sú­lyos visszásságokat tapasz­talunk. esetleg az üzletet is bezárhatjuk majd a megfe­lelő jogszabály felhatalma­zásával. É. Gy. Minta-lakótelep lesz Diósgyőr? Igény és pénztárca szerint fűteni Megyénkben mintegy 54 ezer távfűtéses lakásban élő csalliádot érint érzékenyen június 1-től a fűtés és me­legvíz díjának felemelése. (A pontos összeget korábbi lapszámunkban közöltük.) Sajnos egyelőre az ilyen rendszerekben nincs mód arra. hogy a lakók spórol­janak ezen a költségen, hi­szen az átalánydíjas fize­tési mód a bevezetett gya­korlat. Nem jó ez sem a szolgáltatónak, sem a fo­gyasztónak. nem ösztönöz az energiatakarékosságra. Torma Ivántól, a Borsod Megyei Távhő főmérnökétől megtudtük. felcsillant a re­mény arra. hogy a közeljö­vőben 3300—3400 család egv új. korszerűbb távhőszol­gáltatásban részesüljön. — Kiket érintene ez a le­hetőség? — Miskolcon, a diósgyő­ri lakótelepen élőknek van reménye erre. Megpályáz­tunk ugyanis egv Phare-tá- mogatást. A közös piaci se­gélyprogramtól 60 millió fo­rintot nyerhetünk el kedve­ző döntés esetén. — Miért pont ez a terü­let a „kedvezményezett”? — A megyében a diós­győri a legrégebbi távfűtő hálózat, ennek a legaktuáli­sabb a rekonstrukciója. Fel­merült a kérdés, ha már ilyen nagy munkába kez­dünk. hogyan lehetne leg­célszerűbben elvégezni. Miután a korszerűsítésnek már elkészültek a részletes kiviteli tervei, előnyt élve­zett ez a lakótelep, ugyan­is pályázni csak ennek bir­tokában lehetett. Természe­tesen a piacgazdaság azt diktálja, hogy minél előbb, minél több helyen megte­remtsük azt a lehetőséget, hogy igény és pénztárca szerint fűthessenek és en­nek arányában fizethesse­nek a fogyasztók a távfű­téses lakásokban is. — Mikorra várható dön­tés a pályázat ügyében? — Talán már ebben a hónapban. —kj— Mészégetők mészégető, ,a termésállapotban kifejtett kal­ciumtartalmú kövek kiégetésével foglalkozó szak­ember. Az utóbbi száz évben többfelé létesültek széntüzeléses kis „mészgyárak”, ugyanis bizonyos építőipari feladatokra a paraszti égetésű mész pótoihataitlan, mivel a gyári készítésű mész nem­kívánatos vegyi szennyeződéseket tartalmaz. Mi­vel hosszú időn iát éjjel-nappal tüzelni kell a ke­mencék alaitt, a mészégetők ideiglenes szállások­ról gondoskodnak, kunyhókat építenek. Égetés után a kemencét hűlni hagyják, majd ki­rakják a kész égetett mcszet. Kedvező adott­ságú vidékeken — így nálunk a iBükkben — a mész égetésével a parasztság és a falusi szegény­ség rendszeres jövedelemkiegészítést biztosíthat magának. Legalább későn, ne soha! Kövér László a besúgó-ügyhöz iKiit takar a Szatmári spi- anfedőnóv? Melyik kisgazda pártvezető volt besúgó a pártállamiban? A hét vége után újabb esemény: Be- recáky Vilmos képviselő, az FKgP frakciójának tagja a tv-kamerák előtt a IlI/flI-as ügyiben folytatott „magán- nyomozásáról” számolt be, s felmutatott egy állítólag a titkos nyilvántartásokban használatos, kitol tettem nyil­vántartó lapot. Lapunk a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elnökének, Kövér Dászlónak a véleményét kér­te. — Bereczky Vilmos akció­ja azt igazolja, hogy titkos­ság ide, vagy oda, azért lé­teznek olyan, nem hivata­los csatornák, amelyeken hozzá lehet férni az ügynök­listához. — Bevezetésként: kíván- ostian várom Bereczky úr tá­jékoztatását, miiként jutott hozzá egy nyilvántartásiban