Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 12 11991. június 29., szombat Természetes életmód ff Csak legalább bottal... ff ♦ A gyógyító növények hasz­nálata régebbi időkre nyú­lik vissza, mint az ember Írott története. Az első fennmaradt in­diai orvosi mű szerzője Csa- raka (i. e. 320). Az Ebers- féle papirusztekercseket 3500 évvel ezelőtt írták és több mint 800 receptet tartalmaz­nak. A babiloniak, a kínai és japán, valamint az inka ősi gyógyászok is gazdagí­tották a receptorát. A klasz- szikus görög-római kultúra orvosai közül Hippokratész, Arisztotelész, Galenusz már rendszerezik a növények fel- használását. Meg kell em­líteni az ausztrálokat, az arab tudomány képviselője­ként Avicennat. Amerika felfedezése is újabb gyógy­növényekkel gyarapította a sort. A természetgyógyá­szatnak egyik legkiemelke­dőbb úttörője Kneipp Se­bestyén Németországban (1821—1897). Hazánkban Ju­hász Ferenc, 1578-ban Ko­lozsvárott Heltai Gáspár, majd Horhi Mellius Péter, 1690-ben Pápai Páriz Fe­renc, 1813-ban Diószegi Sá­muel és 1908-ban Zelenyák János művei gazdagították a gyógynövények irodalmát. A XIX. és a XX. századot már a kemoterápia jellemzi, de minél jobban fejlődött a gyógyszerkutatás, annál in­kább nőtt a gyógynövények jelentősége. A tudomány se­gítségével, további megfigye­lésekkel és kísérletekkel si­került a gyógynövényekből kimutatni a tomatint, a ra- famint és az allicint. Mindez nem indokolja, hogy minden gyógynövényünket feldolgoz­za a gyógyszeripar. A gyógy­szerfogyasztás aggasztó mé­reteket ölt. A WHO (Egész­ségügyi Világszervezet) zász­lajára tűzte: „Egészséget mindenkinek 2000-re.”. Cél­kitűzései között szerepel a túlzott gyógyszerfogyasztás, illetve azok káros mellékha­tásainak leküzdése is. Ne használjunk gyógyszere­ket, de gyógyteákat sem or­vosunk megkérdezése nél­kül. Meg kell jegyeznünk, hogy az orvosok szemlélete is átalakulóban van, köztük is terjed a „zöld orvostudo­mány", fitoterápia térhódí­tása. Szeretném hangsúlyozni, hogy egy nép egészsége nem bízható csak az orvo­sokra, az egészségügyi dol­gozókra, az egészségéért mindenki maga is felelős. Régi igazság, hogy az élet meghosszabbításának titka: ne rövidítsük meg! A ma em­bere önpusztító életet foly­tat, mértéktelenül étkezik (elhízik), túlhajtott, zaklatott az életmódja, mérgezi ma­gát nikotinnal, alkohollal. Nyugalom (relaxáció) az élet irányítója. Életünket vezesse mindenben a mértékletesség. Az elégnél valamivel keve­sebb étel soha sem lesz ár­talmunkra, hamar rájövünk, hogy ez nem is olyan kevés. Ezen helyen nincs módom­ban az egészséges táplálko­zás receptjeit ismertetni. Csupán néhány alapelvet, ét­kezési formát, konyhatechni­kát, az ételek felhasználásá­nak módját és néhány gyógynövény, gyógytea hasz­nát szeretném érinteni. Az ember legtermészete­sebb tápláléka az étkezési gabonafélék - ezek teljes­őrlésű vagy csíráztatott for­mái. Tápegésznek nevezhe­tő az anyatej, a csírázó bú­za, a szója és a burgonya vitaminokkal komplettólva. Az állati zsírok helyett telí­tetlen zsírsavakat tartalmazó, hidegen sajtolt olajat, illet­ve olajos magvakat fogyasz- szunk. A natúr dió, mogyo­ró, mandula pirítás és sózás nélkül mind telítetlen zsírsa­vakat, „védőzsírféleség"-et tartalmaznak és megelőzik az érelmeszesedést. Édesítő­szerként részesítsük előnybe a mézet, szénhidrátként az érett, nyers gyümölcsöket, valamint az úgynevezett po­limer cukrokat, mint a