Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. június 22., szombat Szabó János képeiről A kiállítás megnyitásán A környezetvédelmi világnapon nyílt meg Szabó János grafikusművésznek az ember és környezete tematikájú kiállítása Szerencsen, -a Vármúzeum kiállítótermében. A tárlatnak sikere volt. Sokan tekintették meg a kiállítást, amellyel kapcsolatban Herbert Read idézhető. „Hogy az alakot öltő kép anyagszerű, vagy anyagtalan jellegű, hogy figuratív, vagy nonfiguratív, az kívül esik ellenőrzésünkön. Itt a léleké a szó és a művész nem tehet mást, minti tanúsítja belső látomásait." Szabó János tárlatának „tanúsitványaival” bizonyára sokan kerülnek majd érzelmi kapcsolatba. Rajzi jegyzetei a látványból érlelt képi látomásai, portréi egyszerű közvetlenséggel- hatnak ránk, veszik számba korunk gyötrő gondjait: a természet pusztulását, a háború és béke dilemmáját, az ember és környezetének tragikussá váló kapcsolatát. Megfogalmazásukban csak látszatra tűnnek naturalistának. Képet alakitó gesztusai ugyanis elvontabb formaképzéssel fölül emelkednek a részletek pontos utánzásán. Az önmagát pusztító emberiségnek címzett keserű és féltő figyelmeztetéseket szeretettel rajzolt portréi még hangsúlyozottabbá teszik. Tájai pedig a mai, sajnos egyre romló környezetet ábrázolják. Dankó Gyula Megújul a Mezőkövesdi Újság Népszerű a technika háza E héten tartotta szokásos, negyedévet záró sajtótájékoztatóját Valaska László, a megyei Egyesületi Szakszervezetek Szövetségi Tanácsának elnöke. Ezen értékelte a nemrég zárult Tavaszi Borsodi Műszaki Hetek rendezvénysorozatát. Megállapította: az elmúlt öt hónap alatt Miskolcon és a megye nagyobb városaiban összesen 350 tudományos tanácskozást, kiállítást, bemutatót tartottak. A rendezvényekre több mint húszezer ember volt kiváncsi ; szervezésük, népszerűségük pozitívan értékelhető. Elmondta Valaska László, hogy a miskolci technika háza az idén már állami támogatás nélkül működik, mégpedig: nyereségesen. Jelenleg is több világcéggel tárgyalnak annak okán, hogy szeretnének számukra állandó bemutatkozási lehetőséget biztosítani, s ezzel a ház állandó bevételeit növelni. A megyei tudományos egyesületeik szövetsége úgy tervezi, hogy az idén az ausztriai Linzben, 1992-ben pedig a németországi Düsseldorfban rendeznek Borsodot bemutató kiállítást. Az erre való jelentkezések feltételeit majd a sajtóban teszik közzé. Az idén, ősszel lesz az a rendezvény is, amelynek keretében kínaiak mutatkoznak be a technika házában. Bélyeghír Ugyancsak most kerüli forgalomba a 44. Vívó-világ- bajnokság elnevezésű, egy- címletű, 12 forint névértékű bélyeg, melyet Elekes Attila tervei alapján készítettek, valamint a 200 éve született idősebb Markó Károly elnevezésű egycímletű, 12 forint névértékű bélyeg, melyen a festő portréja és Tájkép Appeggiből című festményének részlete látható. Már negyedik évfolyamába „lépett” a Mezőkövesdi Újság. Szerkesztőbizottsága a lap májusi számában tette közhírré: „A szerkesztőség megkívánja újítani a lapot. Hányadszor? — kérdezheti. Megint és állandóan.” Mit jelent a mostani megújulás? Változást a lap terjedelmében, formájában, szerkezetében,, tartalmában. Nyolc oldalról tizenkettőre növelték a terjedelmet, miközben az újságot változatlan áron kínálják. Már nemcsak Mezőkövesd, hanem a város és környéke lapjának vallják magukat. A megújulást már az újabb lapszámok is bizonyítják. A külsőre is szembetűnő változtatások tartalmi gazdagodást is hoztak. A politikai körülmények alakulásától a város és vonzás- körzete hétköznapjainak bemutatásán át a sportig — minden jelentőségének megfelelő helyet kap a lapban. A polgármester-váltás, a képviselő-testület munkája, a majális, az egyházi ünnepek ... örvendetesen jellemzője a lapnak a lokálpatriotizmus: a hagyományok ápolása, a város múltjának, a város történelmében jelentős szerepet játszott és játszó embereknek a bemutatása. A doktortól a pékmesterig. Helyet kapnak benne az itt élő, vagy ide kötődő költők, képzőművészek is. A megújulási szándékot a szerkesztőbizottság fogalmazta meg, de az újságot a lakossággal együtt akarják formálni, hogy — szavaik