használatos kartonhoz. Re­mélem, bizottsági ülésünkön nem mulasztja el a felvilá- gosütáat. Bizottsági elnökként felháborít az akciója, mert ha Berecdky Vilmos szándé­ka nem a ziaivarkéltés, ama­fl parlament jegyzőkönyvéből Dr. Hatvani Zoltán képviselő június 4-i interpellációja CSEHSZLOVÁK HÉT MISKOLCON Az Ostrava! régió bemutatkozik Látogassa meg árusítással egybekötött kiállításunkat 1991. Június 5-9-ig a Vasas Művelődési házban (Marx tér 36 sz.) Naponta 10-18-ig. A belépőjeggyel Videót nyerhet I Sorsolás június 9-én du. 16 órakor. traex-borsod kft. Kereskedelmi Utazási Számítástechnikai és Szolgaitató Kft 3525 Miskolc Kazinczy u 19 Tel 06 46 48-864 • Fax 28-291 • Telex 062 247 KERESKEDŐK! A legújabb nyugati játékok, széles választékával várja Önöket a MAXIMA Kft. játéküzletágának debreceni képviselete. Debrecen, Katona J. u. 1/A. (Böszörményi útból nyílik.) TELEFON: 52-34-534 NYITVA: hétköznap 8-tól 14 óráig. Tekintse meg választékunkat raktárunkban, vagy érdeklődjön telefonon! Tisztelt Elnök Űr, tisztelt Országgyűlés, tisztelt Minisz­ter Űr! A parlament kivételes és sürgős eljárással tárgyalta egy héttel ezelőtt az önkor­mányzatok céltámogatásaira vonatkozó törvényt. Ezzel a törvénnyel kapcsolatban fel­merült néhány olyan elvi kérdés, amelyre sok önkor­mányzat a mai napig várja a választ szerte az ország­ban, de legfőbbképpen Bor­sod megyében. Miniszter Űr! Azok a kér­dések, amelyeket Önhöz sze­retnék intézni, ellenzéki kép­viselőtársaim múlt heti fel­szólalásaiban határozott ál­lításként hangzottak el. ön válaszaiban a lényeget mesz- sze elkerülte, ezért aktuáli­sak, — vagy még inkább aztík — ma is az önnek két hete megírt kérdéseim. Mi­előtt azonban ezeket önnek feltenném, a Tisztelt Ház előtt is szeretném vázolni az előzményeket. Néhány éve az előző rendszer is elhatá­rozta, hogy megmenti az el­maradott térségeket. Kije­lölte a megmaradásra és fej­lesztésre érdemesnek talált, ún. centrum településeket és pénzügyi alapokat különített el a költségvetésből támo­gatásúkra. Ezekre az ala­pokra. — ún. társadalmilag kiemelt célokra — lehetett benyújtani igényeket mun­kahelyek létesítéséhez és többek között iskolák épí­téséhez. Melyik tanács ne akart volna iskolát építeni? A Borsod megyei Hídvégar- dó, Zádorfalva, Felsőnyárád, ahol egy-egy iskolában 3—4 falu gyermekei tanultak nedves, hideg és sötét tan­termekben ? Természetesen mindegyik akart, terveztek, pályáztak és már emelked­tek is a falak. Ma ezek az építkezések — legtöbb he­lyen ősz óta — pénzhiány­ban befejezésre várva áll­nak és ez nem használ ne­kik. De miből fizessék az önkormányzatok ezeket a nyakúkba szakadt befejezet­len örökségeket, amikor be­vételeik működési kiadásai­kat is alig, vagy egyáltalán nem fedezik? Az önkor­mányzati törvényben re­ményt, a költségvetési tör­vényiben pedig konkrét ígé­reteket kaptak tölünk épít­kezéseik befejezésére, illet­ve annak támogatására. Az önkormányzati törvény sze­rint az Országgyűlés hatá­rozza meg a társadalmilag kiemelt célokat, a támoga­tások feltételét és mértékét. A feltételnek megfelelő ön- kormányzat a céltámogatás­ra jogosult. A költségvetési törvényben a folyamatban levő Iskolák építésének be­fejezését. társadalmilag ki­emelkedő célként határoz­tuk meg. Ugyanebben a tör­vényben a támogatás felté­teléül azt írtük elő — és