kemé­nyítők. Állati fehérjékben szegény, az említett szénhid­rátokban gazdag étrendet szorgalmazzuk. Ott fordul elő legtöbb vastagbélrák, ahol a legtöbb húst eszik. A növényi eredetű fehérje­táplálkozással szemben hoz­ták fel, hogy ezek nem tar­talmazzák az úgynevezett életfontos 8 aminosavat. Ma már tudjuk, hogy a szójában dús táplálékkal az ellent­mondás feloldódott. Fontos az ételek alapos rágása, ezt a vegetáriánusok úgy lát­ják megoldani, hogy étkez­zünk mokkáskanállal, ez 30— 40-szeres rágást biztosít, ugyanakkor véd az elhízás­tól. Fűszernövényként a kö­ményt, koriandert. tárkonyt, majoránnát, ánizst, kap­rot... részesítjük előnyben. Fontosabb teáink (teljesség nélkül): zsálya, zsurló, csa­lán, fagyöngy, csipkebogyó, cickafark, kamilla, levendu­la .. . Az évszakoknak és élet­kornak megfelelően étkez­zünk. Főzéssel a zöldségfé­lék elértéktelenednek — a tápsók nagy része a vízbe kerül. Kerüljük a konzerváló szereket, részesítsük előny­be a természetes növény- védelmet, a biokertészetet, a biotermelést. Állítólag a fó­liás paradicsomnak maga­sabb a nitráttartalma — így különösen gyermekekre ve­szélyes (?). Újabb javasla­tok születtek az étkezési idő­pontokra, délebédet 10—11 óra közé, a főétkezést nap­szálltára teszik. A napi ét­kezések száma ellentmondá­sos. Szólásmondássá válik: a gyümölcs élénkít, frissít, a gabona táplál, a zöldség tisztít. Nem áll szándékomban étkezési mintákat, étlapo­kat ajánlani. Ezek megtalál- ? hatók számos magyar és kül- J földi szakkönyvekben. A * komputerizált világban a ♦ vétlenek korszaka lejárt. A ♦ polihisztorok megfogyatkoz- ♦ tak, csodák nincsenek. Kü- ♦ lönleges adottságú embe- 4 rek, halottlátók ellen termé- $ szettudományos képzettségem | tiltakozik. Megértem, hogy a a reménytelen ember csodára * vágyik, szeretne élni. Tudjuk ? azt is, hogy vannak spontán ’ gyógyulások, átmeneti vagy » tartósabb spontán javulások, t Egyes irodalmi adatok 3 szó- ♦ zalékra (?) teszik a rákos 4 betegek spontán javulását f (gyógyulását?). Mindenna- ^ pos jelenség, hogy ismerő- | seink jó szándékú sustorgása, i vagy a sajtó világmegváltó . gyógyszerként hirdet vala- J milyen készítményt. Engedé- J lyezés előtt (melyet több ▼ kísérletes év előz meg) a ♦ kérdéses hatóanyagot két- ♦ tős vagy hármas vakkísér- ^ letnek vetik alá az úgyneve- $ zett placebóval, amely ható- | anyag nélküli szer. Meg kell » vallanunk, hogy számos, . sokszor évtizedekig — akár ' külföldi licence alapján — J alkalmazott gyógyszerünk T hatása alig több a place- ♦ búénál. ♦ Nem érzem feladatomnak. | hogy a reflexterápiával fog- | lalkozzak. Az utóbbi időben ^ a televízióban, napilapokban » - így a helyi fórumokon — , talán a kelleténél is bőveb- ? ben beszéltek róla. Az aku- J punktúrával foglalkozó utol- * só nagy összefoglaló tudó- ♦ mányos referátum - annak ♦ eredményeit elismerve — ♦ úgy nyilatkozott, hogy ha- f tásmechanizmusa ismeretlen, ^ nem bizonyított. Az aku- ^ presszúra, reflexterápia mű- * velői úgy vélekednek, hogy I a módszerrel nem minden ’ betegség gyógyítható. Azt ’ hiszem ez a nyilatkozat pon- ▼ tosításra szorul. Mi nyújt re- ♦ ményt a gyógyulni akarók- ♦ nak? Az elmúlt évszázad ^ gyógyszerkutatási eredmé- \ nyeinek köszönhető, hogy ^ napjainkban a civilizált or- a szagokban az átlagos élet- 7 tartam meghaladta a 70 ’ évet. Az oltóanyagok kifej- J lesztése, a védőoltások el- * terjesztése felszámolta a ha- ♦ talmas