Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-03 / 128. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. június 3., hétfő Kárpótlásról, egyházi ingatlanokról Fórumot tartott a KDNP Találkozás Tölgyessy Péterrel Padlón a pártok...(7) Dr. Isépy Tamás, ország- gyűlési képviselő, igazságügyi államtitkár és dr. Gáspár Miklós, a Keresztény- demokrata Néppárt frakciójának vezetőhelyettese, a Parlament alkotmányügyi és törvényelőkészítő bizottságának tagja tartott fórumot pénteken délután Miskolcon, a megyei könyvtár olvasótermében. A két politikus személyisége és a fórum közhírré tett témái sok érdeklődőt vonzottak. Dr. Gáspár Miklós először, az RMDSZ II. kongresszusán szerzett tapasztalatairól beszélt. Elmondta : a mérsékeltebb Domokos Géza és a radikálisabb Szőcs Géza köré „csoportosultak” a résztvevők. Tőkés László „oldotta meg” az ellentétet, megjelölve a szükséges és lehetséges alternatívát. Mondván: legyünk radikálisabbak, de ne menjünk fejjel a falinak. A hatpárti tárgyalások feladatairól szólva, dr. Gáspár Miklós elmondta, hogy a KDNP szerint ennek a fórumnak az alkotmányosságot kell segítenie. Döntései nem érinthetik az országgyűlés kompetenciáját; stratégiai és koncepcionális kérdésekkel kell foglalkoznia. A kárpótlási törvényről kijelentette: hazánkban békés átmenet zajlik. Az állam- párt esetleges erős parlamenti részvételére készültek fel annak idején az ellenzékiek az Alkotmánybíróság megalakításával, a kétharmados törvény megalkotásával. Aztán az állampárt nem jutott a parlamentbe a feltételezett mértékben. Az ellenük előkészített „akadályok” most viszont erősen kötik a koalíciós pártokat. Sok jogszabály a régi rendszerben gyökeredzik. A sztálinista alkotmányt többször módosították, de az mégi mindig tökéletlen. Az Alkotmánybíróság viszont ehhez az alkotmányhoz viszonyít. Dr. Isépy Tamás a kárpótlási törvényt a tövig lerágott csonthoz hasonlította, amelyről több húst már nem: lehet lerágni. Sztárként vonul be ez a törvény a történelembe — mondta az államtitkár —, hiszen mem volt nap, amikor nem cikkeztek róla, négyszáztól több módosítást tettek, háromszor „járta meg” az Alkotmány- bíróságot és a legnagyobb szenvedélyeket váltotta ki. Az Alkotmánybíróság „kiosztotta” mindenkinek a neki járó pofonokat: az ellenzéknek és a koalíciónak is. Az eredeti törvényjavaslat — mondta Isépy Tamás — kiállta volna az Alkotmány- bíróság próbáját, de az a koalíciós tárgyalások közben és a parlamenti viták során jelentősen megváltozott. A legnagyobb gond az volt, hogy három különböző tulajdonságú vagyontárgyat — az üzemet vállalatot) a lakóházat, a földet — hogyan hozzák közös nevezőre? A törvényt a köztársasági elnök nem megtámadta, hanem az aláírás előtt kérdéseket tett fel az Alkotmány- bíróságnak. Az egyházi ingatlanok körüli hírverést, az. indulatok felkorbácsolódását az államtitkár indokolatlannak tartotta. Megy a tam-tam verés, annak hangoztatása, hogy a „klerikális reakció” itt kopogtat, pedig aki ezt, mondja, nem olvasta el a törvénytervezetet. Abban a fékek is benne vannak. Reprivatizálni azokat az ingatlanokat lehet, amelyeket az egyház oktatási, egészség- ügyi ... célokra működtetni, tud. és amelyek az önkor-, mányzatok számára nem feltétlenül szükségesek. — faragó — A Szabad Demokraták Szövetségének sátoraljaújhelyi szervezete találkozásra hívta szombaton, június 1-jén Tölgyessy Pétert, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét. A rádióban éppen befejeződött a jó ebédhez szól a nóta; amikor zempléni városunk művelődési központjának klubtermében elkezdődött a beszélgetés. S amint elkezdődött, kiderült rögtön — ha valaki nem sejtette előre —, hogy nemigen fogalmazódnak itt meg jókedvet előhívó gondolatok. A legerősebb