Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-27 / 149. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. június 27., csütörtök Elfogadták a kárpótlási törvényt (Folytatás az 1. oldalról) pontban szavaztak a benyúj­tott módosító indítványokról. A T. Ház gyakorlatilag va­lamennyi részletében elfo­gadta az MDF által benyúj­tott indítványokat. A jog­szabály — megváltoztatott — címe: A tulajdonviszo­nyaik rendezése érdekében az állam által az állampol­gárok tulajdonában igazság­talanul akozott 'károk rész­leges kárpótlásáról szóló törvény. Ezt követően a Tisztelt Ház módosította a Magyar Köztársaság 1991. évi álla­mi költségvetésről és az ál­lamháztartás viitelénék 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi ClV-törvényt. Ennek ér­telmében az Állami Szám­vevőszék ideiglenes finanszí­rozását — tekintettél arra, hogy az Állami Számvevő- szék átalakítása még nem történt meg — az eddigihez hasonló feltételei kikel a III. negyedévre is kiterjesztik. A módosító indítványok feletti csaknem kétórás sza­vazás után a szerdai ülés­nap végén az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvényt, amely — egy kép­viselői indítványra — végül is a közigazgatási határoza­tok bírósági felülvizsgálatá­nak kiterjesztéséről szóló törvény címet 'kapta. A jogszabály értelmében a közigazgatási bíróságok — elsősorban anyagi, pénz­ügyi okok miatt — nem ön­álló szervekként, hanem a rendes bíróságok keretén belül működnek majd. Az igazságszolgáltatás teljes re­formja során azonban a távlati célok között szere­pel — miként erre az igaz­ságügyminiszter is rámuta­tott — a közigazgatási bí­ráskodás teljes körű megte­remtése, azaz az önálló bí­rói. hivatali szervezet kiépí­tése. Röviddel este fél nyolc előtt — az Állami Számve­vőszékről szóló törvényja­vaslat általános vitáját be- rekesztve — befejeződött az Országgyűlés plenáris ülése. Ezt megelőzően a képviselők döntöttek arról, -hogy részle­tes vitára bocsátják a csőd­törvényt. Az elnöklő Dörnbach Ala­jos az ülés végén bejelen­tette, hogy az Országgyűlés következő plenáris ülésére a jövő héten — a megszokott munkarendtől eltérően — várhatóan csütörtökön kerül sor. (MTI) Csütörtöki kormányülés Olcsóbb benzin? Az MTI információja sze­rint a kormány csütörtöki ülésén felhatalmazza Antall József miniszterelnököt, hogy július 1-jén, Prágában, a Magyar Köztársaság nevé­ben aláírja a Varsói Szerző­dés megszüntetéséről szóló dokumentumot. A miniszterek várhatóan megvitatják a környezetvé­delmi és a közlekedési tár­ca javaslatát is, amelynek értelmében július 1-jétől az üzemanyagok árába — az ólommentes benzint kivéve — 1 forint környezetvédel­mi .díj épülne be, illetve a jelenleg 3,20 forintos útalap mintegy 2 forinttal meg­emelkedne. Mint ismert, július 1-jétől ugyanakkor kikerül a ben­zin árából a 6,20 forintos biztosítási díj. így az üzem­anyag minden bizonnyal ol­csóbb lesz, de még nem is­meretes, hogy az OKGT vál­toztat-e a termelői áron, amelyet április közepén, az akkor szükségessé vált 2 forintos emelés helyett ugyanekkora összeggel csök­kentett. A kormányülés elé kerül az a javaslat, hogy amíg nem készül átfogó szabályo­zás a pártok elhelyezéséről, addig a most lejáró bérleti szerződéseket hosszabbítsák meg. (MTI) Roma Parlament A Művészeti Alap új tagjainak kiállítása Ma nyílik Budapesten a Magyar Köztársaság Művé­szeti Alapja