szerint — „ne bosszúsan, hanem kedvvel forgassuk, hiszen a lap mindannyiunké.” Kívánunk sok sikert és sók olvasót a „megint és állandóan” megújuló Mezőkövesdi Újságnak. — faragó — CS A TKÉPZO KOZPON T munkatársakat keres kiemelt kereseti lehetőséggel ANGOL-NÉMET NYELVTANÁRI feladatok ellátására A nyelvtanárok feladata: A központban folyó nyelvi képzés korszerű, célra orientált tananyagainak kidolgozása és oktatása jól felszerelt nyelvlaboratóriumi keretek között. Ha szívesen végezné felnőttek nyelvi oktatását, ha jó kapcsolatteremtő és kommunikációs készséggel rendelkezik, valamint szívesen lenne a munkatársunk, küldje el szakmai önéletrajzzal és bizonyítványainak másolatával kiegészített pályázatát címünkre! Cím: Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztési és Átképző Központ 3518 Miskolc, Kiss E. u. 37. Telefon: 79-217 Beérkezési határidő: a megjelenéstől számított 8 nap. Apáczai-díjasasnk Kálmán László A kimagasló pedagógiai munka legmagasabb elismerését az Apáczai Csere János-díjat vehette át a művelődési és közoktatási minisztertől az idei pedagógusnapon Kálmán László, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. Számtalan elfoglaltsága közepette nem könnyű beszélgetésünkre alkalmas időpontot találni, végül az érettségiztető bizottságot hagyja magára kedvünkért. — Igazgató úr. ez a magas elismerés tudomásom szerint a pályája zárása is. hiszen nem pályázta meg újból az igazgatói állást. — A pedagógiai munkámat nem fejezem, be, csak igazgatói tevékenységemet, amely sok energiát, kapcsolattartást, menedzselést kíván. Most Olyan komoly változások következnek, melyeket szerintem azoknak kell elkezdeni, akik be is tudják fejezni. Én pedig, már betöltöttem a 60. évemet. A díj, amit kaptam, az egy kicsit az iskolának, a koncepciónak is szól, és vannak itt fiatalabbak, akik ezt folytathatják. A szakmai munkám, azonban nem ér véget. Mint igazgató, a heti kötelező két óra helyett 6—8 órában tanítottam. Emellett a Bolyai Társulatnak az alel- nöke, a TIT matematikai szakosztályának elnöke, egy időben a TIT alelnö- ke is voltam és még sorolhatnám a funkciókat, de nem ezek a lényegesek, hanem a szakmaiság megőrzése, amire mindig is törekedtem. Így pedagógiai munkámat, akár nyugdíjasként is folytatni szeretném és folytatni is fogom. Hiszen vannak harmadik osztályos diákjaim, akiket el kell vinnem az érettségiig. — összefoglalná röviden pályafutását. azt az utat, ami a díjig vezetett? — Egy Bereg Vármegyei falúban, Tiszaszalkán születtem. A gimnáziumot Beregszászban kezdtem tehetségalapi ösztöndíj j al. amit akkoriban Horthy- díjnak is neveztek. Számiunkra minden ingyenes volt. Nemcsak a tankönyv és az internátus, de a ruházat is, sőt karácsonyra pénzt is kaptunk. 1942— 44-ig jártam, oda, a harmadévi vizsgáimat azonban a háború miatt már a debreceni református kollégiumban tettem le. Negyvenöt után pedig a ■kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumot jelölték ki a számomra, ott érettségiztem,. Ezután a debreceni tudományegyetemre kerültem matematika-fizika szakra, de harmadik szakként az ábrázoló geometriát is elvégeztem. Két év után népköztársasági ösztöndíjat kaptam, és ezzel egy időben az algebrai tanszéken voltam demonstrátor. 1954-ben, mikor befejeztem a tanulmányaimat, a tokaji gimnáziumba kerültem. Az ott töltött három év, ami alatt igazgatóhelyettes is voltam, nagyon sokat jelentett számomra. Kis iskola volt, így személyes kapcsolatom lehetett szinte minden gyerekkel. Fiatal tantestületünk élén pedig egy idősebb, bölcs igazgató állt, akitől mindannyian sokat tanulhattunk emberségből és a szakmából egyaránt. Miskolcra feleségem révén jöttem, ide nősültem. Így kerültem 1957-ben a Földes Gimnáziumba. Itt tanár és osztályfőnök voltam, valamint az öt tanítási plusz egy munkanapos rendszer kísérletének irányítója. Ebből az öt plusz egyből alakult ki a négy pljusz kettes rend a ■szakközépiskolákban. A hatvanas évek elején pontosan 1962—66-ig matematika szákfelügyelői feladatot láttam el. Ez egy igen mozgalmas időszak volt, mert ekkor alakultak sorra a kisebb településeken is a gimnáziumok, a