ellenzéki, párt képviselőjét szükségtelen olvasóiniknaík bemutatni. Karakterességét volt alkalom elég megismerni, köz- szereplését volt .alkalom elég nyomon követni. A sátoraljaújhelyi eszmecserét bevezető előadásában két alapvető „csomót” bogozott ki Tölgyessy Péter. Kifejtette a kormányzópárt, a legerősebb; párt —■ MDF — működéséről, hogy minden tapasztalat azt mutatja: ráült a Magyar Demokrata Fórum a választási győzelem örömére. sportot űz abból, hogy lebecsüli a közvéleményt, hogy az eredménytelenséget is eredménynek mondja . .. Ez veszélyes játék. Természetesen vetődik fel ezek után, hogy mi van az ellenzékkel?! Nos, ezt a-problémát sem kerülte meg aa előadó. Véleménye szerint az esélyek így összegezhetők: az MSZP egyes képviselői adott témákban tudnak színvonalat nyújtani, de ellenük vethető, hogy „kiváló” gondolataikat meg kellett volna valósítani akkor, amikor hatalmon voltak (a pártállam idején) ... A Fidesz kétségtelenül a legrokonszenvesebb csapat ma, fontos szerepet vállal azzal, hogy hetente kikiáltja a parlamentben, hogy „meztelen a király”; nagy kérdés azonban, hogy kormányzópártként mit tudna tenni.. . Tölgyessy Péter szerint — s ez természetes — valódi alternatívát a Szabad Demokraták Szövetsége nyújthatna. El kell ismerni, hogy pártja valóságos szereplehetőségét is nagyon kritikusan ítélte meg. Ügy vélte, hogy fontos pozíciókat vesztettek a választási időhöz viszonyítva. Álláspontjuk, parlamenti kiállásuk nem igen világos a polgárok számára, nem sikerült határozottan megrajzolni az SZDSZ-areot. (Hozzátette persze, hogy sírva vigadó öröm csak, hogy ,az MDF ugyanakkor szintén elvesztett, szá- montartott fontos pozíciókat, a választók körében.) — Akkor ma a pártok padlón vannak? — kérdezte az egyik jelenlévő. A válasz világos volt és egyszavas: — Igen. A padlóról fölállásra csak annak a pártnak és csak akkor van esélye, ha kirekesztések nélkül meg tudja nyerni az emberek bizalmát; ha képes arra, hogy közérthetően megfogalmazza cselekvő akaratát. A sátoraljaújhelyi találkozás — közel háromórás eszmecsere — résztvevői kérdéseikkel jelezték, hogy számukra mik a legizgalmasabb kérdések ma. Így szó esett a világkiállításról, a hatpárti tárgyalásokról, az adósságfizetésünkről, a kárpótlási (nem)-törvényről, a válság- kezelő nemzeti programról, s mindarról, ami az SZDSZ- nak (sem) nem tetszik ma Magyarországon. Az újhelyiek ősszel újra várják a képviselőt... (t. n. j.) MDF-es képviselők Nyékládházán Csurka visszafogott volt Több mint fél százan voltak kíváncsiak Csurka István országgyűlési képviselő előadására, »melyét az MDF miskolci és nyékládháZL szervezete rendezett június l-j:én, a település művelődési házában. Az író-politikus társaságában volt Balázsi Tibor és Mile Lajos országgyűlési képviselő is. Csurlka István ezúlttal visz- szafogottabb volt. Közel öt- venperces tájékoztatójában szó esett a rendszerváltás eddigi göröngyös útjáról, a magyar t á rsadalomb an tapasztalható keserű megnyilatkozásokról, és nehezen elért eredményeinkről. Kitért a nemzetközi életiben bekövetkezett változásokra, így többék között a Szovjetunió szerepére is. Az országgyűlési képviselő ennél a pontnál mérsékeltebb hangnemet ütött meg. A tőle már megszokott kommunista ellenes- ség elmaradt, s helyétte a „birodalom” politikái és gazdasági egytbenta.rtására helyezte a hangsúlyt, amely — mint mondotta — záloga lehet az európai béketörékvé- seknek. összehasonlítva hazánkat a szomszédainknál, b eköv e tikeze 11 v állt ozás Okkal, megállapította, hogy nincs miért pironkodnunk. Belpolitikai életünkről szólva megállapította, hogy az igazi rendszerváltás még mindig nem következett be, túlsúlyban van az úgynevezett régi politikai elit átme- nskítése, s ez erősen