járványokat, ame- ♦ lyek országrészeket néptele- | nítettek el. Az Országos \ Gyógyszerészeti Intézet ál- | tál jóváhagyott, empirikusan a (tapasztalat alapján) igazolt 7 gyógytermékek és fontosabb I gyógytápszerek, gyógyvizek ■ is hozzájárulnak a megnyúlt * életkor minőségének javító- f sóhoz. $ A gyógynövények, teák, $ gyógytápszerek, gyógyvizek, ^ a reformkonyha mindenki ^ számára hozzáférhető ma- a gyár nyelvű irodalmát a » szerző szívesen ajánlja az 7 érdeklődők figyelmébe. Dr. Szigethy Jenő * osztályvezető főorvos 4 — iHérom éve már annak a szerencsétlenségnek — kezd bele nagy sóhajjal fia történetébe .Margitka. — Alig múlt akikor tizenhat éves 'István. Kecskemétre járt iskolába, a Piarista Gimnáziumba. Több társá­val együtt kerékpárral elin- duíltafe Ausztriába a pápalá­togatásra. IMár osztrák föl­dön jártak, amikor egy lej­tőn lefelé haladva, kidur­rant a fiam biciklijének ke­reke — súlyos gerinc és ge­rincvelő sérüléssel végző­dött a baleset. ®gy évig jár­tuk a kórházakat, szenved­te a műtéteket, a mai na­pig is hetente megyünk in­nen Kövesdről Tiszavasvá- ri-ba, kezelésre. Az ered­mény? Az, bogy él — hála istennek —, de tolókocsihoz láhcolva. Csípőtől nem mo­zog a lába. iNe lássa meg egy édesanya :se így a gyer­mekét .... özvegy Fügedi Istvánné meglátta, s látja nap, mint nap, keserű szívvel, de óri­ási önuralommal, hogyan szólt bele a sors egyetlen fiának életébe, akiit már tíz éve egyedül nevel. Otthagy­ta pénztárosi állásált, s a kis-plébánián vállalt taka­rítói munkát, hogy napköz­ben — haza-toazau-gorva — elláthassa gyermekét. Sze­rencsére a bajban nem ma­radtak egyedül, a fiú, gimná­ziumi tanárainak segítségé­vel otthon elvégezte a még hátralevő két osztályt, ,s si­keresen leérettségizett. Ke- délyállapota azonban a mélyponton volt, úgy érez­te, nem bírja tovább. .Bará­tai, pedagógusai azonban meggyőzték — ne adja fel! Jó fejű, szorgalmas — ta­nuljon tovább I így iratko­zott be Egerbe, egy számí­tástechnikai főiskolára. Hobbiból már korábban is foglalkozott számítógéppel, egy éve azonban már gyak­ran éjjel is leül a monitor elé. Szereti, érdekli amit csinál, újra értelmet kapott az élete. Ha elvégzi az is­kolát, mérnöki diplomát szerez, s talán kap olyan munkát, amit otthon is el tud Végezni. — Én ás megnyugodtam kicsit — mosolyodik el az édesanya —, hiszen újra van önbizalma, van kedve élni. Sokat nevetünk, vicce­lődünk, gyakran elcsodálko­zom — még énekel is, pe­dig nincs is jó hangja. Es­ténként azért néha — ami­kor nem látja — el-elpitye- redek. Vajon mit érezhet, amikor barátai .kirándulni, moziba mennek? .Nagyon jó fiú, nem akar .elkeseríteni, de azért az ő száján is 'ki­csúszott már: de jó lenne még egyszer szaladni! Ta­lán van remény. Időnként meg-megmozdui a lábujja. Csak legalább .bottal tudna menni... ! Milyen szerények is az ember vágyai pedig nem ez az egyetlen -gondja a kis családnak. Anyagi nehézsé­gekkel küszködnek, a ke­zelésre, iskolába tartó uta­zások tetemes összegre rúg­nak, -s a tandíj is magas, .14 ezer forint egy fél. évre. Alig tízezer forint jut a családi kasszába havonta a takarí­tói fizetésből és a családi pótlékból. 