gimnáziumi osztályok. Emellett az egyetem matematika levelező szakán órákat adtam analízisből. A szakmai munkám azonban akkor kezdett kiteljesedni, mikor az OPI-ban új tantervet, tankönyvet készítettek és ezeket kellett véleményezni. Azután jött az 1966-os év, mikor fölmerült Magyarországon is a speciál matematikai képzés, mint a tehetségggon- dozás lehetősége. Az országban hét iskola vállalta ezt a munkát, köztük a Földes Gimnázium. A speciális képzés beindulásával egy időben kaptam meg igazgatói kinevezésem is. Nevelési célunk és elvünk akkor is ,az volt, hogy általános műveltséget, sokoldalúságot adjunk a diákjainknak. (Kálmán László szakmai útja ettől kezdve megegyezik a Földes Ferenc Gimnázium történetével. Egyetlen olyan év nem volt, hogy ne vezettek volna be valamilyen újítást,. hogy ne bővítették volna a hazai és nemzetközi kapcsolataikat, vagy ne teremtettek volna újabb lehetőséget a gyerekek mind magasabb szintű képzésére. Kialakult az a szellem, amely szerint a tudás és a tanulás a diákok között is megbecsült érték. Ugyanakkor a tanulás mellett gondot fordítanak a szabadidő eltöltésére, a szellem pallérozása mellett, a test erősítésére. Ez is hozzátartozik az iskola koncepciójához. — Tovább növeli a tehetségek ki nevelésének esélyét a szeptembertől induló hatosztályos gimnázium. Nem korai 12 éves korban ilyen döntés és követelményszint elé állítani a gyerekeket? — Az általános iskolai tehetséggondozás során már én magam is húsz éve foglalkozom nyolcadik osztályosokkal, hogy kiválasztódhassanak, akik ezt a komoly tanulást merik, tudják és akarják csinálni. De ötödik osztálytól dolgozunk gyerekekkel és ebben a korban már tapasztalható az érdeklődés differenciálódása. Maga a gondolat, már régen megszületett, csak a mostani változások tették lehetővé a megvalósítását. De mi eddig sem két-három gyerekkel . képzeltük el a tehetséggondozást, mert minden gyerek tehetséges valamiben, csak vannak köztük kimagasló tudásúnk is. Ezért hoztuk létre a tanulmányi versenyrendszerünket, ami közel huszonöt éve folyik, és amiben a tanulók mintegy 40 százaiéira részt vesz. Ezen kívül van négy atapífvá- . nyunk, melyek szintén a kiemelkedő tanulókat honorálják. — Önnek. mint örök újítónak, mi a véleménye a közoktatás mai helyzetéről. illetve a készülő oktatási törvényről? — Jelenleg sajnos kaotikus álílapotök uralkodnak. A központi irányítást természetesen meg kell szüntetni. Szükség van a szaktanári önállóságra, hogy saját személyiségét, tehetségét érvényesíteni tudja a pedagógus, mert ez a legnagyobb nevelő erő. Ehhez kell egy autonóm iskola úgy szerkezetében, mint szellemében és kell egy olyan koncepció, ami ezt a szabadságot valamilyen cél érdekében befolyásolja. De nem ideológiailag kell nevelni a gyereket, hanem azt kell bemutatni, hogy egy jelenséget hányféleképpen lehet szemlélni. Hia gondolkodásukban egyéniségek lesznek, akkor felelősek is lesznek a gondolataikért az emberek. Visszatérve az iskolai autonómiára, most különböző irányzatok vannak. A liberális változat túlzottan függetlenít mindenféle irányítástól — az iskola és a minisztérium közé nem helyez semmit. Pedig szükség lenne a tankerületi felügyelőségekre, amelyek szakmailag informálnák és ellenőriznék az iskolákat. Az igazi baj azonban az, hogy nem alapozza meg kellő szakmai vita a jogszabályok kiépítését. A Gazsó-féle tervezetet megvitattuk, de az ellentervezet egyáltalán inem jutott el hozzánk. Én attól félek, 'hogy ez a kérdés csupán politikai lesz és kiszorul belőle a szakma. Az idő pedig sürget. Az iskolák eredményes működéséhez látni kell az utat és a lehetőségeket. így is számtalan kísérlet elindult már, ezeknek kell egy elvi szabályozás. Fölülről azonban semmiképp nem lehet róluk dönteni, mert ami kiválóan működik például Encsen, az nehezen kivitelezhető Miskolcon. Hia az iskola jól célozza meg, hogy mit akar, egyetértenek vele a szülők és a gyerekek, akkor tervéhez a legjobb konstrukciót kell rendelni. Tehát speciális irányultságukban lesznek sokszínűek az intézmények, nem abban, hogy négy plusz nyolcas, vagy hat plusz hatos rendszerben oktatnak. Csörnök Mariann