új tagjainak kö­zös kiállítása. Ezek a tagok annyira újak, hogy ők tizen- ketten az elsők, akiket ez a nevében is új intézmény ma­gába fogad. Az alap tagjá­nak lenni természetesen ed­dig is előnyt, s bizonyos ran­got, elismertséget jelentett, de ez az új tagfelvétel azt is bizonyítja, hogy a hazai képzőművészeti élet is elin­dult a normalizálódás útján. Az új tagok között — örö­münkre — egy miskolci kép­zőművész neve is szerepel. A Magyar Köztársaság Mű­vészeti Alapja Raffai Kingát, a Miskolcon élő — batikolt eljárással készített festmé­nyeiről ismert — művésznőt vette fel tagjai sorába. Raffai Kinga batik-festmé- nyei tehát mától az új tago­kat bemutató budapesti kiál­lításon szerepelnek, a XIII. kerületi Pannónia u. 95. szám alatti Duna Galériában. Munkavállalói Érdekképviseleti Fórum Tegnap délután Miskolcon, a szakszervezeti székházban tanácskozott a megyei és a városi Munkavállalói Érdek- képviseleti Fórum. A résztvevők először a Me­gyei Munkaügyi Tanács elő­terjesztéseivel foglalkoztak. Ezek között szerepelt a de­centralizált foglalkoztatási alap idei I. félévi felhasz­nálása, a megye I. félévi foglalkoztatási helyzetét elemző tájékoztató, s több más témakör. Ezután a Munkavállalói érdekképviseleti Fórum első féléves munkáját értékelték. Ennek keretében a fórum ülésein kívül végzett mun­kák kapcsán szó volt a me­gye válságos helyzetéről nyolc miniszternők küldött levélről, s a miskolci önkor­mányzattal folytatott területi bérleti díjak emelésével kap­csolatos három- és kétoldalú megbeszélésekről is. A továbbiakban a fórum a második féléves feladatokkal foglalkozott. A kiállítást dr. Feledy Ba­lázs, a Képzőművészeti Szak­osztály igazgatója nyitja meg és hétfő kivételével július 21-ig látogatható. (Folytatás az 1. oldalról) lament helyiségeibe az áp­rilis nyolcadikéról kilence­dikére virradó éjszakán ha­toltak be, s 960 ezer forin­tot tulajdonították el az is­meretlen tettesék.) Ezt lát­szik bizonyítani, hogy ügyé­szi felhatalmazás alapján el­vitték számos olyan iratot is a szervezettől, amelyik a Roma Parlament vezetői sze­rint egyáltalán nem tartozik az ügyhöz. A keletkezett belső bizalmi válságon már túl- vannak, a munkát foly­tatják, s remélik, hogy sen­ki sem tudja megtörni ^ a megindult érdekérv ény esi tő folyamatot. A szervezet legfontosabb feladata most az, hogy el­juttassák .petíciójukat a kor­mányihoz és az Országgyű­léshez. Ebben, a kisebbségek­nek kijáró pozitív diszkri­minációra törekedve többek között követelik a második világháborúban elszenvedett Tájékoztató a tokaji írótáborról Az első koccintás leve­zénylése után kezdődött teg­nap az írószövetségben az a sajtótájékoztató, amelyen a XIX. tokaji írótábor prog­ramját ismertették. Ez a XIX. rendezvény nem egy híján lett XX., hiszen eddig mindig úgy zárt a tábor, hogy jövőre végleg bezár. A kritikus időszakban volt ugyan egy lyukas esztendő, de az idén ismét felvonják a zászlót agusztus 21-én. Antall István köszöntőjé­ben elmondotta, hogy ez a hegyaljai rendezvény mindig is hozzájárult a félreértések kérgének lehántásához. Dr. Zimonyi Zoltán irodalomtör­ténész utalt arra, hogy a ku­ratórium megalakulása óta , új időszámítás kezdődött, s ezt a második rendezvényt is az írók és irodalmárok szer­vezik és tervezik. Az írótá­bor regionális jellegű, de az egyetemes magyar irodalom HÍREK • Privatizáció munka­vállalói