'Már egy éve ké­relemmel fordultak a Nyug­díjfolyósító Intézethez ár­vaellátást igényelve, .mind­ez idáig azonban nem tör­tént .semmi. Ök is, .mi is érthetetlennek tartjuk a maratoni ügyintézést, ha le­het -egyáltalán ilyenről be­szélni egy év eltelte után. Talán, ha az illetékes meg­látná a papírok mögött az embert, nem húzódna ilyen sokáig az ügy. A baj nem jár egyedül — tartja a- szó­lás, de kis odafigyeléssel, empátiával elkerülhető len­ne. Kovács Judit alapítvány a jövő vendéglátósaiért A Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat, a miskolci Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásiképző- és Szakközépiskola, vala­mint az iskola diákszövet­sége a közelmúltban alapít­ványt hozott létre a keres­kedelmi és vendéglátóipari szakképzésért. Dr. Sugár János, a Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat igazgatója elmondta, a kereskedelmi és vendéglá- tóipari .szakképzés több év­tizede az egyik legkereset­tebb terület -a továbbtanul­ni kívánók körében, bár a hasonló végzettséget adó tanintézmények között az ágazat a mai napig mosto­hagyereknek számít. Az öt­venes években ihat évig egy­általán nem működött ilyen irányú szakképzés, mond­ván, ezt a szakmát .nem kell tanulni. A miskolci iskola fennál­lása óta mindig érezte en­nek a háttérbe szorítottság- nak a nehézségeit. A gya­korlati képzés megvalósítá­sára csak áttételesen volt lehetőségük. Napjainkban sem jobb a helyzet, hiszen az új gazdasági struktúra hozta privatizációs folya­mattal a közeljövőben az üzletek, vendéglátóhelyek .megszűnnek képzési -bázis­ként működni. Hogy ez még-se következ­zen be, ar.ra a ikörüil-mények szerencsés -találkozása és az egymásrautaltság adott le­hetőséget. A íkilián-déli Otthon étterem azon ven­déglátóhelyek közé tartozik, .Miskolcon, (amely évek óta szinte csak vegetál. A mis­kolci szakiskola diákjai vi­szont máir hosszú -ideje itt végzik szakmai -gyakorlatú­ikat. Az érdekek tehát talál­koztak, hiszen az április el­sejével bejegyzett alapít­vány -szövegének értelmé­ben az étterem megmarad, a vendéglátásnak és -az is­kola diákjainak -sem vész el a lehetőségük -a kellő szak­mai .gyakorlat megszerzésé­re. ,Az -alapítvány keretében az Otthon -étterem mint ön­álló gazdasági egység pro­fitjával kizárólagosan csak a szakképzést fogja a jövő­ben szolgálni. A komplex tan-üzem a következő tanév­től mintegy 1®00 diáknak ad majd otthont. Az 'alapítvány létrehozói szerint feltétlenül szükség volt erre a lépésre, hiszen a lakossági érdeklődés és a minden évben (tapasztalt túljelentkezések száma azl mutatja óriási -az -érdeklő­dés -a szakma iránt. A -két éve már (szakközépiskola­ként -működő intézmény ezért az idén már 19 osz­tályt indít az első évfolya­mon, de érettségizett, és munkaiehetőség nélkül -ma­radt lányoknak beindítják az egyéves háziasszony­képző tanfolyamé i, is. Ez utóbbi tanfolyam, akárhonnan is szópítgetjük, tulajdonképpen nem más, mint a jövő háztartási al­kalmazottainak kinevelése, ami ma, amikor még csak ízlelgetjük a demokráciával ránkszakadt, még -kissé ide­genül csengő új ^almaikat, talán ellenérzéseket válthat ki -az át-laigáillampolgá-rok- ból, hiszen ez a kiváltság eddig csak -egy bizonyos réteget illetett meg. -Meg kell -azonban 'barátkozni lassan azzal a gondolattal, hogy iá ,házvezetőnősködés” belátható időn belül ugyan­olyan hétköznapi foglalko­zás, hivatás llesz mint pél­dául az -eladóé, vagy a fel­szolgálóé. — bg — Á beteges félelem legyőzése Tavasztól—félig- Legszívesebben ide adnám be nyugdíjas forintjaimat, ha nem volna .rá sürgősen szükségem. Hasznos rovarok búvóhelyei Németországban mind több helyen hagynak a szántókon kezeletlen szegé­lyeket és sövényeket