hátráltatja mind a gazdaság, mind pedig a társadalom gyorsabb ütemű átrendeződését. Szerencsen Környezetvédelmi világnapi ankétot rendeznek Szerencsen, június 5-én, a Népházban, délelőtt 10 órától. A rendezvényt Magda Gábor pdígármaster nyitja meg. Pataky Szabolcs, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Az önkormányzatok feladatai a települési környezet védelme és fejlesztése terén címmel tart előadást. Herman Az előadást követően a hallgatóság részéről számos kérdés, így az ellenzéki kerékasztal titkos záradékairól, a kárpótlási törvényről, írói munkásságának folytatásáról, a jugoszláviai fegyver. éladásiban Jeszenszky Géza szerepéről;, a világkiállítás esélyeiről, s nem utolsósorban a tömegkommunikációs intézményeik munkájáról kérdezték az előadót. A 'kérdésekre a három politikus egymás! kiegészítve adott választ. A sajtó munkájánál maradva, Csurka István korábbi kijelentéseit megerősítve, továbbra is kitartott nézete mellett, miszerint á tömegtájékoztató eszközök szinte ugyanazon módszerrel dolgoznak, mint az előző évtizedaWben, a pártállami kézi vezérlés továbbra is érezteti hatását. S mindezek megnyilvánulnák a kormány és az új demokratikus pártok lejáratásában. Csurka Istvánnal ellentétben, Balázsi Tibor és Mile Lajos lényegesen mérsékeltebb hangnemet ütött meg. Mindketten a sajtóval való jobb viszony, a kölcsönös megértés, a tárgyi tagosabb híradás és megítélés mellett törték lándzsát. A közéi kétórás politikai tájékoztató előadás meggyőzte a jelenlevőiket arról, hogy egy párton belül is lehetnék véleményeltérések, nézetkü- löribségék, de a végső célt, az igazi demokrácia beteljesedését csak társadalmi konszenzussal, kölcsönös megértéssel lehet megvalósítani. — ete — Seibert, a Berlini Szenátusi Hivatal képviselője a település és a környezet kapcsolatának németországi modelljét ismerteti. A városfejlesztési feladatok megoldásának gyakorlati tapasztalatairól Salamin Ferenc, Szerencs főépítésze beszél. Az előadásokat követően Dankó Gyula nyitja meg Szabó János grafikusművész Ember és környezet című tárlatát. A fenti oímmel — a kérdőjellel együtt — szervezett előadást és vitát a világkiállításról az SZDSZ pénteken este, Tokajiban. Dr. Matyi László, ország- gyűlési képviselő kételyeit osztotta meg a résztvevőkkel. Alapvető pröblémánák tartva, hogy a világkiállítás megrendezésének szorgalmazói ezt a vállalkozást kiemelik ábból a környezetből, amelyben meg lehet valósítani és amelyből finanszírozható. A Baráth Etele programirodája álta'l készített anyagban 85 milliárd forint költségvetési koókázat szerepel. A törvényjavaslat „mindössze” 30 milliárd forintról „beszél”. Másők véleménye szerint a 30, illetve a 65 milliárddal izemben 80 milliárd a valós kockázat. Baráth Etele — mondta az előadó — a Közgazdaság-tudományi Egyetem felmérésére hivatkozik, amelyben 30 rmililiárdról, illetve külföldi tőkéről tesznelk említést. Egyetlen mondatát hallgatják el a felmérésnek. Eszerint: a számok csak akkor „állnak”, ha 1905—96-ig változatlan adószinttel számolunk. Márpedig — folytatta az előadó —, ha lesz világkiállítás, akkor le kell mondani a komolyabb adó- csökkentési elképzelésekről. Hia a költségvetési szerep- vállalás a 30 ■ milli ár dot meghaladja, altkor még adónöveléssel, áremeléssel, növekvő inflációval is számolnunk kell. Az előadó szerint a magyar vállalkozóiknak nem világkiállításra van szükségük, hanem egy alnl'i- infl'áaiós politikára. Ez kellene, mert a jelenlegi inflációs állapotokban kiszámíthatatlanok, k a tikul álhiata ti a- nok a gazdasági folyamatok. Kérdésekre válaszolva dr. Matyi László elmondta: nem igaz, hogy a világkiállítás megoldja a .munkanélküliség problémáját. Csak 30—40 ezer munkahelyet teremthet, azt is .leginkább