résztulajdonosi program, esélyek és .lehető­ségek címmel dr. Szabó Iván, az MDF országos el­nökségének tagja, a parla­ment gazdasági bizottságá­nak elnöke tart előadást Miskolcon, a Kamaraszín­házban (Kossuth u. 11. sz.), június 28-án 17 órai kez­dettel. • Hét párt, valamint a megyei kórház részvételé­vel június 129-én, 9 órai ■kezdettel 1 napos futball- bajnokság lesz a Honvéd futballpályán (Erzsébet Kór­házzal szemben). A KDNP megyei és városi szerveze­tének vezetősége kéri a párt tagjainak és a rokon­szervező érdeklődőknek mi­nél nagyobb számú részvé­telét, hogy támogató szur­lással biztassák pártunk csapatát a torna megnyeré­sére. $ A MDF kazincbarcikai szervezete június ,28-án, (péntek) 14 árától a strand melletti parkolóban kedvez­ményes vásárt rendez az alábbi áruikból: cukor, do­bozos üdítők, ciromlé, bor, tojás. # Az SZIDSZ ongai cso­portja június ,28-án pénte­ken, 18 órakor a polgármes­teri hivatal tanácstermében dr. Matyi László, ország­gyűlési képviselő a költség- vetési bizottság tagja, Tóth István, az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, Tóthné Asztalos Ildikó Miskolc vá­ros önkormányzati képvise­lője közreműködésével falu- fórumot rendez. sérelmekért a bocsánatké- rést, valamint az egyéni és kollektív kártalanítást: a kisebbségi törvény terveze­tének legkésőbb szeptember végi tárgyalását: egy .két­milliárd forintos, a cigányok számára elkülönített foglal­koztatási és átképzési alap létrehozását, illetve azt, hogy a kormány azonnal kezdje meg a cigányság, kulturális intézményeinek, színházának, múzeumának, nyelvkutató és történelemkutató intézeté­nek a felállítását, (bpszerk — ráthy) Horvátország, Szlovénia Súlyos harcok A horvátországi Glinában súlyos harcok zajlottak le szerdán sz%rb fegyveresek és horvát rendőrök között, mindkét oldalon több halott és sebesült van, áldozatok pontos számát később közlik. A több órán át tartó össze­tűzés úgy kezdődött, hogy polgári ruhás fegyveresek megtámadták a horvát rend­őrség járőrét, amely bemene­kült a glinai rendőrállomás­ra. A posztot a knini szerb körzet fegyveresei megostro­molták és szétverték, ezt kö­vetően erősítés érkezett a helyszínre, s a horvát rend­őrség visszafoglalta az épü­letet. A harcnak a néphad­sereg vetett véget, pontos ér­tesüléseink nincsenek, mivel Glinával megszakadt a tele­fon- és telexösszeköttetés. A településre délelőtt számos mentőautó érkezett és távo­zott onnan, a sebesülteket Sisakra szállították. Szlovéniában a jugoszláv néphadsereg egyes alakulatai fokozott harckészültséget léptettek életbe, a határ men­ti körzetekben erős csapat- mozgások észlelhetők, szá­mos páncélos alakulatot vontak össze Maribomál. A horvát szabor folytatta állandó ülését, amely már hetedik napja tart. Mintegy nyolcvan törvényt kell átte­A Wojtyla-rejtély fóruma is, mert megnyíltak a határok. Tavaly az erdélyi, a kárpátaljai és a szlovákiai literátorokon kívül jöttek Nyugat-Európából és a ten­geren tjilról is. A. két folyó­parti városba Pomogáts Béla irodalomtörténész arra a ha­gyományra hivatkozott, amely kötelez a nemzet em­lékezetének és történetének forgalmazására. A sajtótájé­koztatón részt vett Serfőző Si­mon költő, a Holnap főszer­kesztője, Májer János, Tokaj polgármestere. Az idei há­romnapos rendezvénysoroza­ton a hazai és a külföldi történelemről, irodalomról az 1945. utáni