hogy ezeken a vegyszerektől há­borítatlan ,érintetlen folto­kon” -a kártevők természe­tes ellenségei meg tudja­nak húzódni. Cukorrépával végzett megfigyelésekben például azokon a táblákon, ahol csak parányi kezelet­len területet hagytak meg, ott 14—l!8-szor nagyobb volt -a levéltetű-fertőzöttség, mint olyan táblákon, ahol a területnek 7,5 százalékát tette íki a kezeletlen szegé­lyek és -sövények nagysága. Ezeknek köszönhetően a le- vél'tetvek okozta fertőzött- ség visszaszorult, így keve­sebb rovarirtó szeres keze­lésre volt -szükség — vegy­szert takarítva meg, és a •környezetet kímélve. A (legtöbb beteges félelem még -a gyermekkorban ke­letkezik. Ha például a -gye­rek leesik a fáról, és alapo­san megsérül, iszonyodni fog a fáktól, és a nagy ma­gasságtól. Ha dühös kutya támadta meg, attól fogva közeledésükre rémület fog­ja el. A fóbiák (magyarul: beteges félelmek, irtózások, iszonyok) gyógyítása nehéz és hosszú folyamat, különö­sen az úgynevezett igazi fóbiáé. -Fő módszere a pszichoterápia, amely első­sorban a fóbia valódi oká­nak felderítésére törekszik. De még ezután is sokszor évekig -tant a gyógyítás. A fóbiában szenvedő személy valamely meghatározott tárgytól vagy helyzettől fél állandóan, azt igyekszik el­kerülni. Meggyőzéssel nem lehet segíteni az állapotán, hiszen maga is tisztában van vele, hogy félelme el­lentmond a józan észnek. A fóbia gyakran kóros jelle­get ölt. Ilyenkor a félelem­érzés kellemetlen testi (tü­netekkel — például izzadás- sal, szívdobogással, a száj kiszáradásával — jár együtt. A félelem az olyan helyzet, vagy -tárgy láttán lép fel, amely az egykor át­élt megrázkódtatásra emlé­keztet, minthogy annak szimbóluma. Az indokolt félelem és a beteges szorongás között gyakran nehéz határt von­ni. Aki például két szívin­farktuson -esett át, és na­gyon fél -a harmadiktól, an­nak félelmét -teljesen nor­málisnak tekinthetjük. És vajon a fóbiához kell-e so­rolnunk, ha valaki fél át­kelni az úttesten, -a nagy forgalomban? Igazi fóbiával csak akkor van dolgunk, ha a félelemérzés egészen el­hatalmasodik -a betegen. Az enyhe fóbiák igy-akran -még hasznosak is. Ha nem len­nének, minduntalan átro­hannánk az úttesten a ro­bogó autók között ,megsi- mogatnánk a harapós ku­tyákat, sőt -a hídról a vízbe ugranánk. Sokszor sikerül a fóbiát eredményesen leküzdeni. Egy amerikai például egy szigeten lakott, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel. Közismert -szoknyavadász vi nroi nillr/WO lffllf *1 n fvlf ­nél. Végül azonban megál­lapodott, megnősült, és fe­leségével együtt költözött a szigetre. Attól kezdve fóbia fejlődött ki nála, a hidak­kal szemben. Nem mert át­menni a hídon. Félelme mögött az lappangott, hogy kerülni ákarita a szárazföld csábításait, de azok ugyan­akkor vonzották -is. Az or­vosnőik töredelmesen meg­vallotta, hogy még koránt­sem szakított mindegyik ré­gi barátnőjével. -Mikor erre rászánta magát, a fóbia egy csapásr-a megszűnt. A .repülőgép-fóbiát ma úgy gyógyítják, hogy a be­teget panorámavetítőbe ül­tetik, és filmet vetítenek aról, hogy valaki megérke­zik a repülőtérre, felszáll a gépre, a gép -el'indu-1. Az or­vos ott van a ibeiteg mellett, segít leküzdeni a látvány okozta pszichikai feszültsé­get. A fóbiák kezelése tehát -ah'ból áll, hogy -a beteget fokozatosan „érzéstelenítik” a félelmet dci-váltó jelensé­gék vagy helyzetek hatásá­val szem-ben. Blahó István

Next

/
Thumbnails
Contents