Budapesten, és zömében az építőipari szakmában dolgozók részére. Dgy munkanélkülivé vált miskolci, ózdi kohász, vagy egy pedagógus nem képezhető át például betonipari hegesztőnek. Túlzott reményeket fűznek az illetékesek a külföldi működő tőke bejöveteléhez is. Nem valószínű, hogv 1.5 milliárd dollár „érkezik” M'agyarot1szágra. Ha igen, akkor sem pont arra, amire kellene. Nem biztos, hogy szennyvíztisztító-telep létesítéséhez Csepelire, csatornázási gondOk megoldására ... Ezelk miind költséges beruházások. Egyáltalán nem biztos, hogy éppen ezelk megvalósításához lesz külföldi tőke, márpedig a fenti problémáik megoldása nélkül elképzelhetetlen az Expo. Nem igaz az sem, hogy ennek a világkiállításnak nincs allter.natívájia. Arra van lehetőség, hogy a már meglevő infrastruktúra-hálózathoz szorosan kapcsolódva, Lágymányoson elkezdődjön egy keresikedelmi központ építése, amely folyamatosan „átlép” egy híddal a Cisepel-szigetre. Ezt külföldi tőkéből megvalósít- hatjiúk. Így a költségvetési pénzek megmaradhatnának a vidék fejlesztésére. Amire nagy szükség lenne. — faragó — Itt a privatizáció! Árverési hirdetmény az Állami vagyonügynökség megbízásából A BORSODI ÉLELMISZER.KERESKEDELMI VÁLLALAT 15 üzletét 1991. július hónapjában árverésen értékesítjük az alábbi időpontokban és kikiáltási árakon: Boltszám Címe Üzletkör Kikiáltási á r Ft Privatizációs k ts. Ft Tulajdonforma Árverés napja 1991. 2313 K azincbarcika, Herbolya éleim. házt. c. 100 000 30 000 bérleti jog júl. 24. 10 óra 2347 Rudabánya, Gvadányi u. 26. éleim. házt. c. 460 000 60 000 tulajdon joq júl. 24. 11 óra 2562 Sajószentpéter, Kossuth u. 168. húsbolt 300 000 50 000 bérleti jog júl. 24. 12 óra 3307 Tiszaújváros, Erőmű-lakótelep éleim. házt. c. 550 000 70 000 bérleti jog júl. 24. 14 óra 5313 Ózd-Farkaslyuk, Szamuely u. 10. éleim. házt. c. 1 700 000 150 000 tulajdon joq júl. 24. 15 óra 5320 Ózd-Susa, Susai u. 47. éleim. házt. c. 1 300 000 130 000 tulajdon jog bérleti jog júl. 25. 10 óra 5322 Ózd-Bánszállás éleim. házt. c. 350 000 55 000 júl. 25.11 óra 5336 Ózd-Somsály, Somsályi u. 1. éleim. házt. Ic. 1 000 000 100 000 bérleti jog júl. 25. 12 óra 6304 Arló, Ady E. u. 264. éleim. házt. c. 2 000 000 170 000 tulajdon jog júl. 25. 14 ára 6312 Bánréve, Kossuth u. 24. éleim. házt. c. 1 800 000 160 000 tulajdon ioq júl. 25. 15 óra 6314 Bánréve, Lenin u. 12. vegyes éleim. 120 000 40 000 bérleti jog júl. 26. 10 óra 6322 Borsodnádasd, Kossuth u. 67. éleim. házt. c. 1 400 000 140 000 tulajdon joq júl. 26. 11 óra 6328 Csokvaomány, Széchenyi u. 1. vegyes éleim. 4 500 000 250 000 tulajdon jog júl. 26.12 óra 6341 Sajómercse, Rákóczi u. éleim. házt. c. 600 000 80 000 tulajdon jog júl. 26. 14 óra 7306 Sátoraljaújhely, Mártírok u., Lehel u. éleim. házt. c. 600 000 80 000 tul.-j-bérl. jog júl. 26. 15 óra A privatizációs költségre - melyet a kikiáltási ár magában foglal - nem lehet kedvezményes hitelt és részletfizetési kedvezményt igénybe venni. Az árverések helye: Miskolc III., Győri kapu 149., a Borsodi Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat tanácskozóterme. Az árverésen résztvevők anonimok maradnak! Az árverésre jelentkezés feltétele a kikiáltási ár 5 szózatának megfelelő bánatpénz (látra szóló betétkönyv) letétbe helyezése 1991. július 12-én, 12 óráig a Borsodi Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat központi pénztárába (Miskolc III., Győri kapu 149.) További információt és írásbeli tájékoztatót az értékesítésre kerülő üzletekről a szervezést és az árverést lebonyolító Borsodi Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat, Vállalatgazdálkodási Osztályától (Miskolc III., Győri kapu 149., 79-655, 29. mell.) kaphatnak. Környezetvédelmi világnapi ankét Az SZDSZ kételyei EXPO ’957