változásokról lesz szó. Az előadók listája hosz- szú: Domokos Mátyás, Rad­nóti Sándor, Porkoláb Tibor, Hubay Miklós, Márkus Béla, Gál Sándor és Tarján Ta­il. VARÁZSOS EGYÉNISÉG Bárki, aki személyes érintkezésbe került II. János .Pállal, akárcsak futó .találkozás erejéig, ta­núsíthatja, hogy egyénisé­géből valamiféle mágne­ses erő árad, arra kény­szerítve környezetét, hogy figyeljen rá. A jó színé­szek ilyenek: minden kö­zönséghez megtalálják a hangot és viselkedést, ál­landóan rájuk kell fi­gyelni. Wojtyla esetében, azonban többről van szó. Ö valóságos vallási önkí­vületet idéz elő egyesek­ben. Elsősorban a fiatalok és a nők .rajonganak érte nyilvános szereplésein. De láttam a hatalmas, tízezer személyes pápai kihallga- tási teremben, ahol min­den, szerdán délelőtt nagy csoportokat fogad, meg­lett férfiakat is, akik könnybe lábadt .szemmel, teljes meghatottsággal fi­gyelték, megpróbálva meg­érinteni fehér ruháját, amint elhaladt a középen hagyott folyosón, a tömeg sorfala között. Ilyenkor mindenki 'felugrál ülőhe­lyéről és a folyosót 'hatá­roló korlátokhoz törtet, a kezét nyújtja, igyekszik minden módon magára irányítani a pápa figyel­mét. Ö pedig jóságos arc­cal és hamiskásan össze­húzott szemmel lépked kö­zöttük. Időnként a kezét nyújtja, áldást oszt. Sokszor előfordul, hogy a teremből úgy kell kivinni egyeseket, mert rosszul lettek az izgalomtól. A vö­röskeresztes mentő-ro­hamkocsi mindig ott áll a terem bejáratánál, és gyakran szükség is van rá. Még fokozottabb ez a ve­szély a .többszázezres tö- megtalálkozókon, szabad­téri beszédeknél, misék­nél. A pápa szinte első, tömegek előtt elmondott beszédeitől tapasztalható ez a jelenség, amelyet so­kan a televíziónak, a tö­megtájékoztatási eszközök felfokozó, reklámozó ha­tásának tulajdonítottak. Nem kétséges, hogy a tele­vízió sokat számít. Nyo­mot hagy, hogy a pápa fe­hérruhás alakja szinte mindennap megjelenik a képernyőn, belép .a csalá­di otthonokba, a közvéle­ménybe, mindenki tudatá­ba. önmagában mégsem magyaráz olyan jelenete­ket, amelyek néha a tö­meghisztéria .határát sú­rolják. És nemcsak hazá­jában, Lengyelországban, ahol az első, 1979-es láto­gatás politikai fordulópon­tot jelentett, akikor még el sem képzelhető események nyitányát. Így volt ez már az első külföldi úton, a mexikói utazáson is. Lát­tam egyszerű falusi asszo­nyokat, akik összegyűjtöt­ték a pápa képeslapokon megjelent fényképeit, s ereklyeként őrizték a kez­detleges albumot. Az egyik azt mondta: „Egy­éves a kisfiam. Ha meg­nő és megérti, elmesélem neki, hogy személyesen láttam II. János .Pál pápát és .megérinthettem a .ruhá­ja szélét.”. Azt is el lehet monda­ni, hogy a pápa iránti lel­kesedés arányosan nő a meglátogatott ország és nép szegénységével. A nyomorban tengődök fo­gadják a legnagyobb ér­zelmekkel. Csak ezzel ma­gyarázható, hogy Indiá­ban vagy a pápuák óceá­niai szigetein szintén mil­liók ünnepelték, noha nem is katolikusok. Bár a szegénynek egyáltalán nem mondható ‘Dél-Kor eában — ahol a lakosság mind­össze 4 százaléka vallja a katolikus hitet — szin­tén egymillió ember sereg- lett össze a pápa fogadásá­ra. Számtalanszor éreztem ezt a Szent .Péter téri vagy a kihallgatási terembeli zarándokok körében, s próbáltam megfejteni — nem egyedül — a pápa tö­megekre gyakorolt hatásá­nak titkát. A válaszokból vagy megjegyzéseikből az szűrhető le, hogy a hívők, de talán nemcsak a hívők, valami személyes va­rázst éreznek kiáradni be­lőle. Azt amit mond, sokszor fogadják kritiká­val, főként az értelmisé­giek. Nem minden szavá­val értenek egyet, de fel­tétlenül elfogadják Wojtyla személyiségét, amelyet alapvetően „rokonszenves­nek” találnak. Az egyetlen kivétel a nyugati liberális és baloldali értelmiség, amely inkább „baljós” fi­gurát lát benne. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy kinteni még. A szabor elis­merte a Szlovén Köztársaság önállóságát. Lojze Peter,le szlovén mi­niszterelnök kijelentette: — Ha megtámadnak, védeke­zünk. Dimitrij Rupel kül­ügyminiszter visszautasította a jugoszláv szövetségi kor­mány szerda hajnali határo­zatát, amely semmisnek mondta ki a szlovén parla­ment függetlenségi nyilatko­zatát. Jugoszlávia két szomszédja is síkraszúllt szerdán délután a délszláv szövetségi állam változatlan formában való fennmaradása mellett. A ro­mán külügyminiszter, Adrian Nastase Jugoszlávia területi egységének fennmaradását szorgalmazta, s kifejezte azt a reményét, hogy erőszak al­kalmazása nélkül rendeződik a jugoszláviai válság. A görög kormány — szó­vivője szerint — jugoszláv belügynek tekinti Szlovénia és Horvátország függetlensé­gi nyilatkozatát. — Szó sem lehet arról, hogy a görög kormány elismerje bármely jugoszláv tagköztársaság egyoldalú döntését — mond­ta a szóvivő. (MTI) az utóbbi években jócs­kán alábbhagyott ez az ellenszenv ebben a körben is. Történtek azonban külö­nös esetek a pápa iránti rajongásból. Például 1985- ben az ecuadori látogatá­son az államelnökkel tör­tént találkozón. Folyt a ceremónia a protokoilsza- bályok .szerint. Az elnöki palota termében ott ült az összes előkelőség, II. Já­nos Pál mellett a díszes karosszékben, az elnök fe­lesége. A televíziós kame­rák a pápára szegezve, élőadásban, amikor egy- szercsak az ország „első hölgye” térdre borul az egyházfő előtt és azt mondja: „Szentatyám gyóntasson meg.”. Wojtyla majd kővé meredt a cso­dálkozástól és zavartól: „Itt? Most?” — kérdezte. „Igen, itt” — erősiködött az elnök,né. A helyzet egy­szerre volt kínos és mulat­ságos. Végül a pápa azzal oldotta meg, hogy azt vá­laszolta, sajnos nem .teheti, mert nincs rajta a stóla, anélkül pedig nem szabad gyóntatni. II. János Pál személyes varázsához tartozik, hogy a helyeket, ahol megfordul, zarándok- és emlékhelyek­ként őrzik. Utazásain, so­ha nem alszik például szállodában, hanem csakis a numciaturákon vagy egy­házi intézményekben. A kis szobákat, hálófülkéket utána változatlanul meg­őrzik, semmihez sem nyúlva: „Itt szállt meg II. János Pál ekkor és ekkor.”. Bármihez nyúl, bármit vesz kézbe, abból emlék­tárgy lesz, eréklye. Sóik ez­ren. őriznek elszáradt virá­got, amelyet a .pápa elha­lad tában a járművéből szórt iki. Mások pedig — akik a .pénz iránt fogéko­nyabbak, mint a karizma iránt — ezer dollárért árulnak ilyen virágokat vagy más emléktárgyakat. Az alaskai Fairbanfcsben a repülőtéri piros szőnye­get, amelyre rálépett meg­érkezésekor, apró darab­kákra vágták és árverésen árulták. Igaz, jótékonysági céllal. A látogatások szer­tartásához tartozik, hogy a pápa, amikor egy ország földjére lép, letérdel és megcsókolja a talajt tisz­telete és alázata kifejezé­seként. Ezekre a helyekre sokféle márvány- vagy bronztáblát helyeztek utá­na emlékül. Magyar Péter

Next

/
Thumbnails
Contents