csak azt —, hogy a létesít­mény teljes költsége az 5 mii. lió forintot, az 1990. decem­ber 31-ig történő pénzügyi teljesítés pedig ennek 18 szá­zalékát haladja meg. A tá­mogatás mértékét pedig úgy határozza meg a törvény, hogy az engedélyokirat sze­rinti 1991,-i ütem 40 száza­léka. Tehát 40, nem több és nem kevesebb! Az önkor­mányzatok e törvény alap­ján remélik —, ha nagy ne­hézségek árán is, de foly­tathatják iskoláik építését. És ekkor a tisztelt Belügy­minisztérium áthúzta szá­mításaikat, eloszlatta remé­nyeiket! A pályázatok elbí­rálásánál a 60 .százalék saját erő, illetve megyei kötele­zettségvállalás igazolását feltételként vették figyelem­be. Az előirányzott céltámo­gatások mértékét pedig — a saját maguk felállított rang­sor szerint — 0 és 40 szá­zalék között differenciál­ták. Mi pedig tisztelt Ház az előterjesztésből törvényt al­kottunk! Tisztelt Miniszter Űr! Ké­rem segítse elő válaszával, hogy tisztán lássunk ebben az ügyben, ha lehet oszlas­sa el aggályainkat! Kérdé­seim a következők: 1. Nem mond-e ellent a céltámogatások elosztásáról szóló törvény az önkormány­zati és a költségvetési tör­vénynek, amikor az abban megállapított támogatásokat itt maximum adható támo­gatásként értelmezi? 2. És elfogadható-e ön sze­rint Miniszter Űr — a saját erő és a megyei hozzájáru­lás támogatási feltételként való utólagos előírása? nipuláció, vagy annak de­monstrálása, hogy a magyar nemzetbiztonság mennyire alkalmatlan a feladatára, ak­kor hibázott: először az ille­tékes kormányzati szervek­hez kellett volna fordulnia, mondván, hogy valahol van egy lyuk. Hozzá lehet fér­kőzni a listákhoz. — A miniszterelnök keddi beszédében alkotmányos hi­vatkozási alapot nevezett meg a kisgazda pártvezetők f eddhetetlenségi okmányai­nak kiadására. A független kisgazdák után a nemzeti kisgazdák is kérik az ilyen jellegű vizsgálatot. Egy iga­zán kényes területen kiala­kul egy gyakorlat, amelyre meg nem vonatkozik jogsza­bály. Jól van ez így? — Az én értelmezésem szerint a miniszterelnöknek nem kötelessége a személyi adatvédelem ürügyén ilyen típusú adatokat .kiszolgáltat­ni. Ezek az adatok állam­titkok. Kiszolgálta tásük sért­heti a Magyar Köztársaság érdekeit. A miniszterelnök ugyan nem lépett át jogi korlátokat, de politikai hi­bát vétett. Az okok találga­tásába nem mennék .bele. Elég, ha az egyik következ­ményt említem: kitől lehet megtagadni a rá vonatkozó adatok kiadását ezek után, micsoda kampány alakulhat ki? — A többpárti parlament felállása óta a közvélemény egyetlen esetben sem érez­hetett egy csöppnyi elégté­telt sem a pártállam ve­zénylő tábornokainak vagy besúgó közkatonáinak fele­lősségre vonása miatt. Nem egy közülük talán most is kiváltságos pozíciót birtokol. Ne is számítsunk változás­ra? — Hamarosan terítékre kerül a kormány már több helyütt ismertetett törvény- javaslata. Abban a pillanat­ban szembe kell nézni az elmúlt négy évtizeddel. El­késett aktus lesz, de leg­alább most el kell végezni. Számba kell venni, hogy milyen jogi és erkölcsi in­dokolással tekinthet el a törvényhozás az MSZMP politikai és központi bizott­sági tagjainak, osztályveze­tőinek, felelős pártállami tisztviselőinek. besúgóháló- zatának a felelősségre voná­sától, mint ahogy a kor­mány javaslata alapján el kellene tekinteni! (bpszerk — krecz)

Next

/
Thumbnails
Contents